Keresés

Részletes keresés

szabiku Creative Commons License 2018.11.02 0 0 850

Sok meddő dologgal foglalkoznak, hátha... Elgondolkoztál már azon, hogy Einstein mennyi idő alatt alkotta meg a relativitáselméletet, és hogy utána azt már ismerve, de jócskán túlbecsülve, mennyi ideig próbálta kierőltetni belőle a gravitáció és elektromágnesesség efféle térelméleti egyesítését sikertelenül? (Elárulom: haláláig.)

 

(Vizsgáltam a dolgot, láttam nemmegfelelőségét én is, és ami problémát felvetettem róla, azt más tudósok is, mert olvastam több helyen.)

Előzmény: v3ctors1gma (849)
v3ctors1gma Creative Commons License 2018.11.02 0 0 849

Elgondolkoztál már azon, vajon miért foglalkoztak nagy matematikusok  éveken át (és még mindig) ezzel a "hibás" elmélettel? 

Vajon egy olyan ember, aki 20-30 évet olvasott és kutatott a témában, miért foglalkozik egy olyan elmélettel, ami egy átlagember szerint hibás?

Mekkora ismereted van a témában, mennyit olvastál róla, hogy ezt ilyen határozottan ki mered jelenteni?

 

Előzmény: szabiku (848)
szabiku Creative Commons License 2018.11.01 0 0 848

Én azt inkább kihúznám.

Előzmény: v3ctors1gma (847)
v3ctors1gma Creative Commons License 2018.11.01 0 0 847

Kaluza-Klein theory ... 

Előzmény: Törölt nick (843)
LifeIsGood101 Creative Commons License 2018.07.04 0 0 846

Kire-mire szavazzak SzabadsagFoldjen?

(egyetemre nem jartam s Einstein halott)

41:50-tol

Two possibilities

1- Dark energy

2- Einstein is wrong

https://www.youtube.com/watch?v=jgYFGUl_JAs

Törölt nick Creative Commons License 2018.07.03 0 0 845

Majd később megnézem, most rohannom kell.

Csak még az jutott eszembe, hogy az energiaáram is görbíti a teret. Tegyük fel, hogy van egy hosszú vékony cső, amiben relativisztikus sebességgel mozog az energia (mint a kvarkokat összekötő gluon mező szálai).

Az általános relativitás nem az erősségem, de valahogy ki kellene számolni azt az energiasűrűséget (legalább nagyságrendileg), ami annyira meg tudja görbíteni a teret, hogy az egyik dimenzió mikroszkopikusan kicsivé zsugorodjon.

Előzmény: szabiku (844)
szabiku Creative Commons License 2018.07.03 0 0 844

8-l Ilyen elvetemültségeken nem szoktam gondolkodni, de Hawking (szegény) a székében ücsörögve ezt is kigondolta:

 

https://www.brainmaster.com/software/pubs/physics/Hawking%20Particle%20Creation.pdf

 

A 201. oldalon agyal valami ilyesmin, de lehet hogy lentebb is.

Előzmény: Törölt nick (843)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.02 0 0 843

Tegyük fel, hogy a tér egyik dimenziója annyira meggörbül, hogy a görbületi sugár mikroszkópikus méretű. Mekkora gravitációs potenciál tartozik ehhez? Mekkora tömeg tudná a teret így meggörbíteni? És mi történne a skalár idővel?

Előzmény: szabiku (842)
szabiku Creative Commons License 2018.07.01 0 0 842

Igen, legfeljebb ilyen részletektől mentes dolgokat tudunk megállapítani bizonyos mennyiségek összehasonlítása alapján, hogy még egyben van-e az atom, atommag, összetett részecske, vagy már nem.

Előzmény: jogértelmező (841)
jogértelmező Creative Commons License 2018.07.01 0 0 841

" az anyag ügyebár eltorzítja a teret.

na most, ilyenkor az atomok is eldeformálódnak? "

 

A neutroncsillagokról mondják, hogy anyaguk eredetileg atomos volt, de már nem olyan - mégpedig a saját gravitációjuk alakította át.

Előzmény: díplómáss (838)
szabiku Creative Commons License 2018.07.01 0 0 840

Egyelőre nem tudjuk összedolgozni az általános relativitáselméletet a kvantumelmélettel, úgyhogy pl. az atom (ami ugye kvantumfizikai szerkezetű) ilyen torzulására még nincs helyes fizikai képünk, leírásunk.

Törölt nick Creative Commons License 2018.07.01 0 0 839

egy gömb alakú atom az tojás alakú lesz?

 

Az lesz, de nem abban az irányban amerre gondolod.

Előzmény: díplómáss (838)
díplómáss Creative Commons License 2018.07.01 0 0 838

az anyag ügyebár eltorzítja a teret.

na most, ilyenkor az atomok is eldeformálódnak? illetve az elemi részecskék?

tehát pl egy gömb alakú atom az tojás alakú lesz?

az elemi részecskékkel mi van?

Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.29 0 0 837

Sok évvel ezelőtt találkoztam e cikkel:

http://index.hu/tudomany/grav0409/

 

Ha a talányra eleddig nem született volna megnyugtató megoldás, kellő érdeklődés esetén szívesen megírom egy tippemet.

Jelzem - köszönettel fogadok minden - a probléma megoldottságáról szóló hírt.

pint Creative Commons License 2007.09.16 0 0 836
1. nem veszem a fáradságot, azt a linket tedd ide, amit kértem
2. még mindig nem látok semmiféle cikket, saját keresésem fizetős oldalakra vezetett, a hivatkozott cikket nem tudom megnézni
Előzmény: Astrojan (835)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.16 0 0 835

Kösz mmormota, ez majd lesz a te dolgod.

 

Nem kellene látnunk fékezést, mert én a sötét energiáról beszélek (=DVAG), ami nyilvánvalóan és közmegelégedésre nem fékezi a Földet (mérhetően).

 

Te kiszámolod, hogy a sötét energia miért nem fékezi a földet, én meg majd szépen lekopírozom a Te számításodat, ha egyáltalán érdekelni fog.

 

 

Kösz emp

 

 

pint ha vennéd a fáradságot és megnéznéd a (45) hivatkozást nem hinném, hogy le kellene nézned a folyóiratot, nekem szaklapnak tűnik:

 

E. W. Silvertooth, A New Michelson-Morley Experiment, Physics Essays 5, 1, p.82-88 (1992)

Előzmény: mmormota (832)
pint Creative Commons License 2007.09.15 0 0 834
van a silvertooth kísérlet sikeres megismétlésének hiteles nyoma? a worldmysteries nem hiteles. szaklap, vagy legalább tudományos magazin ...
Előzmény: Astrojan (831)
emp Creative Commons License 2007.09.15 0 0 833

ez nagyon érdekes.

szenzációt érzek, ha igazad van.

Előzmény: Astrojan (821)
mmormota Creative Commons License 2007.09.15 0 0 832

Ha legalább az életben egyszer megpróbálnád kiszámítani, amiről csak beszélni szeretsz, egyből kijönnének a hibák.

 

Pl. a dvag kjelölne egy rendszert, és az ehhez képest mozgó testeket fékezné. Ezt látni kellene a Naprendszer bolygóinak megfigyelésénél. Ne csak beszélj róla, hanem számítsd ki. Próbálj olyan konkrét paramétereket (sebesség, impulzus, sűrűség, befogási valószínűség adott tömegben) rendelni az általad kitalált dvag-hoz, ami magyarázni képes a gravitációt, ugyanakkor nem okoz olyan fékezést, amit látnunk kellene.

Előzmény: Astrojan (831)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.15 0 0 831

Ühüm, lehet, hogy akarták, de olyan éter úgysincs amilyet szerettek volna.

 

Másmilyen van, a DVAG gravitonsugárzást (=sötét energia) hívhatjuk éternek. Ehhez persze kell a yin yang fotonmodell is. Ekkor mondhatjuk, hogy ha az éter gravitonjai töltést hordoznak akkor az maga lesz a foton. Így vezeti a fényt az éter, tulajdonképpen töltést szállít. Nem vesszük észre mert mind a két töltést szállítja ugyanaz a graviton pár (= foton). Csak párkeltésnél derül ki.

 

A relelm szempontjából elég nagy baj ha a fénysebesség irányfüggő. A Doppler effektust is vissza lehet vezetni fénysebesség eltérésekre. A fénysebesség a DVAG-hoz képest mindig állandó, mint a hangnál (a hang terjedés a levegőhöz képest állandó). Ha fúj a szél akkor viszi a hangot. Ha fúj a DVAG (tömeg közelében abba "áramlik" befele) az is sodorja a fényt, a fény sebessége nő (külső szemlélő számára).

 

Ha nem fúj a DVAG, hanem a Föld repül, akkor a szembejövő fényt nagyobb sebességgel látjuk közeledni, ezt mérte ki Silvertooth.

 

A háttérsugárzáshoz képest valóban mozog a Föld, de az a doppler-effekt. miatt van.

Ha a fénysebesség minden körülmények között állandó lenne, tehát nemcsak a DVAG -hoz képest hanem a száguldó Földhöz képest is, akkor szerintem nem lehetett volna találni CMBR anizotrópiát.

 

 

Előzmény: vjozso (823)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 830
"Tudjuk a múltat, sejtjük a jövőt, és közbe megvagyunk valahogy."

Lehet, hogy nincs igazam, és valójában:

"Sejtjük a múltat, tudjuk a jövőt, és közbe sehogy se vagyunk?" :-)
Előzmény: vitaminek (827)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 829
A folytonosságot nem kell úgy elképzelni, mint egy folytonos vonalat. Lehet diszkrét is: két egymást időben átfedő állapot, rövid, egymást átfedő szakaszok, ahogyan az emberöltők is egymásra és egymás mellett léteznek.
E nélkül nincs értelmes létezés (csak olyan, mint amit egyesek elképzelnek)...
A BIG-BANG mivel van átfedésben?
Előzmény: vitaminek (828)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 828
(csak az első sort akartam kiemelni)
Előzmény: vitaminek (827)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 827
A folytonosság alapvető, a szingularitás alaptalan! [b/]
A dolgok emlékeznek! Emlékezet nélkül semmi nincs! Összefüggéstelen pillanatokból állna a világunk?
Nem hiszem. Lehet hogy egy pillanattal ezelőtt én nem én, hanem mondjuk valamelyik másik nick voltam, és most épp azzal vitatkozom? Vagy csupán egy kődarab?

Vannak persze ilyen képzetek is, olvastam is róluk. Ki ki döntsön maga ebben.

Én abban hiszek, hogy a dolgok egymásra "emlékezve" következnek. Tudjuk a múltat, sejtjük a jövőt, és közbe megvagyunk valahogy.
Nincs ez másképpen a gravitációval, a tömegvonzással sem.
A bekövetkező bármely állapotváltozás: irány, sebesség, tömegelrendezés- a megelőző állapottal száll vitába- az elkövetkező érdekében...
Ezt éljük meg gyorsulásként, centrifugálisként, stb. Ezek a tömegvonzással kapcsolatos jelenségek mind, és mind a súlyos tömeggel állnak üzleti kapcsolatban.
A tehetelenség- az egészen más!
Így e jelenségeknél értelmetlen beszélni "tehetetlen tömegről"
A "tehetetlen tömeg" ha már muszáj így elnevezni, nem más, mint a belső energiadisszipáció valamely megnyilvánulása (felhalmozódás, veszteség) által csökkentett, korrigált súlyos tömeg, ahogyan az iszugyi képletében szerepel.
Előzmény: vitaminek (825)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 826
Zsora
Így azután megizélhetem a GI-EM fény képletemet. Persze nem alapvetően, csak az inerciát kell a gravitáció két merőleges összetevőjére változtassam, más jelölést találva, vagy el is hagyva...
Persze bánatos vagyok, de így lehet csak előre, (vagy hátra?) lépni. Esetleg helyben maradni.

A gravinerciális Poyinting vektor ugyanis: jó. Tehát a gravitációnak is kell, hogy legyen kétféle eltérő, merőleges összetevője, ahogyan az elektomágnességnek is.

Előzmény: vitaminek (825)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 825
A lényeg, hogy amit most "tehetetlenségnek" nevezünk, (irányváltás, lassulás), az mind mind csupán tömegvonzás- két mozgásállapot közötti változások eredője. A lassuló tömeget a saját korábbi mező (sugárzás) maradványa vonzza! Mert a tömeg az nyelő, és forrás is egyszersmind, s így saját időbeni maradványai is hatnak reá.
Így azután a vonzás, lassulás, irányváltás- mind ugyanazon, a saját tömeggel arányosak. Mind tömegvonzási jelenségek.

A tehetetlenség az egészen más- energia disszipáció. A disszipáció pedig- átrendeződés: de különféle lehet: felhalmozódás (belül), veszteség (kivül)
Iszugyi képletében : zuhanásnál az legfeljebb ezrednagyságrendű korrekció. Körpályán pedig a még kisebb: árapály.
Előzmény: vitaminek (824)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 824
Zsora.
Nézz be kicsit az "És mégis Föld*leány a Hold" topikba.
Azt hiszem, sikerült megértenem a tehetetlenséget.
(Csak a gravitációt még nem... :-) ).
Ez egy kicsit árnyalja azt, hogy mit hívnék tehetetlenségnek...
Előzmény: Zsora (814)
vjozso Creative Commons License 2007.09.14 0 0 823

"Hol látsz te ezekben a kisérletekben holmi étert ???"
Hmm.. A fénysebesség irányfüggőségének kimutatásával nem az éter létezését akarták bizonyítani?

A háttérsugárzáshoz képest valóban mozog a Föld, de az a doppler-effekt. miatt van.

Előzmény: Astrojan (819)
pint Creative Commons License 2007.09.14 0 0 822
valami hitelesebb forrás nincsen? az UFO magazin nem jó
Előzmény: Astrojan (821)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.14 0 0 821

jó, hogy ilyen hülyeségeket írsz mert ezt legalább könnyű megcáfolni.

 

...még ő maga sem tudta megismételni. Lám lám: 

 

In a refined experiment[45], Silvertooth and Whitney confirmed the earlier result and found a speed of v = 378 km/s.

 

Amúgy pl. a Hafele Keatinget sem ismételte meg senki, a relativisták szerencséjére.

Előzmény: pint (820)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!