Egy magyarországi asszimilálódott zsidó jellemzően magyar nemzetiségűnek vallja magát, még gyakorló, tán hívő izraelitaként. A magyarországi zsidó közösségek többsége dühhel reagált a nemzetiséggé nyilvánítás ellen.
Más: a judaizmusba való betérés igen ritka. Házasság, állampolgárság megszerzése, egyéb sunyi kalkulációk motiválják a keveseket. Bár lehet, hogy amint államvallás lesz Magyarországon, az MSZP-tagság előfeltétele lesz. (Most a szadeszről nem szólok, mert az nullázódott)
A zsidó származású katolikus pap, csak exzsidó. Habár tudni olyanról, aki csak egzisztenciális katolikus volt, miközben éjszaka a pincében, imakendővel a fején Mammonhoz fohászkodott bűnbocsánatért:))
Én több fekete, afroamerikai rabbit ismerek - az egyik nő, Alysa Stanton -, aki keresztény származású... A különböző izraelita, neológ, ortodox, vagy status quo ante hitközségek nem is tekintik igazi zsidónak őket. Tudok olyan amerikai rabbit, akinek fekete asszonya van, tőle gyermekei. Rabbi Enan, Rabbi Capers Funnye...fekete rabbik. Rabbi Capers Funnye az Obamáné unokatestvére, a spiritual leader of a mostly black synagogue on Chicagos South Side.
Hasonló érdekességek vannak a szcientológusoknál, más egyházaknál is. Sokszor nem a hit, hanem az egzisztencia számít. Ugyanez a helyzet az olyan pártoknál is, mint az MSZP. Nem létezik olyan élőlény, aki eli alapon csatlakozna egy ilyen gyászos múltú bűnszövetkezethez...Mi is motivál olyan, a rendszerváltozás után felcseperedett figurákat, mint Ficsor, Újhelyi, Török, Szigetvári, Molnár Csaba, Zuschlag etc., hogy csatlakozzanak a Bukcsány főrabbi, vagy éppen Libajnai alrabbi felekezetéhez? Mi motiválja vitustáncra a Hit gyülekezet ifjú tagjait?
Ha neked így jó, legyen így. Bár a c kihagyását a névből már sokkal előbb kitaláltam, mint hogy ide regisztráltam. Igazából nem is lényeges. Ami viszont kicsit zavar, hogy ez alapján rendszeresen kihagyom a normális szavakból is...
Tudod ez olyan, mint amikor Tereskova (a zenekar, vagy énekes, vagy mi) nevéből hiányzik az a bizonyos orosz lágyító jel. Szóval igen, direkt hiányzik, pszichomókus -> pszihomókus. Hogy miért, azt hosszú lenne elmagyarázni, kicsit elvontabb, művészi eredetű dolog :D Hogy a többi szóban nem írom oda, az csak rossz beidegződés az előző miatt.
Hát ha a nevem nem árulná el, nem idegen tőlem a pszihológia tudománya. Ezért egyrészt látom, hogy hogyan működnek a szcientológia ezközei ("agymosás"/szuggesztió, stb...), másrészt meg kikérem magamnak az egyház puszta létezését. Annál is inkább, mert mostanában olyan cikkeket is fel lehet lelni az amerikai sajtóban, amik azzal foglalkoznak, hogy vajon be kell-e tiltani a pszihológiát, mint tudományt és a pszihiátert, mint foglalkozást. Lehet tippelgetni, vajon kik írnak ilyeneket...
Hát szerintem elég szar ügy, hogy terroristáknak nevezik azt a pár embert, aki látja hogy miről szól ez a "vallás", főleg hogy ezt a kijelentést a média is megerősíti.
A címre reagálva pedig igen, be kell(ene). Ezt csak 1 féle módon lehet elérni, hogy tömegesen aláírásokat gyűjtünk, plusz magánemberként is levelekkel bombázzuk a különböző hatóságokat, meg az országgyűlési képviselőket. Esetleges Anonymus megmozdulások (nem úgy, mint ahogy a mostani tüntetők csinálják, hanem mint pl. Londonban). Ha ezek nem történnek meg 4-5 éven belül, esküszöm, saját magam fogok szervezni hasonló dolgokat.
A sztáron a szcientológia ellen fellépők fenyegetőzései miatt egyre inkább erőt vesz a paranoia. Legutóbb az a hír szivárgott ki Tom Cruise háza tájáról, hogy az összes autójának szélvédőjét golyóálló - más források szerint bombabiztos - üvegre cseréltette ki.
Ezzel a lépéssel végleg biztosra akar menni. Néhány hónappal ezelőtt a házát valóságos erődítménnyé alakíttatta át. Egy biztonsági berendezésekkel foglalkozó amerikai céget szerződtetett, amely a Los Angelesben lévő 40 millió dolláros ingatlanját a legmodernebb riasztó- és biztonsági felszerelésekkel látta fel. Mindez 1,3 millió dollárjába került a sztárnak.
A szcientológia ellenzői elsősorban a nagy lábon élő sztárokat támadják - egyelőre csak szóban. Egyes bennfentesek szerint az egész szituáció olyan, mintha Tom Cruise kitépett volna egy lapot valamelyik akciófilmjének forgatókönyvéből. És bár mind a háza, mind az autói úgy néznek ki, mintha hétköznapiak lennének (már amennyire ez egy sztár esetében lehetséges), valójában egy erődről és egy tucat páncéljárgányról van szó. Sőt, a színész összes sofőrje rendszeresen részt vesz tréningeken, melyen megtanulják, hogyan kell például egy esetleges autós üldözés során vezetniük. Így bármilyen veszély esetén könnyedén meglógnak üldözőik elől, és képesek lesznek nyugodtan kezelni az izzasztó szituációt.
Január elején az /i/nsurgency hackercsapat feltörte a Szcientológia Egyház egyik szerverét, és közzétette százezer dolláros tanfolyamok anyagát, ahol az egyház titkos tanait ismerhetik meg a beavatott hívek. Emellett Tom Cruise szcientológiát istenítő beszéde is köröz a videomegosztó szájtokon. A háború folytatódik, az egyház fenyegetőzik, közben egy Anonymous nevű csoport vállalta magára a szcientológiai egyház elleni online támadásokat. Képviselőjük videoüzenetekben pocskondiázza a szcientológusokat.
CLARITAS Dokumentációs és információs központ az új vallási jelenségekről - jogi és lelki segítségnyújtás a vallási szervezetek kárvallottjai részére
2007. augusztus 27-én a budapesti Kossuth Klubban megalakult a Claritas Szakcsoport.
A csoport célja a kiemelkedően közhasznú besorolású TIT Kossuth Klub Egyesület (korábban: TIT Budapesti Szervezete, majd Budapesti Ismeretterjesztő Társulat) 1994-ben útjára indított kezdeményezése, a "társadalomellenes kultuszokkal szembeni védelem" jegyében létrehozott Claritas dokumentációs és információs központ tevékenységének folytatása és kibővítése: jogi és lelki segítség nyújtása különböző vallási szervezetek kárvallottjai - egyének és családok - részére. Magyarországon - csakúgy, mint a kelet-közép-európai térség többi államában - az 1990-es évek elején végbement rendszerváltozás nyomán megszűntek a lelkiismereti és vallásszabadság, a vallási önszerveződés jogi és politikai korlátai. Az addig legfeljebb megtűrt vallási csoportok (szabadegyházak, bázisközösségek) mellett megjelentek olyan - jobbára külhoni eredetű - vallási (hivatkozású) szerveződések is, amelyek - gyakran látványos - hazai térnyerésüket több évtizedes nyugati piaci jelenlétüknek, a marketing kipróbált eszközeinek (is) köszönhették. E tőkeerős, transznacionális hátterű, új vallási mozgalmak, szervezetek - a közkeletű, bár fogalmilag vitatható európai szóhasználatban: szekták vagy kultuszok - fő célterületévé a 90-es években a régió tömegmanipulációra fogékony társadalmai váltak. Ezen országok rendszerváltó elitjei - sajnálatosan, bár érthetően - képtelennek bizonyultak az "újravallásosodás" komoly társadalmi kockázatokkal is együtt járó jelenségének adekvát kezelésére. Magyarországon az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, amely az előző évtized realitásait tükrözte, miközben megfelelő keretet teremtett a vallás kollektív kinyilvánításának immár korlátlan szabadsága számára, a vallásiközösség- (egyház-) alapítás merőben új társadalmi (gazdasági és politikai) környezetével alig - és az évek múlásával egyre kevésbé - állt összhangban. A törvényi szabályozás egyoldalúsága, korszerűtlensége mind nyilvánvalóbbá vált. Az egyházalapításhoz fűződő jog - elnagyolt és pontatlan - szabályozása nem egészült ki egy vele egyenrangú jelentőségű szabadságjog intézményes biztosítékaival: a társadalomban való eligazodást szolgáló, a korrekt tájékoztatáshoz és mindenféle manipulációval szembeni egyéni vagy kollektív védelemhez fűződő, a társadalom számára mind nagyobb jelentőséggel bíró jogok szavatolásával. Noha az Országgyűlés, ha megkésve is, egy évtizeddel a rendszerváltozás után fölfigyelt a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó jogi szabályozás fogyatékosságaira, a honi politikai osztály súlyos, végletes megosztottsága miatt az 1990. IV. törvény módosítása 2001-ben meghiúsult. Minthogy e kérdésben azóta sem született semmiféle előrelépés, nyilvánvaló, hogy Magyarország lépéshátrányban, mulasztásban van az országonként ugyan jelentős különbséget fölmutató, a vallási (igényű) szerveződések között azonban Európa-szerte differenciáló egyház- és vallásügyi szabályozás területén. Az Európa Tanács 1992-ben ajánlásban, az Európai Közösség/Unió Parlamentje 1996-ban és 2003-ban határozatban szólította fel az európai kormányokat arra, hogy (az EP 2003. szeptember 4-i határozatát idézve) "a tagállamok fordítsanak figyelmet egyes szekta jellegű csoportosulások veszélyes tevékenységére, amelyek veszélyeztetik az egyén fizikai és lelki integritását, és felszólítja őket arra, hogy büntető és polgári jogrendszereik keretében folytassanak küzdelmet a szekta jellegű csoportosulásokon belüli törvénytelen cselekményekkel és torzulásokkal szemben." Hazánk - sajnálatosan - az európai intézmények ajánlásaiban és határozataiban foglaltakat figyelmen kívül hagyva, mindmáig semmit nem tett sem a vallási szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozás korszerűsítése, sem a tájékoztatás intézményes feltételeinek megteremtése területén. A Claritas Szakcsoport az új vallási jelenségekkel, szervezetekkel kapcsolatos problémakörrel komplex módon kíván foglalkozni. Tevékenysége - az alapítók szándéka szerint - kiterjed:
az új vallási jelenségekkel, szervezetekel kapcsolatos - részint maguktól az érintett szervezetektől, részint a tevékenységükkel foglalkozó nyomtatott és elektronikus sajtóból, (szak)irodalmi feldolgozásokból származó anyagok összegyűjtésére és rendszerezésére;
ezen anyagok alapján szóbeli és írásos tájékoztatás szolgáltatására;
ismeretterjesztő kiadványok készítésére;
rendezvények (konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, sajtótájékoztatók stb.) szervezésére;
akkreditált és nem akkreditált képzések, tanfolyamok kidolgozására és szervezésére pedagógusok, ifjúságvédelemmel foglalkozó, önkormányzati és más szakemberek részére;
az egyházakkal, vallási szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozás korszerűsítésének ösztönzésére;
hasonló tevékenységet végző külhoni kezdeményezésekkel - állami és nem állami szervezetekkel - való együttműködésre;
a vallási szervezetek kárvallottjainak összefogására, kölcsönös tapasztalataik egymással történő megosztásának elősegítésére;
a kárvallottak egyéni élettörténeteinek írásos és/vagy elektronikus formában való rögzítésére és jogszerű nyilvánosságra hozatalára;
a kárvallottak térítésmentes jogi képviseletére;
a kárvallottak - egyének és családok - részére lelki (terápiás) segítségnyújtásra.
A Claritas Szakcsoport - a TIT Kossuth Klub Egyesület alapszabályával összhangban - pártoktól független szerveződés, amely egyszersmind független valamennyi honi egyháztól vagy vallási közösségtől is. A Claritas Szakcsoport tartózkodik bármely egyház, vallási szervezet hitelveinek, vallási tanainak - ezek széleskörű és hiteles megismertetésén túlmenő - minősítésétől. Tevékenységének fókuszában az egyházak, vallási szervezetek társadalmi szerepvállalása, az alkotmányban szavatolt egyéni szabadságjogok teljessége tiszteletben tartásának szem előtt tartása áll.
Dokumentumok:
A társadalomra veszélyes "vallási" mozgalmak, NBH évkönyv
1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról
Vallásszabadság az alkotmányjogban
Lugosi Gyõzõ: Vallásszabadság és közhatalom Európában
Aktuális:Lugosi Gyõzõ: Szekták, kultuszok, új vallási mozgalmak…
Az Európa Parlament határozata az Európában működő szekták ügyében
1. a statisztika mindig csak egy információ a sok közül, de nem kell rá mérget inni! A közvetlen tapsztalatok, ha elég nagyszámú eseten alapulnak nem egyszerüen statisztikai adatok, hanem konkrét vélemények/sorsok tükrei.
2. egy feltételrendszer attól az, ah be is tartják. ha a rendszer azt irja elő, hogy nem kell csak felelületesen ismerni az anyagot, akkor OK, ha könyüeket adnak, ha meg nem az akkor mi a baj vele?
nem tudnád, hogy lehet olyan feladatokat is adni, amelyeknek a megoldását lehet diferenciáltan értékelni? Mindig nagy marhaságnak tartottam az olyan feladatokat (matekben is) amelyeknél a diák gondolatmenetét nem lehet nyomonkövetni s a javitó tanárt csak a végeredmény érdekli! Hogy hogyan jutott el hozzá, az már nem! No a tesztek túltengésének is ez a hátulütője!
3. a tömegképzés nem azt jelenti hogy tömegesen kell félanalfabétákat a társadalomra ereszteni, hanem, hogy a kultúrát/müveltséget kell a tömegek számára hozzáférhetővé, érthetővé tenni!
4. ld az előbbit. A tömeg kitermeli magából mindig az elitet is, meg a salakot is.
Az interaktiv táblák ellen az a kifogásom (az árukon és valószinüsithetően rövid élettartamukon kivül), hogy nem eszközként hanem propagandaként akarja a kormányzat felhasználni őket. Nekik (meg a kiszemelt cégeknek) nem éri meg csk tizezeres mértékben teriteni, az ország iskoláinak viszont nem lenne ennyire szüksége és a fennmaradó pénzt értelmesebb dolgora lehetne forditani.
