Végülis elkezdtük a falazást. Olyan ez, mint a lego 2x2-es elem, csak nehéz. Mi a 25-ös téglát rakjuk.
Nem csodálom, hogy nem szeretik a kőművesek ezt az anyagot, mert tényleg derékgyilkos. Viszont nyugaton simán darut használnak hozzá, persze ott meg az elemek méretei nagyobbak.
"de szerintem nem kellett volna ezt felvágnotok előre, mivel nem lehet tudni, hogyan fogja a többi helyen kiadni."
A jelenlegi tapasztalat az, hogy ha milliméter pontosan dolgozok, akkor bizony kijön minden vágás. Van a vágókorongnak is vastagsága, így pl. a 12.5-es feles darab valójában csak 12.1-12.2. A téglákat ha szorosan egymás mellé rakom, akkor pár méteren megint csak kiadódik néhány mm mínusz. Így a végén ahol darab kell, még ragasztó is szükséges a hézagolás miatt.
A falazás 1/3 részénél tartunk és ez a tapasztalat. Illetve a normaidő tényleg kb. 0.8nm/óra, mint ahogy a leírásban is szerepelt.
A kitűzés elég pontos volt +-1mm. Csináltam zsinórállást az első sorhoz, arra jelöltem át a födémen lévő jelölésről. Viszont amikor a zsinór mellé raktam az első sort, ott volt 1-2mm a zsinór és a tégla között. Itt követtem el mérési hibát, mert rá kellett volna kompenzálnom ezt a fix tégla-zsinór távolságot. Amikor rámértem később a kész 1. sorra, akkor lettem egy kissé csalódott, mert a műszernek 4200mm-t kellett volna mutatnia, erre mutatott 4196mm-t. :-((( Így elbaszni. 4mm hiba a két fal között, pedig lehetett volna pontos is.
Nagyon pontosan lehet rakni, semmi probléma nem volt, ahol igen ott meg ki lett kenve a saját ragasztójával a hézag és ennyi.
Amúgy is megy kívülről egy erős szigetelést.
A lényeg annyi, hogy nekünk szépen falazta a kőműves, de szerintem nem kellett volna ezt felvágnotok előre, mivel nem lehet tudni, hogyan fogja a többi helyen kiadni.
Merre vagytok, hogy ennyire nincsen ott szakember?
Hiába ha nincs ember. Tényleg jól lehetne falazni. Viszont felvágtuk a téglákat téglavágóval, így már van rengeteg feles tégla a sarkokhoz. Mennyire lehetett pontosan rakni?
Tervezőktől és kivitelezőktől hallottam én is hogy így kell csinálni. Az elmélet és a gyakorlat is azt mondja hogy ha van rendes és kellően mély alapozás akkor nem fog semmi el/külön mozdulni.
De mindegy is már ezen túl vagy... a lényeg hogy tényleg ne legyen hőhíd.
Itt miért nem lett lemezalap? Ha jól látom sík területen is építesz ráadásul.
Ez jogos, de ha egy alapon van akkor együtt fog mozogni és ez a lényeg. Értem amit mondasz, de az sem jó megoldás anno én is gondoltam rá, de megint bejött, hogy magasan lesz a szintem, és tény, hogy pénzkidobás meg kell emelnem a teraszt, hogy a belső szinten legyen, vagyis ne legyen lépcső és az EPS olcsóbb mint a beton:) meg jobb is.
Próbálom elkerülni a hőhidakat.
A következő házam lemezalappal készülne, de itt nem lehetett volna a terepviszonyok miatt.
Nos ott az egész ház szigetelőlemezeken áll, ott nincs hőhíd.
Azt hogy körbevinni azt úgy értettem, hogy körbeviszed a házon a lábazati XPSt és ez után építed a terasz és a lépcsőt. Így gyakorlatilag a háztól el lesz szigetelve/választva a hideg terasz és lépcső. Ekkor nem kell semmi szigetelés a teraszra.
A terasz tetejére 10cm EPS? És körbe XPS is.
Ennek így szerintem nem sok értelme van a sok pénz elköltésén kívül.
Teraszon telibe lesz szigetelőlemezzel szigetelve, majd rájön 10 cm 100EPS, majd 5ös betonháló és beton.
Felesleges lenne körbevinni szerintem, de majd még megkérdezek valamit. Igazán nem viheti be a hideget az ingatlanba sehogyan sem. Ahol kettéválik a terasz és a ház ott is rendes alap van.
Nem adna annyit, hogy valaha is megtérülne, ez szinte biztos, főként, hogy az alsó Ytong sor fölött lesz a belső szint, mivel 3x5cm eps 200 -as lesz letéve, kívül meg mindenhol a 25-ös multipor.
Próbáltuk alaposak lenni, és semmin nem spórolni, ezidáig 110m3 beton ment vele, nem variáltunk 50es alap tartja a Silkát.
Remélhetőleg nem, mivel ez a terasznak is csupán a fogadószintje. Az első sor Ytong Forte addig fog a terasz feljönni még, tehát a teraszba is lesz szigetelés. És a homlokzati hőszigeteléssel indítunk ami 25cm Multipor lesz előreláthatóan. Így a hidegnek át kellene rajta is haladnia, ráadásul a teraszon is körbe fog futni egy 4cm-es XPS szigetelés.
Héten tető alá megy nemsokára jönni fognak a friss képek, ezidáig nagyon tetszetős, ugyanakkor semmin nem spóroltam minden bele lett rakva. Ez az amikor az ember magának építi az otthonát!
Okozhatnak-e károsodást az Ytong felületeken a különböző időjárási hatások?
A leginkább veszélyes időjárási hatás az eső lehet, mely a falazatba beszívódva annak hőszigetelő hatását jelentősen csökkentheti, ezzel egyidőben - mint minden építőanyag - térfogata és nyomószilárdsága kis mértékben ugyan, de változhat. Ezek nem jelentik közvetlenül az építőanyag károsodását, de az ilyen jellegű változások nem kívánatosak. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak víznyomás hatására tud az építőanyag szerkezete olyan mértékben telítődni, hogy abban a fagy károsodást okozzon.
A takaráson gondolkodtam, hogyan is oldható meg, hogy ha esik az eső, akkor ne legyen vizes a fal amíg nincs tető fölötte:
-venni kell gv35-ös bitumenes lemezt, ez a legolcsóbb, kb. 5-6 ezer Forint.
-szét kell vágni hosszában 2 vagy 3 részre, attól függően, hogy milyen vastag a fal.
-föl kell rakni. opcionálisan össze is lehet hegeszteni a csatlakozási pontokon.
Így ha esik az eső, akkor a fal teteje védve van, a technológiai lyukak nem töltődnek meg vízzel. Ez fontos, mert az már szét tudja repeszteni a téglát ha megfagy. A fal oldala is védett, mert a lemez nem fog a falra ráfeküdni oldalt, hanem valamennyire attól el fog állni. Így egy vízorr jön létre és szépen lecsöpög a csapadék a fal mellett. A sima nejlon ezért nem annyira jó.
Felhívtam a zöld számot és azt mondták, hogy nyugodtan lehet falazni 5 fok felett. Első 1-2 napban ne fagyjon, hogy a cement megkössön a habarcsban, de utána akár fagy is érheti. Érdemes még a falat takarni, ha nem kerül rá a koszorú egyből. Az msz szabvány szerint nem fagyálló a silka, de az 200Pa nyomás alatt vizsgálja a fagyállóságot. Normál légköri nyomáson kb. fagyállónak tekinthető.
