Sajnos a tudományos topicokban az ilyen "nem értek hozzá, de megmondom a frankót" szövegű emberkék túlburjánzása figyelhető meg, és természetesen az esetek nagy részében tele vannak világmegváltó, de kivitelezhetettlen ötletekkel....
Ami a CEV programot illeti, az bizony nem más, mint a NASA politikai szélkakas szerepének beigazolódása...
Az ISS Alfa gyakorlatilag béna kacsa módjára küzd az életéért, a jövője kérdéses, és szinte bizonyos, hogy a NASA 2016-ban ki is száll belőle. A hajdan, még a Clinton-éra alatt érlelődött "együtt a világűr feldezéséért" szlogen a múlt homályába vész. Az ESA és a NASDA meg vakarja a fejét, hogy mit kezdjen most, mikor még az sem biztos, hogy a saját tudományos moduljai felkerülnek-e, és ha fel is kerülnek az ISS-re, akkor is csak egy alaposan megkurtított tudományos programot lehet végrehajtani rajtuk. Az ESA talán a NASA új irányvonala miatt döntött úgy, hogy szorosabbra fonja a kapcsolatait az oroszokkal. A Kliper ugye közös ESA-orosz űrhajóként fog készülni...
A becslések szerint mintegy 100 milliárd $-ba fog kerülni összesen 2018-ig, a Holdraszállásig a CEV program. Ami miatt (szerintem) jogosan érheti kritika a NASA-t, az az, hogy egyfelől nagyon bebetonozódott az STS, és más, már rendelkezésre álló rendszer részelemeinek a használata (talán nem teljesen ok nélkül sokan korruptnak tartják az egész beszerzési rendszert, miután az árak eléggé horrobilisek, főleg ha figyelembe veszünk más (orosz, európai, stb.) rendszereket). Ez káros, mert nem fognak új technológiákat kifejleszteni, például hiába van egy igen hatékony, gyakorlatilag kész aerospike rakétahajtómű a kezükben, egyszerűen lemondanak róla, mert az SSME már bizonyított és bevált. A második probléma pedig ez a bizonyos hozzáállás. Annyira félnek a kudarctól, annyira a biztonságra hajtanak, ami már szinte kabarészintűvé teszi az egészet. Szó szerint ódzkodnak a legkisebb kockázatvállalástól is.
De az tény, hogy azért a CEV előrelépés. Előrelépés, mert a modulszerű felépítése többfeladatúvá teszi, használható a LEO missziókban, a Hold-missziókban és a Mars-missziókban is. Előrelépés, mert immár négy ember megy a Holdra, ráadásul 25 tonna hasznos teher mellett. Előrelépés abból a szempontból is, hogy ezzel a megoldással fel lehet építeni egy Holdbázist a Hold déli sarkán. Tehát sok tekintetben valóban előrelépés. De messze nem annyira, mint amennyire elvárható lenne.
Mivel az STS rendszer elemeit, a szilárd gyorsítórakétát, a külső üzemanyagtartályt és az űrsikló SSME hajtóműveit veszik igénybe. Azokat az elemeket, amelyeket az 1970-es években terveztek, és amelyeknél vannak jobbak már most is. Kiváncsi leszek a költségekre, anno az STS rendszer is úgy indult, hogy letöri az űrbe való feljutás költségeit. Valahogy nem igazán jött össze, a fellövésenkénti fél milliárd dolláros költségeivel. Az, hogy lelőtték a Venture Star-t, egy előre mutató rendszertől fosztották meg magukat, és morbid módon az 1970-es évek technológiáját választották.
Az egész CEV program létjogosultságát ráadásul megkérdőjelezi az, hogy arról már több tucatnyi terv készült, miként, hogyan és mikor menjünk a Holdra, vagy a Marsra. De arról nem sok tanulmány készült, hogy minek. Nincs egy összerakott tudományos program, hogy akkor mit keresünk, merre megyünk, és a többi....
A NASA oldalán olvasottak szerint nem rossz a cikk.
Apolló jellegű lesz a hajó, csak 3x nagyobb. 10x lehet újra használni, ejtőernyővel száll majd le - szárazföldön. (lehet, hogy mégse olyan hülyék az oroszok, amiért ezt a landolási módszert használják?) Folyékony metán hajtású lesz, de lesznek napelemei is. (persze a hordozórakéta gondolom hagyományos meghajtású lesz...) Nemcsak a Hold-utazás lesz a feladata (4 fővel), hanem a későbbi Mars-misszió támogatása és az ISS ellátása is. Előrelépés, hogy a leszállóegység bárhol leszállhat majd a Holdon, nemcsak az egyenlítőnél, mint az Apollónál. Hosszabb felszíni tartózkodást is tesz lehetővé.
Az írják, hogy a két fellövés között ki kell majd cserélni a hőpajzsot. Ebből én azt szűröm le, hogy a NASA lemond a siklók fejlesztéséről, valszeg nem tudják megoldani a hőpajzs-problémáikat. Technológiai visszalépés a biztonság érdekében?
Kérdés, hogy mi lesz a már fejlesztés alatt álló "mentőcsónak"-sikló (x-38) sorsa? Befejezik, vagy megy a szemétbe?
Jobban belegondolva az előrelépés máshol keresendő.
Az Apolló programban rengeteg hardvert elpuffogtattak szanaszét a Holdon és az űrben. Ha a mostani összes expedíció ugyanott landolna, beleértve az esetleges teszteléshez használt ember nélküli leszállóegységeket, akkor rengeteg hasznos cuccot fel lehetne juttatni ugyanarra a helyre.
Emberek. Én csak a Magyar Hírlap-beli összefoglalót olvastam a oldprogramról, de ezek kétségbeejtően fantáziátlanok. Tök ugyanúgy néz ki minde, mint az Apollo-időkben, csak egy kicsit nagyobb, de tényleg kicsit.
Másrészt: az újság azt írja, hogy a CEV Föld-LEO modulja nem űrsikló lsz, hanem hagyományos "apollo jellegű" kabin. Ezek szerint letettek az új űrsiklóról, vagy hülye volt a cikk? Nem valószínű, hogy párhuzamosan kifejlesztenek két űrhajót tök ugyanarra.
Az Apollo-program 2018-as megismétlése után izgatottan várom a Gemini és a Mercury programok ismétlését, különben túl hirtelen fog véget érni az űrkorszak...
Ilyen programokat nem azért indítanak, mert bármilyen közvetlen gazdasági-tudományos hasznot remélnek belőle.
Általában megmutatjukavilágnakmilyennagyésgazdagésfejlettnemzetvagyunk felindulásból vágnak bele.
Persze közvetett módon rengeteg hasznos dolog származhat belőle. Az Apolló-program is erősen meglökte a technológiai fejlesztés szekerét, ez most sem lesz másként.
Pl. ki kell majd fejleszteni új, hatásosabb napelemeket az űrhajóra/holdbázisra. Aztán ezeket lehet majd telepíteni akár a Szaharába, akár a Gazdagréti lakótelep házainak tetejére. Az energiát tárolni is kell majd valahogy - nyílván kerül majd pénz különféle akukk vagy üzemanyag-cellák fejlesztésére.
A programra 100 milliárd dolcsit szánnak (szerintem lesz az 150-200 is, ha az eddigi civil és katonai programok tendenciáját nézzük).
A terv része egy új űrsikó kifejlesztése.
Nemcsak odamennek a Holdra, de állandó bázist is létre kívánnak hozni, amely a majdani Mars-expedíciók bázisa lehet.
Hát nemtom... Ha odáig eljutnak, hogy lesz egy biztonságos siklójuk, már sikeresnek tekinthető a dolog. Azért az állandó Holdbázis elég Sci-fi hangzású.
A Hubble Space Telescope sorsa tényleg megpecsételődni látszik... Két-három olyan probléma is van, ami néhány éven belül használhatatlanná fogja tenni. (pl. a stabilitást biztosító gyroszkópok közül már csak kettő működik, az akkumulátorok gyengék, nincs üzemanyag a magasság fenntartásához... a tudományos műszerek állapotáról nem is beszélve. ) Sokan szeretnék megmenteni, de egyelőre még nagyvonalakban megrajzolt terv sincs egy mentőakcióra. A legújabb ötlet az, hogy egy távirányításos, robotos szerelés lesz... hát legyen hozzá szerencséjük... de mondjuk pont ide kellene inkább embert küldeni és nem a Holdra. :-)
Az emberes holdprogram szerintem egyébként csak az USA világhatalmi nagyságát célozza megerősíteni. Szemben a nagyszabású felküldjük-megfoltozzuk-leimádkozzuk Space Shuttle programmal... Érdeklődő laikusként viszont unalmasabb űrprogramot el sem tudnék képzelni, mint egy újabb holdutazást, amire 2018-ig kell készülni... Ennél sokkal érdekesebb, értelmesebb lenne egy mintavevő szonda a Marsra, az Európára vagy egy űrszonda a Naprendszer peremvidékére... netalán egy-két komolyabb asztrobiológiai kísérlet itt a Földön... A NASA vezetői nem olvasták Sagan könyveit? Abszolút semmi közöm az egész NASA űrprogramhoz, de nagyot csalódtam az egészben, amikor olvastam a bejelentésről... :-P
De ha már az emberes űrrepülésnél tartunk, azért meg kell jegyezni, hogy oroszok nagyon szépen csinálják... normális egyensúlyt találtak a tudomány és az üzlet között és teljesen normális terveik vannak.
Nos ugyanezt a kerdest nekem mar 3 eve volt batorsagom feszegetni, egy kisse provokativabban, termeszetesen az elefantcsorda azonnal a foldbe dongolt, hogy milyen foldhozragadt fantaziatlan konyvelolelek vagyok. Ervet azt mar joval kevesebbet hoztak. Pedig kiskoromban en is urbuzi voltam.
Van egy emberes holdutazásnak bármilyen tudományos haszna? Van bármilyen értelme egyáltalán?
Elvileg van. A Holdról jóval kisebb a szökési sebesség, tehát kevesebb üzemanyaggal lehet onnan rakétákat indítani más bolygókra, pl. a Marsra. Ugyanakkor a gravitáció miatt valamivel könyebben lehet űrhajót építeni, mint Föld körüli pályán.
Szóval a hangzatos elmélet az, hogy a Hold lesz majdan a Föld űrkikötője. Gyakorlatilag azonban ott tartunk, hogy amint írtad, még Föld-ISS viszonylatban sem garantált a dolog, nemhogy Föld-Hold útvonalon.
A Hubble-t nem küldték már végleg nyugdíjba? Legutóbb azt olvastam, hogy megy a szemétbe...
<a href="http://editorial.gettyimages.com/source/search/FrameSet.aspx?s=EventImagesSearchState%7c1%7c0%7c28%7c0%7c0%7c0%7c1%7c0%7c0%7c0%7c55653656%7c0%7c0%7c0%7c0%7c0%7c%7c0%7c0%7c0%7c0%7c0&p=7&tag=1" target="_blank">Itt</a> vannak még képek a tervekről, ebben a formában mintha az Apollo felmelegítése lenne a projekt, így viszont én sem látom sok értelmét. Hacsak az nem, hogy a Kínaiak is oda akarnak menni.
Az STS program romokban... az ISS-t az oroszok gyakorlatilag segítség nélkül üzemeltetik... (Az ISS-re készülő amcsi űrhajós maga nyilatozta a napokban, hogy nem tudják, mivel fog visszajönni... http://www.cnn.com/2005/TECH/space/09/13/us.astro.station.reut/index.html :-) A Hubble Space Telescope-ra is ráférne egy nagy generál...
Van egy emberes holdutazásnak bármilyen tudományos haszna? Van bármilyen értelme egyáltalán?
(Egy ismerősöm szerint a program fedőneve: Space visions of a category 5 idiot... :-)
