A V44 gyengéje pont az volt, ami az elõnye lett volna: a folyamatos frekvenciaszabályozás, aminek eredményképp egyszerû kalickás motorokat lehetett használni.
A V55-nél a periódusváltó egy, a fázisváltóval közös tengelyen lévõ szinkron gép volt, és a sebességfokozatok közti átmenetet a hajtómotorok csúszógyûrûire kapcsolódó folyadékellenállás biztosította, így nem volt szinkronizálási probléma. Fázishatáron való áthaladáskor lekapcsolták a terheléseket a fázisváltóról, PTK ki, aztán fázishatár után PTK be, és a csillapító rudazat szépen behúzta szinkronba a gépcsoportot és máris vissza lehetett kapcsolni a terhelést.
A V44 egy korának mûszaki lehetõségeit messze meghaladó konstrukció volt, nagy kérdés, hogy Ratkovszky mit tudott volna még kihozni belõle.
Jól következtetek, ha azt mondom, hogy a 44-es érlelés és jó anyagok beépítésével néhány év alatt egy korszerű, jó mozdonyá érett volna? Vagy annyira különbözött a két mozdonytípus mindenféle megoldása? (Igaz, az 55-ös már forgóvázas volt.) Az 55-nél a fázishatár már nem jelentett gondot?
Siófok? Őt is telibetalálták? Ne fojtsd magadba! :-)
Ha bármi, a Vasúthistória évkönyvtől több információd van, tedd közkinccsé!
Az alagút igaz, de aztán továbbvitték Siófokig, ott érte utol a végzet.
Ez õ mindkettõ - kísérleti gép volt, sokat lehetett volna még finomítani rajta. A legnagyobb gondot a fázishatáron való áthaladás, vagy a bármi okból bekövetkezõ hálózatkimaradás jelentette. Ilyenkor nem mindig sikerült menet közben újraszinkronizálni a rendszert, hanem mag kellett állítani a mozdonyt és álló helyzetben szinkronizálni, majd újra elindulni.
A V55 nem lett volna rossz gép, ha az eredeti tervek szerint épül meg (CoCo), ha nem teszik alá a Rónai-támokat és ha rendes anyag van benne...
Kicsit régi téma, de most keveredtem ide: mi lett a V44-001-nek a sorsa a háborúban (után)? A 002-es gépről tudom, hogy egy bomba telibetalálta, de a Vasúthistória évkönyv a 001 végnapjairól elég homályosan fogalmaz...
Elõ fogom keresni, most nekem sem ugrik be a pontos címe, Verebély László és Klein Tibor írták 1936-ban és pár éve a Mûszaki Egyetem könyvtárában még megvolt.
A dolog ott szokott megbukni, hogy nem tudatosul: a fázisváltó egy nagyon összetett gépegyüttes: egy szinkron motor (primer kör), egy szinkron generátor ( szekunder kör), egy aszinkron motor (csillapító rudazat), egy transzformátor (Scott-tekercselés) és egy egyenáramú dinamó (gerjesztõgép) egy tengelyen és - a gerjesztõgép kivételével - közös mágneskörökkel.
Hm, megkérdezhetném ennek a könyvnek a címét? Lehet, hogy segítené a fázisváltó jobb megértését. :) Nekem csak a Verebély-Sztrókay Villamos vasutakhoz volt szerencsém, de abban ugye nem sok szó van a fázisváltóról (ilyen szempontból a Hámori volt eddig a leghasznosabb).
A fázisváltó egyik jellegzetes eleme a "mágnessönt", ami a gerjesztõmezõt osztja meg a primer és a szekunder rendszer között. (A Verebély-Klein könyvben nagyon szépen le van írva a méretezése). Az egész Watt-relé-mûködés ezzel van összehangolva. Egy primer áttekercselésnél sokkal nagyobb gondot jelentene az szabályozási és gerjesztési rendszer megváltoztatása, mert ahhoz a vastestet is meg kellene változtatni.
Jogos, valóban nem gondoltam át eléggé a gerjesztés primer áramkörre gyakorolt hatását a fázisváltóban. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy meg lehetne találni egy optimumot, amellyel stabil üzem lenne megvalósítható. A primer tekercselés valószínűleg sajnos mindenképp megváltoztatandó lenne, bár jelenleg nincsenek konkrét adatok birtokomban, de nem hiszem, hogy módja lett volna Kandónak annyi tartalékot hagyni, hogy átütési szilárdságilag és a szigetelési állapotot tekintve 25 kV + 10 %-nak megfelelne.
Ha megengedhető a fázisváltó magasabb feszültséggel való megtáplálása, gyakorlatilag megoldódott a probléma, mivel -a villamosberendezés leírásából kiderül, hogy- a szekunder feszültség a szinkrongenerátori üzemmód gerjesztésének mértékétől függ.
Ez így a probléma leegyszerûsítése. A gerjesztõgép kettõs feladatot lát el: egyrészt a szinkron generátor üzemmódhoz létrehozza a szükséges mágnesen mezõt, másrészt a primer szinkron gép terhelés négyzetgyökével arányos gerjesztésszabályozásával a cos-fi 1-et is biztosítja. Ez nem csak a hálózat jobb kihasználása miatt szükséges, hanem mert az alulgerjesztett fázisváltó terhelési szöge nagymértékben megnõ és a szinkronból való kiesés könnyen elõfordulhat. Amit esetleg meg lehet nézni, az a fázisváltó primer tekercselésének megváltoztatása, 25 kV-os primer tekercs beépítése.
Az idei évforduló alkalmából megpróbáltam egy kis irományt összehozni a Kandó-mozdonyokról és kialakulásuk hátteréről, mert az interneten nem nagyon találtam részletes leírásokat.
Amennyiben a képekkel szerzői jogi probléma, igény van, természetesen elnézést kérve azonnal leveszem a honlapról, sajnos nem állt módomban minden esetben engedélyt kérni.
Pl. a MÁV Nosztalgia ajándékboltban, a Nyugati pályaudvaron. Nyitvatartásuk elég idétlen, szabit kell hozzájuk kivenni, hétvégén csak Vasúttörténeti Park-belépőket árulnak, mást nem.
