Üdvözlet,ennyit tudunk röviden kérdésedre válaszolni (az alábbiak megegyeznek a ferences atyák feljegyzéseivel) érdekes,hogy a török defterekben már illír nevek nem szerepelnek,de ez semmit sem jelent.
"Érd Mező város eredete igen régi, 's nem tévedés, ha a' romai uralom koráig vissza vitetik, azomban hogy mikor emlittetik először a' magyar történelemben; ezt adatok hiányában meg határozni nem lehet. — Tudományos kutatások valószinüleg azon eredményre vezetnének, hogy a' nevezetes "Potentiana" romai városnak egy része e'helyre esik. 3 — Az 5ikre. A népesedést illetőleg méltán el lehet fogadni a' történelemben is megirt azon körülményt, hogy midőn IVik Béla király a' tatárok által pusztán hagyott Országba vissza jönne Ragusából; — őtet igen számos és hű Dalmátiai nagyok kisérték, kiknek hűségét megjutalmazandó, Buda környékén több területet jelelt ki számukra; - melyhez Érd is tartozott; - később Zsigmond magyar király idejében Amuráth Török Szultán, Brankovics György Rácz despotát legyőzvén, ennek Bosniai, Szerémi és Szerbiai tartománnyaiból számos menekülök tele pedtek meg magyar Országban; ekkor a Szerémségböl menekül ő illírekből népe sítetett meg Érd községe, mely nép máig is vallásra nézve Rom. Cath: saját ill ir nyelvét megtartotta. 4 —........." Kelt Érden12 Május hó 31én 1864 Érdy Jósef mk. Jegyző
Olvastam Érd történetéről és van egy homályos pont benne. Azt írják hogy 1630 körül horvátok települtek a településre. Azután már arról van szó hogy a török kiűzése után újratelepült és 1696-ban horvátok, szerbek, szlovákok, magyarok éltek a településen. Az érdekelne, hogy a török kor horvátjai nyom nélkül eltűntek a településről, senki nem tért vissza a török kiűzése után ?
Érd sajnos kiváló hely a felsorolt emberek plusz mások (Magyar Róbert, stb) számára a tartózkodáshoz, szervezéshez. Fekvésénél fogva nagyon gyorsan sokfelé lehet menekülni. Az M7-esen dél felé, az M1-esen Bécs felé, az M0 is könnyedén elérhető.
Rendőrség gyakorlatilag nincs, járőrözés szubminimális és nincs sem bíróság, sem ügyészség.
Pozitív tapasztalatként lehet azonban elmondani, hogy szerencsére helyi balhék nem nagyon vannak. Úgy tűnik, az említett vezéregyéniségek "tudják, merre hány méter".
A Darukezelő utcában lakom. Meglepve olvastam hogy a Levente-üdülő létesítése Teleki Pál nevéhez fűződik. Gyerekkoromban évfolyamtársaink és két tanítónő lakott ebben az épületben, többször jártam ott. A medencét már sajnos nem láttam működni, de még akkor kb. egyben volt és csodájára jártunk. Aztán évtizedekig nem jártunk benn, nem volt barátságos környék. Ma voltunk fenn, elkeserítő a látvány - a házak félig lebontva, összedöntve, a medencét benőtte a gaz. Ill. van egy kis helység, benne egy gyűrűs kút, teledobálva bútorokkal. Valaki esetleg tud többet az épület történetéről? Néhány héten belül félek nyoma sem lesz..
A mai Bem tér és környéke,volt "Ilka - major" központja ( székház néven a képeslapon ott van még ma is egy kőkereszt a templom bejárata mellett ))feljebb törökbálinti erdő felé a régi temető keresztje sokáig megvolt,ma már nincs meg. Ott egy nagy legelő, kezdetén istállóval birka-hodályokkal állt egy takaros tanya. (ma felső-parkvárosnak nevezik a területet) A legelő alatt kezdődött a "Funduklia völgy".
Remélhetőleg az alábbiakra is futja.Itt már a tervek megvannak,a képviselő testület elfogadta (hosszútávú fejlesztési tervek) a tervekért igen magas összeget fizettek ki.A készítőinek nem sok munkába került csak az Ővárost javították
E 1.3.1. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM ÉS A HELYI ÉRTÉKEK VÉDELME SZÜKSÉGESSÉG, INDOKLÁS: Érd számos műemlékkel és történeti értékkel, emlékhellyel rendelkezik. A helyi értékek védelmére figyelemmel kell lenni, hiszen azok szerepet játszanak a helyi identitás megőrzésében, növelésében. Turisztika és gazdasági jelentőségük nem hagyható figyelmen kívül. A város egységesebb és élhetőbb környezetté alakulásához a megfogalmazott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk. Érd településén belül a helyi értékek legtöbbjének a hordozója, az Óváros tradíciók továbbélésének helyszíne, a pozíció megtartásának feltétele jelenlegi helyzetének javítása, idegenforgalmi vonzerejének növelése. A Szapáry kastély különleges történeti, építészeti és településképi értéket jelentő, részben elpusztított együttese Érd kiemelkedően értékes emléke, emlékhelye. Az egykori kastélyt lebontották, a gazdatiszti ház és a volt kastély alatti jelentős méretű pincerendszer felújításra szorul. A múlt században elpusztítása előtt több nevezetes funkciója is volt. A török időkben épült Minaret és környéke helyreállításra szorul. Érd területén fellelhető kulturális örökség részét képező elemek megóvása, karbantartása és helyreállítása, valamint további értékek felkutatása és oltalom alá helyezése feladatként jelentkezik. Érd a „A római birodalom határai - a római limes pannóniai Duna-parti határvonalának magyarországi szakasza” világörökségi várományos helyszín területébe tartozik. A terület kulturális örökségi védelmet élvez, illetve védett természeti terület. KIEMELT FELADAT: Ø Érd Minaret és környezetének rehabilitációja Ø Érd, volt Szapáry kastély és környezetének helyreállítása Ø Érdi Értéktár Bizottság, Érdi Hungarikum Klub működtetése Ø Templomfelújításhoz kapcsolódva a környezetének megújítása – templomkert, plébánia, volt „kisiskola” épülete Ø „A római limes magyarországi szakasza” érdi területeinek fokozott védelme
2.4.3. TERMÁLVÍZKINCS HASZNOSÍTÁSA SZÜKSÉGESSÉG, INDOKLÁS: Jelenleg a város termálvíz kincsét az egyetlen magán tulajdonban levő Termál Hotel Liget hasznosítja. A gyógy- és strandfürdő területén üzemelő, 800 méteres talpmélységű kútjából jelenleg 31-34 fokos víz nátriumhidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos termálvizet termelnek ki, amelynek bromid és jodidion tartalma is jelentős, fluoridion tartalma pedig kimondottan magas. A természeti kincs idegenforgalmi hasznosítása érdekében a meglévő kút kapacitásbeli adottságait ismerve új kút fúrása válik szükségessé, ami szoros együttműködést igényel azoknak a területeknek a tulajdonosaival, ahol termálvíz megtalálható. A termál kataszter alapján 1000-1200 m-ről mélyített kúttal 46°C-os víz 1600-2000 m-ről 68-72°C-os víz, 3000 m-ről 80-90°C-os víz kitermelésére lenne lehetőség. A kitermelhető termálvíz lencse egyben a fővárosi fürdők bázisa is, így kitermelhetősége korlátozott. A várhatóan kitermelhető víz mennyiségről és annak remélt hőmérsékletéről előzetes hidrogeológiai tanulmány készítése szükséges, amelyben a perem feltételek tisztázhatók. A termálvíz elsősorban reumatikus és degeneratív elváltozások, köszvényes és neurológiai kórképek, törések, zsugorodások, fájdalmas izomgörcsök, gyógyítására alkalmas. A kinyert víz elsődlegesen egészségügyi rehabilitáció területén hasznosítható. A termálvíz gyógyító erejét a benne lévő sók és nyomelemek jelentik. A térség egészségturizmusának fejlesztésére ez az adottság kiválóan alkalmas. Ennek feltétele azonban a kiszolgáló infrastruktúra kialakítása is, mely a város hosszú távú céljai között kiemelt helyen szerepel. A város alatt rendelkezésre álló termálvízkincs idegenforgalmi célú, sportolási-, szabadidős célú, egészségügyi célú hasznosítással a város egyik fejlesztési forrásává válhat. KIEMELT FELADAT: Ø A város alatt rendelkezésre álló termálvízkincs hasznosítására vonatkozó tervek és projektek kidolgozása Ø Fürdőkomplexum és kiszolgáló létesítmények kialakítása egész éves működéssel
ÉRDI KÖZLÖNY 56 57 IV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM – 2014. SZEPTEMBER 25. III. MELLÉKLETEK IV. ÉVFOLYAM
Még megvolt a tó 1963-ban, ill. a strand helye. Még a lépcsők is megvoltak, de a szélén már nád nőtt. A pestiek jártak a forrásokhoz, vitték a friss vizet,. Az érdiekről nem tudok. Hét forrás volt, szép tiszta vízzel.
Úgy volt ,hogy felújítják, rendbe teszik, a terveket is megcsinálták, de pénz hiány miatt elmaradt. Azután minden fajta szemetet, kályhát, sőt még döglött állatot is dobtak bele. '70 körül már alacsony volt a vize, akkor még lehetett korcsolyázni is rajta.
Ott tó nem volt, csak ilyen susnyás mocsaras rész. Legalábbis amire emlékszem gyerekkoromból. Mondjuk úgy '75-76 ig emlékszem vissza. Előtte esetleg lehetett. :)
Azért kérdezem, mert az önkormányzatból azt az információt kaptam, hogy a Riminyáki-Tárnoki sarok (mostani Spar telek) régen strand volt. A kilencvenes években még csinos gömbakácok is voltak a Riminyáki út felőli oldalán. Az egész telek feltöltött, az alsó részén (szintén a kilencvenes éveben) forrás eredt. Nem tudjátok véletlenül, tényeg strand volt ott, vagy csak kutak, ahogy Riminyák is említi lentebb?
"A honfoglalás után a királyok gondoskodtak a hadi út karbantartásásról, egy régi battai térképen a mai érd – battai utat „a király köves útjának” nevezik. Ezen az úton vonultak Barbarossa Frigyes keresztesei a Szentföld felé, miközben élelemszállító bárkáik a Dunán kísérték őket. A hadinép is sokszor vonult a Balkánra a Nyugatra törő oszmán hadak ellen, utoljára II.Lajos állt meg egy éjszakára Sárkány Ambrús érdi kastélyában a tolnai gyülekezőhelyre menet a Mohácsi csata előtt.
Ezután 150 éven át törökök javítatták ki az utat, Érden palánkvár, mecset és ma is álló minaret épült, a helyet Hamzsabégnek nevezték el, a lankákon a mézédes gamza szölő termett (a bolgár gamza, a rác és magyar kadarka és az olasz chianti bor alapja) és Sóskút feletti Funduklián a nagyszemű török mogyoró, a funduk. A hadak járását a földművelő falvak nem élték túl, a terület visszafoglalása után szerbeket telepítettek a dunamentére szerbiai sikertelen török elleni felkelésük után. Ám a volt földesurak is visszaszerezték birtokaikat, igy magyar jobbágyok, zsellérek is letelepedtek a régi falvakban, Érden, Battán és Ercsiben. ."
A római időkben (Kr.u. 2 – 5. sz. ) Campona (Nagytétény Kastély) és Matrica castruma vigyázta az itteni dunai gázlókat a „latrok” betörése ellen és biztosította a birodalom határát. Az erődöket nyilegyenes, egyes szakaszokon kikövezett utak kötötték össze, amelyek egyesz szakaszait ma is „Római út”-nak nevezik Érden és Battán.
Római út Érd határában A feltárás eredményeinek értékelése Az Érd–Százhalombatta között futó út legkorábbi ismert ábrázolása Mikoviny Sámuel nevéhez köthető. 16 Az ő térké-pén, illetve az 1814-es felmérésen 17 is szembetűnik annak egyenes rajzolata, ahogy a matricai tábor északi kapuja felé tart. A lelőhely felmérését a Magyarország Régészeti opográfiája című sorozat 7. kötetének munkái során is elvégezték, valamint több lelet és feltárás is igazolta egyes részeinek római kori keltezését. Erre utal az Érden előkerült mérföldkő, 18 valamint Dormuth Árpád 1943-as megfigyelése is, amely szerint a Stich-tanyánál is előkerülhetett néhány töredék. 19 Az út feltárására elsősorban Százhalombattán, Matrica castellumá nak és környezetének kutatásainál került sor. Az út azon a részen 8,5 méter széles alapozáson feküdt, a szélessége pedig 6 méteres volt. A vastagsága fél métert ért el. 20 Érdtől délre, Százhalombatta irányában csupán a kavicsozását tudták a kutatók megfigyelni. Maróti Éva útátvágási kísérlete is sikertelennek bizonyult, mert az általa vizsgált szakaszon már elpusztult az út. 21 Északi irányban a kisebb kutatásokat követően, 22 az M0-s körgyűrűhöz kapcsolódó munkák során került elő egy újabb szakasz, mely Nagytétény/Campona térségében is lehetőséget kínált az út szerkezetének a megfigyelésére. 23 A nagytétényi úttal párhuzamosan, mintegy 40 méter hosszan, köves-kavicsos sávként jelentkezett a római út. Sajnos a roncsolások miatt annak eredeti szélességét nem lehetett megállapítani, a maradványok alapján azonban feltárója kö-rülbelül 4 méterre teszi. Szerkezete az általunk feltárt szakaszhoz hasonló, de jellemzően kövesebb volt. A vastagsága és rétegsora, illetve a megújítás hiánya szintén egyezést mutat.A Stich-tanyától északra feltárt útrészletünk az eddigi kutatások között, az 1943-ban előkerült mérföldkőtöredékek lelőhelyének közeléből szolgáltatott adatokat. A fennsíkon hosszan követhető maradványok egészen Százhalombatta határáig jó állapotban őrződtek meg, onnét délre az út használata és a beépítettség miatt viszont – ahogy azt a terepi vizsgálataink is mutatják – nagy valószínűséggel elpusztult. 24 Sajnos a szűk kutatási keret csupán egyetlen ponton en-gedett betekintést az útszakasz történetébe, és még itt sem volt módunk esetleges távolabbi árok/árkok keresésére, de a jó állapotban megőrződött útszakasz méretében és szerkezetében is párhuzamot mutat a tőle északra és délre feltárt részekhez, árka és a belőle előkerült római csizmaszeg pedig a datálását is alátámasztja.A feltárás eredményeképpen a fennsíkon húzódó út római datálását állapíthattuk meg, s így mint limes -útszakasz felkerülhetett a Ripa Pannonica világörökségi nevezési listára is
"2000 májusában a Magyar Nemzeti Múzeum római koros régészei, Mráv Zsolt és Szabó Ádám feltárták a Mély út szerkezetét, és megállapították, hogy az egykori római hadiút feltételezett nyomvonalán látható igen szépen lerakott kőburkolat nem a római korból származik. Erre a kövek alól előkerült leletek, és az út keresztmetszeti jellegzetességei utaltak. Megtalálták a régészek a Mély út két oldalán mára már betemetődött vízelvezető árkokat. Az útburkolat "friss" voltára az idős lakók közül többen is emlékeztek. A visszaemlékezések szerint 1934-1936 körül készült az út jelenleg látható kőburkolata, vagy a már azelőtt is létező kőút javítása. Arra vonatkozóan, hogy az említett időpontban történt útépítéshez használt kövek már eredetileg is a helyszínen voltak-e és útjavításról, átrakásról van-e szó, vagy távolabbról hozták ide a szépen faragott köveket, még további kutatásnak kell tisztázni. A régészek a két kutatóárokban feltárt útszelvénynél mindenesetre nem találták meg a klasszikus római útalapot."
Az érdi limes útról Visy Zsolt is részletesen ír a "A római limes Magyarországon" című monográfiájában (Visy Zs. 1989. 87-88. o.).
Az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 13. § (5) bekezdése és a 5. melléklet szerinti formanyomtatvány
LELŐHELY-BEJELENTŐ ADATLAP
1. A lelőhely megjelölése: Érd – Érdi-fennsík, római út 1.1. Megye, város, település neve, kerület2 utca, házszám: Érd, Érdi-fennsík 1.2. Nyilvántartási azonosító száma:3 10292
2. A lelőhely neve(i)4: Érd, Érdi-fennsík, római út
3. A lelőhely pontos helye: (a melléklet térképen berajzolva) 3.1. A mellékelt térkép(vetület) fajtája:6 EOTR, EOV rendszerben 3.2. A térképlap száma: 55-121 A leolvasott koordináták: a mellékelt pontlista és alaprajz tartalmazza a mérés részleteit
3.3. Helyrajzi szám(ok)7 065/50, 066 3.4. Földrajzi leírás:8 A próbafeltárás Érd-Százhalombatta közigazgatási határától (egykori Stich tanya, ma lovarda) északra, kb. 200 méter távolságban, az Érdi-fennsíkon egyenesen haladó földút keleti oldalán volt. A kutatóárok a mai út szélétől 13 méter hosszúságban, a keleti oldalon található parcellába benyúlóan lett feltárva. Az ásatástól északkeletre egy gyümölcsös, vele szemben az út villás elágazása található. 3.5. A helymeghatározás pontossága: geodéziai
4. A lelőhelyen talált régészeti jelenségek adatai:9 Jellege: út Kora: római kor
5. A lelőhely állapota:10 A feltárt területen, illetve a fennsík több részén a mai út az egykori út töltése mellett fut. Ezeken a helyeken a római út jó állapotban maradt meg, máshol bolygatott lehet a felszíne, szerkezete. Százhalombatta irányában, a közigazgatási határtól délre döntően elpusztult, csupán vonalvezetése és a tájidegen mészkövek jelzik egykori létét. Az út árka(i) azonban azokon a területeken is meglehetnek a parcellák alatt.
6. A lelőhely veszélyeztetettsége:11 Részben veszélyeztetett
7. A lelőhely ismertsége:12 Ismert
8. A lelőhelyen végzett tevékenység13 év 2008-2011 tevékenység légirégészeti kutatás, terepbejárás név PTE-BTK Régészet Tanszék, KÖH megjegyzés Danube-Limes program
9. A leleteket fogadó múzeum: PMMI
10. A bejelentő természetes személyazonosító adatai, munkahelye:14 Szabó Máté, Pécsi Tudományegyetem BTK Régészet Tanszék
11. Megjegyzés: a mellékelt jelentés és térképek tartalmazzák a kutatás részleteit
Bontás előtt 2015 évben lebontását tervezi a város az Érd Darukezelő utcában lévő "levente üdülő "volt impozáns épületét,melynek építése Teleki Pál nevéhez kötődik.
Az 1921. évi LIII. törvénycikk, a testnevelési törvénynek nevezett leventetörvény értelmében minden olyan 12 és 21 év közötti magyar fiatal, aki nem járt iskolába, ahol is kötelező volt a testnevelés, köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikai gyakorlatokkal tölteni. Ez a törvény fektette le az alapjait a leventeképzésnek, amely a Honvédelmi Minisztérium irányításával a katonai előképzést szolgálta. "Magyarország volt tehát az első ország, ahol az államhatalom törvényesen szabályozta a testnevelést."[forrás?]
A magyar nemzetgyűlés 1921. december 19-én Vass József előterjesztésében jóváhagyja a „Lex Karafiáth”-ot, azaz az LIII. tc-et, az úgynevezett testnevelési törvényt, mely a Végrehajtási Utasítással: az 1924. január 31-én közzétett 9000/1924. sz. V.K.M.-rendelettel együtt kimondja: a testnevelés az állam feladata. Hogy ennek megfeleljen, létrehozza a Levente Egyesületeket, s elrendeli, hogy az iskolát elhagyó ifjúság (pontosabban a nemzetnek minden férfi tagja) 21. életévének betöltéséig köteles részt venni a Levente Egyesületek keretei között megszervezett foglalkozásokon.
Az 52000/1924. V.K.M.-rendelet alapján a leventeköteles fiatal legalább öt hónapon át heti két óra alatt és legfeljebb 8 hónapon át heti két óra alatt és egy délután tartozik testgyakorlást végezni. Ezt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 800/1935. sz. rendelete az alábbiak szerint módosítja:
„1. § A testgyakorlásra kötelezett leventeifjak kötelesek legalább 8 hónapon, és legfeljebb 9 hónapon keresztül heti 3 órán át testgyakorlást végezni...
3. § A testgyakorlásra kötelezett leventeifjak kötelesek vallásfelekezetük rendes istentiszteletén részt venni...
5. § ...a mulasztót... a testnevelési bizottság figyelmeztetésben, ismételt mulasztás esetében dorgálásban részesíti...” [1]
A mozgalom előzménye az 1868. évi XXXVIII. tc. létrehozta ún. Ifjúsági Véderő, mely a katonai oktatást és testgyakorlást a népiskolai rendes tantárgyak sorába iktatta.
Átnéztem én is topicot,én sem találtam....( pedig annak idején én tettem fel)a könyvtárban megvan a strandok története, hiányosan: (a negyedik kép az érd-ligeti strand, az első három a riminyáki)
75 esztendeje vált önálló legényegyletté, s vette fel végleges nevét a KALOT, vagyis a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete. Kevesen tudják, hogy ez a magyar alapítású lelkiségi mozgalom az antifasizmusból is kivette a részét, és egyik fő célja volt az erkölcsi és szociális alapon nyugvó demokratikus magyar társadalom megvalósulásának elősegítése.
A Mozgalom Nemzetiségi Titkárságot szervezett, mely által 1939-ben a választáson akadályozta a nyilasok előretörését. 1940-ben a német befolyás ellensúlyozására megalakította a Magyar Szociális Népmozgalmat. Ekkorra már 2500 helyi szervezetben kb. 300 ezer tagja volt. 1940 őszén Érden nyílt meg az első KALOT népfőiskola, melyet 1943-ig további 18 követett.
A KALOT-nak meghatározó szerepe volt nemcsak a falu népe lelki és kulturális életének fölemelésében, hanem a nincstelen parasztság embertelen szociális helyzetének megváltoztatásában is, elsősorban a földreform követelésével, illetve a parasztság ennek gyakorlati megvalósítására való felkészítésében is. Művelte a vidéki, paraszt-fiatalokat, műveltségüknek megfelelő irodalmi anyagokat, verseket, színdarabokat tanítottak, az egyszerű falusi legényeknek meg kellett tanulniuk a hallgatóság előtti fellépést, valamilyen téma közös megvitatását, verseket, népdalokat kellett megtanulniuk és előadniuk, színdarabokat betanulni, magukat szakmai vonalon képezni. Szerves része volt a KALOT egyleti önképzésének a társadalmi illemszabályokba való bevezetés is.
A jezsuita páter, Kerkai Jenő vezetése, illetve a „Krisztusibb embert; Műveltebb falut; Életerős népet; Önérzetes magyart” négyes jelszava alatt a népi Magyarország megteremtéséért küzdő, félmilliós taglétszámot számláló ifjúsági szervezet példás antifasiszta tevékenységet végzett. Korábban a választásokon akadályozta a nyilasok előretörését, majd pedig üldözötteket rejtett el, zsidóknak készített menleveleket, náciellenes röplapokat adott ki. Mindezekért a nyilasok több KALOT-ost és jezsuitát tartóztattak le.
Tehát, amikor a hazai antifasizmusról emlékezünk meg, akkor a KALOT-ról sem szabad elfelejtkeznünk!
Bauer (Pór) József antifasiszta apátplébános Hitler- és németellenes gúnyverse, melyet KALOT-os antifasiszta fiatalok röplapként terjesztenek. A gúnyvers szerzőjét a Gestapo 1944. október 20-án letartóztatja és Sopronkőhidára hurcolja :
Az idők változnak
Az utóbbi esztendőkben nálunk semmi már nem volt szép, úgy érezte minden ember, esze itt nem maradhat ép. A szorgalmas, békés svábok Tolnában mind vadak lettek, férfi, asszony s gyermekek is szörnyű gyűlölködést kezdtek. Saját hazájukban sokan egész idegenné váltak, magyar nyelven ritkaság volt, hogy bárkivel szóba álltak. „Népcsoport vagyunk, s több jogot akarunk itt végre látni”, azt mondták, s a levegőben sorra kezdtek hadonászni. Dr. Mühl a parlamentben vérző sebeiket zengte, de ilyenek nem akadnak, bárhol nézzük országszerte. Tanítót, papot és urat, senkit nem becsülnek ők már, csak a körzet- és csoportvezért, akinek még tisztelet jár. Nem kell nekik ez a kormány, s bizony nem kell a haza sem, nem segíthet, csak a Volksbund, erre bárki más képtelen. Bárhol járjunk, mindkét fülünk „Sieg!”-gel „Heil!”-el lesz tele, így megy itt az élet nálunk, ez a sorsunk jó ideje. Álmában itt minden bundos a Birodalomba tartott, s azt hitte, lekéste oda az utolsó vonatot. De változnak az idők… Néhány hónapja az ember néha különös hírt hallhat, s ez egészen megforgatta a mi hangos svábjainkat. Úgy hallik, az elvágyódók anyahonukba juthatnak, végre minden magyar igát vállaikról lerázhatnak. Hanem csodálatos -, senki sem kíváncsi már semmire, forró lelkesedésüknek vége szakadt most egyszerre. Eltűnt már a fényes napnak csodás, fehér nagy kereke, amely Cikón a legelő selymes füvére volt festve. Gomblyukban most jelvényüket egyre kevesebben hordják, a magyar igát is szóba már csak igen ritkán hozzák. A „Sieg!” és a „Heil!” kiáltás elnémult hangos körükben „Jó napot!”-tal „Szebb jövőt!”-tel köszöntenek mindenünnen. Lóg közöttük jó néhánynak keze, sőt több: lóg az orra, mind attól tart, többen vannak, kik egyet s mást tudnak róla. A legnagyobb szájhősök már durván szólnak oda, ide: „Mindenfajta ügyetekkel menj a kutya s…ibe!” A hidasi asszonyok most mit mondanak, no, hadd lássuk, hiszen nekik minden ügyben a legnagyobb a pofájuk! Ezt mondják: „Most házat, földet, mindent hagyjunk másra szépen, s herdáljuk el vagyonunkat, sorra mindent potom pénzen? Vándoroljunk idegenbe, ki tudja, hogy hova, merre? Azt nem -, még ha megpukkad is minden csoportvezér erre!... Hogyha innen mennünk kéne, ránk az szörnyű csapás lenne; többnek harangkötél hosszan folyna taknyos orra, könnye.” Bizony, néhány hangos svábunk megfordul most nagyon gyorsan mint ahogy a bolondos szél a szeszélyes áprilisban!
Forrás és ajánlott irodalom: András Imre S. J. – Bálint József S. J. – Szabó Ferenc S. J. (szerk.): Kerkai Jenő emlékezete. Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, Budapest, 1995. Balogh Margit: A KALOT és a katolikus társadalompolitika 1935-1946. MTA Történettudományi Intézete.G
A legrégebi térkép ahol már Érd is szerepel. az 1570. Ezen a linken egyből erre a térképre lehet jutni: http://imageserver.mzk.cz/mzk03/001/052/185/2619316383 Igaz elég érdekes a térkép bár Érd a helyén van de PL a Tihanyi félsziget a déli oldalra került :)
"ahogy Montecuccoli is mondta: pénz, pénz és pénz"
„A háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz.” A mondást Raimond Montecuccoli grófnak tulajdonítjuk (Emlékiratok, 1667), holott Gian-Giacopo Trivulzio anekdotagyûjteményében (Az üdülés órái) Francesco Guicciardini marsall, már közel egy évszázaddal azelõtt, XII. Lajos kérdésére (miszerint milyen felszerelések kellenek a milánói hercegség meghódításához) így felelt: „Felség, három dolog szükséges: pénz, pénz, s megint csak pénz!”
Hihetetlen, hogy egyszer összerakták, de a fenntartására már nem telik. Egyre szörnyűbb látványt nyújt. Nyár végén meg az a rettenetes rothadt bűz, ami áradt a tóból...
A megoldás, ahogy Montecuccoli is mondta: pénz, pénz és pénz.
Az érdligeti strand park tavacskája a kiszáradás szélén van. A betelepített aranyhalak "pipálnak" a víz oxigénhiánya miatt. Egy ott tartózkodó illetékestől megtudtam, hogy azért alacsony a vízszint, mert szerelőkre várnak, akik téliesíteni fogják a tavat. A szerelők viszont késnek, a telefonon történt sürgetések ellenére. Jó lenne, ha a szerelők tudomására jutna, hogy a munkát sürgősen el kell végezni, mert kipusztul a tó. Ezt a hozzászólást beleírtam az érdiek klubjába is. Remélem hogy valaki, tud intézkedni az olvasói közül.
