Mi is találkoztunk egy másik túránkon utazókkal, egy hawaii párral például, akik fél éveket utazgatnak, mint a te belga ismerőseid.... na, én valami ilyesmire vágyom, de nagyon. Következő túra??
Fülöp-szigeteki Köztársaság
(Országismertető)
Területe: A Dél-Kínai-tengeren és a Csendes-óceánon elterülő, 7100 szigetből álló ország szárazföldi területének nagysága 300.000 km2. A 880 lakott sziget közül a legnagyobb Luzon (104.688 km2) és Mindanao (94.630 km2). E két sziget teszi ki az ország területének 66,4%-át.
Éghajlata: a Fülöp-szigeteken örök nyár uralkodik. Az évi középhőmérséklet 26,5oC. A legmelegebb hónap a május (28,5oC), a leghidegebb a január (24,5oC). Az évszakokat elsősorban a szélirány és a csapadék mennyisége határozza meg. A bőséges csapadékot (évi átlag: 3000 mm) főként a délnyugatról érkező nyári monszun hozza. Ennek fülledt, párás időszakában, június és október között az esős napok száma megközelíti a százat. Ezzel szemben a november és április között uralkodó észak-keleti monszun száraz időt hoz. A monszunváltás időszakában keletkező tájfunok évről-évre jelentős károkat okoznak.
Lakossága: 2000-es adatok szerint 79,4 millió fő. A népszaporulat 2,2%. A lakosság 98%-a filippínó (fülöp-szigeteki maláj), amely több rokon népcsoportot – visaya, tagal, ilocan, moro stb. – foglal magába. 1,5% a kínaiak aránya, néhány százezres az ausztronéz népcsaládhoz tartozó, sötét bőrű őslakosok, a negritók száma. Az ország lakóinak 83%-a római katolikus, 9%-a protestáns vallású, és mintegy 5% muzulmán (moro) él, főleg az ország déli területein.
Fővárosa: Manila. 1948 óta formálisan Quezon City viseli a főváros címét, de Manila továbbra is az ország tényleges székhelye. 1975-ben Manila és a vonzáskörzetéhez tartozó 12 város és település összevonásával létrejött az ún. Metropolitan Manila, amelynek területe 636 km2, s lakóinak száma napjainkban meghaladja a 10 millió főt. További jelentősebb városok: Davao (750 ezer fő), Cebu City (600 ezer fő), valamint Zamboanga (400 ezer fő).
Hivatalos nyelve: a filippínó és az angol. A filippínó a lakosság mintegy 35%-a által beszélt tagalog (a maláj nyelv egy dialektusa) nyelvre épül. Emellett maláj-polinéz nyelvcsaládhoz tartozó kb. 100 más nyelvjárást beszélnek az ország területén. A spanyol nyelv használata az elmúlt évtizedek során jelentősen visszaszorult, s jelenleg a népességnek csak 5-6%-a beszéli.
Oktatás: az elemi iskolákban ingyenes az oktatás. 1974 óta az elemi és a középiskolákban két nyelven (filippínó és angol) tanítanak. Igény esetén az első és második osztályban ezen kívül tanítják még a helyi nyelvet is. A Fülöp-szigeteken 34.081 elemi, 5.550 közép-, valamint 2.071 főiskola és egyetem működik. A tíz éven felüliek 94%-a tud írni, olvasni.
Egészségügy: viszonylag fejlett, 1.600 lakosra jut 1 orvos, és 1.400 lakosra 1 kórházi ágy. A nehezen megközelíthető és gyéren lakott területeken mozgó orvosi rendelők kiküldésével igyekeznek megoldani az ellátást. A várható átlagéletkor 69 év. Az országban állami betegbiztosítás és nyugdíjrendszer működik.
Történelme: A szigeteken élő népcsoportok a gyarmatosítást megelőzően egyszerű tagozódású törzsszövetségi társadalmakat hoztak létre. A területet Európa számára Magellán fedezte fel 1521-ben; a spanyolok 1565-ben gyarmatosították. II. Fülöp királyról nevezték el Fülöp-szigeteknek. A volt törzsi közösségek főnökeiből és a tartósan megtelepedett spanyolok utódaiból új feudális uralkodó osztály jött létre. Kulturális téren legerősebben a katolikus egyház hatása érvényesült.
A gyarmati uralom elleni első érdemi támadásokat a Jose Rizal író szellemi vezetésével kibontakozott mozgalom jelentette a XIX. század végén. Rizal erőszakmentes reformista nézeteket vallott, az erősödő spanyol terror azonban így sem tűrte: 1896-ban kivégezték. Ugyanezen évben forradalom robbant ki az Egyesült Államok támogatását élvező radikális Emilio Aguinaldo vezetésével. 1898. június 12-én kikiáltották az ország függetlenségét, és létrejött az ún. Malolos Köztársaság. Az időközben kitört spanyol-amerikai háború hadműveleteiben amerikai csapatok szálltak partra az országban. A háborút lezáró párizsi békeszerződés az országot az Egyesült Államoknak juttatta, s az 1899-1901. között tovább küzdő hazafiak alulmaradtak a túlerővel szemben. A 37 évi amerikai igazgatás alatt a Fülöp-szigetek számtalan kísérletet tett arra, hogy immár az USA-tól visszanyerje függetlenségét. Végül a Tydings-McDuffie törvény alapján ígéretet kapott arra, hogy 1935-től kezdődően, egy 10 éves önkormányzati időszakot követően függetlenné válik. (Ezen ún. Commonwealth-periódus elnökévé Manuel L. Quezont választották.)
1942-45. között japán megszállás alatt állt a Fülöp-szigetek. Quezon és kormánya emigrációban működött, míg az ország belsejében széleskörű japán-ellenes gerillamozgalom bontakozott ki. Az amerikai hadsereg a szigetek visszafoglalását 1945 júliusában fejezte be.
Egy évvel később, 1946. július 4-én Manuel Roxas-t választották meg az új köztársaság első elnökévé. Az ország nemzeti ünnepe, 1898 emlékére, június 12. maradt. Az 1998. évi 100. évforduló alkalmából nagyszabású rendezvényeket tartottak országszerte (magyar részről a köztársasági elnök képviseletében Kádár László helyettes államtitkár vett részt).
Az ország a függetlenség elnyerését követően is szoros szálakkal kötődött az Egyesült Államokhoz. A Fülöp-szigeteki Köztársaság 1947-ben légi- és haditengerészeti támaszpont létesítéséről szerződést írt alá Washingtonnal.
1965-ben a nacionalista párt vezetőjét, Ferdinánd E. Marcost választották az ország elnökévé, aki azonban nem tudta fenntartani a gazdaság folyamatos fejlődését és a belpolitikai helyzet stabilitását. 1972-ben Marcos felfüggesztette az alkotmányt, a parlamentet feloszlatta, és elrendelte a rendkívüli állapot bevezetését. Amerikai száműzetésből hazatért legfőbb riválisa, Benigno Aquino meggyilkoltatását (1983) követően az országban kaotikus állapotok alakultak ki.
Helyzetének megszilárdítására Marcos 1986-ra hozta előre az elnökválasztást. Amikor azonban ennek győzteseként a csalással operáló diktátort hirdették ki, Aquino özvegye ellenében, a hadsereg – Ramos vezérkari főnökkel az élén – átállt, s a katolikus egyház által utcára vitt tömegek elsöpörték Marcost, aki emigrációban halt meg 1989-ben.
Az új elnök Corazon Aquino asszony lett, aki megkezdte a demokrácia intézményrendszerének kialakítását. Az 1992 májusában megtartott választásokon a leköszönő elnökasszony által is támogatott Fidel Ramos diadalmaskodott. Hat éves, összességében sikeres, gazdasági és politikai konszolidációt hozó kormányzás után 1998. június 30-án adta át posztját a május 11-i elnökválasztás győztesének, Joseph Estrada, addigi alelnöknek.
2000 végén súlyos belpolitikai válság alakult ki az Estrada elnök elleni korrupciós vádak nyomán elindított vádeljárás (impeachment) során. Széles politikai és társadalmi koalíció követelte az elnök lemondását. A helyzetet végül alkotmányos eljárással, demokratikus eszközökkel oldották meg: a Legfelső Bíróság megüresedettnek nyilvánította az elnöki posztot, s abba – az Alkotmány előírásainak megfelelően – 2001. január 20-án Gloria Macapagal Arroyo alelnök asszonyt iktatták be.
Államformája: A népszavazással elfogadott 1987-es alkotmány értelmében a törvényhozó hatalom a kétkamarás kongresszus kezében összpontosul, amely a 24 tagú szenátusból és a maximum 250 fős képviselőházból áll. A köztársasági elnök – az államfő – egyben a végrehajtó hatalom feje, 6 éves időtartamra kerül megválasztásra, de nem választható újra.
Főbb politikai pártok: a Kereszténydemokraták Nemzeti Szövetsége (LAKAS-NUCD), a Demokratikus Fülöp-szigetekért Párt (LDP), Nacionalista Párti Koalíció, Liberális Párt, Filippin Tömegek Harca Párt (LAMMP).
Gazdaság: (Főbb adatok – 2000)
GDP: 75,2 milliárd USD (vásárlóerő értéken 295 milliárd USD, 2001-ben 3,2%-os növ. mutatóval)
GDP/fő: 958 USD (vásárlóerő értéken 3,766 USD)
Gazdasági növekedés: 4% (2001-ben 3,2%)
Infláció: 4,3%
Munkanélküliség: 11%
Valutatartalékok: 13 milliárd USD
Költségvetési hiány a GDP %-ában: 4,1
Folyó fizetési mérleg többlete: 9,3 milliárd USD (a GDP 12,4 %-a)
Export: 38,1 milliárd USD (2001-ben 32,1 milliárd USD)
Import: 31,4 milliárd USD (2001-ben 29,6 milliárd USD).
Az ország legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Amerikai Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Tajvan, Koreai Köztársaság és Hongkong. Mintegy 4 millió fő (a munkaképes lakosság 10%-a) külföldön áll alkalmazásban, akik évente 6-8 milliárd USD-t utalnak haza. A gazdaságban betöltött szerepük miatt 2002-t a kormány a külföldön dolgozó filippínók évének nyilvánította.
T á j é k o z t a t ó
a Fülöp-szigetek fővárosáról
Manila
A Dél-kínai Tenger és a Csendes-óceán között elterülő, 7100 szigetből álló Fülöp-szigeteki Köztársaság fővárosa Luzon-sziget Manila-öble mentén, a Pasig-folyó torkolatában található. Manila az örök nyár városa. Az évszakok változását csupán a szélirány és a csapadék mennyisége határozza meg. Az évi középhőmérséklet szinte állandó, 26,5oC, alig 4oC különbséggel csupán a legmelegebb (május, 28,2oC) és a leghidegebb (január, 24,5oC) hónap között.
A Pasig-folyó torkolatában, a mai Manila helyén az V. században jött létre az első település, amely a XII-XIII. századra virágzó kereskedelmi központtá fejlődött. A tagalog törzsi település eredeti neve Maynilad volt, aminek jelentése: ahol a „nilad” bozót terem. A XVI. század közepén, az akkor már majd 4000 lakosú városállammá növekedett Mayniladban a Kalimantan (Borneó) szigetéről származó muzulmán Raja Laya, valamint őt követve unokaöccse, Raja Soliman uralkodott. Az iszlám városállam függetlenségének a spanyol hódítás vetett végett, amikor az öbölben partra szálló Miguel Lopez de Legazpi csapatai 1571. május 17-én elfoglalták Mayniladot, és június 3-án de Legazpi a spanyol király nevében „nemes és mindörökké hűséges” Manila néven spanyol királyi városi rangot adományozott a településnek. A spanyolok a folyótorkolatnál fölépítették az Intramuros („falak között”) nevű erődvárost, és ezzel Manila a spanyol koronához tartozó csendes-óceáni szigetvilág fővárosa lett.
A spanyol uralom idején Manila évszázadokon át fontos közvetítő szerepet játszott a Japán, India és Kína, valamint Spanyolország és az „Újvilág” közötti kereskedelemben. A több mint 300 éves spanyol uralom ellen 1896 végén fegyveres felkelés tört ki az országban, és két évvel később, 1898-ban, Manila ostroma és elfoglalása után, a fegyveres felkelők június 12-én kikiáltották a független Malolos Köztársaságot. Az időközben kitört spanyol-amerikai háború hadműveletei során amerikai csapatok szálltak partra a Fülöp-szigeteken. A háborút lezáró párizsi békeszerződés az Amerikai Egyesült Államok gyarmatának deklarálta a szigetvilágot, majd ezt követően az USA csapatai 1902-ben megdöntötték a fiatal Malolos Köztársaságot. A II. világháború során a Fülöp-szigetek rövid időre (1942-45) japán megszállás alá került. Manila rendkívül súlyos károkat szenvedett a háború alatt.
A második világháború után, 1946-ban függetlenné vált Fülöp-szigeteki Köztársaság fővárosa Manila lett, s annak ellenére, hogy 1948 óta formailag Quezon City viseli a fővárosi címet, továbbra is Manila maradt az ország tényleges székhelye. 1976-ban 4 város: Manila, Quezon, Pasay és Kalookan, valamint 9, azóta szintén városi rangra emelkedett önkormányzat összevonásával létrehozták az un. Metropolitan Manilát (Metro), amelynek teljes területe 636 km2, mintegy 10 millió lakossal.
A Fülöp-szigeteki Köztársaság lakosságának több mint 16%-a Metro Manila területén él. A szigetcsoport-ország belső és külső áruforgalmának lebonyolításában meghatározó szerepet tölt be a város jól felszerelt tengeri kikötője. Az ország iparvállalatainak több mint fele; a színházak és kulturális létesítmények 80%-a; az egyetemek és főiskolák jelentős többsége - amelyekben az egyetemi hallgatók háromnegyede tanul – is a Metro területén található.
Metro Manila a Pasig folyó két partján terül el. A város két részét összekötő hidak a belváros üzleti és közigazgatási negyedeit összekötő Jones-híd a legimpozánsabb. Délkelet-Ázsia fővárosai közül talán Manila a legkozmopolitább jellegű város. A város épületei között elterjedt a XX. század második felének amerikai építészeti stílusa. Ennek legszemléletesebb példái Makatiban, Metro Manila üzleti és pénzügyi életének központjában találhatóak. A Manila Katedrális, a Szent Ágoston templom, valamint a spanyol főkormányzó 1863-ban épült rezidenciája, a Malacanang Palota a spanyol uralom építészeti emlékeit őrzik. A spanyol és amerikai hatásokat magán viselő város arculatát a kínai és a japán negyed teszi még változatosabbá.
a Rizal Park
A manilai Rizal Park története a spanyol uralom időszakára, a XIX. század elejére vezethető vissza. Ebben az időben Manila politikai, gazdasági és kulturális életének központja az Intramuros Erőd volt. A városközpont déli falától nem messze a manilai polgárok megtisztítottak egy bozótos, kígyóktól hemzsegő területet, és mivel az így kialakított, kör alakú tér a holdat formázta, Lunetának nevezték el. A Luneta Park nevét 1913-ban az ország nemzeti hősének tiszteletére Rizal Parkra változtatták. A manilaiak azonban ma is inkább Lunetának nevezik a budapesti Városligethez hasonló méretű és funkciókat betöltő parkkomplexumot és számukra csak a Rizal emlékmű és közvetlen környéke a tényleges Rizal Park.
A park számos fontos történelmi esemény színtere volt. A spanyol uralom alatt, 1872-ben itt végezték ki nyilvánosan, elrettentés céljából a spanyol elnyomás ellen Cavitében szervezkedő három szerzetest, Gomez, Burgos és Zamora atyát. A spanyol udvar parancsára szintén itt hajtották végre 1896. december 30-án a halálos ítéletet a forradalmi szervezkedés vádjával elitélt dr. José Rizalon. A park központi helyén található a – dr. Richard Kissling svájci szobrász által tervezett – Rizal emlékmű, amelynek alapkövében helyezték el a mártír földi maradványait. Az emlékműtől balra a kivégzés pontos helyén áll a végső búcsút mondó Rizal bronzszobra. A Rizal emlékművel szemben található a nemzeti zászlót tartó – 31 méter magas – oszlop.
1986-ban Ferdinand Marcos és Corazon Aquino elnökválasztási kampányának legfontosabb színtere a Rizal Park volt, itt zajlottak azok a választási eredmények meghamisítása miatti tömegmegmozdulások, amelyek végül Marcos elnök bukásához vezettek. II. János Pál pápa Fülöp-szigeteki látogatása alkalmával, 1995-ben több, mint három millió ember előtt pontifikált misét a parkban. A Rizal Park nyugati oldalán az emlékművel szemben, a Roxas Blv. túloldalán található a Quirino Grandstand (Felvonulási tér), amely fontos állami események, többek között az elnöki beiktatási ceremónia állandó színtere.
Hasznos ismeretek
a Fülöp-szigetekről
A Fülöp-szigetek, földrajzi elhelyezkedését és etnikai összetételét figyelembe véve, ázsiai ország, azonban a közel négyszáz éves spanyol gyarmati uralom máig élő kulturális és vallási hatásai miatt, sokkal inkább „latinos” a társadalmi berendezkedés, a lakosság mentalitása. Talán a fiesta az a társadalmi esemény, amely leginkább kifejezi ezt a sajátos lelkialkatot és karaktert. Az év folyamán megrendezésre kerülő számos fesztivál kitűnő alkalmat kínál a rendkívül muzikális, és az élet örömeit a végletekig kihasználni igyekvő filippínók számára az ünneplésre.
A fülöp-szigeteki közismerten segítőkész, barátságos és rendkívül vendégszerető nép. Beszélgetés során jellemző rájuk az élénk gesztikulálás és kifejező arcmimika. Futó ismeretség esetén udvariatlan viselkedésnek számít a direkt rákérdezés, a politika, vallás szóbahozása. A filippínók igen büszkék és önérzetesek, ezért a nyilvánosság előtti kritizálásuk, sértegetésük könnyen kellemetlen helyzetet eredményezhet.
A társadalmi érintkezés során megszokott és elfogadott a latinos lezserség. Baráti találkozók, partik, kötetlen ebédek és vacsorameghívások esetén tolerált a késés. Ezzel szemben az üzleti és hivatalos találkozók alkalmával elvárják a pontosságot. Az üdvözlés megszokott módja a kézfogás.
A Fülöp-szigeteken az örök nyár uralkodik. A meleg és a nyári monszun időszakában igen párás időjárás könnyű és természetes anyagokból készült öltözet viselését teszi szükségessé. A hivatalos alkalmakra előírt sötét öltönyök helyett a fülöp-szigeteki férfiak előszeretettel viselik a „barong tagalog” nevű, rendkívül könnyű, áttetsző anyagból készült, kívül hordható inget. A helyi népviselet a külföldi számára is lehetővé teszi a zakó és a nyakkendő viselésének mellőzését, amelyet sötét nadrág és kívül hordható fehér, vagy pasztell színű inggel lehet kiváltani.
A maláj-indonéz, kínai, spanyol és amerikai hagyományokat ötvöző fülöp-szigeteki konyha rendkívül változatos és ízekben gazdag. A hihetetlenül széles választékot kínáló tengeri ételek mellett igen kedveltek a sertés és csirke húsból készült fogások.
Szállodai, éttermi szolgáltatásokért, taxisofőrnek minimális borravaló adható. A számlák 10% adót és általában 5% felszolgálási díjat tartalmaznak. A számlából pontosan adnak vissza, a vendég belátására bízva, hogy a szolgáltatás minőségét borravalóval jutalmazza-e.
A fülöp-szigeteki peso az ország egész területén szabadon átváltható. A valuták kivitelének és behozatalának nincsenek adminisztratív mennyiségi korlátai. Pénzt váltani a repülőtéren, szállodákban, bankokban és a nagyobb bevásárlóközpontokban megtalálható pénzváltó helyeken lehet. A világ vezető hitelkártyáit (Visa, Masters Card, American Express, stb.) igen széles körben lehet használni.
A Fülöp-szigetek GMT-hez mért időkülönbsége +8 óra. Az egyenlítőhöz való közelsége miatt a nappalok hossza az év során alig változik. Gyakorlatilag egész évben reggel hat óra körül világosodik és délután hatkor sötétedik.
Az ország legnépszerűbb sportja és a lakosság kedvenc időtöltése a kosárlabda. Az ország legszegényebb településén is a templomon és a városházán kívül legalább egy kosárlabda pálya megtalálható. A kosárlabdával csak a kakasviadal népszerűsége vetekedhet. Egy magára valamit is adó fülöp-szigeteki városban nem múlhat el egy hétvége, vagy ünnepnap kakasviadal nélkül.
Lévén, hogy 2006 januárjában remélem 3 hetet tölthetek ebben a csodás országban és az LP-n kívül egyelőre sokkal több infóm nincsen szívesen vennék pár tippet, hogy
