Én úgy értelmezem az üzletszabályzatot (30. oldal, 7-es pont), hogy csekken nem lehet befizetni, de a Postán be lehet fizetni POS terminálon keresztül. Gondolom, bemondod a számlaszámot, és a Posta elintézi a továbbutalást. Ennek nem sok értelme van, mert szerintem ez így már készpénzfelvételnek számít. De nem próbáltam, úgyhogy nyugodtan cáfoljon, aki csinált már ilyet, és nem úgy van, ahogy én értelmezem.
Természetesen egyetértek azzal, hogy a kötvények természete eltér a bankbetéttől. A sima betéttel, ami a folyószámlának felel meg nem is mérném össze, inkább a több évre lekötöttel. A folyószámlán készpénzt tartunk, amire bármikor szükségünk lehet, a lekötésen pedig azt az összeget, amit nélkülözni tudunk és fialtatni szeretnénk.
Aki hosszabb távban gondolkodik annak szóba jöhetnek a kötvények. Az OTP kötvénynek a nem fizetés kockázata szerintem azonos a magyar állampapír nem fizetésével. Ha az ország toronymagasan legnagyobb bankja 25% piaci részesedéssel nem tudna fizetni, az konkrétan mindenkit érintene Magyarországon. A kamat fizetésének stabilitása oldaláról ezért azonos biztonságúnak tartom egy lekötött betéttel. http://bankmonitor.hu/cikk/megint-az-otp-a-nyero/
Viszont van árfolyama, aminek a működését először szükséges megérteni és elfogadni. Ezt tekinthetjük egyben lehetőségként és veszélyként is. Csak a kamat alapján senki ne vásároljon semmilyen kötvényt.
75% mínuszban 2009-ben a válság mélypontján volt, amikor az OTP árfolyama is padlón volt. Utólag visszanézve mindenki úgy látja, hogy az volt az évtizedenként egyszer adódó lehetőség a bevásárlásra. Aki a fenti OTP = Magyar Állam analógiát elfogadja, annak az az időszak álom volt kötvény vásárlásra.
A következő mélypont 2011 volt, amikor elmélyült az európai hitelválság. Ebben az időszakban nem csak az otp kötvénye volt leértékelve, de a magyar államkötvény is! Akkor lehetett 80%-os áron vásárolni a 7,65%os államkötvényből, ami azóta is csak emelkedik, utoljára tavaly ugrott brutálisat: http://inwestblog.hu/egy-het-alatt-4-hozam-magyar-allamkotvennyel-konkret-esettanulmany/
Visszatérve a kötvényekre: egyszerre kell mérlegelni az árfolyamot, kamatot, lejáratot és az esetleges speciális kondíciókat (mint a visszaválthatóság az OTP-nél). Ezzel együtt is vannak bőven jó lehetőségek azok számára, akik hosszabb távon tudnak gondolkodni.
Javíts ki ha tévedek, de ennél az OTP kötvénynél a magas hozam mellé azért elég magas kockázat is jár. A 3%-ért el kell vállalni egy ismeretlen futamidőt, ami még bele is férne, de látva, hogy a tőzsdére bevezetett kötvényt a válság csúcsán a tőke 75%-os bukásával lehetett csak visszaváltani, az nekem egy kicsit meredek.
A látszólag magas hozamú állampapírokat meg valóban meg lehet venni, de magas hozamot nem lehet velük elérni, ha csak szimplán megtartjuk lejáratig, és várjuk az éves kamatfizetéseket. Például ott van a 2020/A, ami négyszer fog még fizetni 7,5%-ot a lejáratáig. Csakhogy a kötvény megvásárlásakor olyan magas árat kell fizetni, hogy végül a magas kamat épp csak pluszba tudja lökni a befektetést. A kincstártól közvetlenül most 127%-os áron lehet megvenni, ezzel pedig végeredményben 0,7% lesz az EHM. Ugyanez a papír az OTP-től megvéve 129%-ba kerül, úgyhogy ott még rosszabb a helyzet. Persze lehet olyan másodpiac, ahol lehet jó árfolyamon is venni, de ahogy a linkelt blogot nézem, ott egy kicsit ködösítenek, a fizetős tanácsadáson esetleg megmondják, hogy hova kell menni jó árfolyamért, de erre nem látok garanciát.
Szóval ha valaki eddig a bankbetétekkel volt ismerős, az csak az alapján ne tegyen pénzt kötvénybe, mert magasabb a kamat. Meg kell ismerni a működésüket, különben lehetnek meglepetések.
Attól függ, hogy milyen időtávra szeretné elhelyezni a pénzét.
1 éven belül hasonló biztonsággal nincs alternatívája a kincstárjegynek. Amíg az MNB tartja a lakossági kötvényeken kínált extra kamattal a versenyelőnyét, ez nem is fog változni.
Aki csak 1 évben tud gondolkodni és garantált befektetést keres forintban, szigorúan csak a kincstárjegy javasolt.
Értékelhető hozamra csak akkor nyílik lehetőség, ha több, mint 1 évre tud valaki befektetni.
Hosszabb távon többet kínálnak a bónusz és prémium állampapírok.
Egy szinttel fentebb a másodpiaci állam/vállalati kötvények vannak, amivel még jobb eredményt lehet elérni.
EUR vagy USD-ben pedig értékelhető hozamot csak így lehet elérni.
Vagy kötvényalap, de az megint egy külön történet...
Régebbi kibocsájtású, még aktív papírokból is lehet vásárolni másodpiacról. Akár OTP-től is, bár ott csak private-on foglalkoznak vele.
Minden régebbi kibocsájtású papírból lehet venni, amíg aktív csak ezt nem feltétlenül a fiókban árulják. Ugyanúgy ahogyan állampapírból is lehet venni a régebbi, magas kamatozásúakból, amin 5% kamat van.
Az egyéves OTP kötvény soha sem fizetett több kamatot mint at egy éves kamatozó kincstár jegy. Ezért nem vették. Én azt ajánlom, hogy a postán nyiss számlát és vegyél Kincstári takarék pluszot. (több kamatot fizet és még a számlavezetésen felül marad neked is picit több pénz) Ez annyiba más, hogy igaz, hogy számlát kell nyitni de minimális a számlavezetési díj és nincs a pénzfelvételnek díja. Igaz, hogy pár milla felett éri meg .
Volt ilyen, valóban jobb hozamot adott, mint a betéti kamatok, de már évek óta szünetel a kötvénykibocsátás, azaz jelenleg nem tudsz ilyenbe pénzt fektetni (a forint alapút már tényleg rég leállították, de most már a devizásokat sem bocsátanak ki). Ha érdekel, itt tudsz utánanézni, és ha egyszer újraindul a kibocsátás, akkor itt fognak látszani jegyezhető sorozatok is:
A problémádat ide nyugodtan leírhatod. Ne keress összeesküvés elméleteket. De egy konkrét gondodra nem fogunk topicot nyitni. Van egy OTP nagy topic,amibe bátran beleoszthatod a gondodat.
Ha a túlfizetést nem is költheted el azonnal, de keretemelést azért lehet kérni. Ha ezt elfogadják, akár egy-két nap múlva az emelt kerettel gazdálkodhatsz (nekem legalábbis a legutóbbi emelés ilyen gyorsan adminisztrálódott). De ez is egy érdekes dolog, mert évente a bank kínál meg egy emelt kerettel, amit ha elfogadnál, akkor ahhoz személyesen be kell menni, és én már jártam úgy, hogy kiküldték levélben az megajánlott emelt keretet, bementem elfogadni, kb egy órát ott töltöttem, aztán elküldtek, hogy bocs, mégsem vagyok elég jó az emeléshez. Rá egy évre megint küldtek egy levelet ugyanakkora megajánlott összeggel, amivel ismét bementem, de előre jeleztem az ügyintézőnek, hogy ha megint elutasítás lesz a vége, többet nem jövök, mert ennek nincs értelme. Ezt aztán sikerült végigvinni, és nem pont a megajánlott összeget, hanem egy kicsit kevesebbet adtak, de még így is közel 30%-os emelés volt az előző kerethez képest. Gondolom, ugyanígy megy az is, ha az ügyfél kezdeményezi a keretemelést (ami egyébként egy ugyanolyan elbírálási folyamat, mint ami a szerződéskötést megelőzi, úgyhogy ha nem az OTP-hez jön a munkabér, akkor kell vinni friss papírokat róla...)
Ha az MNB alatt a békéltető testületet érted, akkor nem biztos, hogy lesz eredménye. Az alábbi cikkben azt írják, hogy mostanra az lett a jellemző gyakorlat, hogy miután az MNB az ügyfél számára kedvező döntést hoz, a bank perre viszi az ügyet, és 50%-ban meg is nyeri ezeket a pereket:
Kerdes, hogy a beszedest megprobalja-e a szolgaltato par nappal kesobb - ahol igen, ott emlekeim szerint nem szoktak erre a masodik probalkozasra me'g koltseget tenni, ezt probald a beszedes inditojaval leegyeztetni.
Masreszt az OTP az amex-szel ott elasta magat a szememben, hogy nem irjak le, mikor terhelnek kartyadijat, csak hogy legkorabban melyik napon es legkesobb melyiken, ketto kozott majd egy honap kulonbseg (ami szerintem elegge szinten kimeriti a fogyaszto altal nem ismerheto meg a termek fogalmat), hanem hogy mindezt azert csinaljak, mert akinel lehet, ratriggerelnek a hitelkeret kartyadij ala fogyasara, es toljak a kerettullepesi dijat. Ha nem teszed meg nekik azt a szivesseget, hogy a teljes keretet lefogyasztod, hanem fennmarad a kartyadijra a penz vegig, akkor az utolso lehetseges napon beterhelik.
Mas kerdes, hogy az evi netto 20+e Ft-ert nekem is megeri a fenntartani, de nem ez a fo kartyam, nem is hordom magamnal.
Mint bizonyára tudjátok, az AMEX hitelkártya-számla elszámolása úgy történik, hogy a fizetési hatáirdő lejárta utáni befizetések (a következő számlazárásig, azaz pl. január 28 és február 13 közötti befizetések) nem íródnak jóvá, hanem túlfizetésként vannak nyilvántartva (azaz nem növelik a költhető egyenleget). Csak a számlazáráskor könyvelődnek rá a számlára, onnantól költetőek (a példában február 13 után)
Namármost, úgy jártam, hogy a fizetési határidő után jött értesítés egy fizetendő számláról (csoportos beszedéssel az AMEX kártyáról). A számla összege nagyobb volt, mint a hitelkártyán lévő szabad egyenleg, de a beszedés napja pedig korábbi,, mint a számlazárás (azaz alapvetően a meglévő egyenlegből nem tud teljesülni).
Itt jön a csattanó: beszéltem az OTP-vel, hogyan lehetne megoldani, hogy a hitelkártya-egyenleg számlazárás előtt növelhető legyen, a csoportos beszedés teljesíthetőségének céljából. A válasz: SEHOGY!
Így bár nem sokkal volt kevesebb az egyenleg, mint a beszedés összege (hatszámjegyű összeg egyébként), az egészet meg kell finanszírozni más forrásból, mert az OTP akár hetekig ül az ügyfelei pénzén, a nevetséges folyamatai miatt.
Az biztos, hogy ezek után a kártyát fel fogom mondani decemberben (a visszatérítés bezsákolása után), inkább az a kérdés, hogy ezzel szerintetek érdemes-e az MNB-hez fordulni, fogyasztóvédelmi bejelentés keretében?
Beszedője válogatja, hogy hogyan dolgozzák fel, ha megadsz úgy egyúj felhatalmazst, hogy a régit nem vonod vissza, de az ügyintéző nem jól tájékoztatott.
Abban az esetben van még relevanciája a régi számlán a felhatalmazás megtartásának, ha már van kiállított számla és sorbanálló beszedés (nehogy a két szék közé essél).
Most nem azert, de mi van ha nem megy at a beszedes? Akkor egyszer be kell fizetni valamelyik masik modon. En csak ezert nem tartanam fent a regi szamlat, foleg ha pont azert jon el az ember, mert draga (es ugye ha meg beerkezo fizura kedvezmenyes, akkor azert azt mind a kettore nem lehet egy honapban teljesiteni, vagy mondjuk hogy minimum nemtrivialis).
Semmit nem vontam vissza a folyószámláról, de a közös költség esetében pl. simán megy az új számláról menő megbízás.
A hölgy a bankban azt mondta szó szerint, hogy egy hónapig párhuzamosan szokták hagyni a régi és az új számlát és amikor működik az új, csak akkor szüntessem meg a régit.
A folyószámládon kell látszódnia a felhatalmazásnak. Nincs olyan, hogy "átér". Ha korábban más számlán is volt felhatalmazásod erre a műveletre, akkor azt előbb vissza kell vonni.
Ha csoportos beszedést viszek fel a folyószámláról a hk számlára, akkor nálatok átlagban mennyi idő, mire átkerül?
A közös ktg. átment pár hét alatt, de még azon kívül semmi. Nem sürgetem a dolgot, mert kb. 3 hete vittem fel mindent rá, csak hogy kinek mennyi idő volt kb?
Uj kartyanal vigyazz, hogy terheltek-e mar vagy mikor fognak kartyadijat (ha nem akcios). Mert azt nagyjabol barmikro megtehetik, es arrol kulon tuti nem ertesitenek, abbol veszed eszre hogy kevesebb a felhasznalhato egyenleg... bar a honapzaro sms-ben annak is benne kell lennie, szoval ezen lehet hogy mar tul vagy. Mindenki mas meg figyeljen...
