A dolog érdemi részéhez: gőzöm nincs, mennyire volt korrekt Hafele és Keating kísérlete. Ha csaltak, nem volt szép tőlük.
Altrel ügyben viszont nem oszt, nem szoroz- a GPS vagy éppen a az épülő európai verzió ugyanezt jóval pontosabban mutatja. És nemigen lehet csalásnak minősíteni... :-)
Nekem a link nem működik. Ha visszamegyek a com-ig bezárólag, akkor egy valamilyen távolkeleti nyelvű oldal jön be, melyen az idézett stringhez hasonló szövegek olvashatóak - már azoknak, akiknek van hozá karakterkészletük, meg el tudják olvasni... :-)))
Hafele és Keating elvtársak elhatározták, hogy kísérlettel igazolják a speciális relativitáselmélet azon állítását, hogy a mozgó órák lassabban járnak.
Ennek érdekében atomórákat helyeztek el repülőgépek fedélzetén, amelyekkel keleti, majd nyugati irányba is körberepülték a Földet. A gépek visszaérkezésekor összehasonlították a gépek óráit a földi atomórával. Ezek után mit publikáltak?
Azt, hogy a kísérlet igazolta a specrel jóslatát.
Csakhogy az eredmények publikálásakor csaltak.
Mivel az eredeti kísérleti eredmények nem igazolták a specrelt, módosítottak rajta, és ezt közölték le. Csakhogy volt valaki, aki vette a fáradságot és utánnanézett az valódi eredményeknek.
A leleplező cikk össefoglalójában ezt olvashatjuk:
"A Hafele és Keating kísérlet nem bizonyított semmit. Az óráknak két nagyságrenddel pontosabbnak kelett volna lenni ahhoz, hogy megbízható eredményt adjanak. Az eredeti eredményeket, amelyet nem publikáltak, megváltoztatták úgy, hogy azt a benyomást keltsék, mintha igazolnák a relativitáselméletet...."
A csalók megbuktak. Mondhatnánk, hogy minden rendben van. De sajnos nincs minden rendben, mert a cikkben az is le van írva, hogy 1972 óta több mint 1000 alkalommal hivatkoztak erre a kísérletre a relativisták, természetesen úgy, mintha a kísérletben semmi disznóság nem lenne, és valóban igazolná a specrelt.
Arni öcsém, néha nem tudom eldönteni, hogy tényleg ilyen ostoba vagy, vagy csak pszichológiai tesztnek veted alá az itteni népeket, hogy mekkora hülyeség veri ki náluk a biztosítékot. Én valamiért az utóbbira tippelek... :) Ennek ellenére, azért válaszolok a felvetésedre: - a Celestia egy modell, ami részben számítástechnikai korlátok, részben a használhatóság miatt nem teljesen tükrözi a valóságot (pl. ha 0.99 c-vel száguldozok a Naprendszerben, akkor sem látni benne relat. effektusokat, Doppler eltolódást, stb.). - Ha valami nem tetszik a programban, vagy úgy gondolod, hogy jobban meg tudod csinálni, akkor semmi akadálya, nyílt forráskódú a szoftver. - Egyébként amit írsz, az teljes mértékben hülyeség: a képeken is látszik, hogy nem távoldsz a Földtől, hanem a látószöget veszed nagyobra. Celestia viszont azzal közelítéssel él, hogy egy pontszerű forrás képe független a látószögtől. Bár ez így nem tökéletes, de azért a vizuális élmény szempontjából egyáltalán nem rossz közelítés. Szóval, szó nincs arról, hogy növekednének: ha megnézed egy konkrét csillag képét, akkor látszik, hogy a pixelekben mért átmérője ugyanannyi az összes képen.
ha fénytörés lenne, az legfeljebb egy irányban változtatnás, és ott is pont fordítva
Szerintem nem csak lenne, de éppenséggel van is ilyen fénytörés. A Nap látszólag enyhén ellapul a horizont közelében, ha ez nem is feltűnő. (Sőt, tozulni, "hullámozni" is elkezdhet olykor egyéb légköri hatások miatt.)
Az optikai illuziót pedig az okozza, hogy mihez viszonyítjuk a nagyságát. A horizont irányában akár több km-re lévő, ezért kicsinák látszó tárgyakhoz viszonyíthatunk, ellenben a magasan álló Nappal, amelyhez túlnyomórészt csak közeli dolgokat van módunkban arányítani. A Holdnál szintúgy.
egy kicsit a légkör fénytörése is belejátszik a látványba, pl. ezért is látszik nagyobbnak a lemenő Nap, mint a delelő Nap
A lemenő Nap pont ugyanakkorának látszik, mint a delelő (ha fénytörés lenne, az legfeljebb egy irányban változtatnás, és ott is pont fordítva). A látszólagos méretkülönbség csak optikai illúzió.
Egy test látszólagos átmérőjéből következik a valódi átmérőjének és a valódi távolságának az aránya. Azért, mert ha két testnek (példánkban alma és Nap) ugyanakkora a látszólagos átmérője (ugyanazon fényképen ugyanakkorák), akkor megegyezik a két test átmérő-távolság aránya. Erről szól a perspektíva vagy egyszerűen csak a hasonlóságok tétele. Mindegy hogy mekkora a Föld vagy hogy az miként forog maga körül vagy kering a Nap körül.
Tehát szabad szemmel megállapítható, hogy a Nap távolsága kb. 100-szorosa az átmérőjének. Hogy maga az átmérő vagy maga a távolság miért akkora, amekkora (millió kilóméterekben mérhető), az már bonyolultabb megfigyelésekből következik. Én ezt most meg se kísérlem rekonstruálni Neked. Csak jelzem, hogy attól hogy a Nap baromi nagy és a Föld hozzá képest kicsi, még látszódhat a Nap nagyon kicsinek az égen, továbbá hogy bonyolultabb megfigyelések nélkül is megállapítható a Nap átmérőjének és távolságának aránya (hozzávetőlegesen persze, egy kicsit a légkör fénytörése is belejátszik a látványba, pl. ezért is látszik nagyobbnak a lemenő Nap, mint a delelő Nap).
Tetszik a méretarányos rajz, de ez oldalnézetből van, és ezért a tapintható távolságot jelenti, nem a perspektíva által rövidülőt (nem azt ahogy a Földről látom). Ez ugyanazt a problémát rejti magában mint amiről Nadamhuval tárgyaltam nemrég:
http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=54366508&t=9126239
Hogyan számolod ki a Nap távolságát a Földről nézve, ha nem használhatod az időt és azt sem, hogy kering a Föld? A perspektívát figyelembe veszik a távolságok megállapításánál?
Nem tekintjük valóságnak a rajzokat, de ha már perspektíváról és rajzokról beszéltél és a segítségükkel "érvelsz", akkor inkább méretarányos rajzot használj. A valóságban senki se ment el a Naphoz, senki se látta saját szemével közelről és még kevésbé harapott bele, mint egy pirospozsgás almába. Ettől függetlenül sokat tudunk a Napról, sok mindent tudunk jósolni vele kapcsolatban (a Napnak külön tudósai, meteorológusai, csillagászai, fizikusai vannak). Amit a Napról gondolunk, az tökéletes összhangban van azzal, hogy mekkorának látszik a Földről (és minden más megfigyeléssel is összhangban van, ez a tudomány lényege).
erről eszembe jut, hogy érdekes volt valamikor azt olvasni, a galaxisunk olyan, mintha narancsokat helyeznénk el a térben, közöttük több ezer km a távolság. ezek lennének csillagok. (psze úgy átlagosan)
meg azt, hogy két galaxis úgy folyna át egymáson, hogy nagyon észre sem vennék egymást :)
Sajnos a linken megadott méretarányos rajzot rosszul jeleníti meg az Internet Explorer (összesűríti egyetlen képernyőre az összes képelemet). Firefox jól jeleníti meg, először azzal néztem, Te is azzal nézd.
örülök, hogy megnézted a videófilmet! Azt a felvételt nem a barátom csinálta, hanem valaki más 1-2 évvel korábban. Az én barátom a saját fejlesztésű műszerével vizsgálja a kozmikus háttérsugárzást (a műszerről szólt a Princeton University-n szerzett fizikus doktori disszertációja is). Ettől függetlenül vannak vicces videófelvételek az oldalán, pl. hogy egy pohárnyi forró víz hóként esik le, amint kiönti a pohárból, vagy megcsodálhatod, miként repül (el és vissza) a saját készítésű bumerángja a déli sarkon. A tudósok már csak ilyen játékos emberek és nekik is fontos a kikapcsolódás.
A Naprendszerről készült rajzaidon a távolságok nem méretarányosak, mert akkor a rajz nem férne rá a rajzlapra (vagy pirinyónak kéne ábrázolni az összes égitestet, beleértve a Napot is). Hivatalos adatok szerint a Nap átmérője kb. 1.4 millió kilométer, távolsága a Földtől kb. 150 millió kilométer. Tehát durván 100-szor messzebb van a Nap a Földtől, mint amekkora a Nap átmérője. Ha veszel egy 10 centi átmérőjű almát és elviszed 10 méter (= 10 cm 100-szorosa) távolságra Tőled, kb. akkorának fog látszani, mint a Nap az égen. Próbáld csak ki!
Itt egy rendes méretarányos rajz, messze jobbra megtalálod a bolygókat (az oldal tetején levő linkek és a lenti görgetősáv segítenek a tájékozódásban).
Nem viccelek. Ha már Celestia, el kell mondanom neked, hogy a programban felfedeztem egy csalást. A perspektívát teljesen figyelmen kívül hagyták, mi több, távolodva a Földtől a csillagok nagysága nem csökken, hanem növekszik! Fordítva írták meg a perspektíva szabályát.
Jeleztem, hogy itt is össze vannak keverve a látható és a tapintható távolságok. A Földről feltekintve miért nem érvényesül úgy a perspektíva, mint egy tájat szemlélve? Kinek tűnt már fel? Ha valaki tán látta már a Napot vagy a Holdat jóval nagyobbnak mint az lenni szokott, ne a szmogra kenje!
