Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Valamelyest megdrágítja. Nekünk ilyen van, álomszép panorámával. Azt azért tudnod kell, hogy akármilyen teherautó nem tud felmenni, hozzánk is csak az összkerék meghajtású jön fel. De ezt a tüzépen meg lehet beszélni. De a betonszivattyú, meg pumpa simán feljött. A cserepekkel, meg a pincefalazóval gond volt, hiába mondtam, hogy ne egy pótossal hozzák. Megállt becsöngetett, hogy most akkor itt lerakja, az utcán.... aztán egy-két telefon a tüzépre, küldtek egy merci komolyabbat, arra átpakoltak és meg volt oldva a probléma.( Az úgy feljött, hogy a gázpedálra rá sem lépett... legalábbis nem hallottam semmit belőle.
Persze, ez attól is függ, hány méter van a kertkapuig. Nálam 40... ebből az is következik, hogy nem szívesen megyek le, mert vissza is kell jönni. Meg biztosan lesz néhány dolog, amit kézben kell felvinni. De szerintem, nem vészes. Ha tehetném, újból ezt a telket venném meg.
Mennyiben bonyolíthatja és drágíthatja meg az építkezést egy lejtős telek egy sík telekhez képest? Telekvásárlás előtt vok, és erősen gondolkodom, hogy meg merjek-e venni egy eléggé lejtős telket.
Persze leírom, amúgy a Kondenzációs kazán topikban segítettek hogy merrefelé induljak el.
Elsőnek a padlóköröket próbáltam beszabályozni hogy nagyjából egyforma tömegáram alakulhasson ki. Igaz ezt csak feltételezni lehet mert sima osztóim vannak. De legalább tudtam hogy melyik kör milyen hosszú, az adott egy támpontot hogy melyiket mennyire zárjam el, a leghosszabb körök maradtak teljesen nyitva a többit pedig folytottam (visszatérő szelepen keresztül). Itt elég sokat járkáltam infra hőmérővel a kezemben és méregettem a padlót. :)
Kazánon állítottam:
- lassúgyújtást ami kisebb teljesítményről kezdi a fűtést és onnan növeli ha kell,
- minimum teljesítménye korlátozva volt 6kW-ra miközben lemehetne 2,4kW-ig
- módosítottam a fűtési görbén de ez házanként változik hogy kinek mi lesz a jó, a beüzemelő beállítja arra amire ő gondolja és szokta és készen is van
- környezezi hatást hogy külső hőmérsékletet vagy a benti hőmérsékletet milyen arányban vegye figyelembe
A kazán beállításokat letudom írni pontosabban is ha Ariston Genus kazánod van, más kazán esetén változó hogy lehet-e ezeket állítani...
Van szigetelés, csak nincs eltúlozva, mint a mostaniak. És a nap rendesen melegít, mert van hol besüssön. Ha előrébb lapozol néhány hetet, van fenn kép, abból megértheted.
Lehet tényleg csak annyi lesz amit a többiek mondanak hogy nagyon sok bent a víz és még ki kell száradnia. Igen, a m2 ár lehet nem lett kevesebb de a műszaki színvonal az sokkal magasabb. Az a baj hogy a kivitelezős módszernél is jönnének elő a hibák és akkor pedig őket kellene hajtani hogy jöjjenek és csinálják, az sem lenne nyugodtabb dolog sztem.
Nálunk vakolva (gipszvakolat) 2016 decemberében volt, glettelés pedig 2017 nyarán, mikor az kész lett akkor költöztünk is.
Nekem először a nappaliban lévő kandalló kémény huzatolt nagyon (még nincs kandalló), hiába tömtem be a bekötő idomot kőzetgyapottal a kerámia cső és a köpeny között csak úgy huzatolt, most ideiglenesen gipszkartont ragasztottam oda.
Utána észrevettem hogy nagy szélben a redőnygurtni bevezetésekkel is gond van, hiába a kefés gurtni bevezető van, ezt egy barkácsmódszerrel próbáltam javítani. bicikli belsőt tettem alá és csak annyit vágtam ki a belsőgumiból amennyin a gurtni befért... :)
A kazán és a fűtőkörök finomhangolása is elvitt vagy 2 hetet mire azt mondtam hogy már kezd tetszeni az amit csinál.
Én is nagyon sokallom, nem hiába választottam eme konstrukciót, de úgy fest valami hiba kúszott a gépezetbe.
Na most hirtelen már nem is tudok semmit tenni.
Ej amennyi kellemetlenség előjött és folyton oldom meg a problémákat.... esténként olykor nem alszom, hanem agyalok.... --> éppen ezért nem is olyan rossz dolog a kivitelezős megoldás!
Semmin sem spóroltam, sőt ami beépített anyag próbáltam a legjobbat beépíteni ami számunkra még elérhető, és mégsem klappol a dolog, no akkor majd ez is megoldódik, jó lenne egy hőkamerás felmérés valami hideg napon, de most erre hirtelen nincs lehetőség.
Ebay-on láttam már 40eF-ért, bár ez biztos jobb lenne egy ipai, de irtózatos pénzeket szeretnének egy ilyenért leakasztani.
A végső négyzetméterár nem sokkal lett kevesebb, sőt ha a telket is nézzük nem is kevesebb mintha kivitelező készítette volna, ugyanakkor a beépített anyagok minősége és mennyisége jóval meghaladja a kivitelezői színvonalat.
Erre még aludnom kellene és akkor tavasszal még egy kört lehet kell majd a dologgal futnom.
Készitettem egy 28onm-es lakóházat, egy kis pince, földszint és manzárd. Sok beton ment bele, monolit födém a földszint felett, beton pince, rajta monolit födém, nagyon mély alapok. 25-ös tégla falazat, 15cm grafitos EPS, 3ocm rockwool a manzárdon.
Muszáj volt befejezni határidőre. 2o16 ősz elején kezdtünk neki, tavaszra kész kellett legyen.
Eljutottunk a glettoláshoz, de a glett üvegesedett a falakon nem lehetet megcsíszolni. Egy céggel hozattam 3 nagyméretű páraelszívót és vagy 2o ventillátort, ez 1.5 hónapig működött, de csak délután 5-től reggel 8-ig és közben fűtöttem fullba éjjel-nappal. Nem szellőztetetünk egyáltalán, mert nagyon nedves volt kint. Olyan 18oo euróba került a páraelszívás és vagy 6ooköbméter gázt fogyasztott a kazán.
Megcsináltuk a glettolást és a festést, a hidegpadlókat és falicsempéket, de az aljzatbeton (a egész földszinten padlófűtés volt- vagy 13onm-ren, ami működött) így is 5% rel. páratartalommal rendelkezett (helikopterezett cementes esztiht kb. 6 cm vastag). Még 2 hétre betettük a páraelszívókat. Az aljazatbeton lement 3%-ra és műgyantával lekezeltük, aztán burkoltunk (ragasztott 12mm vastag irokko parketta- a PU lakk alig száradt meg rajta). Utánna jöttek az belsőajtók szerelése (maszív fa ajtók).
2o17 májusba a megrendelő beköltözött. Még a nyáron végén is láttam fent a mennyezet alatt a sarkokba nedvesedést. A parketta és a fa ajtók megúszták.
Nem volt még hideg ezen a télen és az ablakok a belső üvegen nem párásodnak, de kb. szeptember végétől fűtik a házat.
"Egy liter víz párolgáshője 2257 KJ. 1 köbméter gáz pedig durván 3.6 MJ fűtőértékű. 1.6 köbméter víz elpárologtatása kb. egy köbméter gázba "kerül" (remélem jól számoltam :) )."
Nem jó a bemeneti adat! 34MJ a gáz köbméterenkénti fűtőértéke. 1m3 gázzal elméletileg 15 liter vizet lehet elpárologtatni. Ha srudolf1 5 tonna vizével számolok, akkor kb. 332m3 gáz kell az összes elpárologtatásához.
Viszont mivel a ház szellőztetése úgy van megoldva, hogy a párás levegő egyszerűen ki van eresztve, ezért folyamatosan be van építve a rendszerbe a veszteség. A hővisszanyerős szellőztetés pont ezt oldja meg. A párás benti levegőben maga a pára jelentős energiát tartalmaz. Ezt az energiát a hőcseréléssel vissza lehet nyerni, ami hőcserélőben kondenzációként mutatkozik meg, mivel az energiát átadta a párás levegő a befúvott hideg levegőnek.
Ha egy épületbe az épites során bekerül 5 tonna vìz, annak a kipárolgása pontosan annyi hő befektetèsét (párolgási hő ) igényeli mintha felfőznéd. Ez kilonként 2300kJ, ami nagyon sok. Ezért az első télen nincs mit foglalkozni a fűtés hatékonysàgàval.
Mert ha igen, akkor egyrészt azért ilyen sok, mert fel kellett fűteni egy kihűlt házat, másrészt amit írtak rengeteg víz van még a szerkezetben amit el kell párologtatni. Ebből is adódhat a páralecsapódás az ablakokon. Nálunk csak felújítás volt. A régi rossz ablakokon sokszor 15-20cm magasan pára volt, illetve a bejárati ajtó melletti oldalvilágítón mindig állt a víz. Mikor kicseréltettük őket ez azonnal megszűnt, pedig akkor még szigetelve se lett azonnal a ház. A fürdőt megcsináltattuk ősszel (új aljzatbeton, járólap, csempe, festés) és most egy kicsi páralecsapódás látszik a fürdő ablakán. Eddig soha nem volt rajta semmi és ez csak egy fürdő felújítás volt, nem egy komplett új építés.
Szerintem jövő télen nézd majd meg a fogyasztást az sokkal hitelesebb adat lesz. Illetve ha csak most kezdtetek el fűteni akkor 1-2 hónap múlva már arányaiban kevesebb lesz a fogyasztás.
Jelenleg még az összes termosztát 20 fokra van állítva, igaz ez azt jelenti, ha elindul a fal és padlófűtés minden további nélkül felmegy 21 vagy akár 21.5-re is.
Biztos van víz,de szerintem sok nem lehet mivel nyáron volt a burkolás és a külső szigetelés is.
Festés is augusztus körül fejeződött be, az utolsó réteget leszámítva ami költözés előtt.
De az nem vitt be olyan jelentős mennyiségű vizet a házba.
A Silka a tömege miatt már szerintem át kellett volna melegednie, de biztos még mindig van a házba víz.
Onnan is látni, hogy az ablakok alja reggelre bepárásodik, igaz egy része az életvitel miatt is történik.
Az összes helyiségben felfelé ki van építve a szellőztetés ott is megy ki meleg, de a pára is ott távozik.
Ugyanakkor egy valami van amit nem értek:
A házban mindösszesen a termosztát van, hogy a hőmérsékleteket külön lehessen szabályozni.
Mivel nálunk padlófűtés (40 fokos víz) és falfűtés (35 fokos víz) van, de a kondenzációs kazánból normál 60-70 (???) fokos víz jön, ez már magában költség felmelegíteni, és mindez a hőcserélőn hűl a kívánt hőmérsékletre.
Na most ha csak egy szoba termosztátja kapcsol be, ugyanannyi gáz fogy mintha az összes bekapcsolna?
Azért kérdezem mert a kazán addig is megy és mivel csupán a falfűtés egy köre üzemel és annak is ugyanannyi idő kell amíg felmelegíti a helyiséget. Kazánok lelki világába nem mentem vele, de logikus lenne, hogy nem fogy annyi gáz --> és csak annyi amennyi alapból is a szoba felfűtéséhez is, mintha normál üzemben amikor az összes helyen menne a keringetés.
Azért ezt így nehéz összehasonlítani. Pl. mennyi meleg vizet fogyasztottatok. Bár jelenleg egy társasházi lakásban lakom de a meleg víz nálunk 700ft/m3 (csak a melegítés). Ez házközponti fűtés de nem hiszem, hogy a sima otthoni kazán jobb hatásfokkal menni mint ezek az ipai kazánok amiket egy-egy ilyen sok lakásos társasházat meghajt. Szóval ez akár jelentős tétel is lehet.
Ott van még, hogy hány fok volt a lakásban. Van ez a durva szabály, hogy plusz egy fok 6% a fűtésben.
Ezen kívül a párolgás az hőt von el és egy új házban van víz rendesen mindenben. Egy liter víz párolgáshője 2257 KJ. 1 köbméter gáz pedig durván 3.6 MJ fűtőértékű. 1.6 köbméter víz elpárologtatása kb. egy köbméter gázba "kerül" (remélem jól számoltam :) ).
Szerintem igazán pontos képet majd jövőre kapsz amikor látod mennyi a gázfogyasztás akkor ha csak vizet melegítetek vele, illetve addigra már ház is nagyrészt kiszárad.
Összehasonlításképp egy barátomnak a háza amit mindenféle szigetelés nélkül épített 13 éve csak sima 38-as tégla, 110m2 és 50-60e a havi fűtése úgy, hogy 18-19 fok van náluk. Valami lökött meggyőzte őket, hogy nem kell az a külső szigetelés.
Ennél alig többet fogyasztanak a fiamék, viszont 350 nm-t fűtenek.
Nálunk 110 nm van és tavaly sokáig volt nagyon hideg, mégis kijöttünk 500 m3 alatt, de az egész szezonban. Semmi különleges szigetelés nincs, de a nap jótékony melege abszolút ki van használva. ( Persze, van még ötletem, majd jövőre. ) ) Ma még csak most kapcsoltam be a fűtést, kb 45 percre. Legközelebb hajnalban indul el, mondjuk másfél órára. Csak padlófűtés van, szerintem a falfűtés inkább a mennyezetet fűti...
Nem tudom, mennyi melegvizre van szükségetek, de tekerd vissza a hőfokot, amennyire csak lehet. Ez sokat nem jelent, de több, mint a semmi.
Gyakorlatilag M.o.-on télen nem süt a Nap és szélre sem lehet mindig számítani. Az energiát raktározni hegy nélkül nehéz. Periférikusan a Nap és a szélenergia lehetséges energiaforrás, azonban a fő energiát nálunk a nukleáris energia jelenti. A zöldek is csak azt tudják mondani amire megfizetik őket vagy azt, hogy mit ne. A paksi erőmű világviszonylatban is még mindig a legbiztonságosabbak közé tartozik. A SzU/Oroszország NINCS lemaradva a nyugat mögött ezen a területen.
Hát igen a cél a fűtő anyag kiváltása lassan mindenhol ,mi nem úsznánk meg Magyarországon károk nélkül és az is csak sok év múlva derülne ki mit okozna.Ugye itt Svájban,Ausztriában,Franciáknál,olaszoknál.hegyek vannak ,hó mindig van az mindig olvad is így sok a víz is mi baj lehet.
Ráadásul itt de már Voralgberg-ben is amit csináltunk Vákummal juttatja vissza a vizet a víztározókba a rendszer egyik oldalt lezúdul a víz bele egy dupla falú vasból kialakított hatalmas szerkezetbe ahol vákum keletkezik és a másik ágon ez a vákum fellöki a vizet a tárolóba.Minden nem természet adta energiát mellőznek.
Egyszer kell beruházni az áramot eltárolják a városok veszik,mivel olcsó lesz megtermelni hamár kész így a népnek is olcsóbb lesz az energia.
Nekünk a síkság miatt a széllel és nappal kéne kezdeni valamit szerintem.
A hetvenes években került szóba, akkor a magyar állam lett volna a beruházó. Akkor még símán bírta volna külföldi pénzek nélkül is. Előnye lett volna, hogy elvileg 1,5 perc (90 sec) alatt elérhette volna a max. teljesítményét szivattyúként is meg turbinaként is. Meg nem kellett volna hozzá külön fűtőanyag. A hőerőműveknek sokkal hosszabb idő kell, hogy alkalmazkodjanak a terheléshez, föl is, le is. Ez a jó oldala. Rossz oldala az volt, hogy meg kellett volna építeni hozzá a nagymarosi duzzasztógátat, ami átalakította volna fél Dunántúl talajvíz mozgását. Stb.
