Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Haralambos69 2013.08.28 22:49:48 © 329

 

A közelébe sem lehet jutni."

 

De igyekezni kell.)

Előzmény: ketni (327)
Haralamos 2013.08.28 09:31:20 © 328

Mint a napnak...

Előzmény: ketni (327)
ketni 2013.08.28 09:28:29 © 327

Száraz materializmussal sosem lehet megérteni a múltat.

A közelébe sem lehet jutni.

Előzmény: II. RogerWilco (326)
II. RogerWilco 2013.08.27 14:26:43 © 326

Te érted is amit írsz?

Előzmény: ketni (325)
ketni 2013.08.27 09:34:55 © 325

Csak ismételni tudom, amit leírtam, hogy a szimbólumok és a megszemélyesítések

nem követik a számtan-mértan szabályait, de a saját nyelvezetükkel ugyan úgy a világ tényleges arcát és működését írják le.

Ez nem kétértékű logika. Ez az is-is világa.

 

A tapasztalati világ és a szellem világa megfeleltethető egymásnak, amikor az emberi világ a teremtett világ része és nem az ellensége.

Amikor viszont alig van átfedés a kettő között, akkor jönnek a bajok.

 

"Most anélkül, hogy ebbe belemennénk - mindehhez mi köze van az ying-yangnak és a görgöknek? Tudtak magyarul?"

 

A kultúrák nem függetlenek egymástól. Úgyértem történetileg, időben sem.

Egyik a másik hagyatékára, eredményeire építkezik.

Ez nyelvileg is, és az írásbeliségre is igaz.

 

Ma is van irányadó kultúra, amihez igencsak idomulunk, mert idomítanak.

Az írásunkkkal és sajnos a nyelvünkkel is egyre inkább.

Előzmény: II. RogerWilco (324)
II. RogerWilco 2013.08.26 14:21:24 © 324

Ezek a görögök (és koreaiak - ismerték egymást?) nagyon okosak lehettek, hogy már Newton, Kepler és Galilei előtt tudták, hogy

 

1/ a bolygók keringenek a nap körül

2/ a bolygók ellipszis pályán keringenek

3/ a Föld egy bolygó

 

DE ugyanakkor nem tudták

 

4/ hogy a Hold a Föld körül kering.

 

Ebből az egyikhez rendelték a Napot, ami mégis csak a rendszer középpontjában van.

 

Ugyanakkor nagyon buták is voltak, mert nem tudták, hogy egy ellipszisnek van középpontja és nem oda tették a Napot.

 

Az iker, idő szavak mögött ott van az ük, az ős képzete. Az iker szavunk végeredményben ős(ük)-er(erő).

 

Most anélkül, hogy ebbe belemennénk - mindehhez mi köze van az ying-yangnak és a görgöknek? Tudtak magyarul?

Előzmény: ketni (323)
ketni 2013.08.24 09:27:43 © 323

A görögök a Nap évi útját jelentő főkört nevezték EKLIPTIKÁ-nak

A Földpályának van két fókusza, amik között 5 millió km a távolság.

Ebből az egyikhez rendelték a Napot, ami mégis csak a rendszer középpontjában van.

A másikhoz a Holdat párosították. Azért, mert nem lehet a középpontból hozzárendelni már más egyebet, mert csak egy napunk van.

A Hold viszont második Napként, éjszakai Napként viselkedik az égen. A látszólagos mérete is azonos vele.

 

Hogy minden jelképben körrel ábrázolták a pálya ellipszist, ezen nincs semmi csodálatos. Ez egy utalás és nem egy mértani ábra.

De akad szájbarágós változat is, -jin-jang ábra- ahol megmutatják, hogy itt ellipszisről van szó, mert a nagy körön belül ott van még két kisebb is, a Két Napra utalván.

Más helyeken ábrázolták a Napot, egy kört, és mellé oda tettek egy pálcát (vonalat), ami a két fókuszpont közötti távolságot jelezte, általában méretarányosan.

Ez utalt az ellipszisre, nem pedig egy kiszerkesztett "valódi" ellipszis.

 

"Amikor a fekete korong felől tekintünk az ábrára, a nyári napfordulót látjuk. Ilyenkor a Hold pontosan a Nap előtt tartózkodik.

 

Vagy nem. A kettőnek ugyanis köze nincs egymáshoz."

 

Igazad van, meg nincs is!

Egész végig megszemélyesítésről és jelképekről beszéltünk.

Ha a Hold a második fókusz pont, ilyenkor, afélium idején, mégis csak a "Nap elé" kerül nem?

 

Az iker fogalom, mint fogalom és nem puszta jelenség, szerintem igenis a Naphoz, a Teremtő kettősségéhez kapcsolódik.

Az iker, idő szavak mögött ott van az ük, az ős képzete. Az iker szavunk végeredményben ős(ük)-er(erő).

Ez pedig maga a Teremtő, aki nagyon sokszor kettős természetű.

Előzmény: II. RogerWilco (322)
II. RogerWilco 2013.08.12 14:14:31 © 322

Az ekliptika két fókuszának ismerete az iker fogalom gyökere.

 

Az ekliptika egy sík, értelemszerüen nincs fókuszpontja. Az iker fogalmat pedig égi mechanikai és geometriai tudás nélkül is ismerték.

 

A kör a Föld pályája, a fehér korong a valódi Nap, a fekete korong a "második" Nap, a második fókusz pont.

 

1/ A Föld pályája nem kör

 

2/ A Föld pályájának (ellipszis, ugyebár) egyik fókuszában sincs a Nap. Az ellipiszis középpontja majdnem a nap közepében van, a fókuszpontok pedig ettől 2,5 millió km-re, kb 1,8 m kilométerre a Nap felszínétől

 

Amikor a fekete korong felől tekintünk az ábrára, a nyári napfordulót látjuk. Ilyenkor a Hold pontosan a Nap előtt tartózkodik.

 

Vagy nem. A kettőnek ugyanis köze nincs egymáshoz.

Előzmény: ketni (314)
kisharsány 2013.07.29 12:17:20 © 321

Ha már ide jutottunk, érdemes még egy dolgot megnézni Rumi Tamástól, hogy hogyan álltunk mi ezekkel az ismeretekkel. "A szkíta világmodell"

 

http://www.nemzetihang.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=20 

Előzmény: ketni (314)
kisharsány 2013.07.29 12:13:22 © 320

Nem egy bonyolult történet - mint minden nagy dolog.

 

A 'mínusz végtelen' nagyságrendtól, a 'plusz végtelen' nagyságrendig (ha valahol kijelölünk egy origót) minden rezgésekből áll. A rezgések természete (törvénye) hogy 7-es frekvenciasorozatban jelennek meg tiszta alakjukban. Ezt hallod pld. a hangoknál, az ún. oktávban, ahol az első hang frekvenciájának a nyolcadik a dupla számú rezgésű, és így tovább. Ezt látod a rezgések látható formájánál a színeknek nevezett frekvenciáknál a 7 szín formájában.

Előzmény: ketni (310)
Haralamos 2013.07.27 19:49:17 © 319

Nem tűnt el semmi, folyamatos a számozás...

Előzmény: Kara_kán (318)
Kara_kán 2013.07.27 15:00:25 Creative Commons License 318

A fene egye meg ezt az Index fórumot!

 

beírtam egy csomó mindent, megpiszkáltam a szerzői jogokat, és minden eltűnt.

Előzmény: ketni (314)
Törölt nick 2013.06.25 10:55:26 © 317

szerda... a tanácskozás(gyűlés, itélkezés) napja?

Előzmény: fennugrász (315)
Autocrator Autenthicus 2013.06.25 10:49:26 © 316

:D :D :D

Előzmény: fennugrász (315)
fennugrász 2013.06.25 10:35:46 © 315

(a részletes kereső szerint még nem került szóba adalékként) a hetes, mint a tökéletesség/teljesség száma a hadrendben:

1. vezérnép

2. hadfő

3. hadd 

4. szer (közép) da (helye)

5. csatoltak

6. jöntök (jövevények)

7. szabad(ok)

(Pap G. és mások nyomán)

ketni 2013.06.24 10:01:31 © 314

A világmindenség felfogása Nap központú volt, mert a Napot tekintették az Isten legfőbb életadó megtestesülésének.

Az Isten  teremtő ereje a Napon keresztül jut el a Földre.

A Nap tiszteletének és a tűz tiszteletének ez az alpja. (A tűz a Nap földi szikrája.)

A kettősség, az ikerség fogalma a hetesség fontosságával vetekedő fogalom és szintén a Föld Nap körüli pályájának ismeretéből fakad.

Az ekliptika két fókuszának ismerete az iker fogalom gyökere.

 

A jin-jang ábra is fehéren-feketén rágja szájba, hogy miről van szó.

A kör a Föld pályája, a fehér korong a valódi Nap, a fekete korong a "második" Nap, a második fókusz pont.

Itt égitest sohasem tartózkodik. Ennek a szimbolikus megtestesítője a Hold, ami a Nap sugarait csak vissza veri, nincsen saját fénye.

Amikor a fekete korong felől tekintünk az ábrára, a nyári napfordulót látjuk.

Ilyenkor a Hold pontosan a Nap előtt tartózkodik. Ez az a helyzet, amikor a második fókuszpont a Nap és a Föld közé esik.

Ez Csísomlyón a Napbaöltözött Boldogasszony napja, hiszen ekkor áll együtt a két égitest is, ekkor van a Hold a Nap és a Föld között.

Értelem szerűen az átellenes pont a téli napforduló pontja.

Kitűnően szemlélteti a rajz, hogy a nyári napfordulót követően a sötétség egyre nő, majd a téli napforduló után a világosság csappje lesz egyre nagyobb.

Ez az ábra a Naprendszert ábrázolja az ekliptika síkjára merőleges nézetből.

 

Haralamos 2013.06.23 11:02:28 © 313

Geocentrikus alapon is jól kalkulálhatók a Nap- és Holdfogyatkozások, mi több a bolygók mozgása is, hiszen végsősoron a Földről nézzük őket...

Előzmény: Törölt nick (312)
Törölt nick 2013.06.22 11:12:28 © 312

Ne tévesszük össze a fogalmakat. A geocentrikus világkép és a Föld alakja teljesen más lapra tatozik.

 

Az ókorban nemcsak, hogy tudták,a Föld gömb alakú, de ki is számították mekkora. A Hold méreteiről és távolságáról is pontos adatuk volt.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eratoszthen%C3%A9sz_Pentatlosz

Előzmény: Haralamos (311)
Haralamos 2013.06.21 23:12:27 © 311

Ne felejtsük el, hogy a hetességhez minden képpen tisztában kellett lenniük a Föld golyó alakjával,

és azzal is, hogy ellipszis pályán kering a Nap körül. E nélkül a tudás nélkül az egésznek nincsen semmi értelme!"  

 

Nem egészen stimmel, hiszen Ptoli bácsi tudott alkotni egy egészen jó modellt, amely élt a 16. századig. 

 

Egészen jól kiszámolt szinte mindent.  

Az más kérdés, hogy az utókor rosszul értelmezte, mi több Robert R. Newton megvádolta azzal, hogy csaló, aki fabrikálta adatait...

Előzmény: ketni (308)
ketni 2013.06.21 11:21:04 © 310

Nem, nem értem. Ebben nem vagyok jártas kicsit sem.

 

Előzmény: kisharsány (309)
kisharsány 2013.06.21 10:56:45 © 309

Ne felejtsük el, hogy a hetességhez minden képpen tisztában kellett lenniük a Föld golyó alakjával,

és azzal is, hogy ellipszis pályán kering a Nap körül. E nélkül a tudás nélkül az egésznek nincsen semmi értelme!

 

Tisztában is voltak - nyugodj meg :)) Csak nem mindegy milyen régiek, és hol !

 

A hetes egyébként más miatt olyan fontos: a Kozmosz alapszáma, a rendszer lényege. a rezgés váltószáma - ha érted. (Ezt legjobban - mindenki - látja a hangok és a színek rezgésnagyságrendjénél. De attól, hogy mi csak ott "versszük" a természetes vevőrendszereinkkel, attól még annál lejjebb és annál följebb is ugyanígy van, mindkét irányban a végtelenségig.

Előzmény: ketni (308)
ketni 2013.06.18 17:19:32 © 308

Arra akartam utalni, hogy a hét (is) mint szám mágikus szám a régiek szerint, mert

tartalmazza az általuk megismert világ sarkalatos pontjainak számát.

A hét, mint időegység a világ leírása szempontjából fontos számot nevez meg, és mivel

többé-kevésbé megnégyszerezve összemérhető a holdhónappal, még bel is illeszthető az év nagyobb időegységébe, a hónapba.

Az ilyen összemérhetőségek csak megerősítették azt a hitet, hogy semmi sem történik véletlenül a világban.

A világban rend, rendszer van, amit csakis az Isten alkothatott meg.

Egyébként a12-esség szintén nem kevésbé fontos szám. Az évet 12 holdhónappal lehet nagyjából felosztani.

Az a lényeg, hogy a Föld és a Hold fényváltozásai és ezek összefüggése alakította ki ezeket az időegységeket.

Nem önkényesek!

 

A régiek szerint a Naprendszer hét bolygója: a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz,

a Hold és a Nap. Bolygó alatt nem azt kell érteni, ahogy azt ma meghatározzuk. Egyszerűen a Földön kívül

létező égitesteket értették rajta. A csillagok ebbe nem tartoztak bele. Azokat úgy képzelték el, mintha egy gömb

belső felületén levő díszletek volnának.

 

Ne felejtsük el, hogy a hetességhez minden képpen tisztában kellett lenniük a Föld golyó alakjával,

és azzal is, hogy ellipszis pályán kering a Nap körül. E nélkül a tudás nélkül az egésznek nincsen semmi értelme!

Előzmény: BeNZiN (307)
BeNZiN 2013.06.18 14:29:35 © 307

Alapvetően az ekliptika hét kitüntetett pontját jelenti a HÉT

 

ez a mondat elsőre teljesen értelmetlennek tűnik, mire gondolsz itt ?

 

(Ezt a rendszert erősíti a Naprendszert, mint hét bolygó rendszerének tekintő ősi világkép.)

 

 

A naprendszer 8 bolygóból áll.

 

 

Előzmény: ketni (306)
ketni 2013.06.18 09:06:20 © 306

A hetes szám szent szám volt régen. A magyar még most is őrzi a hetességet számtalan formában.

Alapvetően az ekliptika hét kitüntetett pontját jelenti a HÉT. Ez a Földi élet alapja.

(Ezt a rendszert erősíti a Naprendszert, mint hét bolygó rendszerének tekintő ősi világkép.)

Áll a négy napforduló pontjából, a két fókusz pontból és a középpontból, az egész tengelyéből.

Minden későbbi napbeosztás leromlásnak tekindendő, mert kiesik az egységes, rendszer szerű világképből.

Helyette azóta sem született egy újabb, szintén átfogó, alapos és állandósult szemlélet rendszer.

Előzmény: Törölt nick (305)
Törölt nick 2013.06.17 23:32:03 © 305

Miért gondolod, hogy őseink számon tartották a napokat és ha egyáltalán akkor miért pont hétig számolták volna őket ?

 

A kérdés jogos

 

A rómaiaknak például nyolc napos "hetük" volt...

A hét napos beosztás ennél is régebbi, a babilonak is ismerték már, ki tudja előtte ki mindenki még. Ez elvileg a bibliai időktől kezdve megszakítatlan.

 

már csak azt kellene tiszt8zni, kik is az őseink, mikor és mennyire azok

Előzmény: BeNZiN (302)
Törölt nick 2013.06.17 23:19:54 © 304

Nem volna szabad keverni a KM fogalmat Pannoniával.

 

Valóban nem. Szólni kellene az illetékeseknek is :-)

Előzmény: Haralamos (303)
Haralamos 2013.06.17 20:29:08 © 303

 A keresztény hittérítésre joggal gyanakodhatunk, azaz legkorábban ekkor vagy még később találhatták ki a "szláv" elnevezéseket teljesen önkényes módon. Ugyanúgy mint cirill-betűs írást. Ez utóbbit ugye még a szlávok is a KM eredetűnek tartják. (Lásd Ciril és Metód legenda.)" 

 

Nem volna szabad keverni a KM fogalmat Pannoniával.  

Ciril és Metód AD 863 táján Moráviában, a mai Graz központú Mura-Enns (Marahensium) vidéken térítgettte a szlávokat, majd átmentek Karantániába is (Blatograd/Moosburg). Nem volt messze...

 

A korabeli népségnek (9. sz. Kr. u.) fogalma sem volt arról, hogy nem Pannoniában, hanem Noricumban élnek. 

Így történhetett meg, hogy Nagy Karesz hazafelé Győrből (AD 791) a Rába majd a Dráva vonalán "menekült" haza, és a mai Mária Saal környékén azt hitte, hogy Sabaria romvárosába érkezett. 

Ezt le is jegyezték a krónikások.)

Előzmény: Törölt nick (301)
BeNZiN 2013.06.17 19:47:35 © 302
Szvsz. Számnevekkel való elnevezés bürokratikus és fantáziátlan. Legfeljebb művileg jöhet létre, természetes fejlődés eredményeként aligha. Azt hiszem jól megragadtad a lényeget. Miért gondolod, hogy őseink számon tartották a napokat és ha egyáltalán akkor miért pont hétig számolták volna őket ?
Előzmény: Törölt nick (301)
Törölt nick 2013.06.17 12:47:05 © 301

A számnevek és a hét napjainak szláv elnevezése közötti kapcsolat nyilvánvaló.

 

ámde

 

Szerda-nem lehet a szlávul a hét közepe, mert a hét közepe az mindig a negyedik nap, ami a szlávoknál elvileg sosem lehetett szerda.
Ha hétfőn kezdődik a hét, akkor csütörtök a hét közepe, mert az a negyedik nap.
Ha vasárnappal kezdjük a hetet akkor úgy kijön, viszont a csütörtök így az ötödik nap lenne, nem eredhetne a szláv "negyedik" számnévből, sem pedig a péntek a szláv "ötödik" számnévből.
Hétig pedig ugye még a szlávok is tudnak számolni, és úgy tűnik, egyébként következetesen számoztak.


 
Szvsz. Számnevekkel való elnevezés bürokratikus és fantáziátlan. Legfeljebb művileg jöhet létre, természetes fejlődés eredményeként aligha. A keresztény hittérítésre joggal gyanakodhatunk, azaz legkorábban ekkor vagy még később találhatták ki a "szláv" elnevezéseket teljesen önkényes módon. Ugyanúgy mint cirill-betűs írást. Ez utóbbit ugye még a szlávok is a KM eredetűnek tartják. (Lásd Ciril és Metód legenda.)


Különböző szláv nyelveken egyébként sem egységesek a számnevek. Az orosz miért modja ugyanúgy 1-egy (agyin), a többi szláv miért nem? De ez egy más téma.

 

Következtetés:
Nem a hét napjai erednek szláv számnevekből, hanem inkább némely szláv számnevek eredhetnek a hét napjainak elnevezéseiből, mi több olyan késői korból, amikor a mai beosztás volt érvényben. Azaz már a hétfő volt a hét kezdőnapja, szerda a harmadik, csütörtök a negyedik, péntek az ötödik nap.

 

adalék:


szerda
szlávul streda - s-tre-da (tre=3) (gy.k. third day - kiejtve szerda) azaz harmadik nap,
a szó szláv eredete kizárt - közös forrás ami elképzelhető, illetve magyar eredet, amennyiben a magyar a KM ősnyelve
(sokkal inkább úgy kellene feltenni a kérdést, honnan ered a szláv stred-sred szó, mi a kapcsolata a hármat jelentő számnévvel, a szerdai nappal, illetve valóban van-e hozzá köze, vagy csak a német mittwoch mintájára belemagyarázó szlavofil sarlatán etimológiáról van-e szó)

 

vasárnap
-nyugati szlávul "nedele, nedela" (ne dela - nem dolgozik)
-keleti szlávul-oroszul "voskresenje" (feltámadás)
ebből sem eredhet a magyar vásár-nap (gy.k. market day) mit ahogy azt sokan belemagyarázzák
(valószinűleg az orosz elnevezés sem eredhet a magyarból, a két szónak pedig egymáshoz semmi köze)

Előzmény: BeNZiN (300)
BeNZiN 2013.06.12 13:33:02 © 300

čtrtek - szláv. 4. nap jelentésű.

 

sreda „középső”, čtrtek „negyedik nap”, petek „ötödik nap”

 

 


Előzmény: ketni (299)