Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Üzletelni nem lehet vidéken. De a Cordia most épít egy rakás lakást valami frekventáltabb helyen, ott a 35 nm-es lakás 150-ért megy havonta. És egy lakás 35 milla körül van. De persze ehhez is nagyon komoly alaptőke kell...
Talán még Siófok, a part mentén levő társasüdülők. Egy 50 nm körüli lakás ezelőtt 4 évvel 16 milla volt. Most 60-at ér. Persze kiadni azt sem lehet annyiért, mint Bp-en. Ezek a dolgok nem átlagembereknek vannak kitalálva...
Lehetséges... ha csak közbe nem jön valami. Én sosem mernék ilyesmibe belevágni. Meg kellene hozzá 25 milla a kezdéshez. Azt az 5 milla nyereséget meg egyszerűbb és kevésbé kockázatosan is össze tudom rakni. ( Minek? ) Ettől még működhet, bár nem hiszek benne. A fiamék kb ezt csinálják, csak sokkal nagyobb léptékben. Ott egy orvosi szoba megfelelő infrastruktúrával 60 rugó, 3 órára. És 3 szoba van... mondtam is neki, hogy nem szeretném látni, hogy 45 éves korában még dolgozik, bár nagyon jó állása van.
Lehet ügyeskedni, de ami ilyen hosszú távú, abba nem vágnék bele. Igaz, nekem már nincs szükségem rá, el vagyok így is.
Ha egy építkezést elkezdesz pénzügyileg törekedni kell a minél előbbi befejezésre mert addig áll a pénzed az ingatlanban. Csak egy példa. Van egy ingatlanod ami 30 milliót ér majd ha kész lesz. Hiányzik hozzá 5 millió. Tegyük fel az az 5 milliót 5 év alatt rakod össze tehát 5 év múlva tudsz költözni. Egy 30 millás ingatlant durván 100e forintért lehet kiadni havonta. Egy 5 millió kölcsön havi törlesztője 5 évre kb. 90e forint per hó. Felveszd a hitelt, befejezed és kiadod. 5 év múlva meg amikor a másik kész lett volna beköltözöl és 5.6 millával beljebb vagy (hitel teljes költsége 5*12*90 ami 5.4 milla, kiadás 5*12*100e és megmarad az 5 millád). Ha hozzászámolsz még mondjuk év 5-6%-os építőipari árnövekedést akkor pedig még majd fél milliót hozzáadhatsz az egészhez.
Az ember legtöbbször ilyen személyes beruházás esetén nem másnak épít de mindig így kell gondolkodni, hogy mi lenne ha kiadnám stb. mert így kapsz valós képet a pénzügyeidről meg arról, hogy mit éri meg csinálni. Ha nem más amiben most laksz azt kiadhatod vagy elköltözhetsz az anyóstól ami ugye megfizethetetlen :).
Igen ez egy rendes országban tényleg így működik. De mi nem vagyunk egy rendes ország. Hogyha a bankoknak nem jó mondjuk 5 év múlva a fix kamatozású konstrukció, akkor államilag, egy törvény beiktatásával nem emelik meg egyoldalúan a kamatokat? Esetleg visszamenőleg is? Miből áll ez? Akkor inkább tényleg szoba konyha, és nem vennék fel hitelt. És amit a hitel visszafizetésére fordítanék, abból építkeznék. Így sokáig tart, de nem függök semmitől, senkitől. A röghöz kötöttségnek vannak hátulütői...
Ha csak a házat nézem akkor még kb. 10-11 milka. A szerkezetkész és a kulcsrakész aránya 40-60 allitolag. Nem akarom tulbonyolitani a gepeszetet és a burkolatokkal sem kell elszallni. Nem kell a gagyi de a luxus sem. Szóval rajottem hogy jól keresnek a generalosok:) (most egyenlőre)
Köszi de nem is lehet rá hitelt kapni egyébként meg már volt hitelunk soha többet. Inkább lakom szoba-konyhaban mint hiteles házban. 46 évesen már vegigeltuk a hitelek csilllogasat és bukását is. Soha tobbet!!!
Radiátoros fűtés sokkal régebben van, mint padlófűtés. Illetve talán nem is igaz ez sem, hiszen már a rómaiak is csináltak, igaz, csak fürdőkben, ahol a víz valami vályúfélében folyt.
Az első padlófűtést még 1988 környékén csináltam. Azóta is megy. Akkoriban alig lehetett valami hozzávalót kapni. De osztó-gyűjtő volt, csapok voltak, hungarocell volt, vasháló volt, meg volt valami polipropilén kopolimer , vagy valami ilyesmi cső is. Arra nem írtak rá ilyeneket, hogy oxigéndiffúzió mentes, ettől még nagyon jó volt. Meg nem lehetett olyan kis ívben meghajlítani, meg csak 60 fokig volt ajánlva, meg talán 6 bar nyomásig? Ettől én még a lefektetés után megkínáltam vagy 10 bar-ral... A kazán meg egy Thermotéka 25 volt. Meg 3 járatú szelep. 4 járatú csak külhonban... Most már más világ van, de én inkább csak a felesleges és méregdrága dolgok terjedését, terjesztését látom. Ez a világ nem a takarékosságról szól, hanem arról, hogy a vállalkozók hogyan tudnak minél több pénzt keresni, akár feleslegesen elvégzett munkákkal is. Meg a kereskedők. A sor végén a felhasználó áll és mindent ő fizet... illetve a bank, hitel formájában.
A melegpadló valóban necces. Vannak pl. nagyon szép pvc-k, de csak akkor lehet felragasztani, ha a beton víztartalma már nagyon alacsony. Ez pedig még bekapcsolt fűtés esetén is nagyon lassú folyamat. A fiaméknak van egy 90 nm-es orvosi rendelőjük a Széll Kálmán tér környékén és 3 hónapig a nyár folyamán ( ! ) ment a padlófűtés, hogy a víztartalom csökkenjen. Nagyon lassan csökkent... végül a pvc-s mondott valami méregdrága anyagot, amivel mégis le tudta ragasztani. Muszáj volt, mert a dokik sorban álltak a kibérelésért. Követ meg nem akartak, mert nem elég elegáns, meg nem elég diszkrét.
Persze, hogy nem ördögtől való a radiátor. Még a konvektor sem. Mindent a maga helyén, az igényeknek megfelelően. ( A nyaralómba nem teszek be cirkót, mert novembertől nem használom. Októberben viszont még jól esik a konvektor is... ) De állandó lakhelyen csak padlófűtés, erre persze már a ház tervezésénél kell gondolni. ( tájolás, ablakok, szigetelések, belméretek, stb )
Hát, az lehet, hogy a generálkivitelezőnek nem tetszik a dolog, de valahogy meg kell velük alkudni. Én mindig csak egy jól körülhatárolt munkára szerződtetem céget. Persze, ennek is komoly hátulütői vannak. Még egyszer nem biztos, hogy belefognék. Manapság egy építkezés, vagy komolyabb felújítás nem embernek való...
Hát nem a System International, kétségtelen. De ugye az is, hogy semmiféle számot nem írtam le, ami valamiféle mértékegységet kívánna... gondolom, jobb nem jutott az eszedbe... sekély e kéj, ahogy a költő mondta valamikor. De te azért nagyon frappánsan beszélsz a semmiről, gondolom, meg vagy elégedve magaddal.
Ha generál kivitelezője van, nem nagyon fog engedni SK munkákat.
Padlófűtést nem újkeletű dolog, már a 90es években is csináltak idehaza, annyira nem új a technika. Még azok a rendszerek is működnek, pedig akkor még a REHAU sem tartott ott, mint most a középkategória. 2000es években már tök általános volt.
Osztó gyűjtő a radiátoroknál is van (nem panelház), az sem csoda dolog....
Ettől függetlenül ha meleg padlót akar, és nem szuper alacsonyenergiás a ház, akkor elég necces a csak padlófűtés.
Létezik meleg padló, ami alkalmas PFre, de általában már ez is drágít, és mindenképpen ragasztani kell, ami tovább drágítja, és ha egyszer cserélni kell, akkor rémálom.
Szóval nem ördögtől való a radiátoros fűtés sem, bár nyilván a felületfűtés a komfortosabb.
Ha van egy kis affinitásod a kétkezi munkához, akkor a padlófűtés legnagyobb részét te is megtudod csinálni, egy segítség kell hozzá, a csőfektetésnél. Utána keresel egy brigádot, aki már látott betont és rendesen tudnak betonozni. Ennél természetesen jelen kell lenned, mert a 200 kilós talicskát simán átolják a csöveken. Ettől még nem lesz semmi bajuk, csak legyenek vízzel feltöltve, nyomás alatt. Ha kilukaszák, akkor legalább látni fogod a feltörő gejzírt. Erre persze ott a nyomásmérő is... Ezután, ha nem értesz a rézcsövek forrasztásához ( ez sem egy nagy tudomány ) kell valaki, aki összeköti a különböző alkatrészeket. Ez már nem olyan drága. És nincs radiátor, sokkal kevesebb a porvándorlás a lakásban, mindenhol egyenletes meleg van, stb.
A padlófűtés viszonylag újkeletű dolog, ezért megkérik az árát, főleg munkadíjban. De ha azt veszed, hogy egy normálisan kinéző radiátor mibe kerül, azt is kell takarítani, be kell csövezni, stb. A padlófűtés csövezését meg kell tervezni, van egy osztó-gyűjtőd, beburkolod egy kis szekrénykével ( bútorlapból bármelyik lapszabászatban megcsinálják ) Pláne, ha jó a ház szigetelése, akkor hawai... Szerintem, a padlófűtésnél sosem találnak ki jobbat.
Biztosan jó a Rehau is, de a magyar Tuba legalább olyan jó, fele árért. Nekem 15 éve van lefektetve és semmi problémám nem volt vele. Ráadásul a Rehau elég szerencsétlen méretekben van ( feltekercselve ). Az 500 m még jó, mert mondjuk 95 m körül lehet egy kör, de egy 500 m-es tekercs nagyjából kezelhetetlen. A Tubánál meg olyat csinálnak, amilyet akarsz, persze külön rendelésre. De a 300 m-es pont jó.
A részedről, ez valóban csak hitvita, mert semmivel nem támasztod alá az érvelésed, csak annyival, hogy " nem igaz", meg barokkos túlzás, stb. Ennél azért egy kicsit szakmaibbnak kellene lenned...
Ha a nappali nem kell, akkor nem feltétlenül kell keverő szelep (+szivattyú, vezérlés, aminek helyet is találni kell!), és akkor tényleg szinte semmibe sem kerül, ugyanarról az osztóról megy.
REHAU alatt is van még minőségi termék, de neked fürdő + konyha két kör talán 150m cső kell, mégha REHAU is, fektetéssel 200 nettó.
Osztógyűjtő adott, radiátor helyére kerül a padló kör..
Kell két termosztát ami a visszatérőt szabályozza , első találat a googliban 32.e bruttós / db
"Padlótemperálás Ha egy radiátoros fűtésű épület kis fürdőszobájában (max. 10 m2) szeretnénk padlótemperálást végezni anélkül, hogy külön cirkulációs szivattyút és előremenő vízhőmérséklet-szabályozást alkalmaznánk, az előző szakaszban tárgyalt falba épített egységhez hasonló megoldással, de visszatérő hőmérséklet-szabályozással érhetünk célt, közvetlenül a radiátoros rendszerről lekötve . Itt vigyázni kell, hogy a visszatérő hőmérséklet-szabályozó termosztátját ne állítsuk 25-30 °C-nál magasabbra."
nekünk korábban (több mint 10 éve épült ) így volt a fürdőben padlófűtés, és nagyon szuper volt, ez igazán meleg padlót tud csinálni, bezzeg most az alacsony energiás házunkban a 30Cos fűtővíz, ha kell éppen fűtés, max nem hideg a padló. Ezt az egyet visszasírom :-)
A két fürdőszoba plusz a konyha volt 600e azzal a címszóval, hogy 400k az anyag mert Rehau csöveket használnak meg a keverőszelep az drága. Kint van a gépész, mert mint mondtam generálba kell csinálnia a dolgokat ez csak plusz volt amit kértem. Igen, az 1.4M az biztos lebeszélés jelleggel volt.
Ez a nem akarom tipikus példája. Nem szoktunk, macera, minek jó az radiátorral is.
Egy bő éves ajánlat, normális cégtől. nekünk is volt ahol 3xos árat mondtak padlóra.
Ami drága az a mennyezet fűtés, ahol nem szerkezetbe kerül.
Alábbi ajánlatban a padlófűtés anyag bagó, a bekötő vezetékek és az osztók a menyyezetfűtéssel együtt vannak, annak csak kevesebb mint a fele jut a padlóra (10 mennyezeti és 7 padló körünk van).
Azóta az anyagár kicsit, a munkadíj nagyon emelkedet, de azért nem ennyire.
ha csak konyha és fürdőbe kell padlófűtés, akkor oda nem szoktak külön kört keverni, hanem a visszatérőre szabályozó szelppel a radiátoros kör vizét engedik bele, feltéve hogy elég alacsony vízhőmérséklet elég a radiátrokoknak, de ez itt úgy látom adott.
12cm. Szóval befér. A teljes sztori az, hogy a konyhánk ilyen U alakú és a jobb berendezhetőség érdekében nem akarunk bele radiátort ezért merült fel a padlófűtés mint alternatíva (van generál kivitelezőm). A 8m2-es konyhára (külön osztóval) meg a két fürdőszobába letekerendő a visszamenőre kaptam egy 600e fölötti árajánlatot. Az volt a válasz, hogy a külön osztó és nem külön teljes kör miatt drágák az anyagok. Ekkora volt, hogy mi lenne ha teljes nappali alá padlófűtést kérnék (mert elvileg akkor jóval olcsóbb az 1m2-re jutó anyagköltség) amire 1.4M volt az ajánlat. Ezért érdekelt az kb ár.
Valszeg villanyfűtést teszünk arra 8m2-re és kész. Olcsóbb és nem kell az osztó ronda tekerőszelepét néznem a nappaliból.
Soha nem számoltam ilyesmit, eleve elvetettem a radiátort. De ha csak arra gondolsz, hogy a radiátoros fűtés esetén a plafont fűtöd, ott sokkal melegebb lesz mint mondjuk 1 m-es magasságban, akkor már van egy csomó veszteséged. És ugye nem a plafonon lakunk... A padlófűtésnél alig érzed, hogy melegebb van a plafon alján.
A másik, hogy magasabb vízhőmérsékletet rosszabb hatásfokkal állítasz elő, mint alacsonyat, különösen a mostani kazánokkal, meg hőszivattyúval.
Ha van rá lehetőség én nem ragaszkodnék a hitel nélküli építkezéshez. Egyszerű pénzügyi okai vannak. Az elkövetkező időkben valószínűleg jelentős infláció lesz ami több mint a 3-4% ami a hitel kamata. A megugrott bérekből ennek kell következnie. Mellesleg a folyamat már javában zajlik csak épp az ami alapján számolják az inflációt még nem mutatja. A folyamat kb 1.5-2 éve indult és még tartani is fog pár évig. Ilyenkor kifejezetten megéri felvenni a hitelt. Csak gondolj arra, hogy ha tavaly ilyenkor felveszed a hitelt és hőszigetelést veszel belőle akkor máris évekre előre megvan a hiteled kamata a nyereségen. Nem beszélve arról, hogy amíg építed a házad addig is áll benne a pénzed ami nettó bukó.
A helyzet nálunk is ugyen ez, de csak 3 százalék a beepithetoseg így a telek 2600nm lett. Hitel nincs és 5 százalék Áfa sincs. Szóval marad a saját erő és haladunk szépen lassan egyszer majd csak készen leszunk de még így is jobban jarunk.
A lakhatási része nem probléma, most is gazdasági épületben lakom :) Itt be lehet jelentkezni, vannak utcanevek, szemétszállítás, posta, igazából minden van a csatorna és az aszfaltút kivételével. Itt 10% a beépíthetőség, tehát rendes méretű házat lehet építeni.
Mi is gyártunk egy 16mm vastag hajópadlót 5mm tölgy kopóréteggel, nut-fédereset, de leragasszuk egy spéci ragasztóval, ami mindig rugalmas marad. A visszája a hajópadlónak meg kell legyen hornyolva. 1omm-res rétegelt lemez van a kopóréteg alatt. Több ezer négyzetmétert készitettünk és szereltünk ebből a padlóból és olajjal kezeltük. Már vagy 1o éve csináljuk, soha nem volt probléma vele. Mérete 1ooo-2ooox12ox16, nagyon szép olajjal kezelve.
De ismerek legalább 1o olasz gyártót, aki spéci padlófűtésnek való svédpadlót készit, általában 9oox9ox12mm méretben, irokkóból, tölgyből és teakból is. Több munkánál szereltem irokkót. Pazar.
Csak oda kell figyelni, hogy az aljzat legyen 2.5% nedvességtartalom alatt és kell használni egy epoxi gyantát is a betonra.
Bírja mindegyik a 42 fokos vizet is, a szerelés után rányomom 3 hétig, hogy dobja fel magát és csak utánna olajozom le.
Ezzekkel a munkákkal sietni nem lehet. Pl. kell aklimatízálni a padókat szerelés előtt 3 hétig a burkolandó termekbe.
Az egyik ügyfelemnél szereltünk egy 18mm vastag gipszlapot amibe CNC-vel ki voltak marva a fűtőcsövek járatai.
Arra azonnal lehet ragasztani svéd padlót. Csak a lapokat rendesen rögzíteni kell (ragasztás és dübelezés) egy teljesen síkra elkészitett aljzatra, hogy ne mozduljanak meg. Akkor nincs padlófűtés felett semmi aljzatbeton és annak nincs tehetelensége sem, azonnal fűt a rendszer, amikor kapcsol a szivattyú, az nem kell egész nap működjön. A gipszlap nem olcsó. Itt is a ragasztó rugalmas kell maradjon.
Svédpadló alá egyáltalán nem tudsz. Egyes faparketták alá sem. Még azok alá ami alá lehet ott is vigyázni kell mert ki lehet nyírni ha túl magas az előremenő víz hőmérséklete.
Bocs. Vedd úgy, hogy nem szóltam semmit, de azért megkérdezném, hogy melyek ezek a burkolatok? Nálunk csak a fürdőben, meg a konyharészben van padlólap, minden egyéb helyen 8 mm-es lamináltpadló és elég sok szőnyeg is van.
