Na, akkor itt egy hosszabb lista, ebben már nem csak az itthon születettek vannak benne, hanem a magyar származásúak is (na meg a jelöltek is):
Díjazottak:
1932-1933-ban William S. Darling a Cavalcade díszleteiért1937-ben Herczeg Géza a Zola élete forgatókönyvéért1940-ben Székely János a Vágyak a viharban sztorijáért és Korda Vince a A bagdadi tolvaj díszleteiért
1942-ben Pressburger Imre a 49. szélességi fok sztorijáért
1943-ban Lukács Pál az Őrjárat a Rajnán főszerepéért, Kertész Mihály a Casablanca rendezéséért és William S. Darling a Bernadette díszleteiért
1945-ben Rózsa Miklós a Bűvölet zenéjéért1946-ban William S. Darling az Anna és a sziámi király díszleteiért1947-ben Rózsa Miklós a Kettős élet zenéjéért1949-ben Robert Pirosh a Csatatér forgatókönyvéért1951-ben John Alton az Egy amerikai Párizsban fényképezéséért1952-ben Vértes Marcell a Moulin Rouge díszleteiért és jelmezeiért1959-ben Rózsa Miklós a Ben Hur zenéjéért1960-ban Trauner Sándor A legénylakás díszleteiért1963-ban Emil Kosa jr a Kleopátra speciális effektusaiért1964-ben George Cukor a My Fair Lady rendezéséért1965-ben László Ernő a Bolondok hajója fényképezéséért és Joseph Kish a díszletekért1969-ben Goldie Hawn A kaktusz virága mellékszerepéért1977-ben Zsigmond Vilmos a Harmadik típusú találkozások fényképezéséért1980-ban Rofusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmért1981-ben a Mephisto című film1985-ben Zoltan Elek a Maszk maszkjáért1986-ban Paul Newman A pénz színe főszerepéért2002-ben Adrien Brody A zongorista főszerepéért
Jelöltek:
1927-28-ban Adolph Zukor, mint producer Az elsodort ember című filmért, William Fox, mint producer a Hetedik mennyország című filmért és Bíró Lajos A hontalan hős sztorijáért
1930-1931-ben Adolph Zukor, mint producer a Skippy című filmért és Francis Edward Faragoh a Kis Caesar adaptációjáért
1931-1932-ben Adolph Zukor, mint producer a Sanghaj Expressz című filmért
1932-1933-ban Adolph Zukor, mint producer a Búcsú a fegyverektől című filmért, Korda Sándor, mint producer a VIII. Henrik magánélete című filmért, Leslie Howard a Berkeley Square főszerepéért és George Cukor a Little Women rendezéséért
1936-ban Joe Pasternak, mint producer a Három kis angyal című filmért és William S. Darling a Lloyds of London díszleteiért
1937-ben Joe Pasternak, mint producer a 100 férfi 1 kislány című filmért, Herczeg Géza a Zola élete sztorijáért és William S. Darling a Wee Willie Winkie díszleteiért
1938-ban Gabriel Pascal, mint producer a Pygmalion című filmért, Leslie Howard a Pygmalion főszerepéért és Kertész Mihály a Négy nővér és a Mocskos arcú angyalok rendezéséért
1939-ben Lengyel Menyhért a Ninocska sztorijáért és William S. Darling a Árvíz Indiában díszleteiért
1940-ben George Cukor a Philadelphiai történet rendezéséért, Máté Rudolf a Boszorkánykonyha fényképezéséért és Rózsa Miklós a A bagdadi tolvaj zenéjéért
1941-ben Máté Rudolf a Lady Hamilton fényképezéséért, Korda Vince a Lady Hamilton díszleteiért, Rózsa Miklós a Lydia és a Sundown zenéjéért és George Pal a Rhythm in the Ranks című animációs rövidfilmért
1942-ben Kertész Mihály a Yankee Doodle rendezéséért, Pressburger Imre a One of Our Aircraft Is Missing és a 49. szélességi fok forgatókönyveiért, Máté Rudolf a The Pride of the Yankees fényképezéséért, Rózsa Miklós a A dzsungel könyve zenéjéért és George Pal a Tulips Shall Grow című animációs rövidfilmért
1943-ban Máté Rudolf a Szahara fényképezéséért és George Pal a 500 Hats of Bartholomew Cubbins című animációs rövidfilmért
1944-ben Máté Rudolf a Szépek szépe fényképezéséért, Joseph Kish A cím ismeretlen díszleteiért, Rózsa Miklós a Gyilkos vagyok és a The Woman of the Town zenéjéért, Leo Erdody a Minstrel Man zenéjéért és George Pal az And to Think I Saw It on Mulberry Street című animációs rövidfilmért
1945-ben Joe Pasternak, mint producer a Horgonyt fel! című filmért, Görög László a The Affairs of Susan sztorijáért, William S. Darling A mennyország kulcsa díszleteiért, Rózsa Miklós a Férfiszenvedély és az A Song to Remember zenéjéért és George Pal a Jasper and the Beanstalk című animációs rövidfilmért
1946-ban Rózsa Miklós A gyilkosok zenéjéért és George Pal a John Henry and the Inky Poo című animációs rövidfilmért
1947-ben George Cukor a Kettős élet rendezéséért és George Pal a Tubby the Tuba című animációs rövidfilmért
1948-ban Pressburger Imre, mint producer a Piros cipellők című filmért, valamint a sztoriért, Pártos Ferenc a The Snake Pit forgatókönyvéért és Joseph Kish a Szent Johanna díszleteiért
1950-ben George Cukor a Born Yesterday rendezéséért, Tóth Endre a The Gunfighter sztorijáért és Brodszky Miklós a Halászlegény frakkban betétdaláért
1951-ben Robert Pirosh a Go for Broke forgatókönyvéért, Brodszky Miklós a Rich, Young and Pretty betétdaláért és Rózsa Miklós a Quo Vadis? zenéjéért
1952-ben Brodszky Miklós a Because Youre Mine betétdaláért és Rózsa Miklós az Ivanhoe zenéjéért
1953-ban Brodszky Miklós a Small Town Girl betétdaláért és Rózsa Miklós a Julius Caesar zenéjéért
1955-ben Brodszky Miklós a Szeress, vagy hagyj el! betétdaláért
1958-ban Tony Curtis A megbilincseltek és Paul Newman a Macska a forró bádogtetőn főszerepéért
1959-ben Joseph Kish a Journey to the Center of the Earth díszleteiért
1960-ban László Ernő az Aki szelet vet fényképezéséért
1961-ben Paul Newman A svindler főszerepéért, László Ernő az Ítélet Nürnbergben fényképezéséért és Rózsa Miklós az El Cid betétdaláért és zenéjéért
1962-ben Korda Vince A leghosszabb nap díszleteiért
1963-ban Paul Newman a Hud főszerepéért, László Ernő a Bolond, bolond, bolond világ fényképezéséért és John Halas az Automania 2000 című animációs rövidfilmért
1965-ben Joseph Kish a The Slender Thread díszleteiért és a Nyitány című rövid dokumentumfilm
1966-ban László Ernő a Fantasztikus utazás fényképezéséért és a Részletek J. S. Bach Máté passiójából című rövid dokumentumfilm
1967-ben Paul Newman a Bilincs és mosoly főszerepéért
1968-ban Paul Newman, mint producer a Rachel, Rachel című filmért, László Ernő a Star! fényképezéséért és A Pál utcai fiúk című film
1970-ben László Ernő a Repülőtér fényképezéséért
1974-ben Földes Péter az Éhség című animációs rövidfilmért és a Macskajáték című film
1975-ben Trauner Sándor az Aki király akart lenni díszleteiért, Jankovics Marcell a Sisyphus című animációs rövidfilmért és Steven Kovács az Arthur and Lillie című rövid dokumentumfilmért
1976-ban László Ernő a Logan szökése fényképezéséért
1978-ban Zsigmond Vilmos A szarvasvadász fényképezéséért és a Magyarok című film
1980-ban Goldie Hawn a Benjamin közlegény főszerepéért és a Bizalom című film
1981-ben John Kemeny, mint producer az Atlantic City című filmért és Paul Newman a Szenzáció áldozata főszerepéért
1982-ben Paul Newman Az ítélet és Debra Winger a Garni-zóna főszerepéért
1983-ban Debra Winger a Becéző szavak főszerepéért és a Jób lázadása című film
1984-ben Zsigmond Vilmos A folyó fényképezéséért
1985-ben a Redl ezredes című film
1988-ban Edward James Olmos a Mutasd meg, ki vagy főszerepéért és a Hanussen című film
1993-ban Debra Winger az Árnyékország főszerepéért
1994-ben Paul Newman a Senki bolondja főszerepéért és Frank Darabont A remény rabjai forgatókönyvéért
1999-ben Frank Darabont, mint producer a Halálsoron című filmért, valamint a forgatókönyvéért
2000-ben Kate Hudson a Majdnem híres mellékszerepéért és Koltai Lajos a Malèna fényképezéséért
2002-ben Paul Newman A kárhozat útja mellékszerepéért és Paul Simon A Thornberry család betétdaláért
Különdíjak:
1943-ban George Pal
1948-ban Adolph Zukor1985-ben Paul Newman1993-ban Paul Newman
meg a másik, hogy az a két dogma film, amit láttam (az egyik természetesen a Születésnap, a másik már nem tudom), az nem a dán nyomorról szólt, nem az ő problémáikról, hanem olyan témája volt, ami szinte akárhol játszódhat. nem maguknak csinálták a filmet.
erről egy barátom jut eszembe, aki készített több rövidfilmet is, és én kértem, hogy mutassa meg nekem őket. kellemetlen volt, mert mialatt néztem a nem egészen 11 perces filmet ő folyton csak nevetett, és szólásra nyílt a szája, de én hót zagyvaléknak láttam az egészet. nekem az jött le belőle, hogy egy baráti társaság egymást szórakoztatja, holott egy dokumentumfilmet láttam, ami másról szólna. kellemetlen volt a végén megmondani neki, hogy ez szép és jó, de ezt saját maguknak, 20 embernek csinálták, nem pedig a többi 9'999'980 itt élőnek, pláne nem a világnak. kicsiben, nagyban. sztm nem így kéne.
sajnos ez elég rövidke :(( kiváltképp, ha az elmúlt negyedszázadot vesszük... az már a saját szégyenem, hogy ezek közül vajmi keveset láttam, de ez a lista azért is volt jó, hogy tudjam, mit kell legközelebb kihozni az odejonbóól.
A dánok például zabálják a dogmákat, mert ott megtalálta a közönség igényét ez a stílus. Tehát lehet művészfilmet úgy is csinálni, hogy legyen közönsége. Nálunk meg a rendezők tényleg vagy saját maguknak vagy a szakmának csinálnak filmeket. A legnagyobb baj pedig az, hogy a sikertelenségbe bele se buknak.
Hát itt van pédául Mundruczó Kornél Johannája, ami lehet, hogy jó film, kapott elismerést bőven, de közönsége nem lesz az biztos. Ki kíváncsi manapság egy szürreális operafilmre? Kb 1000-2000 ember? Külföldön ez úgy működik, hogy csinálsz egy-két sikerfilmet, azon keresel valamennyit és abból megvalósítod azt az ötletet amire vágysz. Nálunk meg ölik bele a művészfilmekbe a pénzt, amit ha megnézne a magyar közönség még nem is lenne baj, de nem néz, még akkor sem, ha tényleg jó a film. És ez sok esetben nem a közönség hibája. Az meg igen kívánatos lenne, ha a hazai új rendezők a magyar filmköltségvetésből nem a külföldnek készítenének filmeket.
Szabó István egyébként hivatalosan nem Oscar-díjas, mert a nem angol nyelvű film kategória győztese mindig a nevező ország. Vagyis Magyarország kapta a díjat.
Akkor tessék (ezek csak azok, akikről biztosan tudom, hogy Magyarországon születtek):
1937-ben Herczeg Géza a Zola élete forgatókönyvéért
1940-ben Székely János a Vágyak a viharban sztorijáért és Korda Vince A bagdadi tolvaj díszleteiért
1942-ben Pressburger Imre a 49. szélességi fok sztorijáért
1943-ban Lukács Pál az Őrjárat a Rajnán főszerepéért, Kertész Mihály a Casablanca rendezéséért és William S. Darling (Sándorházi Vilmos) a Bernadette díszleteiért
1945-ben Rózsa Miklós a Bűvölet zenéjéért
1946-ban William S. Darling az Anna és a sziámi király díszleteiért
1947-ben Rózsa Miklós a Kettős élet (A Double Life) zenéjéért
1951-ben John Alton (Altman János) az Egy amerikai Párizsban fényképezéséért
1952-ben Vértes Marcell a Moulin Rouge díszleteiért és jelmezeiért is
1959-ben Rózsa Miklós a Ben Hur zenéjéért
1960-ban Trauner Sándor A legénylakás díszleteiért
1965-ben László Ernő a Bolondok hajója fényképezéséért
1977-ben Zsigmond Vilmos a Harmadik típusú találkozások fényképezéséért
1980-ban Rofusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmért
mekkora igazad van! tényleg csak jelölték. sztm on lenne, had vesézzük csak ki őket... merthát István bácsi szép és jó, de kéne azért egy hoszabb lista sztm.
Koltai nem nyert, csak jelölték... Nyert viszont egy csomó más magyar, jóval korábban - csak mind már amerikaiként/angolként... Ha érdekel, megmondhatom kik...
csodállatos lista!! legszívesebben ebben a sorrendben nézném végig ezeket a filmeket! :))) (ha ma ki akarta hozni a hollán odeonból a Premiert, akkor engem szidjon :PP)
kik a magyar Oscar-díjasok? Szabó István (Mephisto), Koltai Lajos (Maléna)
A díjak már csak ilyenek. A Nobel-díjas írók feléről a kuyta sem hallott, és a három anyg filmfesztivál (Cannes, Velence, Berlin) is igen sok olyan filmet hozott ki győztesnek, ami mára a süllyesztőben végezte... Az Oscar is. De ott is volt jó néhány jó döntés, amit - ahogy te írtad - "az idő igazolt". A teljesség igénye nélkül (ezek mind idegennyelvű filmként nyertek):
Biciklitolvajok
A vihar kapujában
Országúton
Cabiria éjszakái
A nagybácsim
Szűzforrás
Tükör által homályosan
8 és fél
Tegnap, ma, holnap
Üzlet a korzón
Szigorúan ellenőrzött vonatok
Háború és béke
Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája
A burzsoázia diszkrét bája
Amerikai éjszaka
Amarcord
Derszu Uzala
A bádogdob
Mephisto
Fanny és Alexander
Hivatalos változat
Babette lakomája
Hódító Pelle
Cinema Paradiso
Hát igen, ha jól / vagy nem is annyira / megnézzük ezen alkotásokat, valami bárgyú életigenlés, képbeállitások , szomornya-savnya echte-ungarische valóság süt át rajtuk. / namegavontatottansemmitmondósejtetődögunalom....../
HIDEMBER---3milliárd stb. ?? Sorstalanság--- annnyi.? -- a lényeg a nézettség. És volt ??
persze, hogy hatalmas a nézettsége!! komplett iskolákat vezényelnek ki! :((( csóró gyerekek már a széket kaparják és térden állva könyörögnek biológia meg kémia témazáróért. felhozott hídembertet nem bírtam 20 percnél tovább nézni. megfogadtam, hogy nem fogom szidni annélkül, hogy láttam volna, így nem is szidom. csak nem bírtam egyszerűen végignézni. még az is megfordult azalatt a 20 perc alatt, hogy mi lenne, ha elmennék egy fogorvoshoz. de a Hídember az off, mert vajmi kevés köze van az Oscarhoz, bár magyar vonatkozása van valamennyi...
HIDEMBER---3milliárd stb. ??
Sorstalanság--- annnyi.? -- a lényeg a nézettség.
És volt ??
Vagy csak kidobott pénz ??
Valószinű.
Fogadjunk: a Bakterházat és az Üvegtigrist többen nézték ( nézik most is ) mint a fentieket !!
A gond az, hogy a halivúd kifejlesztett egy olyan filmes nyelvet, amely mindenki számára könnyen érthető, befogadható. Ez egy biztos receptet jelent a dramaturgiában, képi világban; s mivel a filmekben sok pénz van, és a producerek szeretnek biztosra menni, nehezen térnek el a bevált módszerektől. Persze itt is van fejlődés (pl. Lynch vagy Tarantino újszerű történetmesélése), de úgy egészében korántsem számottevő a változás.
Viszont vannak (mindig is voltak) olyan kezdeményezések, amelyek más filmes nyelvet, kommunikációt, megoldásokat szorgalmaztak. Európában ez különösen erős volt, de Amerikában is fölfedezhető itt-ott: pl. Cassavetes, Allen. Namost, szerintem ha egy újszerű filmes elbeszélésmód összhangban van a film témájával, és magával a korhangulattal, akkor abból nagy dolgok is kisülhetnek, lásd pl. az új hullámot. Kevésbé szerencsés esetben nem lesz akkora durranás, és csak egy szűk, érdeklődő rétegnek jelent valamit; esetleg csak később válik kultfilmmé. A dolog sikere a nézőn is múlik, fogékonynak kell lenni az újra, s nem kell kapásból elutasítani a szokatlan megoldásokat. Persze sok rossz koncepciójú, vagy a halivúdot majmoló film készül mostanában, de azért én bízok a magyarok fiatalokban: a Hukkle, Tamara, Feket kefe bizonyítja, hogy tehetségben nincs hiány.
Az elől felsoroltak, a nagyközönségnek akarnak filmet csinálni, vagyis mindenkinek. Miért csinál valaki filmet ha a kutya se nézi? Saját magának? Vagy mert művésznek képzeli magát? Az az igazi művész akit a legtöbb ember elismer, aki meg tudja magát értetni az emberekkel. Szerintem M.o.-on nem érdekli a rendezőket a nagyközönség, és ez kicsit önzőnek hat. Legalább is nekem nem ez így nem tetszik, és ez kizárólag rendezői hiba.
A Rettenthetetlent választották minden idők legrosszabb Oscar-díjas filmjének. Az Empire magazin szavazásán előkelő helyezést ért el az Egy csodálatos elme, a Forrest Gump és a Rocky is.
Az Empire magazin olvasói vitatják, hogy a legjobbb filmnek járó Oscar-díj elnyerése megbízhatóan mutatná egy alkotás minőségét. A közelmúltban rendezett szavazáson kiderült, hogy a közönség szerint egyes filmek nem érdemelték meg a kitüntetést. A 2002-ben díjazott Egy csodálatos elme szerezte meg a második helyet.
Az Empire által "ízléstelen cirkuszi látványosság"-nak nevezett 1952-es A földkerekség legnagyobb show-ja lett a a harmadik, Robert Redford családi szappanoperája, az Átlagemberek végzett a negyedik helyen, az ötödik pedig a bonbon-filozófiát népszerűsítő Forrest Gump lett.
szerintem a mai magyar filmek azért nem annyira nívósak (khmm-khmm), mert eleve egy rendes témát sem tudunk felmutatni. vagy ha nagyritkán találunk egy olyan témát, ami nemzetközi kíváncsiságra arthat számot, akkor azt jól eltoljuk... pontosítanék: a témák java része jó, de igazából csak a szerzőjét, és a szerző rétegét érinti általában, és legfeljebb mi értjük. egy külföldinek, pláne egy más kontintnsen élőnek ez nem mond semmit.
egyáltalán nem tartom valsznek, hogy mondjuk egy Double Indemnity -pl- olyan megterhelésnek tenné ki írás-olvasásra képes emberek agyát, hogy az elfüstölne hűtés nélküli amd k7 módjára :DD de sztm ebbe a sorba még beállhat sokunk kedvence Ponyvaregény, Holdember, és mekkora lenne ez a sor?
A Halle Berry, Denzel Washington, Sidney Poitier díjözön elég szánalmas volt. Pluszként Whoopi Goldberg, mint műsorvezető. Idén meg latin évad volt, a Motoros naplójának betétdala oscart kapott, hát rég volt ennyire nevetséges egy megítélt oscar.
Sajna az vezetett a mai szánalmas magyar filmművészethez, hogy olyan filmeket tekintenek alapnak amikre a mai nézőközönség egyáltalán nem vevő. Az oscar a közönségfilmek mérlege, pölö egy dogma film soha a jelölés közelébe sem kerülhet. Ez meg szerintem jól is van így. Lehet úgy is művészfilmet csinálni ahogy Milos Forman, Roman Polanski, Jim Jarmusch csinálja és lehet, úgy is ahogyan Jancsó, Bacsó, Janisch Attila. Az egyiknek van közönsége, a másiknak meg a kivénhetd bölcsészeken kívül nem nagyon.
Nem hiszem, hogy jobban értek a filmekhez, mint azon kritikusok tömege akik lelkesen köreműködtek a film megbuktatásában, viszont pártatlanúl, függetlenűl néztem a filmet. Ez meg egy kritikusnál alapfeltétel kellene, hogy legyen, még hazánkban is. Aki pedig úgy ír kritikát, hogy a film előtt már tudja, hogy mi a célja (porig alázás), az nem kritikus, hanem szarkeverő, mellesleg barom. A másként gondolkodást a külföldi kritikusok csinálták, akik bár írtak rosszat is, de nem a saját örült örömködésük végett, mint a magyar kritkusok legtöbbje.
Egyébként nehezen lehet találni más érdemben említésre méltó filmet az elmúlt egy évben. Ott van a Temetetlen halott, bár azthiszem azt okt. 30 előtt mutatták be, az jelölés feltétele meg bizonyos időhatár. Esetleg Terézanyu??? :))
Én nem akarok belefolyni abba, hogy milyen, mennyi díj, stb. Végül is ez csak egy bulvárízű versengéshez vezet. De ha megnézed, hogy mi a kötelező alapfilm a filmművészerti egyetemeken, vagy média-, kommunikációszakon és megmetszed az oscar díjas filmek halmazával, meg fogsz lepődni milyen kevés marad a metszetben.
" bár nem láttam a filmet, de nem is érdekel (csak hogy Koltait, meg Morriconét ne említsem)" Csak gondoltam ez arra vonatkozik, hogy nem látta a filmet. :)
és? fikáztam? cask azt mondtam, hogy nem feltételnül érdekel a film...
Hitchcock, Welles, Scorsese Oscartalansága az akadémiát minősíti valóban
igen, Rájuk gondoltam...
szó se róla, nagyonnagyon sok film van, amik megérdemelten kaptak Oscart, de mág sokkal több van, amik nem, és amik nem kaptak, pedig kijárt volna nekik. de az is vicces volt, amikor pár éve rendeztek egy Oscart az afró-amerikaiaknak rendezvényt.
" bár nem láttam a filmet, de nem is érdekel (csak hogy Koltait, meg Morriconét ne említsem)" Csak gondoltam ez arra vonatkozik, hogy nem látta a filmet. :)
hmmm... a zenéjét spéciel hallottam. más Morricone filmnek egész jó zenéje van, ez spéciel nem tetszett. azt viszont had kérdezzemmár meg, hogy: Egy-két hülye, magát kritikusnak nevező szarkeverő barom leírta, hogy nem jó film a Sorstalanság, a többi marha meg ment utánuk miért hiszed azt, hogy te értesz jobban a filmekhez, nem pedig ők? én nem tudom, hogy mi az igazság, de nem is beszélek senkiről így, ha másként gondolkodik.
btw az más tészta, hogy milyen a témaválasztás, stb... nem is azokat kifogásoltam.
visszatérve az alapkérdésemhez: mi volt a többi jelölt film?
Nem tom' a Titanic mióta külföldi film? :) Minden személyes megítélés kérdése. Vannak jobb filmek is, mint amiket az Akadémia díjaz, viszont amiket felsoroltam, az mind megérdemelten kapott oscart. Pölö Hitchcock, Welles, Scorsese Oscartalansága az akadémiát minősíti valóban. Akkor legyen az elmúlt 26 év, és akkor már nem is csaltam. :)
