Minden, ami amerikai vasút. Társaságok, vonalak, gőzösök, dízelek, kocsik, még amerikai stílusú modellezés is, meg amit föl sem soroltam, szóval minden...
- online: kapcsolódik a szárazföldön valamilyen vasúthálózathoz, lehetséges a vizen érkezett járművek közvetlen vasúti továbbítása;
- offline: nem kapcsolódik szárazföldi vasúthálózathoz, csak annyi "sínt tartalmaz", amely ahhoz szükséges, hogy az uszályokon érkező vasúti kocsikat ki-/átrakhassák?
Az offline terminálok azok a terminálok, amelyeknek nem volt (vagy legalább is eredetileg nem volt semmilyen kapcsolata más vasutakkal, így nem volt más mód a kiszolgálásukra.
Ezek a terminálok voltak az eredetik oka annak, hogy a carfloating egyáltalán kialakult.
A nagyvárosok élelmiszer ellátási rendszere alakult ilyen módon. A 1st class vasutakról érkező hús, zöldség, stb elosztását tudtál ilyen módon (nagy mennyiségről volt szó) megoldani. egyszerűen építettek egy terminált a vasúti kocsiknak, hogy ott legyenek kirakva, ill át tudják adni másik, távolabbi termináloknak (vasúton).
Vannak olyan helyek, ahol a parton nincs kirakási/átrakási lehetőség, ezért használnak olyan carfloat-okat, ahol magán a carfloat-on középen van egy rámpa, ahol a kocsikat ki tudják rakodni. Így nemcsak kompként működnek, hanem a kikötés után erről a rámpáról viszik ki az árut a partra. Abban nem vagyok biztos, hogy menet közben is rakodnak-e vagy csak kikötött állapotban.
Csütörtök este a Spektrumon a vasutakról szóló film egyik része a Hudsonon (meg az East Riveren) a carfloatról szólt. Képeket is mutattak, és meglévő szállításnak mondták, meg hogy 24 ezer vagont hordanak évente.
Jó régi filmeket mutat a Spektrum, magam ilyet már 97-ben sem láttam, akkor már omlottak-bomlottak a kapuk meg a "lebegő hidak", amik az apályt-dagályt egyenlítik ki. Azóta meg műemlékként helyreállították őket, de persze már vágánykapcsolat nélkül.
Minek egy gőzös mögé booster idehaza? Mert idős mint apám, aki még örülünk neki, hogy a WC-re magától kijár.
Talán azért, hogy ne nyírják ki se gépezetileg, se kazánilag.
Mert amikor a gőzmozdonyt felzavarják a Bakonyba... azt csodálkoznak, hogy nem bírja az öreg gép és fekvemarad...
Kiméljük gépezetileg, mert amikor meghibásodik az a szerencsétlen gép, ne álljon hónapokig, évekig javításra várva.... ugye az alkatrészbázisunk nulla? Ott visonganak egyesek a Gőzmozdonyos Fórumon, hogy nyilt vonalon szeretnének látni gőzöst futkorászni, de a gép kíméléséről és karbantartásáról még csak halvány lila gondolatuk sincs.
Aha, kösz szépen, akkor a gőzösről vezérelték a boostert. Az amik nem félnek a merész, úttörő megoldásoktól, nem véletlen, hogy egy csomó dolgot ők találtak fel a vasútra.
Azért az jó lenne fiúk, ha a bemásolt angol szöveg alá beírnátok magyarúl, hogy ti azt hogyan értelmezitek és fordítjátok!
A lényeg: - Egy elég furcsa de szükségszerű technikai megoldásnak a végére tehetünk pontot, mindenki nyugodtan hátradőlhet a karosszékében.
Azt nem tudom, hogy a hazai viszonyok között ez mennyire lenne megoldás, hogy teszem azt a működő 424-es mozdonyaink mögé tett NOHAB -ot hatóságilag mennyire tudnánk/engednének vezérelni. Eredeti építése szerint egy M61 mozdonyról kettő összekábelezett gépet lehetett vezetni. De ez már legyen a NKH, a Noszi és a Füsti problémája.
Nem tudom, hogy hogyan vezérelték, mert bár közben jöttek "megfejtések", de az gondolom aránylag nem régi cucc. Ahonnan nekem van az információm az 1978. ekkor még a dízeleknél a hátul lévő gépcsoport vezérléséhez is külön kocsiban volt a vevő elektronika (robot car). Szóval az infó a Rail Canada Vol. 3-ból egy képalá a barnára festett F7B #4459-hez (hogy passzoljon az ugyanilyen festésű Royal Canadian szerelvényhez):
"One of two F7B units leased to Tourism British Columbia for use with the ex-CPR 4-6-4 Royal Hudson steam loco 2860 on a USA-Canada promotional trip, units were controlled from the steamer locomotive cab."
