Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Nem mindegyik épitési engedély, sok van közte olyan, hogy másnak az engtervéből kell kivitelit varázsolnom, illetve vannak engedély nélküli házátalakitások is.
Az ÉTDR szerinti tavalyi épitési engedélyeink száma 36 volt, ebből 4 még idénre átnyúlt.
De a kollégák is mondják, hogy megmozdult valami, tavaly második félévtől tapasztalható megrendelés növekedés, és végre nem ultra nyomott árakon lehet dolgozni, kb most értük el az 5 évvel ezelőtti árszintet.
Szerintem - nekem az is értelmezhetetlen, hogy egy 60 % -os hatásfoknál kisebb a fűtési igény mint egy 80 %- osnál. Eleve mi köze a fűtési igénynek egy készülék hatásfokához ?
A kérdés, hogy az épület fűtési igénye mennyi.
Az elfogyasztott energia mennyiség adott, ha rosszabb a konvektor hatásfoka, akkor a fűtési igény kevesebb.
De nem tudhatjuk hogy végül is hány fokot tartottak
Legfőképp, mert nagyon külső hőmérséklet függő. Átmeneti időszakban elégtelen, hidegben meg feleslegesen sokat szellőztet.
Aztán az sem volt jó nálam, hogy a fali légbeejtő túl közel volt az "elszíváshoz", így rövidre zárta a légcserét, valamint mivel csak egy fali légbeejtő volt, engem zavart a beáramló koncentrált hideg. Az ablakba tettek pedig túl nagy ellenállásúaknak bizonyultak. Szóval nem jó ötlet a kettőt ötvözni.
Most egy fali limodor lf/m van a fürdőben, fali légbeejtőt felszámoltam. Így most szépen mindenhol szivárog be a friss levegő, de kiemelten a konvektorok felett, ott aereco van/maradt az ablakon, de most már azt sem tennék, csak a vasalat résszellőző funkcióját használnám mindenhol, úgysem nyitjuk ki az ablakot.
De azért azt nem írtad,hogy akkor hány darab is az a konvektor.
Az a számolás is egy kicsit érdekes: mi az hogy igény ?
A 750 m3 egy tényleges fogyasztás volt tavaly. Igaz viszonylag enyhe tél volt. És a te számításod szerint (nem teljesen )az egyik lakásomban tavaly 550 m3 gáz ment el fűtésre. Az 53 m2-es a lakás.
Így a fajlagos n energia 550 x 9,45 /53 = 98 kWó/m2/év ahogy a tied is inkább 750 x 9,45/75 = 94,5 kWó/m2/év. Ami tényleg nem rossz.
De nem tudhatjuk hogy végül is hány fokot tartottak abban a házban, meg azért egy téli mérés még kevés.
De tényleg nem rossz.
Az én 53 m3 -es kéglimben elég kellemes hőmérséklet volt.
Szerintem - nekem az is értelmezhetetlen, hogy egy 60 % -os hatásfoknál kisebb a fűtési igény mint egy 80 %- osnál. Eleve mi köze a fűtési igénynek egy készülék hatásfokához ?
A fűtési igény -hőenergia igény elsősorban az épület fizikai jellemzőitől függ, na meg a bent lévők igényétől ( puhák - nem puhák ).
A gravitációs szellőztetés felszámolása után, állandó alap 60m3/h gépi szellőztetéssel + páraelszívó + légkivezetéses szárítógéppel egy nettó 75 nm-es 1964-es tömör tégla kockát fűtöttem tavaly évi 750m3 gázzal konvektorral. Ebben az idényben 2015.01.18-ig 423m3 gáz fogyott.
Az én házam: 75 nm hasznos
Falon: 12 cm grafitos EPS (ez megfelel 38 PTH + 8 cm-nek)
Hűlési/parapet veszteség nem igazán van, mivel állandóan 0-24-ben üzemelnek. Azt elismerem rosszul is be lehet állítani a konvektort, hogy ki-be kapcsolgasson pl. 0 vagy 5 kW teljesítménnyel (ekkor fog kattogni), viszonylag kicsik is a konvektoraim (3;2;2 kW) de ennyi erővel a kondis kazánt is lehet 24kW-tal 70 fokkal járatni.
Közben megnéztem pontosan,hogyan van a szigetelés pontosan.sorrend:fal,5 cm hungarocel szigetelés,háló,vékony vakolat. Erre jönne rá a fehér nemes vakolat.Valószínűleg igazad van, nem lenne ugyanolyan pontosan mint a másik,de most mit csináljak, ha az előző tulajok szó szerint félbehagyták.Biztos,hogy nem a pénz hiánya miatt maradt félbe.Még jó,hogy volt annyi eszük,hogy legalább az utcafronti rész kész van...
Némi igazságod van. Pl. az hogy több fűtő készüléked van, tehát egy meghibásodásnál van még fűtés a lakásban. Nem kell rohanni azonnal a szerelőhöz. De a hatásfokban nincs igazad.
Véleményem szerint kis lakásokba mondjuk 40 m2 -ig elmegy - főleg ha már van.
Tehát mint írtam is fűtés korszerűsítésről beszélni egy 38 m2 -es lakásban, ha ott van konvektor, tévút, de ki lehet dobni az ablakon 800 eft -ot.
Ezek az 50 m2 alatti lakások egyébként un. darabolással jöttek létre anno. Jó, elegánsan lakásleválasztásnak nevezték.
ezek fűtésére anno ideális volt a konvektor. mert mi volt más lehetőség ? A kályha vagy rövid ideig az olajkályha.
Most hogy ezek a készülékek elhasználódnak, szembesülnek sokan azzal ,hogy átállni fali kazánra költséges móka. De ott van az új készülék, azt kell felszereltetni.
Másokat marketting dumával az elektromos fűtéssel csalnak lépre. Az is költséges. Kivétel a jóval 30 m2 alatti lakásoknál . Mert azért akadnak olyanok is.
és még azt is figyelembe kell venni, hogy egy épületen belül más más tulajdonsággal rendelkeznek energetikailag a lakások. pl. a földszintiek nagyon hidegek, úgy mint a sarok lakások is. De egy emeletközi lakás lehet nagyon jó adottságú is.
Energetikai programok igy számolnak vele, illetve a szakkönyvekben is ennyi van.
Ez pont olyan, mint hogy a kondenzációs kazánra is hiába irnak rá 107%-ot, amikor a valós szezonális hatásfoka 95% körül van legoptimálisabb esetben.
A gázkonvektorra 70-75%-os hatásfokot mondanak "gyárilag", és ebből jön le a valós csökkenés még.
Egész egyszerűen abból adódóan, hogy bár a gáz fűtőértékének a 80-85%-át is leadja hőben, viszont a parapetes konvektoroknál nagyon nagy a hűlési veszteség, tehát befelé kevesebb hő hasznosul ennél.
Ha van egy fűtőberendezésed egy épületben, ott egyszeri kéményi hűlésed van. Konvektornál helyiségenként egy-egy, tehát többszörös.
Havi ennyi, net nélkül. Ezért jár az FTP, a kameraszoftver, a képmentés.
Persze, hogy sok, de egy 40 millás épitkezéshez képest 6 hónapra, amig a nyilászárók be nem kerülnek, nem olyan vészes.
Utána már úgyis lehet belső rendszert csinálni olcsóbban, meg itt is amiatt volt főképp, hogy a monolit födém zsalurendszerét örizzük, mert bérelve volt.
Lesz egy kb. 500W-ig moduláló állandóan üzemelő fűtésed, helyiségenkénti hőmérséklet szabályzással, mely konvekcióval és sugárzó hővel fűt. Kb. +-0,2 fok pontossággal szabályoz. Ráadásul több fűtő készüléked van, melyekben nincs forgó alkatrész, nem adja be a kulcsot 10 év után. Teljesen néma, nem eszik meg évente 5-8e Ft áramot. Áramszünetben is működik. Hatásfoka meg 80% körüli.
A slusszpoén az, hogy az egyik ilyen kamerás épitkezésen ebéd közben bekapcsolódtam a "közvetitésbe" a gépem elöl, és láttam, hogy a szerelőbeton alá rosszul rakják az XPS lapokat.
Azonnal hivtam a művezetőt, és szóltam neki, hogy javitsák ki, amig csak a harmada van szarul lerakva...
Mert különben csak 2 nap múlva derült volna ki, amikor egyébként mentem volna, és már a hálós vasalás is rajta van.
Kültéri IP-kamerát kell venni, meg legyen bent a net a telken.
A havi dij igazából arra van, hogy biztositanak hozzá egy FTP tárhelyet, ahol pl 10 másodpercenként feltöltésre kerül egy kép, és bármikor vissza tudod pörgetni.
Most az egyik épitkezésnél problémás a net bekötése, azon agyalok, hogy egy mobilnetes IP-kamerát rakunk fel, ami mondjuk 5 percenként lő fel egy képet a tárhelyre, illetve akkor, ha "felhivjuk", illetve munkaidőn kivül mozgást érzékel.
De ezt most találjuk ki, megirom ha van konkrét termék illetve ár.
1. Kiviteli terv készités után be lehet kérni árajánlatokat az alapján.
2A. Az árak és referenciák összehasonlitásával megtörténik a kivitelező kiválasztása, aki hozza a SAJÁT femüjét, mivel törvényi kötelessége. Az e-naplót is ő(k) vezetik, neked annyi a dolgod, hogy a megvásárolt anyagok minőségi tanúsitványát odaadod.
2B. Sok esetben legjobb ha van tervezői művezetés, ami kvázi a műszaki ellenőrködést is jelenti. Természetesen meg lehet bizni egy külön műszaki ellenőrt is, de ilyenkor azért számitani kell arra, hogy tervmódositások/kérdés esetén a tervezőt is ki kell hivni párszor.
A műszaki ellenőr ugyanúgy ir a naplóba, sőt igazából ellenőrzi annak a rendes vezetését.
2C. MINDEN főbb szakági munkához kell femü. Tehát kőművesnek, ácsnak, gépésznek, villanyszerelőnek. Viszont ha generál kivitelező van, annak a femüje rendelkezhet olyan jogosultsággal, ami egyszerre ellátja mindegyiket.
Épület:
1. Ha tényleg AE ház lesz, akkor érdemes csak elektromos fűtésbe gondolkodni. Padlóba fűtőfilm, vagy fűtővezeték a betonba, parkettás helyiségekben pedig álmennyezet fölé fűtőfilm.
Az éves fűtési költség ~200e Ft körül alakul nappali árammal, de kb 1 milla/120 m2 áron megvan a komplett rendszer.
2. Érdemes legalább a csövezést kiépiteni, a többi pénzkérdés.
Penészedni nem nagyon fogsz (pláne felületfűtésnél, ami száritja rendesen a levegőt), de reggelre "elfogy a levegő" a hálóban, magyarul kevés lesz az oxigén, rosszabb közérzettel ébredsz.
Ezt ki lehet egyébként váltani csak a hálóban elhelyezett kis hővisszanyerős fali szellőztetőventillátorral is.
3. Nagyon.
Egy barátom vett féláron egy telket egy dombos telken, a félárat ráköltötte támfalakra. Súlyos milliókról beszélünk.
4. Oldalhatáros beépitésnél: 1 méter + épületszélesség + 4 méter
Szabadonállónál: 3 méter + épületszélesség + 4 méter
5. Ez megint helyi épitési szabályzat kérdése, mert sok helyen csak egy tömbben helyezheted el az épületet, nem lehet külön. Meg településképi véleményezés kérdése is, a főépitész hogyan látja jobbnak.
6. Fél évet szánjatok rá a tervezésre-kiviteli tervre-kivitelező kiválasztásra, de a 9 hónap sem ritka.
7. Szerkezetkész: állnak a falak, födém, tető. Emeltebb szerkezetkész: válaszfalak és nyilászárók is.
A kulcsrakész ÉPÜLET hozható ki 180-200e Ft/m2 áron, ennek 40-50%-a a szerkezetkész.
8. 3 évig érvényes az épitési engedély, de ha megkezdted, akkor 5 éven belül kell használatbavételit kérni.
9. Ez területfüggő. Mostanában beköttetjük már a netet az üres telekre, és egy IP kamerával figyeljük az egész épitkezést. Havi 5-6000 Ft, meg beugrónak 60-80e.
10. 40-50%-a az épület költségének.
Szakik:
A kérdés hülyeség.
Ha lesz kiviteli terv, ott mindenre van rajz, és költségvetési kiirás, ami alapján dolgoznak, és azt fizeted ki, ami ténylegesen beépitésre került. Nem azt mondom, hogy 100%-os pontosságú a kiviteli kiirás, de nagyon kicsi szokott lenni az eltérés.
Akkor vedd meg a telket, ha biztosan lehet rá odaépiteni az épületet, amit akarsz. Ez akkor probléma, ha nagyon kilógna az épület a többi közül.
Azt is lehet, hogy a kinézett telekre ELŐRE kérsz településképi véleményt, mert ehhez nem kell tulajdonosnak lenni, sőt még a tulaj hozzájárulása sem kell az eljáráshoz, mivel kvázi nem jogosit fel semmire.
Termésetesen ilyenkor már kész terveknek kell lennie előre...
1. Én úgy csinálom, hogy a kinézett telkek cimét átküldik nekem, én utánanézek a beépitési mutatóknak, valamint a StreetViewon megnézem a környéket. Ez az első rosta. (közművesitettség, beépithetőség, szomszédos épületek/utcakép)
Ha mondjuk nincs StreetView, akkor ki kell menni a helyszinre körbejárni, de ilyenkor 2-3 telket egyszerre nézek meg. Ennek van egy kiszállási dija, és egy óradij.
2. Telek keresése: Ez nagyon településfüggő, legtöbbször ingatlanosok a legjobb megoldás. Csak oda kell figyelni, hogy az általuk adott információ 80%-a ordas kamu.
Tehát a "nincs szennyviz a telken, de két házzal arrébb ott van, simán rá lehet kötni" nem igaz, mert ilyenkor gerincvezetéket kell pl toldani, milliókért-hónapokig.
Adja meg a cimeket, max körbemenni vele megnézni, és utána kussoljon.
Az önkormányzati telekalakitások viszonylag ritkák manapság, de ez is településfüggő.
4. Az alaprajzi vázlatolgatáshoz még nem kell a főépitész, mert egy alaprajzra rá lehet húzni ezerféle tömeget és kialakitást, nagyon kis módositással.
Lásd pl:
1. variáció:
2. variáció:
3. variáció:
5-6. Mint irtam, a településképi véleményezés megejthető telekvásárlás előtt is, de ilyenkor KOMPLETT kész terveknek kell lennie. Ami azt jelenti, hogy adott lesz egy minimális telekszélesség, oldalhatáron álló, vagy szabadon álló, tájolás... tehát kicsit "gombhoz a kabátot" jellege lesz a telekkeresésnek.
Van rá precedens egyébként, tavaly volt ilyen ügyem.
7-8. Engedélyezésre csak épitész, statika és energetika kell.
