Valószínűleg lehallgatják a milliárdos áfacsalás miatt hét év börtönbüntetésre ítélt exrendőr, Földesi-Szabó László ismerőseit és hozzátartozóit, hogy a nyomára bukkanjanak -írta kedden a Bors. A napilap kérdésére, miszerint bevetnek-e operatív eszközöket a férfi felkutatására, az ORFK sajtóosztályán azt mondták, minden lehetséges és szükséges lépést megtesznek, és a szokásos körözési tevékenységet végzik: vagyis ellenőrzik Földesi-Szabó lakcímét és tartózkodási helyeit.
A Blikk keddi számában arról számol be, hogy megfenyegették a férfi védőügyvédjét. Dr. Berényi Andrást a lap szerint az interneten próbálták megfélemlíteni. A védő szerint egyébként egy már korábban felismert joghézag miatt ítélte el a bíróság a titkosszolgálati háttérrel rendelkező Egymásért, Egy-Másért alapítvány elnökét - olvasható a Magyar Nemzetben. Az ügyvéd szerint, ha a bíróság kéri, a polgári védelem pedig feloldja titoktartási kötelezettsége alól, akkor ügyfele felmentésre számíthat. atv
A régi liberál bürokratikus nyafogás újra meg újra...
A titkosszolgálat halála a bürokrácia és az ostoba politikusok belekotnyeleskedése.
Egyféleképpen működhet jól: ha albszolúte megbízható és magas moralitással bíró embereket neveznek ki ilyen posztokra.
szilvásyval, laborczal, avh-sokkal természetes hogy elfajultak a dolgok. De erre nem a bürokrácia fokozása az orvosság hanem az alkalmas emberek kinevezése.
A titkosszolgálati eszközökkel folytatott felderítés alapvetően a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladata. Az ő embereik figyelik a gyanúsítottakat, ők telepítik a lehallgatáshoz szükséges „poloskákat”, a közreműködésükkel hallgatnak le telefonokat. Az azonban, hogy hány esetben élnek efféle lehetőségekkel, államtitok. Totális elhárításról mégsem lehet szó, mert a szolgálat egyik korábbi főigazgatója egy tudományos tanácskozáson néhány adatot elárult. Az előadáson elhangzottak szerint a szakszolgálathoz a rendőrségtől, a vám- és pénzügyőrségtől, az ügyészségtől, valamint a többi titkosszolgálattól évente ötvenezer körüli megrendelés érkezik, és ezek tíz százalékát sem éri el az igazságügy-miniszteri vagy bírói engedélyhez kötött akciók – ezek közé tartozik a magánlakás megfigyelése, a telefonok lehallgatása és a levelek ellenőrzése – száma.
Ez nem tűnik túl soknak – bár az érintettek száma ennek többszöröse lehet –, ám igazából senki nem tudhatja, hogy a megfigyelők/lehallgatók pontosan milyen munkát végeznek. Ma ugyanis egyetlen olyan szervezet sincs, amely korlátlanul jogosult lenne ezekbe az ügyekbe betekinteni, s azokat tételes vagy legalább szúrópróbaszerű ellenőrzésnek alávetni.
A nyomozás elrendelése előtt folytatott titkos információgyűjtés során a rendőrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szervek gyakorlatilag engedély nélkül szerezhetnek majd be adatokat – ez a véleménye Bárándy Péter ügyvédnek, egykori igazságügy-miniszternek a büntetőeljárási törvény (Be.) tervezett módosításáról.
Hack Péter büntetőjogász is szkeptikus. Ha az előterjesztést elfogadják – fogalmaz –, igen szélesre tárják a kaput, hiszen egy adott személy meghatározott cselekményének felderítésére kiadott engedély alapján bárkire „dolgozhatnak”.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)elnevezésű civil szervezetnek a Nemzetbiztonsági Hivatallal szembeni pere a Fővárosi Ítélőtáblán kedden folytatódott. A TASZ azt kifogásolja, hogy a kért - szerintük közérdekű - adatokat a titkosszolgálat nem bocsátotta rendelkezésükre.
A TASZ még tavaly megkereste azokat a minisztériumokat és főhatóságokat, amelyek jogosultak adatokat államtitokká, vagy szolgálati titokká minősíteni, és olyan összeállítást kért tőlük, amelyből kitűnik, milyen dokumentumok titkosítása szűnt meg az utóbbi 3 évben és arra is kíváncsiak voltak, mi volt a minősítés oka. A kérést az Igazságügyi és Rendészeti Minisztréium teljesítette, de a Nemzetbiztonsági Hivatal nem.
A keddi tárgyaláson a titkosszolgálat jogi képviselője arra hivatkozott, hogy a kért rengeteg adat összeállítására nincs módjuk, különösen most, amikor javában folyik a Nemzetbiztonsági Hivatal átszervezése. A TASZ minderre tekintettel immár nem 3 év, csupán 1 év adatait kéri. A bíróság arra kötelezte a titkosszolgálatot, hogy 40 napon belül készítsen egy, az IRM-éhez hasonló összeállítást.
teljesen nyilvánvalóan pánikreakciónak tűnik. ilyet nem szoktak meglépni, ha van más választás. láthatóan nem volt. ettől persze lehet, hogy bejön nekik, mert hogy sajnos semmiféle politikai kontroll nincs az NBH fölött az Gyurcsányon és Szilvásyn kívül. a parlamenti bizottság egy vicc. emlékeztetnék arra is: a rendvédelmi dolgozók, belügyesek egészségügyi intézményeit is összevonták. ez azt jelenti, hogy minden beteg, vagy beteg családtaggal rendelkező belügyi dolgozó tökét fogni tudják. ennek a kórházösszevonásnak ez a lényege. totális kontroll az államapparátus felett, totális kontroll a titkosszolgálatok felett. ez bizony a diktatúra felé tett első jelentés lépés. szó se róla, sajnos a világ demokráciái közül nem a magyar az egyetlen, amely lépéseket tett mostanában ebbe az irányba...
A hatékonyság növelése, a párhuzamosságok kiszűrése, és a gyorsabb információáramlás érdekében kellett átszervezni a Nemzetbiztonsági Hivatalt - nyilatkozta a Klubrádiónak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Szilvásy György leszögezte: szó sincs tisztogatásról a hivatalnál.
Ráadásul szerintük, ha egy titkosszolgálatot lefejeznek, az mindig megbénul egy időre. Ráadásul ha ennyi sértett ember az utcára kerül, nincs kizárva, hogy némelyik kiszivárogtat titkos információkat.
Lendvai Pál, Bécsben élő magyar származású újságíró szerint Vajda Pál, a polgári titkosszolgálatok jelenlegi szóvivője az ötvenes években az ÁVH-nak dolgozott. Vajda szerkesztőként gyors karriert futott be politikai tiszti rangban a karhatalom és a határőrség hetilapjánál az ötvenes években. Majd elintézte, hogy átkerüljön a párt központi lapjához, s „megbízhatóságának szemmel látható jeleként a legnehezebb években moszkvai, majd washingtoni tudósító lett" - írta Lendvai.
Lendvai a napokban a bécsi Der Standardban írt cikkében V. P. monogrammmal tette félreérthetetlenné, hogy Vajda Péterre, a polgári titkosszolgálatok jelenlegi szóvivőjére, a Népszabadság volt főmunkatársára gondolt, amikor „egy városszerte ismert újságíró-besúgóról, még a sztálini érából” írt - olvasható a hvg.hu-n.
A Magyar Nemzet kérdésére Vajda kijelentette, Lendvai vagy hazudik, vagy téved, ha írásában rá gondolt. Közölte: 2002. évi átvilágítása idején a Népszabadság főmunkatársa volt, és hivatalos levélben arról értesítették, hogy „a rendelkezésre álló adatok szerint az ellenőrzött Vajda Péter úr tevékenységére utaló adat nincs”. Ezek után kérdéses, Lendvai úr mivel kívánja bizonyítani azt, amit állít? – mondta Vajda Péter a Magyar Nemzetben közölt írás szerint.
Ungváry Krisztián történész szerint a Kádár-rezsim titkosszolgálatának tagjaira illetve a vele együttműködőkre vonatkozó átvilágítások nem megbízhatóak. A történész példaként említette Kiszely István I. kerületi alpolgármester esetét, aki Katona Tamás polgármestersége alatt megkapta az átvilágítók „nem találtunk semmit” értesítését, miközben a levéltárban bárki elolvashatja Feledi Zsolt néven írt hálózati jelentéseit. Az átvilágítók csak olyan anyagokból tudtak dolgozni, amelyeket a titkosszolgálatok leadtak a levéltáraknak, ezek pedig a titkosszolgálati aktáknak csak töredékei – tette hozzá Ungváry.
Az ország védelméhez az is hozzátartozik, hogy lehetőleg ne egy idegen ország ügynöke irányítsa. Márpedig Gyurcsány ténykedése eredménye képpen, - ez engedd meg - hogy felmerüljön bennem. Eddig eladósította az országot, most pedig a gazdasági potenciálját teszi éppen tönkre. Közben rombolja morálisan és felőrli a demokratikus berendezkedés alapjait. Hogy kinek a megbízásából, nem tudom. Vannak páran körülöttönk, akik nem szívlelik a magyart.
Esszerinted milyen kotodesei lehetnek? Mondj mar parat?:)
Az NBH nem a ,,kaderezesi" kerdesekkel foglalkozik, hanem azzal, ami a neveben van - Nemzet-Biztonsagi Hivatal.
Es egy normalis szakszolgalat NEM avatkozik bele a belpolitikaba, mig nincsra komoly oka (pl. a nemzetbiztonsag veszelyeztetese). Minden hivatal foglalkozzon csak a sajat dolgaval. Ennyi eselyel a szomszed Mari-nenit is felelosegre lehet vonni, hogy hol a francba volt, amikor a beteges hazudozo meg szarnyait bontogatta (vagy az ,,igazsag szirmait?":))), es miert nem kaderezte le?
A Nemzetbiztonsági Hivatal is inkább Gyurcsányt káderezte volna le, mielőtt miniszterelnök lett.
Én tudom, hogy a balosok kedvence (klasszikus), azt mondta, hülyének lenni az nem büntetőjogi kategória. De amit Gyurcsány művel ezzel az országgal, azt már hülyeségnek sem lehet nevezni. Ezt nem lehet véletlenül csinálni.
Ez idegen érdekeket szolgál. Hol járt előzőleg ez az ember? Milyen országokban, mit csinált ott? Milyen kötődései vannak idegen országokhoz? Nem kellett volna utánnanézni?
Titkosszolgálatok: három marad
Buzálné Szabó Mária vezeti a Nemzetbiztonsági Irodát
Népszabadság • Lencsés Károly • 2006. július 7.
A kormány összevonná a titkosszolgálatokat. E lépést, amelynek részletei még nem tiszták, elsősorban nem takarékossági megfontolásokkal indokolják; ennél fontosabb cél, hogy a struktúrát a nemzetbiztonsági törvény elfogadása óta alapvetően megváltozott viszonyokhoz igazítsák.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a három polgári és két katonai nemzetbiztonsági szolgálatot miként lehet három, hatékonyabban működő szervezetbe integrálni - egy tegnap megjelent kormányhatározat csupán ennyit tartalmaz, de hogy ez mely szervek megszüntetését vagy összeolvasztását jelenti, egyelőre nem tudni. Miután ebben a kérdésben csak az alapos szakmai előkészítés után születhet döntés, a részletekről Buzálné Szabó Mária, a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő Nemzetbiztonsági Iroda vezetője sem kívánt többet mondani.
A variációk száma persze véges, ám arról, hogy a katonai és a polgári hírszerzést, illetve elhárítást vagy a két katonai és a háromból két polgári titkosszolgálatot vonnák-e össze - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat minden esetben önálló szervezet maradna -, az irodavezető szerint korai lenne találgatásokba bocsátkozni.
Az integrációhoz szükséges törvénymódosítás előkészítése a kancelláriaminiszter és a honvédelmi miniszter feladata, s a javaslatot december végéig kell elkészíteniük. Buzálné tájékoztatása szerint a politikusokat a döntés előkészítésében egy az érintett szolgálatok vezetőiből és szakértőkből álló bizottság segíti majd. A minisztereknek ezzel párhuzamosan vizsgálniuk kell, hogy miként racionalizálhatják a titkosszolgálatok tevékenységét abban az esetben, ha nem lesz meg a nemzetbiztonsági törvény módosításához szükséges kétharmados parlamenti többség.
Arra a kérdésünkre, hogy kezdeményeznek-e egyeztetéseket a parlamenti pártokkal, az irodavezető csupán annyit mondott, hogy ez politikai döntés kérdése.
Az viszont bizonyos, hogy az ellenzék támogatása nélkül is van bizonyos változásokra lehetőség. Ilyen többek között az alaptevékenységet támogató funkciók és az apparátusok észszerűsítése.
A működési kiadásokat efféle intézkedésekkel is csökkenthetik, ám a szolgálatok működésének hatékonyságát az ilyen lépések nem javítanák - emelte ki Buzálné Szabó Mária. Az irodavezető szerint a tervezett integrációtól nemcsak a költségek lefaragását remélik, hanem ennél fontosabb cél, hogy a struktúrát a nemzetbiztonsági törvény elfogadása óta alapvetően megváltozott viszonyokhoz kívánják igazítani. A NATO-tagság, illetve az uniós csatlakozás a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszerét is átalakította - jelentette ki az irodavezető -, s nemcsak a politikai környezet, hanem a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatok köre is folyamatosan változik.
A kormányhatározat a titkosszolgálatok összevonása mellett tartalmazza azt is, hogy át kell tekinteni, miként integrálhatják a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát (RSZVSZ) a Nemzetbiztonsági Hivatal szervezetébe. Így az RSZVSZ ugyancsak a kancelláriaminiszter felügyelete alá kerülne, ám ehhez az ugyancsak kétharmados rendőrségi törvényt is módosítani kell. (L. K.)
Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 68. évében elhunyt Nagy Lajos nyugalmazott vezérőrnagy, a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának első vezetője.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közleménye szerint a tábornok április 16-án halt meg. Az NBH Nagy Lajos vezérőrnagyot saját halottjának tekinti. A gyászszertartás helyét és időpontját később közlik.
Nagy Lajos a sorkatonai szolgálat letöltése után segédművezetőként dolgozott a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban. 1962 tavaszán a Belügyminisztériumban kezdett dolgozni, elvégezte a belügyi akadémiát, majd az idegen nyelvi főiskolán tanult tovább. Hírszerző tisztként Vietnamtól Svédországon át az Egyesült Államokig járta a világot. Később a hírszerzés biztonsági szolgálatának lett a vezetője.
A kormány 1990. június 1-jén a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának nevezte ki az 51 éves Nagy Lajost, aki a megelőző hónapokban mint elnök irányította az úgynevezett Duna-gate botrány után átszervezett szolgálatot.
A kormány 1990. szeptember 10-ével mentette fel tisztségéből Nagy Lajost, nyugállományba helyezése miatt. Ezután magánnyomozóként dolgozott. Nyugállományú vezérőrnaggyá léptették elő 2005 februárjában.
