Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Haralambos69 2013. aug. 28. Creative Commons License 329

 

A közelébe sem lehet jutni."

 

De igyekezni kell.)

Előzmény: ketni (327)
Haralamos 2013. aug. 28. Creative Commons License 328

Mint a napnak...

Előzmény: ketni (327)
ketni 2013. aug. 28. Creative Commons License 327

Száraz materializmussal sosem lehet megérteni a múltat.

A közelébe sem lehet jutni.

Előzmény: II. RogerWilco (326)
II. RogerWilco 2013. aug. 27. Creative Commons License 326

Te érted is amit írsz?

Előzmény: ketni (325)
ketni 2013. aug. 27. Creative Commons License 325

Csak ismételni tudom, amit leírtam, hogy a szimbólumok és a megszemélyesítések

nem követik a számtan-mértan szabályait, de a saját nyelvezetükkel ugyan úgy a világ tényleges arcát és működését írják le.

Ez nem kétértékű logika. Ez az is-is világa.

 

A tapasztalati világ és a szellem világa megfeleltethető egymásnak, amikor az emberi világ a teremtett világ része és nem az ellensége.

Amikor viszont alig van átfedés a kettő között, akkor jönnek a bajok.

 

"Most anélkül, hogy ebbe belemennénk - mindehhez mi köze van az ying-yangnak és a görgöknek? Tudtak magyarul?"

 

A kultúrák nem függetlenek egymástól. Úgyértem történetileg, időben sem.

Egyik a másik hagyatékára, eredményeire építkezik.

Ez nyelvileg is, és az írásbeliségre is igaz.

 

Ma is van irányadó kultúra, amihez igencsak idomulunk, mert idomítanak.

Az írásunkkkal és sajnos a nyelvünkkel is egyre inkább.

Előzmény: II. RogerWilco (324)
II. RogerWilco 2013. aug. 26. Creative Commons License 324

Ezek a görögök (és koreaiak - ismerték egymást?) nagyon okosak lehettek, hogy már Newton, Kepler és Galilei előtt tudták, hogy

 

1/ a bolygók keringenek a nap körül

2/ a bolygók ellipszis pályán keringenek

3/ a Föld egy bolygó

 

DE ugyanakkor nem tudták

 

4/ hogy a Hold a Föld körül kering.

 

Ebből az egyikhez rendelték a Napot, ami mégis csak a rendszer középpontjában van.

 

Ugyanakkor nagyon buták is voltak, mert nem tudták, hogy egy ellipszisnek van középpontja és nem oda tették a Napot.

 

Az iker, idő szavak mögött ott van az ük, az ős képzete. Az iker szavunk végeredményben ős(ük)-er(erő).

 

Most anélkül, hogy ebbe belemennénk - mindehhez mi köze van az ying-yangnak és a görgöknek? Tudtak magyarul?

Előzmény: ketni (323)
ketni 2013. aug. 24. Creative Commons License 323

A görögök a Nap évi útját jelentő főkört nevezték EKLIPTIKÁ-nak

A Földpályának van két fókusza, amik között 5 millió km a távolság.

Ebből az egyikhez rendelték a Napot, ami mégis csak a rendszer középpontjában van.

A másikhoz a Holdat párosították. Azért, mert nem lehet a középpontból hozzárendelni már más egyebet, mert csak egy napunk van.

A Hold viszont második Napként, éjszakai Napként viselkedik az égen. A látszólagos mérete is azonos vele.

 

Hogy minden jelképben körrel ábrázolták a pálya ellipszist, ezen nincs semmi csodálatos. Ez egy utalás és nem egy mértani ábra.

De akad szájbarágós változat is, -jin-jang ábra- ahol megmutatják, hogy itt ellipszisről van szó, mert a nagy körön belül ott van még két kisebb is, a Két Napra utalván.

Más helyeken ábrázolták a Napot, egy kört, és mellé oda tettek egy pálcát (vonalat), ami a két fókuszpont közötti távolságot jelezte, általában méretarányosan.

Ez utalt az ellipszisre, nem pedig egy kiszerkesztett "valódi" ellipszis.

 

"Amikor a fekete korong felől tekintünk az ábrára, a nyári napfordulót látjuk. Ilyenkor a Hold pontosan a Nap előtt tartózkodik.

 

Vagy nem. A kettőnek ugyanis köze nincs egymáshoz."

 

Igazad van, meg nincs is!

Egész végig megszemélyesítésről és jelképekről beszéltünk.

Ha a Hold a második fókusz pont, ilyenkor, afélium idején, mégis csak a "Nap elé" kerül nem?

 

Az iker fogalom, mint fogalom és nem puszta jelenség, szerintem igenis a Naphoz, a Teremtő kettősségéhez kapcsolódik.

Az iker, idő szavak mögött ott van az ük, az ős képzete. Az iker szavunk végeredményben ős(ük)-er(erő).

Ez pedig maga a Teremtő, aki nagyon sokszor kettős természetű.

Előzmény: II. RogerWilco (322)
II. RogerWilco 2013. aug. 12. Creative Commons License 322

Az ekliptika két fókuszának ismerete az iker fogalom gyökere.

 

Az ekliptika egy sík, értelemszerüen nincs fókuszpontja. Az iker fogalmat pedig égi mechanikai és geometriai tudás nélkül is ismerték.

 

A kör a Föld pályája, a fehér korong a valódi Nap, a fekete korong a "második" Nap, a második fókusz pont.

 

1/ A Föld pályája nem kör

 

2/ A Föld pályájának (ellipszis, ugyebár) egyik fókuszában sincs a Nap. Az ellipiszis középpontja majdnem a nap közepében van, a fókuszpontok pedig ettől 2,5 millió km-re, kb 1,8 m kilométerre a Nap felszínétől

 

Amikor a fekete korong felől tekintünk az ábrára, a nyári napfordulót látjuk. Ilyenkor a Hold pontosan a Nap előtt tartózkodik.

 

Vagy nem. A kettőnek ugyanis köze nincs egymáshoz.

Előzmény: ketni (314)
kisharsány 2013. júl. 29. Creative Commons License 321

Ha már ide jutottunk, érdemes még egy dolgot megnézni Rumi Tamástól, hogy hogyan álltunk mi ezekkel az ismeretekkel. "A szkíta világmodell"

 

http://www.nemzetihang.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=20 

Előzmény: ketni (314)
kisharsány 2013. júl. 29. Creative Commons License 320

Nem egy bonyolult történet - mint minden nagy dolog.

 

A 'mínusz végtelen' nagyságrendtól, a 'plusz végtelen' nagyságrendig (ha valahol kijelölünk egy origót) minden rezgésekből áll. A rezgések természete (törvénye) hogy 7-es frekvenciasorozatban jelennek meg tiszta alakjukban. Ezt hallod pld. a hangoknál, az ún. oktávban, ahol az első hang frekvenciájának a nyolcadik a dupla számú rezgésű, és így tovább. Ezt látod a rezgések látható formájánál a színeknek nevezett frekvenciáknál a 7 szín formájában.

Előzmény: ketni (310)
Haralamos 2013. júl. 27. Creative Commons License 319

Nem tűnt el semmi, folyamatos a számozás...

Előzmény: Kara_kán (318)
Kara_kán 2013. júl. 27. Creative Commons License 318

A fene egye meg ezt az Index fórumot!

 

beírtam egy csomó mindent, megpiszkáltam a szerzői jogokat, és minden eltűnt.

Előzmény: ketni (314)
Törölt nick 2013. jún. 25. Creative Commons License 317

szerda... a tanácskozás(gyűlés, itélkezés) napja?

Előzmény: fennugrász (315)
Autocrator Autenthicus 2013. jún. 25. Creative Commons License 316

:D :D :D

Előzmény: fennugrász (315)
fennugrász 2013. jún. 25. Creative Commons License 315

(a részletes kereső szerint még nem került szóba adalékként) a hetes, mint a tökéletesség/teljesség száma a hadrendben:

1. vezérnép

2. hadfő

3. hadd 

4. szer (közép) da (helye)

5. csatoltak

6. jöntök (jövevények)

7. szabad(ok)

(Pap G. és mások nyomán)

ketni 2013. jún. 24. Creative Commons License 314

A világmindenség felfogása Nap központú volt, mert a Napot tekintették az Isten legfőbb életadó megtestesülésének.

Az Isten  teremtő ereje a Napon keresztül jut el a Földre.

A Nap tiszteletének és a tűz tiszteletének ez az alpja. (A tűz a Nap földi szikrája.)

A kettősség, az ikerség fogalma a hetesség fontosságával vetekedő fogalom és szintén a Föld Nap körüli pályájának ismeretéből fakad.

Az ekliptika két fókuszának ismerete az iker fogalom gyökere.

 

A jin-jang ábra is fehéren-feketén rágja szájba, hogy miről van szó.

A kör a Föld pályája, a fehér korong a valódi Nap, a fekete korong a "második" Nap, a második fókusz pont.

Itt égitest sohasem tartózkodik. Ennek a szimbolikus megtestesítője a Hold, ami a Nap sugarait csak vissza veri, nincsen saját fénye.

Amikor a fekete korong felől tekintünk az ábrára, a nyári napfordulót látjuk.

Ilyenkor a Hold pontosan a Nap előtt tartózkodik. Ez az a helyzet, amikor a második fókuszpont a Nap és a Föld közé esik.

Ez Csísomlyón a Napbaöltözött Boldogasszony napja, hiszen ekkor áll együtt a két égitest is, ekkor van a Hold a Nap és a Föld között.

Értelem szerűen az átellenes pont a téli napforduló pontja.

Kitűnően szemlélteti a rajz, hogy a nyári napfordulót követően a sötétség egyre nő, majd a téli napforduló után a világosság csappje lesz egyre nagyobb.

Ez az ábra a Naprendszert ábrázolja az ekliptika síkjára merőleges nézetből.

 

Haralamos 2013. jún. 23. Creative Commons License 313

Geocentrikus alapon is jól kalkulálhatók a Nap- és Holdfogyatkozások, mi több a bolygók mozgása is, hiszen végsősoron a Földről nézzük őket...

Előzmény: Törölt nick (312)
Törölt nick 2013. jún. 22. Creative Commons License 312

Ne tévesszük össze a fogalmakat. A geocentrikus világkép és a Föld alakja teljesen más lapra tatozik.

 

Az ókorban nemcsak, hogy tudták,a Föld gömb alakú, de ki is számították mekkora. A Hold méreteiről és távolságáról is pontos adatuk volt.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eratoszthen%C3%A9sz_Pentatlosz

Előzmény: Haralamos (311)
Haralamos 2013. jún. 21. Creative Commons License 311

Ne felejtsük el, hogy a hetességhez minden képpen tisztában kellett lenniük a Föld golyó alakjával,

és azzal is, hogy ellipszis pályán kering a Nap körül. E nélkül a tudás nélkül az egésznek nincsen semmi értelme!"  

 

Nem egészen stimmel, hiszen Ptoli bácsi tudott alkotni egy egészen jó modellt, amely élt a 16. századig. 

 

Egészen jól kiszámolt szinte mindent.  

Az más kérdés, hogy az utókor rosszul értelmezte, mi több Robert R. Newton megvádolta azzal, hogy csaló, aki fabrikálta adatait...

Előzmény: ketni (308)
ketni 2013. jún. 21. Creative Commons License 310

Nem, nem értem. Ebben nem vagyok jártas kicsit sem.

 

Előzmény: kisharsány (309)
kisharsány 2013. jún. 21. Creative Commons License 309

Ne felejtsük el, hogy a hetességhez minden képpen tisztában kellett lenniük a Föld golyó alakjával,

és azzal is, hogy ellipszis pályán kering a Nap körül. E nélkül a tudás nélkül az egésznek nincsen semmi értelme!

 

Tisztában is voltak - nyugodj meg :)) Csak nem mindegy milyen régiek, és hol !

 

A hetes egyébként más miatt olyan fontos: a Kozmosz alapszáma, a rendszer lényege. a rezgés váltószáma - ha érted. (Ezt legjobban - mindenki - látja a hangok és a színek rezgésnagyságrendjénél. De attól, hogy mi csak ott "versszük" a természetes vevőrendszereinkkel, attól még annál lejjebb és annál följebb is ugyanígy van, mindkét irányban a végtelenségig.

Előzmény: ketni (308)
ketni 2013. jún. 18. Creative Commons License 308

Arra akartam utalni, hogy a hét (is) mint szám mágikus szám a régiek szerint, mert

tartalmazza az általuk megismert világ sarkalatos pontjainak számát.

A hét, mint időegység a világ leírása szempontjából fontos számot nevez meg, és mivel

többé-kevésbé megnégyszerezve összemérhető a holdhónappal, még bel is illeszthető az év nagyobb időegységébe, a hónapba.

Az ilyen összemérhetőségek csak megerősítették azt a hitet, hogy semmi sem történik véletlenül a világban.

A világban rend, rendszer van, amit csakis az Isten alkothatott meg.

Egyébként a12-esség szintén nem kevésbé fontos szám. Az évet 12 holdhónappal lehet nagyjából felosztani.

Az a lényeg, hogy a Föld és a Hold fényváltozásai és ezek összefüggése alakította ki ezeket az időegységeket.

Nem önkényesek!

 

A régiek szerint a Naprendszer hét bolygója: a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz,

a Hold és a Nap. Bolygó alatt nem azt kell érteni, ahogy azt ma meghatározzuk. Egyszerűen a Földön kívül

létező égitesteket értették rajta. A csillagok ebbe nem tartoztak bele. Azokat úgy képzelték el, mintha egy gömb

belső felületén levő díszletek volnának.

 

Ne felejtsük el, hogy a hetességhez minden képpen tisztában kellett lenniük a Föld golyó alakjával,

és azzal is, hogy ellipszis pályán kering a Nap körül. E nélkül a tudás nélkül az egésznek nincsen semmi értelme!

Előzmény: BeNZiN (307)
BeNZiN 2013. jún. 18. Creative Commons License 307

Alapvetően az ekliptika hét kitüntetett pontját jelenti a HÉT

 

ez a mondat elsőre teljesen értelmetlennek tűnik, mire gondolsz itt ?

 

(Ezt a rendszert erősíti a Naprendszert, mint hét bolygó rendszerének tekintő ősi világkép.)

 

 

A naprendszer 8 bolygóból áll.

 

 

Előzmény: ketni (306)
ketni 2013. jún. 18. Creative Commons License 306

A hetes szám szent szám volt régen. A magyar még most is őrzi a hetességet számtalan formában.

Alapvetően az ekliptika hét kitüntetett pontját jelenti a HÉT. Ez a Földi élet alapja.

(Ezt a rendszert erősíti a Naprendszert, mint hét bolygó rendszerének tekintő ősi világkép.)

Áll a négy napforduló pontjából, a két fókusz pontból és a középpontból, az egész tengelyéből.

Minden későbbi napbeosztás leromlásnak tekindendő, mert kiesik az egységes, rendszer szerű világképből.

Helyette azóta sem született egy újabb, szintén átfogó, alapos és állandósult szemlélet rendszer.

Előzmény: Törölt nick (305)
Törölt nick 2013. jún. 17. Creative Commons License 305

Miért gondolod, hogy őseink számon tartották a napokat és ha egyáltalán akkor miért pont hétig számolták volna őket ?

 

A kérdés jogos

 

A rómaiaknak például nyolc napos "hetük" volt...

A hét napos beosztás ennél is régebbi, a babilonak is ismerték már, ki tudja előtte ki mindenki még. Ez elvileg a bibliai időktől kezdve megszakítatlan.

 

már csak azt kellene tiszt8zni, kik is az őseink, mikor és mennyire azok

Előzmény: BeNZiN (302)
Törölt nick 2013. jún. 17. Creative Commons License 304

Nem volna szabad keverni a KM fogalmat Pannoniával.

 

Valóban nem. Szólni kellene az illetékeseknek is :-)

Előzmény: Haralamos (303)
Haralamos 2013. jún. 17. Creative Commons License 303

 A keresztény hittérítésre joggal gyanakodhatunk, azaz legkorábban ekkor vagy még később találhatták ki a "szláv" elnevezéseket teljesen önkényes módon. Ugyanúgy mint cirill-betűs írást. Ez utóbbit ugye még a szlávok is a KM eredetűnek tartják. (Lásd Ciril és Metód legenda.)" 

 

Nem volna szabad keverni a KM fogalmat Pannoniával.  

Ciril és Metód AD 863 táján Moráviában, a mai Graz központú Mura-Enns (Marahensium) vidéken térítgettte a szlávokat, majd átmentek Karantániába is (Blatograd/Moosburg). Nem volt messze...

 

A korabeli népségnek (9. sz. Kr. u.) fogalma sem volt arról, hogy nem Pannoniában, hanem Noricumban élnek. 

Így történhetett meg, hogy Nagy Karesz hazafelé Győrből (AD 791) a Rába majd a Dráva vonalán "menekült" haza, és a mai Mária Saal környékén azt hitte, hogy Sabaria romvárosába érkezett. 

Ezt le is jegyezték a krónikások.)

Előzmény: Törölt nick (301)
BeNZiN 2013. jún. 17. Creative Commons License 302
Szvsz. Számnevekkel való elnevezés bürokratikus és fantáziátlan. Legfeljebb művileg jöhet létre, természetes fejlődés eredményeként aligha. Azt hiszem jól megragadtad a lényeget. Miért gondolod, hogy őseink számon tartották a napokat és ha egyáltalán akkor miért pont hétig számolták volna őket ?
Előzmény: Törölt nick (301)
Törölt nick 2013. jún. 17. Creative Commons License 301

A számnevek és a hét napjainak szláv elnevezése közötti kapcsolat nyilvánvaló.

 

ámde

 

Szerda-nem lehet a szlávul a hét közepe, mert a hét közepe az mindig a negyedik nap, ami a szlávoknál elvileg sosem lehetett szerda.
Ha hétfőn kezdődik a hét, akkor csütörtök a hét közepe, mert az a negyedik nap.
Ha vasárnappal kezdjük a hetet akkor úgy kijön, viszont a csütörtök így az ötödik nap lenne, nem eredhetne a szláv "negyedik" számnévből, sem pedig a péntek a szláv "ötödik" számnévből.
Hétig pedig ugye még a szlávok is tudnak számolni, és úgy tűnik, egyébként következetesen számoztak.


 
Szvsz. Számnevekkel való elnevezés bürokratikus és fantáziátlan. Legfeljebb művileg jöhet létre, természetes fejlődés eredményeként aligha. A keresztény hittérítésre joggal gyanakodhatunk, azaz legkorábban ekkor vagy még később találhatták ki a "szláv" elnevezéseket teljesen önkényes módon. Ugyanúgy mint cirill-betűs írást. Ez utóbbit ugye még a szlávok is a KM eredetűnek tartják. (Lásd Ciril és Metód legenda.)


Különböző szláv nyelveken egyébként sem egységesek a számnevek. Az orosz miért modja ugyanúgy 1-egy (agyin), a többi szláv miért nem? De ez egy más téma.

 

Következtetés:
Nem a hét napjai erednek szláv számnevekből, hanem inkább némely szláv számnevek eredhetnek a hét napjainak elnevezéseiből, mi több olyan késői korból, amikor a mai beosztás volt érvényben. Azaz már a hétfő volt a hét kezdőnapja, szerda a harmadik, csütörtök a negyedik, péntek az ötödik nap.

 

adalék:


szerda
szlávul streda - s-tre-da (tre=3) (gy.k. third day - kiejtve szerda) azaz harmadik nap,
a szó szláv eredete kizárt - közös forrás ami elképzelhető, illetve magyar eredet, amennyiben a magyar a KM ősnyelve
(sokkal inkább úgy kellene feltenni a kérdést, honnan ered a szláv stred-sred szó, mi a kapcsolata a hármat jelentő számnévvel, a szerdai nappal, illetve valóban van-e hozzá köze, vagy csak a német mittwoch mintájára belemagyarázó szlavofil sarlatán etimológiáról van-e szó)

 

vasárnap
-nyugati szlávul "nedele, nedela" (ne dela - nem dolgozik)
-keleti szlávul-oroszul "voskresenje" (feltámadás)
ebből sem eredhet a magyar vásár-nap (gy.k. market day) mit ahogy azt sokan belemagyarázzák
(valószinűleg az orosz elnevezés sem eredhet a magyarból, a két szónak pedig egymáshoz semmi köze)

Előzmény: BeNZiN (300)
BeNZiN 2013. jún. 12. Creative Commons License 300

čtrtek - szláv. 4. nap jelentésű.

 

sreda „középső”, čtrtek „negyedik nap”, petek „ötödik nap”

 

 


Előzmény: ketni (299)