Gondolom, enélkül is tudod, de ne használj kemény anyagot rakományimitációnak, mert a mozdonyok hajtását tönkreteheti. Parafamorzsalék, ez-az, bármi, ami nem teszi őket tönkre, ha bekerülne.
Köszönöm! Ezekkel a töltőberendezésekkel, surrantókkal nagyjából tisztában vagyok, inkább azt szeretném megtudni, megérteni, hogy a fejtéstől kezdve milyen "állomásokon" megy át a bazalt, mire a surrantókba, és onnan a vagonokba kerül. Milyen bányagépekre van szükség. A zalahalápi bánya légi fotóin látom, hogy a vasút környezetében is bőven vannak berendezések a rakodó épületén kívül is. . Milyen gépezetek ezek, mi volt a szerepük? Ahogyan említettem, kénytelen leszek majd kompromisszumokkal megépíteni a rakodót, de nem szeretnék hatalmas szakmaiatlan baromságot építeni, ezért kérdezek ilyen sokat.
Osztályozás és töltés kisvasútiból nagyvasúti kocsikba Itt látod a töltő működését, amit kérdeztél. Ami a képeiden van, abból már hiányoznak a vasalkatrészek, főkép a csúszdák:
A csille, vagy szalag fentre szállít, tölcséreken, és csúszdákon, más néven surrantókon érkezik az anyag a nagyvasút vagonjaiba. A 2- 4. képen Glossen látható Németországban, az egyik leglátványosabb, ma múzeum. Itt vannak bőven fotók, de a Glossen keresőszóval a Googlén rengeteget találsz.
A terepasztalon egy valóságban nem létező vulkanikus hegy környékét jelenítem meg, egy bazaltbánya kis részletével és vasúti rakodójával a 90-es évek első felében. A jelenlegi bányalétesítményeimet a valóság és a fantázia keveréke alkotta, ezen szeretnék most pozitív irányban változtatni. A hely szűke adta korlátok miatt természetesen a valódi bányát és létesítményeit lehetetlen megépítenem, ezért most is erős kompromisszumok szükségesek, de szeretném, ha mégis lenne valamennyi valós kötődése. Arra szeretnék választ kapni, hogy hogyan is működtek a bazaltbányák, amolyan vázlatosan lerajzolva a fejtéstől a rakodásig. Van egy konkrétabb elképzelésem is: Zalahaláp egykori vasúti rakodója. Itt - ha jól tudom - az osztályozás a fejtésnél történt a hegyen, és szállítószalagon érkezett a rakodóhoz. Ilyen szisztémában szeretném én is megjeleníteni amit lehet. Készítettem korábban fotókat is a rakodóról, szintén szeretném megtudni, hogy ebbe a létesítménybe hogyan érkezett a zúzottkő. Az alábbi linken látható légi felvételeken láthatóak a létesítmények, de nekem nem mondanak semmit. http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/106330?r=1&c=1943404:5927905:12
Egyedül csak a riadóhoz tudok hozzászólni; Pilisen az egyik vízbetörés alkalmával sűrűn, folyamatos szaggatott jelzést adott a bánya, innen tudták, hogy baj van. Láttam a kérdéseket a FB-on is, ott talán többen fognak reagálni rá.
Ajka és környéki iparvasutakról bányavasutakról keresek fotókat főként: szénosztályzó, padragkúti vasútállomás, halimbai vasútállomásról, alsócsinger állomásról, jókai bányáról, kap hegyi kisvasútról és némethbánya-csehbánya - kislőd kisvasútról, akinek esetleg van ezekről információ és megosztaná velem kérem jelezze :)
Igen, olvastam. Sajnos ki kell, hogy javítsalak. 6502-es válaszomban Pályaőr hozzászólására reagáltam. Ő egy olyan írásra hívta fel a figyelmemet, ami a hajdanán Sóskút és Tárnok között működő keskeny nyomtávú kisvasút (!) történetét igyekezett bemutatni. Tudniillik nem csak az általad jelzett lóvasút működött a két település között.
Szeretném újra egyértelműsíteni, hogy nem a kisvasút, lóvasút és bármilyen egyéb vasút történetét szeretném kinyomozni, hanem a korábban említett Ötház mögötti Szász-féle homokbányáét, ami a Sóskúti út mellett, a Tárnok-Sóskút határ mellett működött. Ha valaki ezzel kapcsolatban ismer forrást, vagy irányt, hogy merre lenne érdemes keresni, megköszönöm, ha jelzi.
>A sóskúti kőbánya és Tárnok vasútállomás között közlekedő lóvasút[1], a közvélekedéssel ellentétben nem kisvasút, hanem szabványos nyomtávolságú (1435 mm) vasút volt. A keskeny nyomtávolság nem is lett volna alkalmas a nagyméretű és hatalmas súlyú kövek szállítására. A korábban is már népszerű sóskúti mészkő szállítása eddig két vagy négy ló vontatta, erősen vasalt szekerekkel, ún.”gerendás birfás” kocsikkal történt, feldolgozás céljából a fővárosi kőfaragó telephelyekre, vagy a hajóállomásra, illetve közvetlenül az építkezés helyszínére.<
A lóvasút máig egyetlen leírása Dr. Kovács János: ADALÉKOK A TÁRNOK-SÓSKÚT LÓVASÚT TÖRTÉNETÉHEZ c. munkája, de a kiváló szerző szerint is, a leírás távolról sem teljes. Ugyanakkor a 12 oldalas leírásnak köszönhetően olyan támpontokat szerezhetünk az izgalmas témából, amellyel a további kutatómunka sikeresebb lehet. A székesfehérvári, veszprémi, Pest-megyei állami levéltárak, egyházi levéltárak, a környék hajdani földesurainak családi levéltáraiban kitartó és időigényes kutatómunka még igen sok meglepetést tartogat.
Teház ha jól értelmezem az irást, akkor ez egy normálnyomtávú lóvasút volt, semmiköze sincs a kisvasút jellegéhez
Azt még megérdeklődném, hogy a bemásolt idézet melyik könyvből való (szerző, cím, kiadó, év)? Ha esetleg nem lenne meg az irat, tudjak hivatkozni az idézetre.
a műtanrendőri vizsga egy másolatát a fejér megyei levéltárban lehet megtalálni. (nekem sajnos nincs meg, csak hivatkozást találtam rá: "Jó három évvel az előmunkálati engedély kiadása, s közel két évvel a vasút megnyitása után, 1872. május 10-én „műszak-rendőri" bejárási jegyzőkönyv készült a tárnok—sóskúti vasút állapotáról. A gondosan összeállított dokumentum egy kőnyomatos példányát a Fejér megyei Levéltár őrzi; A jegyzőkönyvet Glocsner József társulati igazgató tanácsos és megbízott, Walther Ágoston m. kir. vasúti és hajózási felügyelő, Musóner Miksa (?), a cs. k. szabad déli vaspálya képviselője és Boné Géza, Fejér megye főjegyzője írták alá. A jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy az egy vágányú vasútnak három elágazása volt, éspedig Ötháznál, Sóskúton és a felső kőbányánál. Az alsó kőbányánál két csonkavágányt létesítettek.")
hogy a homokbánya létezett-e már ekkor... ha kiágazást létesítettek, akkor talán igen.
Átnéztem az egész lapot, de az általam felvetett kérdésre utaló leírást nem találtam. Tárnokkal kapcsolatban csak a kisvasútról szólt az egyik írás, az abban szereplő homokbánya pedig nem egyenlő az Ötház mögöttivel.
Köszönöm szépen! Hozzáférhető valahol ez a műtanrendőri vizsga? És akkor ez a leágazás azt jelentheti, hogy már ekkor létezett a homokbánya Ötház-puszta mögött? Ha így van, akkor ez már egy jó kiinduló pont.
a tárnok-sóskúti ló- később gőzüzemű vasút érintette ötház-pusztát. a vasút 1872-ben nyílt meg. a műtanrendőri vizsgáját 1972. május tizedikén tartották. ebben szerepel egy ötházi leágazás is. a vasút az első világháború után szűnt meg. a sóskúti kőbánya és az iparvasút tulajdonosai nevének majd utánanézek, hátha kiderül valami.
Köszönöm! Ezek valóban érdekes infók. De sajnos ezekből csak a bánya utóéletét lehet jobban megismerni. A megnyitás, működés, bezárás körülményeiről eddig semmit sem találtam.
Segítséget szeretnék kérni, hogy az egykoron Tárnokon, Ötház-puszta mögött működő Szász-féle homokbányáról honnan tudhatnék meg adatokat? Olyasmi érdekelne, hogy kiről kaphatta a nevét, mikor nyitották meg, meddig üzemelt, hova szállították, stb.
