Keresek Vlagyimir Viszockij verseskötetet..digitálisat:D Nagyon fontos lenne!
ha tudtok linket vagy esetleg valakinek megvan valamilyen bittérképes formában azt megkérem hogy írjon vagy szóljon Emailban!Előre is köszi a segítséget!
Más szavakkal, azt akarod mondani, hogy helyes volt a feltételezésem, hogy ez egy marhaság? És ráadásul te jártál utána, és rögtön közzé is tetted az eredményt, ami cáfolta a teóriádat? Na ez nem csak indexen, de világviszonylatban is ritka korrekt hozzászólás, tudományos körökben sztem ilyet még nem is láttak- gratulálok és köszönöm! :)
Kissé későn, de végre van alkalmam érdemben reagálni a "Vojna i mir" regénycím értelmezésével kapcsolatos utolsó hsz.-odra. A Wikipedia War and peace címszavában a következő, megbízhatónak tűnő információk olvashatók a problémáról:
The Russian words for "peace" (pre-1918: "миръ") and "world" (pre-1918: "міръ", including world in the sense of "secular society"; see mir (social)) are homonyms and since the 1918 reforms have been spelled identically, which led to an urban legend in the Soviet Union saying that the original manuscript was called "Война и міръ" (so the novel's title would be correctly translated as "War and the World" or "War and Society"). [1]* However, Tolstoy himself translated the title into French as "La guerre et la paix" ("War and Peace"). The confusion has been promoted by the popular Soviet TV quiz show Chto? Gde? Kogda? (Что? Где? Когда? - What? Where? When?), which in 1982 presented as a correct answer the "society" variant, based on a 1913 edition of "World and Peace" with a misprint in a single page. This episode was repeated in 2000, which refuelled the legend. (http://en.wikipedia.org/wiki/War_and_peace#_note-0)
Angolul szinte mindenki tud ma már, így csak a lényeget foglalom össze: a "Háború és a világ (= társadalom)" értelmezés egy, a szovjet időkben kialakult urbánus legenda, amelyet 1982-ben és 2000-ben is felmelegítettek, de nem megalapozott. A téves interpretációra az 1918-as helyesírási reform folytán egységes írásmódúvá vált homonimák mellett egy 1913-as kiadás sajtóhibája adott alkalmat. Az uralkodó nézetet nemcsak a régi kiadások címlapjai, hanem maga Tolsztoj is alátámasztja, aki a regény címét franciára "La guerre et la paix"-nek fordította.
*) Az 1. lábjegyzet a Nauka i zsizny folyóirat 2002/6. számában "Melyik "mir" szerepel a "Háború és békében" címmel megjelent, témába vágó cikkre utal.
...egy interjút készitettem vele a civilen "kortárs orosz irodalom hülyéknek" cimmel, jómagam a hülye szerepében, onnan az ismeretség a KK-ban Ajtmatovnál álltunk sorban, ő az akkor megjelent metamort jött ki megnézni. hirtelen ötlettől vezérelve megkértem, hogy dedikálja mire azt mondta, furcsa, mivel nem én irtam, de azért dedikálom. úgy irta alá: a szerző nevében. nyugodjék békében, nagyszerüt alkotott.
2006. július 06. 16:58 Utolsó módosítás: 2006. július 06. 16:59
Életének 57. évében elhunyt Bratka László költő, író, műfordító - közölte a Magyar Írószövetség.
Az alkotó textiltechnikusi végzettséget szerzett, majd 1982 és 1986 között a Kőrösi Csoma Társaságnál tibetológiát tanult; saját alkotásai mellett orosz nyelvből fordított számos, ma már klasszikusként ismert költőt, prózaírót, emlékeztet a szervezet.
A méltatás szerint Bratka Lászlónak úttörő szerepe volt a XX. századi, "másként gondolkodó" orosz irodalmi alkotók, így Oszip Mandelstam, Mihail Zoscsenko, Vladimir Nabokov, Valerij Popov, Konsztantyin Vaginov, Viktor Jerofejev, Viktor Pelevin és mások magyarországi megismertetésében.
Bratka László írta - Gothár Péterrel közösen - a Haggyállógva Vászka című film forgatókönyvét, amellyel az 1996-os Magyar Filmszemlén első díjat nyertek, majd ugyanebben az évben televíziós nívódíjat vehettek át érte, 1996-ban és 2003-ban munkái Az Év Könyve-jutalmat kaptak, 1997-ben pedig a műfordítók Wessely László-díját, 2001-ben a Pro Literatura-díját vehette át.
Bratka László főbb művei: Verseim idegen tájban (1981), A mohóság hajtotta, a titkok szomja (1992), Sarkcsillagig érő ajtófélfa tövében (1993), Ecce volt, hol nem volt (1998), Felhős (2001), Hétpecsétes város levéltáraiban (2003).
Köszönöm szépen, én is nagy örömömet leltem benne, miközben csináltam.
Sajnos, erről nincs információm, de megértem, mert nekem is sokkal jobban tetszenek az orosz verziók, főleg, ha adott esetben hozzá is tudom rendelni a jellegzetes Vologya-előadást:-)
Ez igen szép munka. nem tudod véletlenül, miért maradtak ki a tilalmakat szegve..folytatásából az orosz eredetik? már többször nekiveselkedtem, de ez igy csupán magyart látva egyszerűen nem érdekel. Ezek mégiscsak dalszövegek...
AMIKOR A DÜBÖRGÕ TENGER
Amikor a dübörgõ tenger
sápasztja arcunk és kezünk,
evezz ! -
e villámló világban
fennmaradunk, ha evezünk.
Megigézett homokszemekbõl
nem villan biztos part elénk.
Féktelen örvénylõ vizekben
ne mondj imát - nem ad reményt.
Nem gyõzi le imád a tengert,
nem úszhatod meg szárazon.
Evezz! -
e villámló világban
számunkra nincs más oltalom.
TÉLI ÚT
Téli rege!
Jégcsapfiolák,
békaporontyok tejesüvegben.
Milyen idõ!
Fák - palavesszõk - feketén merednek.
A szélben szomorú bokrok eveznek.
Az út felett - peneg a nap,
zengenek a
gitárhúr-sugarak.
S e sok szépségtõl részegülten
egy aszkéta-madár,
egy nyápic varjú a
havat csipegeti, fészkébe hordja
a tél fehérben tündöklõ fagyát.
ELMÉSZ
Elmész,
ahogy elmennek az égbe
a csillagok, a hajnal
eltévedt gyermekei,
elmész,
ahogy elhúznak az égbe
a madarak bukdácsoló hajói.
Mit kerestek az égben?
A mi homályunk erõsebb a hónál.
A mi napunk
mindörökre esendõbb, mint a szív.
És a daru
hajócskája se más -
csak egy
szélben megpörgetett madártoll.
Elmész.
S én elbocsájtlak,
mert kiürültek
darvaim-fogytán a szeptemberek.
Isten veled.
Álmatlan álmokig,
a hajnalig,
mely útját vesztve bolyong a világban.
Azóta annyi derült ki róla, hogy halála után megjelent nagyregényének címe "Zsizny i szugybá", és több viágnyelven megjelent, de magyarra nem fordították le. Brávó, magyar fordítók és kiadók!
