Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Az alábbi méretek a kisméretű kisméretű (módosított méretű) tégla méretei. Az eredeti kisméretű (nagyméretű kisméretű) tégla mérete ennél nagyobb, 6,5x14x29cm. Sokszor találkozni még vele régi épületeknél.
Szigetelésvédő fal 6,5 cm (éltégla) vtg., szigetelés tartófal 12 vm (féltégla) vtg. Szigetelésvédő falnál (6,5cm) először meg kell építeni a falat (teherhordó fal) amire kerül a szigetelés, utána a szigetelést kell fölrakni, majd a védőfal jön. Szigeteléstartó falnál (12 cm) a sorrend fordított. Itt hívom föl a figyelmet, hogy a fal teherbírása kihajlásra és oldalirányból történő macerálásra a fal vastagságának a négyzetével(!) arányos. Tehát 12 cm vtg. fal teherbírása gyakorlatilag másfélszeresse a 10 cm vtg. falnak az előbb vázolt terheléseknél.
Egyszer segédmunkáztam egy ismerősöm családiházépítésénél, a kőműves élére állított km téglából rakta a szigeteléstaró falat. Pillér? Milyen pillér? :-)
Darázsfészkes a beton, bedolgozási hiba. Nem lett tisztességesen bevibrálva. Javítható, majdnem olyan jó lesz mintha eredetileg is jól csinálták volna.
engem sok (20) éve meggyőzőtt egy építész arról, hogy házi betonozásnál, főleg vasbetonnál keverjünk egy kis plastol cnf-et a betonhoz. ez egy jellegzetes szagú barna folyadék, nem kell belőle sok (cement tömegére számolva fél százalék) és a szokásos keverővíz mennyiség mellett is sokkal folyósabb lesz tőle a beton, könnyebb tömöríteni. ha plastol helyett többlet vízzel hígítjuk a betont, az jelentősen csökkenti a szilárdságát (a fölös víz elpárolog, légbuborékok maradnak a helyén, és a levegőnek nagyon kicsi a nyomószilárdsága -- pedig a betont pont azért tartjuk.)
BP-n, kétszintes, bruttó 150nm-es családi ház (kb. 105-110nm lakótér + garázs) tervezés+generálkivitelezése most milyen áron állhat meg? A/A+ (régi besorolás szerint) és vmi normál minőségű műszaki tartalommal (elektromos kapuk, padlófűtés, nem túl drága, de normális burkolatok, szaniterek)?
A tavalyi br. 200-210e/nm árak csökkenő áfával is felugrottak sok helyen 250-270e-re. Esélytelen ez alatt?
A hőszivattyúval hűteni is lehet, a gázkazánnal nem. Tehát, ha a kazánt választod, akkor a hűtést valahogy meg kell oldanod és nem biztos, hogy csak az emeleten.
A hőszivattyúhoz nem kell gázcső+terv+kémény+klíma, a kazánhoz kell,viszont a készülék itt olcsóbb. Ha napelemed lesz és gázkazán, akkor csak a világítás/hűtőt/számítógépet, stb. tudod kiváltani.
Kiszámított fűtési és hűtési hőigény, tervezett hőleadók fajtája, fűtött/hűtött terület mérete, melegvíz mennyiség igénye. Ezek nélkül korai lenne bármiben is gondolkodni.
Hűteni gázzal nem tudsz, ha azt is akarsz, add hozzá a klímák árát is a gázos rendszerhez.
Hőszivattyús fűtést csak felületfűtéssel (padló/fal/mennyezet, ha hűteni is, akkor inkább mennyezet/fal) érdemes kiépíteni, radiátorral egyáltalán nem. Hőszivattyú mellé a későbbiekben érdemes lehet napelemet is tenni.
Mivel nem szeretjük a felület fűtés lassú szabályozhatóságát és mivel szép szőnyegeink lesznek/vannak nálunk csak radiátoros rendszer maradt versenyben. Ha a HMV-et és főleg a HMV energiaigényének súlyát egy új jól leszigetelt házban figyelembe vesszük akkor nekem egyszerűbbnek/olcsóbbnak tűnik még mindig egy kombi kondis tárolós gázkazán mint a hőszipkák.
