Keresés

Részletes keresés

Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.29 0 0 837

Sok évvel ezelőtt találkoztam e cikkel:

http://index.hu/tudomany/grav0409/

 

Ha a talányra eleddig nem született volna megnyugtató megoldás, kellő érdeklődés esetén szívesen megírom egy tippemet.

Jelzem - köszönettel fogadok minden - a probléma megoldottságáról szóló hírt.

pint Creative Commons License 2007.09.16 0 0 836
1. nem veszem a fáradságot, azt a linket tedd ide, amit kértem
2. még mindig nem látok semmiféle cikket, saját keresésem fizetős oldalakra vezetett, a hivatkozott cikket nem tudom megnézni
Előzmény: Astrojan (835)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.16 0 0 835

Kösz mmormota, ez majd lesz a te dolgod.

 

Nem kellene látnunk fékezést, mert én a sötét energiáról beszélek (=DVAG), ami nyilvánvalóan és közmegelégedésre nem fékezi a Földet (mérhetően).

 

Te kiszámolod, hogy a sötét energia miért nem fékezi a földet, én meg majd szépen lekopírozom a Te számításodat, ha egyáltalán érdekelni fog.

 

 

Kösz emp

 

 

pint ha vennéd a fáradságot és megnéznéd a (45) hivatkozást nem hinném, hogy le kellene nézned a folyóiratot, nekem szaklapnak tűnik:

 

E. W. Silvertooth, A New Michelson-Morley Experiment, Physics Essays 5, 1, p.82-88 (1992)

Előzmény: mmormota (832)
pint Creative Commons License 2007.09.15 0 0 834
van a silvertooth kísérlet sikeres megismétlésének hiteles nyoma? a worldmysteries nem hiteles. szaklap, vagy legalább tudományos magazin ...
Előzmény: Astrojan (831)
emp Creative Commons License 2007.09.15 0 0 833

ez nagyon érdekes.

szenzációt érzek, ha igazad van.

Előzmény: Astrojan (821)
mmormota Creative Commons License 2007.09.15 0 0 832

Ha legalább az életben egyszer megpróbálnád kiszámítani, amiről csak beszélni szeretsz, egyből kijönnének a hibák.

 

Pl. a dvag kjelölne egy rendszert, és az ehhez képest mozgó testeket fékezné. Ezt látni kellene a Naprendszer bolygóinak megfigyelésénél. Ne csak beszélj róla, hanem számítsd ki. Próbálj olyan konkrét paramétereket (sebesség, impulzus, sűrűség, befogási valószínűség adott tömegben) rendelni az általad kitalált dvag-hoz, ami magyarázni képes a gravitációt, ugyanakkor nem okoz olyan fékezést, amit látnunk kellene.

Előzmény: Astrojan (831)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.15 0 0 831

Ühüm, lehet, hogy akarták, de olyan éter úgysincs amilyet szerettek volna.

 

Másmilyen van, a DVAG gravitonsugárzást (=sötét energia) hívhatjuk éternek. Ehhez persze kell a yin yang fotonmodell is. Ekkor mondhatjuk, hogy ha az éter gravitonjai töltést hordoznak akkor az maga lesz a foton. Így vezeti a fényt az éter, tulajdonképpen töltést szállít. Nem vesszük észre mert mind a két töltést szállítja ugyanaz a graviton pár (= foton). Csak párkeltésnél derül ki.

 

A relelm szempontjából elég nagy baj ha a fénysebesség irányfüggő. A Doppler effektust is vissza lehet vezetni fénysebesség eltérésekre. A fénysebesség a DVAG-hoz képest mindig állandó, mint a hangnál (a hang terjedés a levegőhöz képest állandó). Ha fúj a szél akkor viszi a hangot. Ha fúj a DVAG (tömeg közelében abba "áramlik" befele) az is sodorja a fényt, a fény sebessége nő (külső szemlélő számára).

 

Ha nem fúj a DVAG, hanem a Föld repül, akkor a szembejövő fényt nagyobb sebességgel látjuk közeledni, ezt mérte ki Silvertooth.

 

A háttérsugárzáshoz képest valóban mozog a Föld, de az a doppler-effekt. miatt van.

Ha a fénysebesség minden körülmények között állandó lenne, tehát nemcsak a DVAG -hoz képest hanem a száguldó Földhöz képest is, akkor szerintem nem lehetett volna találni CMBR anizotrópiát.

 

 

Előzmény: vjozso (823)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 830
"Tudjuk a múltat, sejtjük a jövőt, és közbe megvagyunk valahogy."

Lehet, hogy nincs igazam, és valójában:

"Sejtjük a múltat, tudjuk a jövőt, és közbe sehogy se vagyunk?" :-)
Előzmény: vitaminek (827)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 829
A folytonosságot nem kell úgy elképzelni, mint egy folytonos vonalat. Lehet diszkrét is: két egymást időben átfedő állapot, rövid, egymást átfedő szakaszok, ahogyan az emberöltők is egymásra és egymás mellett léteznek.
E nélkül nincs értelmes létezés (csak olyan, mint amit egyesek elképzelnek)...
A BIG-BANG mivel van átfedésben?
Előzmény: vitaminek (828)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 828
(csak az első sort akartam kiemelni)
Előzmény: vitaminek (827)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 827
A folytonosság alapvető, a szingularitás alaptalan! [b/]
A dolgok emlékeznek! Emlékezet nélkül semmi nincs! Összefüggéstelen pillanatokból állna a világunk?
Nem hiszem. Lehet hogy egy pillanattal ezelőtt én nem én, hanem mondjuk valamelyik másik nick voltam, és most épp azzal vitatkozom? Vagy csupán egy kődarab?

Vannak persze ilyen képzetek is, olvastam is róluk. Ki ki döntsön maga ebben.

Én abban hiszek, hogy a dolgok egymásra "emlékezve" következnek. Tudjuk a múltat, sejtjük a jövőt, és közbe megvagyunk valahogy.
Nincs ez másképpen a gravitációval, a tömegvonzással sem.
A bekövetkező bármely állapotváltozás: irány, sebesség, tömegelrendezés- a megelőző állapottal száll vitába- az elkövetkező érdekében...
Ezt éljük meg gyorsulásként, centrifugálisként, stb. Ezek a tömegvonzással kapcsolatos jelenségek mind, és mind a súlyos tömeggel állnak üzleti kapcsolatban.
A tehetelenség- az egészen más!
Így e jelenségeknél értelmetlen beszélni "tehetetlen tömegről"
A "tehetetlen tömeg" ha már muszáj így elnevezni, nem más, mint a belső energiadisszipáció valamely megnyilvánulása (felhalmozódás, veszteség) által csökkentett, korrigált súlyos tömeg, ahogyan az iszugyi képletében szerepel.
Előzmény: vitaminek (825)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 826
Zsora
Így azután megizélhetem a GI-EM fény képletemet. Persze nem alapvetően, csak az inerciát kell a gravitáció két merőleges összetevőjére változtassam, más jelölést találva, vagy el is hagyva...
Persze bánatos vagyok, de így lehet csak előre, (vagy hátra?) lépni. Esetleg helyben maradni.

A gravinerciális Poyinting vektor ugyanis: jó. Tehát a gravitációnak is kell, hogy legyen kétféle eltérő, merőleges összetevője, ahogyan az elektomágnességnek is.

Előzmény: vitaminek (825)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 825
A lényeg, hogy amit most "tehetetlenségnek" nevezünk, (irányváltás, lassulás), az mind mind csupán tömegvonzás- két mozgásállapot közötti változások eredője. A lassuló tömeget a saját korábbi mező (sugárzás) maradványa vonzza! Mert a tömeg az nyelő, és forrás is egyszersmind, s így saját időbeni maradványai is hatnak reá.
Így azután a vonzás, lassulás, irányváltás- mind ugyanazon, a saját tömeggel arányosak. Mind tömegvonzási jelenségek.

A tehetetlenség az egészen más- energia disszipáció. A disszipáció pedig- átrendeződés: de különféle lehet: felhalmozódás (belül), veszteség (kivül)
Iszugyi képletében : zuhanásnál az legfeljebb ezrednagyságrendű korrekció. Körpályán pedig a még kisebb: árapály.
Előzmény: vitaminek (824)
vitaminek Creative Commons License 2007.09.14 0 0 824
Zsora.
Nézz be kicsit az "És mégis Föld*leány a Hold" topikba.
Azt hiszem, sikerült megértenem a tehetetlenséget.
(Csak a gravitációt még nem... :-) ).
Ez egy kicsit árnyalja azt, hogy mit hívnék tehetetlenségnek...
Előzmény: Zsora (814)
vjozso Creative Commons License 2007.09.14 0 0 823

"Hol látsz te ezekben a kisérletekben holmi étert ???"
Hmm.. A fénysebesség irányfüggőségének kimutatásával nem az éter létezését akarták bizonyítani?

A háttérsugárzáshoz képest valóban mozog a Föld, de az a doppler-effekt. miatt van.

Előzmény: Astrojan (819)
pint Creative Commons License 2007.09.14 0 0 822
valami hitelesebb forrás nincsen? az UFO magazin nem jó
Előzmény: Astrojan (821)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.14 0 0 821

jó, hogy ilyen hülyeségeket írsz mert ezt legalább könnyű megcáfolni.

 

...még ő maga sem tudta megismételni. Lám lám: 

 

In a refined experiment[45], Silvertooth and Whitney confirmed the earlier result and found a speed of v = 378 km/s.

 

Amúgy pl. a Hafele Keatinget sem ismételte meg senki, a relativisták szerencséjére.

Előzmény: pint (820)
pint Creative Commons License 2007.09.13 0 0 820
megakadt a tű a leme megakadt a tű a leme megakadt a tű a leme megakadt a tű a leme

a silvertooth kísérletet soha senki, még ő maga sem tudta megismételni.
Előzmény: Astrojan (819)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.13 0 0 819

Silvertooth alkotta meg az éterszél kimutatására alkalmas eszközt, egy egyutas interferométert, amellyel ki lehet mutatni a Föld 370 km/sec sebességű száguldását a világűrben, a Leo/Kráter csillagkép irányába, amit a COBE CMBR mérések is pontosan megerősítenek.

 

Semmi tévedés, legfeljebb nálad. Silvertooth fénysebesség különbözőséget mért az Oroszlán csillagkép irányába és az azzal szemben haladó fénysugarak között.

 

Ugyanakkora és ugyanolyan irányú (Föld) sebességet mértek a háttérsugárzás analízisével.

 

Hol látsz te ezekben a kisérletekben holmi étert ???

Előzmény: vjozso (818)
vjozso Creative Commons License 2007.09.12 0 0 818

"..a gravitációs sugarak sokkal sokkal gyorsabban haladnak mint a fény, sebességük c2 körüli."  Ezt kimérte már valaki?

"..amit a COBE CMBR mérések is pontosan megerősítenek." Tévedés, azok a mérések a kozmikus háttérsugárzást mérték, ami nem tévesztendő össze holmi éterrel...

 

Előzmény: Astrojan (801)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.12 0 0 817

Az az érzésem hogy csak 2 elemi hatás létezik

 

Igen, ez egy nagyon jó érzés.

 

A világot 4 féle részecske építi fel, (= 2 féle graviton és a 2 féle elektromos töltésegység). Tömegük nincs. Ezek valóban gyűrűket alkotnak a barionos anyagban, még ha viccelt is Bign. A fény fotonban pedig egymás körül keringenek miközben haladnak.

 

Nem nevezném egyesített mezőelméletnek, de valójában arról van szó. A mező elnevezés félrevezető, mert csak ezek a részecskék léteznek, mezők önmagukban nem.

 

Előzmény: Zsora (814)
Zsora Creative Commons License 2007.09.11 0 0 816

Aham! Te biztosan tudsz valamit, csak elhallgatod előlünk! :-)

 

(Különben az egyetlen egy alapvető hatást nem tartom valószínűnek. Hogy miért? Azt most nem részletezem.)

Előzmény: Bign (815)
Bign Creative Commons License 2007.09.11 0 0 815
"Az az érzésem hogy csak 2 elemi hatás létezik"

NEM!

Egy Gyűrű mind felett! :O)
Előzmény: Zsora (814)
Zsora Creative Commons License 2007.09.11 0 0 814

Jutott már valaki valamire az egyesített mezőelmélettel kapcsolatban?

Én most épp az elektromosság/mágnesesség és a gravitáció(tömeg)/tehetetlenség analógiáját vizsgálom (részben Vitaminek felvetésétől indíttatva). Az az érzésem hogy csak 2 elemi hatás létezik (mint Iszugyi elméletében), a többi ezekből származtatható. Ebben pedig kulcsfontosságú szerepet játszik a hatások véges sebességű terjedése és a hullám effektus. Emiatt nyilvánulnak meg egész másként a statikus és dinamikus mezők.

Bign Creative Commons License 2007.09.10 0 0 813
"A tipped butaság"

Remélem nem ez a legjobb érved.

Az igaz, hogy lefelé tévedtem, a valódi impulzus p = 1,8 * 10^29

Tehát kiványcsi lennék hova távozik el a "felesleges" energia, mivel "kivülről" szerinted hatalmas energia éri a testeket (ez okozza pl. a keringésüket).
A keringés során adott írányba gyorsul, majd lefékeződik a test.
Tehát (bár a gyorsulás se igaz), hogyan képzeled a fékeződést?
És fékeződés esetén hova tünik a mozgási energia?

Azt is meg próbálhatnád, hogy egy zárt tartályba a gáznyomás növelésével egymáshoz közelítesz (nem kell, hogy össze préseld) 2 pinpong labdát, vagy két kavicsot, homokszemet...

Teljes abszurditás.
Előzmény: Astrojan (812)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.10 0 0 812

Nyomd meg a logikai hibát, és megtalálod alul a referenciákat, de ideteszek közvetlenül is egyet: Árnyékolható-e a gravitáció? (most éppen nem működik)

 

Elnézést kérek mindenkitől Eötvös nevében, mert úgy értelmezte a gravitáció árnyékolós kisérleteit, hogy az ólomkvadránsok egyik fele vonzza az ingát míg a másik fele árnyékolja a gravitációt.

 

Ezt nem gondolhatta volna, mert vagy mindkét kvadráns vonzza az ingát és ekkor nincs mit árnyékolni,

 

vagy mindkét kvadráns egyformán árnyékol -ez a helyzet nyomó gravitációban-, viszont ez esetben a készülék a szimmetria miatt nem alkalmas az árnyékolás kimutatására Eötvös elképzelése alapján.

 

Eötvös ugyanis az egyik kvadránst figyelmen kívül hagyta azzal a felkiáltással, hogy az felül van, tehát nincs hatással a kisérletére. Pedig árnyékolás esetén a felül lévő kvadráns ugyanúgy árnyékolja a felülről érkező sugarakat mint az alsó az alulról jövőket.

 

 

Bign 810, És miért nem kivül melegszik, ha a nyomó gravitáció esetén a sugárzás kivülről éri a testet?

 

Azért mert a gravitonsugárzás nem fénysugár amit elnyel a földfelszín. A fénysugárzás a Földkéreg külső, felszíni rétegét melegíti. De a DVAG-graviton átmegy a Földön mint a neutrínó. Elnyelése tömegfüggő, ahol több a tömeg ott több nyelődik el. A Föld döntő tömege nem kívül van hanem a magban, másrészt a magban képződő hőt nem egyszerű leadni, ki kell szivárognia a felszínre.

 

A tipped butaság.

 

Előzmény: Törölt nick (811)
Bign Creative Commons License 2007.09.09 0 0 810
"Én meg biztos vagyok benne, hogy a nyomó gravitáció felmelegedéssel jár."

"Ettől meleg a Föld (magja), ettől gyulladnak be a csillagok."

És miért nem kivül melegszik, ha a nyomó gravitáció esetén a sugárzás kivülről éri a testet?

A fent említettnél én nagyobb mértékü felmelegedést tippelnék.

Vegyük például a Föld példáját:
p=mv
a pályamenti sebessége kb. 30 km/sec
tömege kb. 6 * 10^24 kg
p = 1,8 * 10^26

Ennek az impulzusnak az energiája (nállad) kivülről jön.

Amikor a Föld pályályán 90 fokkal elfordul (~3 hónap) ez az energia 0-vá válik.
A sugárzás elvileg felgyorsíthatta a mozgását, de mi módon fékezi le ugyan azon sugárzás a mozgását?

Ha az impulzus energiája kivülről jön, akkor gondolom az impulzus megmaradás törvénye se igaz...
Előzmény: Astrojan (809)
Astrojan Creative Commons License 2007.09.09 0 0 809

Én meg biztos vagyok benne, hogy a nyomó gravitáció felmelegedéssel jár.

 

Ettől meleg a Föld (magja), ettől gyulladnak be a csillagok.

 

Sőt még az is lehet, hogy az Ia standard szupernovák is emiatt robbannak fel, nem pedig a spirális anyaglopás miatt ami egy másik csillagról érkezne. Elég fura lenne ha a Nap mondjuk anyagot lopna a földről vagy a jupiterről. Az anyag egyszercsak megúnja a Jupiter hatalmas (és közeli, domináns) gravitációs erejét és egy csatornaszerű csóvában elindul a Jupitertől a Nap felé... De nem ám az egész Jupiter !!!  Kösz a normális választ

Előzmény: Zsora (808)
Zsora Creative Commons License 2007.09.08 0 0 808

Én nem vagyok benne biztos hogy a nyomó gravitáció felmelegedéssel járna.

Egyébként ha a gravitáció valóban energiaáramlás lenne, akkor a húzó gravitációnál is fennáll a probléma, amit már más is felvetett: Miből fedezi a test a tőle eltávozott gravitációs energiát? Neki akkor viszont hülnie kellene. (...ha nyomó gravitációnál melegednie kellett volna.)

 

Na és akkor mi van a villamos tér esetén? Ott vonzás és taszítás is felléphet két töltés között. Ott vajon milyen modellt lehetne használni?

Előzmény: Bign (807)
Bign Creative Commons License 2007.09.08 0 0 807
"A testek nem képesek saját sebességüket megváltoztatni"

Amit írtam azt a nyomó gravitációval kapcsolatban írtam, mivel az elmélet szerint egy "külső energiaforrás" (mi a külső?)
energiája nyomja egymás felé a testeket.

A keringó testek állandóan gyorsulnak (és lassulnak).
Az energia a hagyomásos vonzó gravitáció esetén egyensúlyba van.

Ha a mozgató energia kivülről jönne, akkor az energia felhalmozódna és a test felízzana.

Szerintem! :o)

Előzmény: Zsora (806)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!