Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Bányatörp 2014.07.14 17:05:48 © 5885

Mester, várom a képeket és az információt... :-)

Előzmény: bodrostomi (5883)
Biborka Bibi 2014.07.12 21:23:17 © 5884
bodrostomi 2014.07.09 23:40:00 Creative Commons License 5883

Jó kép pedig.

Előzmény: NH3 (5882)
NH3 2014.07.09 15:25:02 © 5882

Már nem emlékszem, hogy honnan van. Könyvtárból biztosan nem, szerintem valamilyen újságban lehetett.

Előzmény: bodrostomi (5881)
bodrostomi 2014.07.08 20:47:31 Creative Commons License 5881

Könyvtárban fotóztad ki?

Előzmény: NH3 (5876)
Pályaőr 2014.07.08 17:45:02 © 5880

 

Bocsánat, nem úgy ment el, ahogy akartam. Ez az osztályozó maradványa.

 

 



És ezt a térképet kellene kijavítani.

 

 

Pályaőr 2014.07.08 17:39:23 © 5879

                            

 

                        

 

 

 

 

              

 

 

 

                    

 

 

A Környe-Környebánya vasút  nyomvonala ma. A kiágazás körülbelüli helye a tatabányai vonalból, az egyetlen megmaradt betonhíd, és a mezők a pálya helyén. A bánya 1933-ban bezárt, de a második világháború alatt még őriztek angol és orosz hadifoglyokat vagonokban Környebányán, úgyhogy a vasút ekkor még megvolt. Nem tudja valaki, mikor szedték fel?

Ha valaki járatos a kisvasút.hu oldalon, rajzolná már át a csillepálya térképét. Az első térkép van fent, de a csillepálya az osztályozóhoz vezetett, a normál nyomtávú vasúthoz, ahhoz pedig még hozzátartozik a második térképen látható szakasz.

Az előttük levő képeken látható betontömbökön állt az osztályozó. 12 db volt belőlük, 4-4, három sorban, abból két sor ma bent van az azóta létesült kiskertekben.

          

Az utolsó képen a kihúzóvágány helye látható  (illetve nem látható).

 

 

 

 

 

 

Pályaőr 2014.07.08 17:02:42 © 5878


Egy elfelejtett vasútvonal: Környe-Környebánya

 

 

                                                    ű

 

 

 

                                     

 

 

 

                





Ha régi bányatérképeket nézegetünk, találhatunk rajta egy vasúti kiágazást, és mellette egy feliratot: környebányai iparvágány.




A BÁNYA TÖRTÉNETE

A területen haladt keresztül az akkori Bánhida—Vértessomló községeknek és a velük szemben lévő Környe község közös határvonala, ami egyben a szén­medencében bányászatot folytató Magyar Általános Kőszénbánya Rt. lefoglalt szénjogi területének határa is volt, és a szomszédos Környe községig terjedt. 
Az ezen túl fekvő — jelentéktelennek ítélt — környei te­rület viszont már nem tartozott a szénjogilag lefoglalthoz. 

A Vér­tes hegy­ség egyik nyúl­vá­nya, a Somló-hegy tövétől 500 m-re 1903. feb­ruár 16-tól kezdődően végez­ték az első kutató fúrá­so­kat, ame­lyek már­cius hónap­ban is foly­ta­tód­tak. Elő­ször 44,9 m mély­ség­ben, más­fél méter, majd 78 m mély­ség­ben 0,8 m vas­tag szén­ré­te­get talál­tak. Ezután befe­jez­ték a kuta­tást, mert később sem értek el jobb ered­ményt. Gya­kor­la­ti­lag évekig nem foly­tat­ták a munkát.

1907-ben a magyar állami bányászat figyelmét is felkeltette ez a szénterület, de a 142. sz. fúrólyuknak az addigi ismeretek miatt kétkedéssel fogadott eredmé­nye és az esetleges kisméretű környei beszögellés nem sok reményt adott, ezért nem követte bányanyitás.

Végül 1910-ben a bécsi Hauser Lipót nagykereske­dő cég megbízásából Zsigmondy Béla mélyfúró vállal­kozása — az említett tatabányai fúrástól nem nagy távolságra, de már környei területen — ismételten megfúrta a széntelepet (5 m vastagságban, kiváló minő­ségben). 

A szakmai körökben most már beigazolt és éppen ezért meglepetést keltő eredményt a Környe községre kiterjedő külön szénjog megszerzése, majd gyors bányanyitás követte, aminek révén a "Hungária Kőszénbányászat, Hauser Lipót és Társa Rt." nevű vállalat 1911-ben megindította a szénterme­lést:

1911. feb­ruár 9-én Kör­nye hatá­rá­ban 2–3 m mély­ség­ben a fel­színtől jó minő­ségű bar­nakő­sze­net talál­tak. Az első csille sze­net feb­ruár 19-én ter­mel­ték ki. Május­ban kül­színi műve­lés­sel indult meg a ter­me­lés. 

Még ebben az évben meg­kezd­ték a Lipót akna mélyí­té­sét, amely 99,19 m mély­ségű lett. Ez lett a szál­lító akna.

1913 ápri­li­sá­tól decem­ber 06-ig meg­épí­tet­ték a 81,44 mély­ségű Ferenc aknát, ez volt a bánya lég­ak­nája. 1913. július 03-án a bánya­te­lek-ado­má­nyo­zási bánya­ha­tó­sági vég­tár­gya­lá­son egy lakó­te­lep meg­épí­té­sét tet­ték lehetővé a kiszol­gáló léte­sít­mé­nyek­kel együtt. 

A mélymű­ve­lésű bánya­tér­ség kiépí­tése 1914–1915-ben tör­tént meg.

A részvények 50%-át 1924-ben Freud Béla szénnagykereskedő vette át, aki egyébként is már egyedáru­sítója volt a környebányai szénnek. 1911-től az 1930. évi beszüntetésig, illetve kimerülésig összesen 1 395 kilotonnát hoztak a felszínre.

Az aknaszállítás lebonyolítását a 13,5 m tengely­magasságú, vasszerkezetű aknatoronnyal bíró Lipót aknában egy fekvő 2 hengeres, 150 lóerős, alacsony nyomású gőzgép végezte, 1800 mm átmérőjű, 2 dobos szállítógép segítségével. A kötélsebesség 2,5 illetve 4,5 m/perc volt személy, illetve teherszállításnál. A gép a csehországi Breitfeld, Danek és Schlan cég gyártmánya volt, mely leszerelés után a jogutód pilisszentiváni Ist­ván aknán újra felszerelve 1969-ig üzemelt. 

A Ferenc akna (ugyancsak 13,5 m magasságú vasszerkezetű toronnyal felszerelve) kisméretű szállí­tást eleinte egy kis gőzvitla, 1923-tól 80 lóerős, villamos meghajtású, 1600 mm átmérőjű 2 dobos szállítógép bonyolította le 2,5 m/perc sebességgel. 

A bányatelep energiaellátását saját villamoserőmű végezte (sűrített levegőt nem alkalmaztak).1924-től min­den lakás­ban volt vil­lany. A telep­nek saját áram­ter­melő dina­mója, és a bányá­nak nagy tel­je­sít­ményű gőz­gépe volt. A kör­nyező paraszt­há­zak­hoz képest az itteni laká­sok kor­szerűek vol­tak. 

A bányaüzem jól felszerelt külszíni javítómű­hellyel rendelkezett (kovács, lakatos, forgácsoló, villa­mos, ács és asztalos). Gatterrel és kör­fűrésszel felszerelt fatelepük is volt.

1923-ban állítottak fel — hatósági előírásra — bá­nyamentőállomást, melynek felszereléséhez tartozott: 9 db 1920-as Dräger 2 órás mentőkészülék, 1db Pulmotor, 1 db oxigéntöltő szivattyú, 1 db gyakorlatozó mun­kagép, 12 db kézi villanylámpa, 1 db gyakorlótáró. Az állomás kiképzett legénysége 15 főből állt, és egy pa­rancsnokból, illetve helyettesből. 

A földalatti és külszíni építkezésekhez egy kisebb teljesítményű téglagyártó üzemet is fenntartottak. Az önálló vállalatot képviselő bányaüzem a ma­ga idejében megfelelő szociális létesítményekkel is bírt. Így a valamennyi dolgozót felölelő bányatárs­pénztár kezdettől fogva fennállt, saját orvossal és rendelővel. 

3 tantermes iskolájuk volt, 3 fős tantestülettel. Az első világháborút követően munkásotthon létesült, munkás kantinnal, táncteremmel, alkalmazotti étkez­dével, gondnoki lakással. Önálló bányászzenekaruk is volt. Aktív sportélet alakult ki a telepen, labdarúgás­sal, kugli- és teniszjátékkal.

A kedvező gazdasági körülmények közt folyó bányászkodásnak 1930-ban részben a szénvagyon kimerülése ve­tett véget. A Tata­bá­nyai MÁK Rt. 1934-ben meg­vá­sá­rolta az összes léte­sít­ményt, a lakó­há­za­kat, a bányát. 

Újra pró­bál­ták indí­tani a ter­me­lést, de a futó­ho­mok miatt fel­hagy­tak vele, és vég­leg befe­jez­ték a bányamű­ve­lést. A tele­pü­lés laká­sait a benne lakók­nak elad­ták, ked­vez­mé­nyes hitelre. A mun­ká­sok más kör­nyék­beli bányák­ban álltak munkába. A gépe­ket lesze­rel­ték, egy részét Pusz­ta­vá­mon, a töb­bit a pilisi bányák­ban helyez­ték el.

(A környebányai adatok nagy részét dr. Ajtay Zol­tán okl. bányamérnök szolgáltatta, aki a vállalat alkal­mazásában állt több éven át.) 

http://kornye.hu/kornyerol/kornye-tortenete-jelene/kornyebanya-tortenete

http://www.jamk.hu/ek/public/08031101/a_tatabanyai_szenbanyaszat_tortenete.pdf


Pályaőr 2014.07.08 16:07:06 © 5877

Köszi szépen. Valaki kitette a Facebookra, hogy Oroszlány, de nagyon nem hasonlít a környéke.

 

 

Ez Oroszlány, napjainkban.

Előzmény: NH3 (5876)
NH3 2014.07.08 06:18:40 © 5876

Berente, ahogyan az előttem hozzászóló is írja.

A képeim között találtam ezt, már nem tudom honnan van.

 

 

Előzmény: Pályaőr (5872)
bodrostomi 2014.07.07 23:28:16 Creative Commons License 5875

Érzésem szerint Berente. Jobbra a szénosztályozó épülete látszik a csillepályával, a középen látható silók ma is állnak.

Előzmény: Pályaőr (5872)
C50 2014.07.06 22:23:49 © 5874

Majdnem, csak az időhatározó nem stimmel: már elbontották.

Előzmény: lassújel (5873)
lassújel 2014.07.06 21:39:46 © 5873

Jól láttam, hogy Felsőpetényben bontják a bánki felszíni szakaszt??

Pályaőr 2014.07.04 10:16:07 © 5872

 

Ezt a képet felismeri-e valaki, hol készült? Rákattintva nagyítható, de úgy se sokkal jobb...

siófoki35 2014.07.01 00:31:57 © 5871

a háttérben lévő épület tényleg gyanúsan hasonlít.

Előzmény: kristonl (5870)
kristonl 2014.06.30 21:37:41 © 5870

Ebből a képből gondolom, nem tudom ki készítette de köszönöm Neki!

Előzmény: C50 (5868)
bodrostomi 2014.06.30 18:47:42 Creative Commons License 5869

Azért van ott még kirakodóvásár...

 

Előzmény: Bányatörp (5864)
C50 2014.06.30 16:56:12 © 5868

Biztos?

Előzmény: kristonl (5867)
kristonl 2014.06.30 13:54:52 © 5867

Tokodon

Előzmény: siófoki35 (5865)
siófoki35 2014.06.30 13:04:28 © 5866

(duplakatt-ra kiadja nagyban, új ablakban)

Előzmény: siófoki35 (5865)
siófoki35 2014.06.30 13:01:51 © 5865

Ezt a képet nemrég szereztem... Hol készülhetett?

 

Bányatörp 2014.06.30 12:45:55 © 5864

Akkor a bánya maradék épületeit is lebontják...:( vasúti jármű már gondolom nincs ott semmi, igaz? 9 éve még voltak ott népeskocsik, csillék...

Előzmény: bodrostomi (5859)
skycoma 2014.06.29 20:29:19 © 5863

Jószerencsét!

Bányai Zsolt vagyok, vízkútfúró. Tanácsot és segítséget szeretnék kérni Önöktől! Bányászatban használatos régi MVZ szivattyú bánya fúrógéphez használatos DUGATTYÚS szivattyút keresek. Ha még ilyen vagy hasonló szivattyú létezik nem vágták széjjel érdekelne! Vagy ha valakit tudnak aki fúrófejeket, szárakat, szivattyúkat árul kérem szóljanak!

 Tisztelettel Bányai Zsolt

30/4368-671

 

VonDodenburg44 2014.06.28 12:26:59 © 5862
Helló Mindenkinek. Új vagyok itt a sorban, de majd az összes hozzászólást olvstam már. Emberekel, megszállott fanatikusokat keresek főként Fejér megyéből, akik szívesen segítenének kinyitni a Velencei hegységben több egykoron felhagyott kutatótárót. Jelenlegi cél a Meleghegyikutatótáró Nadap felett, ami kb 300méter hosszan nyúlik be szálkőben a Meleg hegy alá. Kérésre email címre képet is tudok küldeni a bejárat jelenlegi állapotáról. Várom az érdeklődőket. Jó szerencsét!
bodrostomi 2014.06.26 21:07:30 Creative Commons License 5861

Jó kérdés...

Előzmény: Biborka Bibi (5860)
Biborka Bibi 2014.06.26 08:18:30 © 5860

Miért bontják le?

Előzmény: bodrostomi (5859)
bodrostomi 2014.06.25 19:56:18 Creative Commons License 5859

Majdnem. A képen Lyukóbánya maradványa látható...

Mk48,2017 2014.06.25 08:59:50 © 5858

Ha nem tévedek, akkor az egykori királdi szénbánya kiszolgáló épületei.

Előzmény: Biborka Bibi (5857)
Biborka Bibi 2014.06.25 06:19:55 © 5857

Ez mi?

Előzmény: bodrostomi (5856)
bodrostomi 2014.06.22 21:46:56 Creative Commons License 5856

Kommentár nélkül: