Az év 4 hónapjában 1000 milliárd Forinttal (4 milliárd EURO-val) nőtt hazánk adóssága. Ma 3,2 millió nyugdíjas EÜ-költséggel kb. 280 milliárd forintba kerül havonta. Vagyis elmondhatjuk, hogy hazánkban a nyugdíjasok havi eltartása teljes egészében a következő generációk terhére hitelből történik. Mindez amellett, hogy a mai munkavállalók viselik a világ legbrutálisabb nyugdíjterheit.
A kérdés az, hogy erkölcsös dolog-e a következő nemzedék lehetőségeit felélni, s morálisan ez mennyire elfogadható ! Mivel a nyugdíjasok a szavazók 40%-át teszik ki, ezért senki sem mer hozzájuk nyúlni, habár semmilyen egészséges családban sem engednék meg ezt a fajta jövőfelélést, mint ami ma Magyarországon megy. A nyugdíj ma még tabu, de mivel ez messze a legnagyobb költségtétel, ezért egy államférfi -ha majd lesz- nem tud másként cselekedni, mint a mai nyugdíjasérdekeket megnyirbálni.
A következő nemzedék ezért a mai nyugdíjasokat csak szidalommal és átokkal fogja illetni. Szvsz ezen a kérdésen múlik hazánk jövője !
Drága egyetlen blll pajtás! Dolgozz! Fizess adót, Tb-t, nyugdijjárulékot és ne a pofád járasd.
Remélem ha mindenki így tesz a jövőben kifogják a szelet az ilyen nagypofáju hőzöngők vitorlájából. Különben meg a nyugdíjcsökkentést kezdjé majd nálad, ha megéred. Éld a jól megérdemelt nyugdijjas éveid száraz kenyéren, és néha-néha jusson egy kis csirke far-hátra is ünnepnapokon. Élj sokáig!!!
Lesz itt pár év múlva olyan vásárlóerő a nyugdíjasok kezében, hogy nem lesz az a sarki szatócsboltos, aki nem örömmel dörzsölné a kezét a várható nagy vásárlások feletti örömében ....
Nem lesz ez egy vidám helyzet, se a nyuggernek, se annak, aki valamit is el akarna nekik adni.
Magyarországon a következő évtizedben 900 ezer új munkahely kellene ahhoz, hogy az aktív korúak befizetései fedezzék a nyugdíjakat. A foglalkoztatás gyors bővítésében az unió is kételkedik.
A minimálbér másik visszássága, hogy miközben e - jelenleg 65 500 forintos - juttatás adómentes, addig az utána fizetendő járulékok ugyanazokra az egészségügyi vagy szociális szolgáltatásokra jogosítanak fel, mint egy magasabb fizetés. Ezért nem csupán azok elégszenek meg - papíron - a minimálbérrel, akiknek a munkáltatója nem is tudna többet fizetni, hanem azok is, akik pusztán a közteherviselés minimalizálásának útját keresik. Ma Magyarországon csaknem 1,9 millió munkavállaló írja-íratja be adóbevallásába az ominózus 65 500 forintot, aminek alapján a várható öregségi nyugdíja (mai értéken számolva) mindössze havi 22-24 ezer forint. Részben ezt próbálta orvosolni a 2006 szeptemberétől életbe lépett szabályozás, miszerint a társadalombiztosítási járulékokat a minimálbér kétszerese után kell fizetni, hacsak a munkáltató nem jelenti be, hogy a nála kifizetett bér valóban kevesebb, mint a minimális összeg duplája.
A következő nyugdíjas-generációk megélhetését azonban nem pusztán az adóelkerülés divatja veszélyezteti. A nyugdíjkiadások már 2005-ben mintegy 400 milliárd forinttal haladták meg az állami társadalombiztosításba befizetett járulékok összegét, ami évente a GDP 2-3 százalékával növeli az államháztartás hiányát és ezzel az államadósságot. Ebben az is közrejátszik, hogy az 1997-es nyugdíjreform előnyei csak 2050 után érződnek, addig ugyanis, bár csökkenő mértékben, de az államnak kell pótolnia a nyugdíjjáruléknak azt a negyedét, amelyet járulékfizetők a magánnyugdíjpénztárakba fizetnek be. Ráadásul a magánnyugdíjpénztárak átlagosan 2,9 százalékos hozama messze elmarad a várttól, miközben az átmenet évtizedei túl nagy terhet rónak az államháztartásra.
Ma Magyarországon csaknem 1,9 millió munkavállaló írja-íratja be adóbevallásába az ominózus 65 500 forintot, aminek alapján a várható öregségi nyugdíja (mai értéken számolva) mindössze havi 22-24 ezer forint. .............................
bill! házi feladat, hogy szedd össze szerinted mennyi ezekből a hitel. szvsz az 1.6 sor vastagíva: 421 milliárd.
azért van néhány nekem érdekes tétel:
-költségvetési szervektől bevétel(az állami alkalmazottak után, egyik zsebből a másikba): 385 milliárd.
- Az egész magánszféra 688 milliárdot adott be, ami a fentinek duplája sincsen. Ugye ezt hívják a hülyék adóelkerülésnek, a normálisok meg adócsalásnak.(persze jól teszik, hogy csalnak, az állam elpazarolja a befizetett adókat is)
- fegyveres testületek kedvezményes nyugdíjaZÁSA MIATTI HOZZÁJÁRULÁS: 25 MILLIÁRD. ennyibe kerülnek évente a mondjuk átlag 45 évesen nyugdíjba menő hadfiak? (tisztelet a kivételnek)
- felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék (15%) 7, 8 millió. Azaz 50 milliónyi borravalót vallotak be 2005re az egész országban. :-)
Hát aki béndzsa (vagy olyan rossz szakmát választott), az ne a kormánytól várja, h elhelyezze őt!
Hozzászólásod szinvonalából gondolom, te még a nem tartasz a pályakezdésnél, így jól fontold meg, milyen szakmát tanulsz! (Pl. Fidesz-seggnyalókból most túlképzés van, válassz inkább vmi produktívabbat!)
Ma a havi adósságnövekedés megegyezik a havi nyugdíjkifizetések összegével, vagyis a topiccím teljesen helyes!
A havi nyugdíjteher kb. 200 milliárd forint, míg az évi hiány 2000 milliárd felett lesz.
De ha a számok rosszabbak kijön az 1:1 arány!
"Magyar Nemzet - Szabó Eszter Lényegesen magasabb lesz az államháztartás első negyedévének hiánya a Pénzügyminisztérium (PM) által korábban közöltnél. Ezért kellett a szokásos időponthoz képest későbbre, az első és második választási forduló utáni napokra, április 10-re és április 25-re „áttolni” a tárca adatközlését – értesült a Magyar Nemzet pénzügyminisztériumi forrásból.
A lap információja szerint a márciusi deficit mintegy 100 milliárd forinttal haladja meg a tervezett mértéket, azaz a havi egyenleg több mint 30 százalékkal lesz rosszabb az előirányzottnál. Mindez azt jelenti, hogy az első negyedévre tervezett 698 milliárd forintos hiány helyett a deficit várhatóan 800 milliárd forint közelében lesz, azaz meghaladja az egész évre tervezett deficit felét. Úgy tudjuk, a költségvetésben előirányzott mértéknél lényegesen magasabb hiány hátterében elsősorban a tervezettnél több áfakiadás húzódik meg, valamint az, hogy az állami intézményeknek kifizetett összegek jelentős mértékben átlépték az előirányzatot.
Az eddig közzétett hazai és nemzetközi előrejelzések annak ellenére valószínűsítik az idei hiánycél jelentős túllépését, hogy egész évre a költségvetési törvény a tavalyinál lényegesen nagyobb, 1545,8 milliárd forintos deficitet határozott meg. Az Európai Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaságkutató intézetek egyaránt irreálisnak tartják a PM által közölt előirányzatot, és a bruttó hazai össztermék 6–10 százalékára rúgó hiányt várnak. Elemzők szerint az aggasztó költségvetési folyamatok mögött elsősorban nem az elégtelen bevételek, hanem a felpörgött választási költekezés áll.
A pénzügyi tárca jövő hónapban valószínűleg rákényszerül a hivatalos hiánycél felemelésére, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat döntése értelmében ugyanis az idei és a jövő évi költségvetésben el kell számolni a Gripen beszerzéseket, ez pedig 0,3 százalékkal emelheti meg mindkét évben a deficitet. Kritizálta a költségvetési tanács felállításának tervét a Gazdasági Rádióban Veres János, aki szerint a testület jogokat vonna el a kormánytól és a parlamenttől. A pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte: a fő problémát Magyarországon az jelenti, hogy ma többet költünk el, mint amennyi a költségvetés éves bevétele. A költségvetési tanácsról pénteken Járai Zsigmond is nyilatkozott. A Magyar Nemzeti Bank elnöke Kovács Árpádhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez hasonlóan jó ötletnek értékelte a testület felállítását. Mint mondta, a magyar költségvetés elkészítése és betartása jelenleg olyan állapotban van, amely az Európai Unióban megengedhetetlen, évek óta ugyanis rendre óriási mértékben eltérnek a tényleges folyamatok a parlament által elfogadottaktól."
APV Rt A szervezet élére egyébként - aki többek között a dunaújvárosi apatikusokat is kirántja majd egykedvuségükbol - az a Faragó Csaba nevu köztisztviselo kerül, aki a rendszerváltás elott a Lockheednél népköztársasági megbízásból teljesített szolgálatot (lásd Védett férfiak, ÉS, február 9.), és bár az ellenzék errol nyilvánvalóan tud, alighanem azért hallgat, mert a repülogéptender Lockheed-gyozelme és Faragó Csaba kinevezése között olyannyira nincs összefüggés, hogy attól elakadt a hangja. Ugyanez a köztisztviselo, aki tehát átveszi az ÁPV Rt. ügyeit, korábban helyettesként keveset tudott kezdeni a nagy értéku orosz államadósság lebontásával (lásd ugyanott, ÉS), és aki ellen e pillanatban a BRFK vizsgálati foosztályán egy, a XIV. kerületi kapitányságról átkerült olyan tartalmú tanúvallomás fekszik el, amely szerint felelos vezetoként nem tett megfelelo lépéseket a Petroltank nevu, az MSZP-hez közeli Hujber Ottó cégénél eltunt százmilliók behajtása érdekében (lásd ugyanott), ami fölveti a bunpártolás lehetoségét. vas és aczél...:)
Ez a pénz is a mostani nyugdíjasokat illette volna!!!
Medgyessy Péter 2002 decemberében, Moszkvában elengedett 62 millió dollárnyi tartozást az akkor 467 millió dolláros orosz államadósságból. A Szovjetunió 1990-ben 1,7 milliárd dollárral tartozott Magyarországnak, 2002-re viszont a még nem törlesztett 467 millió dollár kifizetését attól tette függővé, hogy a magyar fél elismeri 62 millió dollárnyi adósság megtörtént törlesztését. A hiány mögött az orosz államadósság lebontásában részt vevő, a Magyar Nemzet értesülései szerint jórészt MSZP-közeli cégek állnak, amelyek érintettek olajgate-botrányban.
továbá a jelenlegi nyugdíjasok közvagyonát elherdálták.. s lett belőle néhány milliárdos mszp-közeli mágnás..
"Az egykori SZOT-vagyon eltűnésének folyamata hogy, hogy nem, éppen az MSZMP egyik utódpártja, vagyis az MSZP első kormányzati időszaka alatt teljesedett ki. Sikeresen elvarázsolták például a gyulai Erkel Hotelt, a budapesti Rózsadomb Szállodát, az egri Flóra Hotelt, a hajdúszoboszlói Béke és a Barátság hotelt, a lillafüredi Nagyszállót, a siófoki Napsugár, Platán, Tengerszem, Ezüstpart hoteleket - hogy csak néhány ismertebb szálloda nevét említsem a sok közül. Pedig nem így indultak a dolgok... Az Érdekegyeztető Tanács 1991-ben elfogadta, hogy az üdülőket kiveszik a szakszervezeti vagyon felosztásából. A parlament ezt 1992-ben törvényesítette, az Antallkormány pedig még ugyanebben az évben az egykori szakszervezeti üdültetési rendszer helyett létrehozta a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványt (MNÜA). Születése körül az Antall-kormány mellett a Vígh László vezette Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése, a Palkovics Imre által irányított Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Főcze Lajos nevével fémjelzett Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja és Forgács Pállal az élén a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája bábáskodott. De ott volt még a Nagy Sándor-féle Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szabó Endre vezette Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Juhász Vilmos által irányított Szakszervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet.
A 365 ingatlanból álló vagyon értékét mintegy ötmilliárd forintra becsülték. A MNÜA kuratóriumának elnöke a mindenkori népjóléti miniszter, hat főt pedig azok a szakszervezetek delegáltak, amelyek lemondtak üdülővagyonukról. A kormány vállalta: a kisemberek pihenését úgy segíti, hogy 780 millió forinttal támogatja az alapítvány működését, amely pedig azt ígérte, hogy a többit kigazdálkodja a bevételeiből. Csakhogy: az alapítvány nem tudott - de lehet, hogy nem is akart - megbirkózni e feladattal, ezért létrehozta a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelési Rt.-t, amelyik a vagyon hasznosítására létrehozott harminchét kft.-t. Ebből 32 cég száz százalékban, míg öt fele részben volt a tulajdonában. Később a szállodák apportálásával létrehozta a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.-t, amely a rá bízott harminchat szálloda üzemeltetésére huszonöt kft.-t létesített. Szédületes ringlispíl indult ekkor be, de még nem volt vége: egy váratlan fordulattal ötven százalékban privatizálta magát, ami az anyavállalatnak, a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.-nek 1,22 milliárdos tőkeemelést jelentett. 1997 végén jelent meg az újságokban a hír: az Eravis Rt. megvásárolta a Hunguest-részvények ötven százalékát."
