Keresés

Részletes keresés

Alpári Gnác Creative Commons License 6 napja 0 1 104971

A magyar rádió naponta 10 percen keresztül igazat fog mondani. (Hacsak nem árasztja el az országot a migráns víz)

 

Ez pedig olyan ritka dolog, amit igazán illene megbecsülni.

Előzmény: Racilaci (104965)
TD9 Creative Commons License 6 napja 0 0 104970

Engem csak az érdekel a hajóvonták találkozás, tilos-e?

Előzmény: Irsai Oliver (104964)
A-dani Creative Commons License 6 napja 0 0 104969

Anno mi Békésen elintéztük annyival, hogy a Körös híd pillérjén még látszik "kis Sanyi segge" akkor még nincs baj, nincs árvízveszély. Valakik valahogy odagraffitiztek a hídpillérre és odakerült ez a bizonyos szöveg is, ha kb. a töltés harmadáig ért a víz annyira kint volt a mederből akkor már nem látszott a felirat, akkor már érdemes volt nézni a vízállásjelentést. Bár nekünk akkor se igazán, hiszen ha tényleg komoly baj lett volna akkor előbb robbantják ki a töltést a túloldalt, amerre csak tanyák vannak mint hagyják ,hogy felénk szakadjon át. 

Előzmény: Irsai Oliver (104966)
suavissime amice Creative Commons License 6 napja 0 0 104968

Jobb időkre cserélném!

Előzmény: Generic Jingle (104967)
Generic Jingle Creative Commons License 6 napja 0 0 104967

A lényeg 0:36-tól:

 

https://youtu.be/LKZgmkNlJs8

Előzmény: Racilaci (104965)
Irsai Oliver Creative Commons License 6 napja 0 0 104966

Ja, amit nem is írtam: ugye a vízállásjelentésben ráadásul az információk ömlesztve vannak, a Sió-csatornától a Krasznán keresztól a Túrig minden. Még anno elhiszem, hogy nem volt más módja a dolgoknak, és akit érdekelt valami ebből a halmazból, az szépen kivárta, de mára legendásan türelmetlenek lettünk, kizártnak tartom, hogy valaki ráfordítja az idejét és figyelmesen hallgatja a műsort, hogy felismerje, PONT MOST mondják be azt az infót, ami neki kell ebből az ömlesztett adathalmazból.

Azt ugye írtam, hogy mindez ráadásul még nem is végtelenítve megy, hanem naponta egyszer (vagy max. párszor) kötött időpontban, tehát jó eséllyel nem akkor, amikor kell az infó, hanem órákkal előbb vagy később.

Arról tényleg ne beszéljünk, hogy mindenki, aki vízre megy, ismernie kell alapdolgokat, elvárnak tőle egy csomó szabály betartását (vízi kresz pl., hogy melyik oldalról lehet kikerülni egymást, mit jelentenek a jelzőfények, mit jelentenek a folyóvizek menti "kresz"táblák és ilyesmi), ennek nyilván része lehetne, hogy honnan lehet promt információt kérni a vízállásokról.

Aki meg nem hajózik, hanem tényleg ahhoz kell, hogy tudja, elöntötte-e a víz a földjét, az kimegy és megnézi real time, milyen magasan áll a folyó*.... legrosszabb esetben felhívja a helyi vízügyi igazgatóságot (uram bocsá, felmegy a honlapjukra és megnézi)...És remélem, hogy a helyi vízügyi igazgatóságok nem a vízállásjelentésből tájékozódnak maguk is, hanem épp fordítva, ők adják az adatot, tehát eleve náluk van a legfrissebb, nem a rádióban délután kettőkor :-D

 

*azt a helyzetet is elképzelem, tiszta Monty Python :-D, hogy meghallgatja Józsi bácsi a vízállásjelentést, ami szerint semmi gond nem várható**. Kimegy a földjére, amin bokáig ott a víz, de megnyugszik, hogy nem áradhat a folyó, hisz a rádióban nem mondták :-D

**amennyire emlékszem, eleve az elhangzó infók elég furán vannak, valamilyen szaknyelv-szerűn, amit nyilván nem bonyolult dekódolni, de mondjuk nem veszek rá mérget, hogy a mezei parasztgazda vagy vízitúrázó csak úgy nyomja az összeset (mintha vm közép vízálláshoz képest adnák meg a dolgokat, mínusz és plusz előjellel a magasságot, legalább is emlékszem, hogy gyerekként mindig csodálkoztam, hogy a nulla méteres vízállás még oké, de mi az, ha negatív a szám???? )

 

Jó, mondjuk amit meg el kell ismerni, hogy a azok ellenére, amit most Te is, én is írtunk az egész ellen, szvsz messze nem ez a közmédia leghaszontalanabb, legbutább és legkárosabb műsora.

És mit mondana erre Janka néni?

Hát, hogy és még ezt is meg kell köszönni! :-D

Előzmény: Racilaci (104965)
Racilaci Creative Commons License 6 napja 0 0 104965

Nekem az a kérdés motoszkált a fejemben, már olyan 12 éves körüli koromban, hogy 

 

a., vannak a hajósok, akik nyilván megkapják a pontos útvonaltervet, s ahhoz a vízállást, az aktuális korlátozásokat, veszélyforrásokat.

b., vannak a kompok, hidak, gátak stb. üzemeltetői, akik szintén.

c., vannak a Józsi bácsik, akik a Sajó felső szakaszán csónakból horgásznak. Ők nem kapnak meg semmit, nekik szólhatna a vízállásjelentés. De őket sem érdekli, hisz ránézésre, pontosan tudják, hogy azon a 10 kilométeres szakaszon, amit úgy ismernek, mint a tenyerüket, milyen idő esetén mi várható.

 

Szóval a vízállásjelentés tényleg klasszikusan vatta funkciót betöltő produkció volt már 30 éve is. Azóta pedig igen, jött előbb a képújság, majd a mobiltelefon, aztán az internet, most meg már akár saját drónnal, meg kis hatótávolságú radarral is fel van szerelve egy hajó. Szóval tényleg nagyon fontos, hogy van egy pici ország, amelyiknek a 15 millió által beszélt nyelvén minden áldott nap egy bizonyos időpontban sallang- és információmentesen elsorolja a rádió ugyanazokat a panelmondatokat. 

Előzmény: Irsai Oliver (104964)
Irsai Oliver Creative Commons License 6 napja 0 1 104964

Mindig mondom, hogy nekem aztán mindenről a Szomszédok jut eszembe, de bevallom, ezekről a hírekről erre nem gondoltam volna, pedig mennyire igaz :-D

Jöjjön a 3,60-as párizsi és a forintos fagylalt is!

 

Amúgy meg tényleg nem értek hozzá, de a XXI. században az emberek egy rádió konkrét időpontjában, naponta egyszer leadott adatokból tudnak csak tájékozódni a vízállásokról? Se műszer, se net, ahol bármikor megtekinthetőek ezek az információk? De még -nem tudom, folyóvizeknél hogy hívják- de még rádión se lehet lekérdezni az illetékes "révkapitányságnál, akkor, amikor szükség van erre az információra valakinek? Azt már ne is feszegessem, hogy mennyire tömeges lehet az igény a vízállásjelentésre, ráadásul magyar nyelven? Mennyien hajóznak mondjuk decemberben a Bodrogon, hogy naponta a közszolgálati rádióra kell egy ilyet beszuszakolni? Persze, még mindig lehet, hogy ezzel együtt ez a leghasznosabb és legjobb műsor a közszolgálati rádióban.. ;-)))

Előzmény: TD9 (104963)
TD9 Creative Commons License 2018.04.16 0 1 104963

https://444.hu/2018/04/16/visszater-a-xx-szazad-a-kossuth-radioba-ujra-lesz-napi-vizallasjelentes

 

Ezek után az a minimum, újraindul a Szabó Család...és Szomszédok is.

Irsai Oliver Creative Commons License 2018.04.15 0 0 104962

Úgy értettem, hogy ahhoz, hogy tanácsi bérleményre cseréljen, kellett a tanács hozzájárulása, hiszen rengetegen vártak így lakásra, olyanok, akiknek valóban megoldatlan volt a lakhatásuk máshogy, máshol vagy a szülőkkel szorongtak jó sokan egy lakásban. Szvsz az lehetséges, hogy a késő nyolcvanas években már magasról sz@rtak bele a tanácsnál a korábbi szigorba és minden ilyen kérvényt elfogadtak, de korábban nem hiszem, hogy így lehetett. Már csak azért is, mert azért a tanácsi lakásoknak is sok előnye volt, a fix, alacsony lakbértől kezdve addig, hogy ha valamit az ember felújított, akkor (mondjuk, arra nem emlékszem, hogy el kellett-e előbb fogadtatni), kifizették neki. Pl. anyámék cserélték le a konvektorokat, annyi volt, hogy le kellett adjuk a régieket, meg megvenni az újakat, de az újat kifizették. Meg hát (mondjuk erre nem nagyon került sor sok esetben), de az egész ház felújítása is az IKV dolga volt, ami mondjuk annyit jelent, hogy pl. a mi  néhai, 1898-ban épült házunkban valamikor a hetvenes években volt egy ilyen: kicserélték a két liftet, a függőfolyosókat újraburkolták, új korlátot kapott, tetőt rendbe tették.) Meg ugye volt házmester meg IKV, akiket lehetett baszogatni, ha valami elromlott, nem kellett lépcsőházat takarítani vagy havat lapátolni, kukát utcára húzni, folyosót festeni és lámpában körtét cserélni, hanem volt, aki ezért felelős volt. (hogy aztán mennyit kellett várni mondjuk, hogy kijöjjön valaki egy elromlott lifthez, mire minden végigment a bürokrácián, az más dolog, de kétségtelen kevesebb melóval járt ilyenben lakni, mint öröklakásban vagy szövetkezetiben.)

Jó, nyilván a lakások állaga meg jó sok helyen nem vetekedett mondjuk egy rózsadombi szövetkezeti lakáséval, meg itt nem is pár család lakott, hanem sok, és azok közt aztán volt mindenféle.

Na, lényeg, a lényeg, hogy ugye a tanácsi bérlakás egyfajta támogatás is volt annak, aki megkapta, tehát jó darabig szociálpolitikai célok is álltak mögötte, és mivel a számuk erősen korlátozott volt, ezért jó hosszú listákon vártak az emberek egy ilyen lehetőségre. Ez a cucializmus végére nyilván lazulhatott (nem volt pénz már semmire, az állam örült, hogy megszabadult a sok kötelezettségtől, amit az IKV-n keresztül állnia kellett), akkoriban jöttek az olyan hibrid megoldások is, ahogy a tesóm 30nm csepeli garzonja lett: a tanács építtetett házat, amiben a Csepel Művek kapott pár megvehető lakást, amit a dolgozói között tett pályázhatóvá. A tanács eleve óccsóér (nem piaci áron) adta a laksát Csepelnek, a cég még ezen felül adott valami támogatást is a szerencsés dolgozónak, így anyáméknak meg pár százezret kellett csengetni a végén a tesóm nevében. És az a lakás már öröklakás volt (ez egyébként nagyjából a Szomszédok indulásának idején volt, tehát működhetett volna mondjuk Mágenék esetében is), annak ellenére, hogy persze nem sok közünk volt ahhoz, hogy hol van, tetszik-e a beosztása, jó-e a tájolása, mekkora meg ilyesmi, hanem a take it or leave it lehetőségek álltak fent, de amilyen a lakáshelyzet volt, senki nem pampogott, hanem örült, hogy egyáltalán vehetett egy lakást.

Előzmény: Mazsola0070 (104961)
Mazsola0070 Creative Commons License 2018.04.15 -2 0 104961

"A tanácsi bérlakásokat valóban lehetett cserélni, de csak akkor, ha a cserepartner is tanácsiban lakott."

 

Erre így 30-40 év távlatából már nem emlékszem pontosan, de mintha rémlene olyan, hogy bérleti jogot cseréltek tulajdonra (korabeli nevén öröklakásra). Úgy emlékszem, egy ismerős nyert tárgynyereményként a Baross téri "Lottóházban" egy öröklakást, és azt tervezgette, hogy elcseréli egy nagyobb tanácsi bérleményre. 

 

(*A Lottóház még ma is megvan a Baross tér és a Rottenbiller utca sarkán, csak közben eléépítették a Fiumei utat a Rottenbiller utcával összekötő felüljárót, gondolom ez nem emelte a benne lévő lakások értékét.)

 

Na persze akkoriban Budapesten a maihoz képest elenyésző volt az öröklakások, magántulajdonú házak száma, és meg persze kellett, hozzá a tanács jóváhagyása, illetve, hogy "kiutalja" a bérleti jogot a cserepartnernek (ez persze bérleti jogok cseréje esetén is kellett). 

Előzmény: Irsai Oliver (104955)
_fortune nip Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104960

Mary Poppinsnak simán menne ez is :)

Előzmény: suavissime amice (104959)
suavissime amice Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104959
Előzmény: _fortune nip (104950)
suavissime amice Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104958

:)))

Előzmény: _fortune nip (104950)
_fortune nip Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104957

szerintem amúgy nem unalmas, de attól még az emberek nagy része albérletnek hívja a hivatalosan nem albérletet is, mint Mazsola kollégájának példájából is láthatjuk.

Előzmény: Irsai Oliver (104954)
Irsai Oliver Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104956

Főbérlő: a tulajdonostól bérel, az albérlő a főbérlőtől, meghatározott ingatlanrészt, pl. kisszoba. A főbérlőé a fürdő és a konyha is, amit időnként esetleg használhat az albérlő is.

 

A főbérlő azért járt jól az albérlővel, mert az ő bérleti díja az albérlet díjával csökkent.

Na, szerintem ilyen nem volt az IKV-s időkben, a főbérlő nem volt jogosult bárkit bejelenteni a bérleményébe, így értelemszerűen max. feketén adhatott ki szobát, ami esetleg csökkenthette (az egyébként nevetséges) bérleti díját, viszont ha kitudódott, akár a saját bérleti jogát veszélyeztette vele (hiszen a tanács elég szigorúan ellenőrizte, ki lehet egy bérleményébe bejelenteni állandóra, azaz bérlőtársként)

Előzmény: Generic Jingle (104946)
Irsai Oliver Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104955

A tanácsi bérlakásokat valóban lehetett cserélni, de csak akkor, ha a cserepartner is tanácsiban lakott.

Ilyenkor pénz is gazdát cserélt, "ráfizetéssel" cserélték a kisebbet nagyobbra vagy  a nagyobbat kettőre, de ettől a tanács engedélyezte az egészet, és csak akkor, ha a cserepartnernek is volt tanácsi bérleménye. Ha nem, akkor kvázi ugyanúgy csak várólistára ment, ahogy bárki más, aki lakást igényelt a tanácstól.

Meg igen, örökbérlet volt, azaz a tulaj haláláig megvolt minden, de a bérletet csak a gyerekek örökölhették automatikusan (ha voltak), az unoka és egyéb rokonsági fokok pl. már csak akkor, ha a "nagyi" bejelentette mint életében bérlőtársként.

Előzmény: Mazsola0070 (104945)
Irsai Oliver Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104954

Értem.

Csak azt írtad (vagy én úgy értettem), volt olyan, hogy egy bérlő, aki a tanácstól bérelte, kapott maga mellé a tanácstól kijelölve egy másik bérlőt, és kvázi fájdalomdíjként megkapta az első bérlő a második által fizetett bérleti díj egy részét.

Erre írtam anynit, hogy én ilyet nem hallottam, csak olyat, hogy simán beköltöztettek valakit, de ez a tanácsnak fizette a díjat, és ezt hívták társbérletnek.

De ugorjunk, szerintem kurvára unalmas, lehet, hogy én nem fogalmazok jól, lehet, hogy Te nem olvasod jól, de mindenki másnak uncsi lehet :-D

Előzmény: Generic Jingle (104944)
_fortune nip Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104953

nyelvtanos részre

_fortune nip Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104952

jó, de attól még volt olyan is, hogy a főbérlő ott lakott, ahol az albérlő, és most eszembe jutott ez a valami-nem írok jogviszonyt, mert akkor még egy fél oldalt teleírtok :) csak a nyelvtanos akartam reagálni alapvetően.

Előzmény: Generic Jingle (104951)
Generic Jingle Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104951

Nem attól főbérlő valaki, hogy ott lakik vagy sem, hanem attól, hogy a tulajtól bérel valamit, aminek egy részét vagy egészét bérbe adja. És ez nem csak lakás lehet, hanem raktár, bolt, de ingó dolog is lehet, nem csak ingatlan.

 

Pl. kibérlek egy lakást 100000 forintért, és ha a tulaj nem tíltja meg a bérleti szerződésben, akkor tovább adom 150000 forintért.

Előzmény: _fortune nip (104947)
_fortune nip Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104950

"a német jogászhumor 1000 éve"

Előzmény: Generic Jingle (104949)
Generic Jingle Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104949

Amit bérel az ember, azt bérleménynek hívják, és nem bérletnek.

Előzmény: _fortune nip (104948)
_fortune nip Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104948

kicsit hülyébben is hangzik:

"-még mindig egy bérletben laksz?"

"-igen, de már nem BKV-sben"

_fortune nip Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104947

ezt tényleg szinte mindenki így használja már, szóval én biztos nem küzdenék ellene. ma meg már szerintem nincs is olyan, hogy a főbérlő ott lakik, ahol az albérlő.

Előzmény: Mazsola0070 (104945)
Generic Jingle Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104946

Ma is van olyan, hogy társtulajdonos, ami nem azonos a tulajdonostárssal, anno a társbérlő nem volt azonos az albérlővel, ahogy a főbérlővel sem.

 

Társbérlő: együtt bérelnek a tulajdonostól, elvi hányadot, amit a gyakorlatban úgy osztanak meg, hogy ha pl. van két szoba, akkor azokat külön-külön használják, de a fürdőt és a konyhát már megosztva.

 

Főbérlő: a tulajdonostól bérel, az albérlő a főbérlőtől, meghatározott ingatlanrészt, pl. kisszoba. A főbérlőé a fürdő és a konyha is, amit időnként esetleg használhat az albérlő is.

 

A főbérlő azért járt jól az albérlővel, mert az ő bérleti díja az albérlet díjával csökkent.

 

De a biztonság kedvéért futok még egy kört.

Előzmény: Generic Jingle (104944)
Mazsola0070 Creative Commons License 2018.04.14 -2 0 104945

Érdekes, hogy ez az albérlő szó mennyire beívódott a magyar néplélekbe. 1990 óta eltelt közel 30 év, felnőtt két generáció, de sokan a mai napig is így használják.

 

Kollégám (90 után született) vett ki a közelmúltban egy lakást, és folyamatosan úgy mondta, hogy az "albérlete". Mondom neki, hogy de ugye a tulajdonos tud róla, hogy ott lakik, nehogy gubanc legyen.

 

Nem is értette, mondta, hogy persze, hogy tud, hiszen a tulajdonossal kötött szerződést. Mondom neki, hogy dehát akkor az nem albérlet, hanem bérlet. Kb. öt percig tartott, amíg megértette, miről beszélek.

 

Megjegyzem, 90 előtt a tanácsi lakások "fő"bérlői kvázi tulajdonosnak számította, egy ilyen lakás lényegében "örökbérlet" volt, lehetett cserélni a bérleti jogot, ha a bérlő nem csinált valami egetrengető nagy disznóságot, sose tették ki, sokszor még akkor sem, ha nem fizette mindig a bérleti díjat.

 

Nagyszüleim 1942-től 1998-ig laktak ugyanabban a bérleményben, amikor 1990 után megvették a lakást az önkormányzattól, nem is értették, hogy mi a különbség a bérleti díj és a közös költség között, meg ha beázik a lakás, miért nem lehet már az IKV-t baszogatni, meg hogy mi az, hogy közös képviselő.

 

Manapság azért már egy magánszemélytől bérelt lakás nem ilyen, már csak azért sem, mert nem 42 Ft a bérleti díj, hanem több tíz- vagy százezer is lehet.    

Előzmény: Generic Jingle (104940)
Generic Jingle Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104944

A társbérlő meg az albérlő nem ugyanaz, nem győzöm hangsúlyozni. :-)

Előzmény: Irsai Oliver (104943)
Irsai Oliver Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104943

Nem is ezt írtam (vagy legalább is igyekeztem nem ezt írni), hanem, hogy tényleg volt-e olyan, hogy egyik kapott a másik pénzéből, és szerintem nem, hanem ha beköltöztetett a tanács valaki mellé egy másik bérlőt, az társbérlet volt, és a bérleti díj (mindkét bérlőé) a tanácsnak ment.

Előzmény: Generic Jingle (104942)
Generic Jingle Creative Commons License 2018.04.14 0 0 104942

Most csak röviden, időhiány miatt: emlékeim szerint a társbérlet megint nem ugyanaz, mint a főbérlő-albérlő viszony.

Előzmény: Irsai Oliver (104941)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!