A toronydaruk az élő város különös képződményei. Kinőnek a földből, majd egy ideig uralják a környéket. Felülről figyelik a várost, dolgoznak, forogna, élnek. Aztán egy idő után lebomlanak, eltűnnek, hogy máshol emelkedjenek fel újra. Amit a toronydaru lát, az egy egyszeri, megismételhetetlen várostörténet. Maga a daru is egy különös képződmény: megfigyeltétek már, milyen munka felépíteni vagy lebontani egy toronydarut?
Írjatok meg mindent, amit a toronydarukról tudtok. Hol vannak, éppen hol épülnek, mit építenek, hol bontanak le egyet, mekkorák, miért különlegesek.
Gyűjtsünk toronydarut.
Köszi a képeket, ha jól látom, egy Liebherr 112 EC-H, 256HC oszlopon. Ha esetleg gyakran jársz arrafelé, szemmel tarthatnád az építkezést, ki tudja, mi minden jön majd oda. :)
pár hete a moszkva tér közelében mentem, este, és az ottani nagy építkezésen (ahol a hatalmas föld kupac van) a toronydaruknál valami drón repülhetett. vagyis én csak egy piros fényt láttam, és teljesen függőlegesen emelkedett kb a toronydaruk magasságába és ott állt kb 5 percig. aztán totál függőlegesen leereszkedett.
mi lehetett ez? sötét volt, szóval csak a kis piros fényt láttam. talán nem is drón volt, mert tök függőlegesen mozgott csak. valami a toronydarun mozgott? de úgy láttam két toronydaruk között ment!
Szerintem inkább más oka lehet, nem valami "kínai daru". Visszanézve akár csak ezen az oldalon a hozzászólókat, a túlnyomó részüknek (jómagamat is beleértve) foglalkozás szempontjából semmi köze a toronydarukhoz, legtöbbünknek még az építőiparhoz sem. Számunkra ez hobbi/szenvedély. A bérleti díjakról szerintem olyasvalaki tud érdemben nyilatkozni, aki tud is róluk valamit. Én például gyakorlatilag semmit, mert a daruk szerkezete, története stb. érdekel, de az anyagi vonatkozásról a fogalmam közel nulla. Gyanítom, hogy a többieké is - kivéve azt a néhány kezelőt és/vagy szakmabelit (nem sok van), aki néha ír ide.
Kedves Anna! Ne várjon sokat! Ez a belterjes társaság nem áll szóba "jöttmentekkel". Meg se látja kérését, ha nincs mellette egy bazinagy kínai daru. Üdvözlettel,
Nem tudom, jó helyen járok-e, de gondoltam, bedobom a kérdést: újságíróként dolgozom, és arról szeretnék egy rövid összeállítást írni, hogy mennyibe kerül saccperkábé egy toronydaru bérlése-telepítése-bontása. Tudom, hogy sok függ a helyszíntől és a körülményektől, a daru állapotától stb, úgyhogy elsősorban tól-ig számok érdekelnének.
Tudtok esetleg tippeket adni, hogy merrefelé érdemes kérdezősködni?
Szeretnék doronydaru kezelő vizsgát tenni és ezzel elhelyezkedni külföldön. Jelenleg 3312, 3314, 3324 típusú emelőgép kezelői engedélyem van, ezekben tapasztalattal rendelkezem. Angolul jó beszélek, érettségim és logisztikai ügyintéző végzettségem van. Érdekelne: Iskola, gyakorlat, külföldi munka vagy hogy a munkanélküli indít-e ilyen képzést, de minden hasznos infórmációnak örülök! Trollok ha vannak jöhetnek.
Lassan véget ér a tavaszi szünet, de a modell szempontjából nagyon eredményes időszakot zártam.
Kezdésképp befejeztem a gémtövet, felragasztottam a fülke korlátjait, és lefestettem az egészet.
Mikor ezzel végeztem, elkezdtem a toronycsúcs építését 2x2 mm-es fenyő lécből.
Jöhetett a kötélkorong papírból és drótból. Én is meglepődtem rajta, nagyon szépen forog.
Majd balzából vágott csíkokkal merevítettem a szerkezetet. A tetejét 0,5 mm-es sztirol sapkával láttam el, amit Tupolev tanácsa nyomán kifúrtam, és drótdarabokat ragasztottam bele csapolásnak.
A gém súlyának tartását nem akartam holmi sztirollapokra bízni, úgyhogy hajlítottam egy kis drótot, majd befúrtam és beleragasztottam a tetejébe. A sztirol gyakorlatilag csak dísz.
Következhetett a gém tartásáért felelős vezeték (nézzétek el nekem, nem tudom, hogy mi a rendes neve). Valami perverz ötlettől vezérelve balza csíkokból csináltam meg sztirol végekkel, meg csapolással. Én voltam a legjobban meglepve, amikor kiderült, hogy milyen erős.
És a végeredmény: a vezeték megfogja a gémet, a toronycsúcs köszöni jól van, én pedig befejezem, mielőtt az agyatokra megyek.
Következik majd az ellengém és a fülke.
Tegnap megnéztem a Lajkó: cigány az űrben c. filmet. Ajánlom nektek is, mert mindamellett, hogy nekem nagyon tetszett, sokatoknak szakmailag is érdekes lehet. A 40. perc körül (Brezsnyev beszéde alatt) ugyanis jobb oldalt a háttérben egy szép, citromsárga, billenőgémes daru látható. Én KB-160 nak azonosítottam, de ne vegyétek biztosra, nem nagyon ismerem ezeket a típusokat.
Hogy legyen igazi daru is, pár kép az épülő Puskásról. Igaz nem toronydaru, de összeszerelték a hatalmas lánctalpas darut, Demag CC6800 a típusa, 1250t maximális teherbírású típus, itt 54 m főgémmel és 60 m-es billenőgémmel van szerelve, valamint superlifttel. Lenyűgöző méretű. Javítsatok ki, de szerintem ilyen nagy teherbírású daru Magyarországon még nem dolgozott eddig.
Bizony, rengeteg munka. Majd talán ha nyugdíjas leszek :-)
Folytatom a sort a következő modellel.
Szintén az ÉPGÉP gyártmánya, az FT-60.1 alulforgó, futómacskás daru. Különleges formai kialakítású és működésű (bicskázható gém). Ez újabb kihívást jelentett a modellezés terén, valamint újabb fejleszteni valókat a kidolgozásban, alapanyagokban.
A póklábak és az alváz a KB-160-asnál már bevált plasztiklapokból, szekrényes szerkezettel készült, a szokásos futóművekkel.
A csapágyazás új, egy kiszuperált merevlemez lemezpörgető motorját használtam fel, ami nagyon masszív és hihetetlenül finoman csapágyazott. Az eredmény: szó szerint a kis szellő is elforgatja a darut, mint az igazinál.
A oszlop rézprofilokból, sablonban készült, kétkomponensű epoxi ragasztóval. A pódium és a létra menet közben elhelyezésre került. A létra üvegszövet hálóból lett kivágva. A pódiumok szúnyoghálóból, vékony drótból.
Az oszlopcsúcs és környéke volt a legnagyobb kihívás ennél a darunál, igen bonyolult rácsozat van ott, ráadásul az oszlopcsúcs csuklós szerkezetű, a középen lévő vízszintes tengely körül tud elfordulni:
Festés után, kész hátsó bakkal. Újítás, hogy itt már nem alátétekből összeragasztott kötélkorongokat használtam, hanem valódi, rézből esztergált modell csigákat (RB Model). A fekete húzó szalagok átlátszó fóliából lettek felcsíkozva (irat előlap). Hihetetlenül erős és szívós anyag.
Gém: itt a csuklópont és a billentést végző korongblokk kialakítása volt picit bonyolultabb.
Fülke: először átlátszó fóliából megcsináltam a kalitkát és utána a papírból kivágott, festett oldalfalakat ráragasztottam:
Az alvázon a teheremelő és gémbillentő kötéldobok, vékony fém tengelyen fogaskerék áttételen keresztül hajthatók, kézzel. Az ellensúly kartonból van, festve, a belsejébe beledobáltam mindenféle nehéz fémdolgot :-)
A hasonló, kézzel készített, egyedi modellek ára általában 2-300 000 forintnál kezdődik, tekintve a rengeteg tervezést, anyagot és munkaórát, amit a készítője beleöl. Én láttam, ahogy készült ez a modell, sok évig tartott, amíg a tervből valóság lett. (Annak idején persze én is feltettem a kérdést egyébként, bár én az FT modelljére vonatkozóan.) :) Tupolevnek sajnos nincs ideje újabbat készíteni, főleg kisgyerek és egyéb tervek mellett - hacsak nem 10 év múlva. :)
Ezt a gyönyörű modellt nagyon csodálom nagyon szép munka..... Mennyiért lehetne 1 ilyen gyönyörű szép QTS - 101 toronydaru modellhez hozzá jutni. Csodálatra méltó és szép munka. Ilyet a valóságban kezeltem a gyár udvarán.
Igen, az EC-k egy nagy előnye, hogy a darufejben egyesítettek minden működéssel kapcsolatos dolgot.
Folytatom a második modellem bemutatásával, a magyar gyártású QTS-101 felülforgó darura esett anno a választásom.
Ez merőben más technikát igényelt, mint ez előző, alulforgó daru, mások az erőjátékok is. Az alulforgónál a húzóerőket a kötelek veszik fel, a felülforgónál viszont az oszlopban, az oszlopcsúcsban és környékén komoly csavaróerők, nyomaték ébred. Az alapanyag is változott, speciális rézprofilokat szereztem be (1x1 mm-es és 2x2 mm-es négyzet keresztmetszetű).
Sajnos itt elkövettem azt a hibát, hogy bíztam a pillanatragasztó erejében. Később bebizonyosodott, hogy nem jól tettem, a pillanatragasztó ugyan erősnek tűnik, de hirtelen erőhatásnál ridegen viselkedik, nem rugalmas, elenged. Ez különösen fém-fém ragasztásnál jön ki, ott nem elegendő a pillanatragasztó ereje.
Szóval az építés itt is az alvázkereszttel indult, masszív alu szelvényből van a kereszt, a kerékszekrények a szokásos telefonkártyás, alátétes módszerrel készültek. A pontos beállíthatóságot a kerékszekrénybe beépített kiálló csavarok biztosítják, melyeken egy anya van és erre támaszkodik fel az alváz.
Az oszlop a már említett 1x1-es és 2x2-es rézprofilokból készült. Mivel a rácsrudak egy része vízszintes, tehát merőleges az övrudakra, azoknak érthető okokból tizedmilliméter pontossággal ugyanolyan hosszúaknak kellett lenniük, máskülönben vagy befeszülnek, vagy nem érnek hozzá az övrudakhoz. A megoldás egy célgép készítése volt, ami a normál barkács vágógépnek szolgál állványul és egyben megvezeti a munkadarabot és egy ütköző segítségével teszi lehetővé az egyenlő hosszú vágásokat.
Nagyon szép lett a maketted! Köszönök mindent, a következőnél (ami szerintem egy Liebherr 180 EC-H lesz) hasznosítani is fogom. Addig hadd mutassam meg, mit csináltam idáig a gémtővel:
Illetve itt a rajz a gémtőről és az ellengémről (azt is be kéne már fejezni...)
Az a jó a klasszikus Liebherr EC-kben, hogy ahogy elnéztem az ellengém, a torony csúcsa és a gémtő rajta a futómacskával, és a kötélzet végelemével egy egységben szállítható, nem kell befűzni-kifűzni a kötélzetet minden egyes felállításnál-leszerelésnél. Ez modellezéskor több, mint előnyös. A gémtőre a korlátokat még a hétvégén elkészítem és felrakom a helyükre, aztán jöhet a fülke tartószerkezete.
A kép
Forgatómotor szerű izé
A motor és a kapaszkodók felragasztva
A Forrás (nagybetűs)
Az ólomtömb azért kell, hogy ne bukjon fel...
Van esetleg fotója valakinek ilyen kialakítású fülke belsejéről?
