Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Csak ha mondjuk 10 méteren van a terepszintbe 1,5 méter leejtés, akkor az alacsonyabb terepszinti részen lehetetlen betartani a magasságot. Ezt nem értem, hogy ilyenkor mihez mérik. Még ha átlagolják is a terepszintet, sokszor akkor is lehetetlen betartani.
Az lenne a kérdésem, hogy egy még létező tetőcserépből lehet-e venni nagykereskedésben 70-80 db-ot? Ha jól tudom ez 7 esével van kötegelve, tehát nekem nem kellene egy teljes raklap, csak annak a negyede. Ez így is beszerezhető?
Vízszintesen hosszan nem szeretnék falat vésni. Minden függőlegesen lemenne a pinyóba, és ott kötözgetném össze a födém alatt. De ezen ne múljon. Ha alul-felül 5-5 centi EPS-t teszek az jó, elég ?
akkor meg mindig ott van a kozepso fofal - mert biztos van -, ami miatt nagyon valoszinu, hogy nem fog tudni olyan alaprajzot/beosztast csinalni mint szeretne/optimalis lenne !
Nezegetheti/bosszankodhat meg 20 evig miatta...
Meg hat a gyerekek 'kerdes, miatt is jobb lenne szabadon/tiszta lappal kezdeni....ha ok is ott laknanak..
Ki kell ásni és körbe kell szigetelni a lábazatot 60-80 cm mélyen 10 cm xps-sel. Passzívház nem lesz, de egy jó AE-ház még lehet. Ami 2x rosszabb (30 kwh/év/nm ), az még mindig kb 8x-10x jobb mint egy átlag magyar családiház. Ha amúgy a mérete oké, én nem bontanék. Az új ház azért drágább lesz, és azt is így fogod megcsinálni, mert azt az xps alapozást amire falak is tehetők nem fogod akkor sem megcsinálni, amint megtudod mennyibe kerül!!!
Szinte kizárt megoldani épeszű költségen, mivel a lábazat/alapozás hőszigetelése utólagosan nagyon macerás. Elég jó AE házat lehet belőle csinálni maximum, de ha csak a főfalak meghagyása lenne, akkor nem érdemes vele foglalkozni.
Meglévő lakóépület mellé pincét rakni megint kényes dolog, itt is jobb az új épület.
Papirmunkában szinte ugyanaz az ilyen jellegű átalakitás/átéptés mint az új épület, kivéve egyes helyeken, ahol meglévő épülethez piszkálva nem kérnek településképi véleményezést, új épületnél pedig igen. Ez településfüggő, meg kell nézni a helyi rendeleteket.
Nem elég csak alulról szigetelni a pincefödémet, több okból sem:
1. a kopogóhanggátlás miatt kell "úsztatni" az aljzatbetont, amihez kell alá lépésálló EPS
2. a csövezés falba vésése irtózatos hülyeség. Olcsóbb és jobb elvinni a padlóba, valamint logisztikai képtelenség csak a falba vinni mindent... Hogyan képzeled pl megoldani, ahol az áram keresztezne egy viz vagy fűtéscsövet? Kivésel 10-12 cm-t a TARTÓFALBÓL?
Tessék berakni 5 cm lépésálló EPS-t a padlóba, és abban elférnek a csövek, még ha keresztezni kell, akkor is.
Azt szeretném megkérdezni a hozzáértőktől,hogy 1 régi /'74-ben épült,szuterin nélküli,salakblokkból épített/ házat fel lehet e úgy újítani,hogy passivház közeli értékeket adjon? Mivel a fekvése tökéletes a passivház kialakításához.Vagy inkább toljuk le és terveztessünk-építsünk ujjat /csak a főfalakat akarjuk meghagyni/?Szuterint amúgy is mindenképp akarunk valahová.Ill. papírmunkával mennyi többletet jelent a ledózerolás és új építése?50es házaspárnak lenne a nyugdíjas éveikre,sok extrát nem akarunk de 1 olcsón fenntartható,jó minőségü anyagokból épített házat igen.Csak azt nem tudjuk,hogy a gyerekeink közül ki akar,vagy nem,odaköltözni.
találtam egy ilyet, 10. oldalon vannak az érdekes részek.
Mondjuk itt perlittel töltenek, de az EPS is hasonlóan jó hőszigetelő.
Z irányban üreges vs töltött tégla: 0,677-ről -> 0,162-re. Akkor a 44T-nél is hasonló lehet a javulás, de valahogy nekem ez az EPS gyöngyös töltögetés szimpatikusabb (ha nem vernek agyon miatta a kőművesek egy lapáttal :I )
De akkor hasonlóan jó megoldás, egy szigetelt sávalap? Mondjuk a szerelőbeton aljától számolva még 40cm mélységig a falon lévővel megegyező vastagságú xps?
Illetve ha mondjuk 30 PTH alsó vagy alsó két sorát kitöltöm EPS gyönggyel, ami olyan ~50e Ft, azzal is hasonlóan jó eredményhez juthatok?
Ha ki van tömve gyapottal, akkor a cellák hőszigeteltek, nem pedig levegő (rosszabb esetben habarcs) van bennük, tehát nehezebben hűl át minden irányból.
Igazán akkor van jelentősége, ha padlófűtés van, mert a padlófűtés betonja oldalirányból melegiti az alsó sor téglát, és emiatt (is) jobb, ha ez hőhidmentesebb, mint a többi falrész.
Alápincézésnél a legjobb, ha a pince alulról van hőszigetelve, valamint a P44T-t én beraknám a pince FELSŐ sorába. Így a pincén belülről kevésbé tud áthülni a koszorúnál a födém. (ugyanezt a célt szolgálja a pincefalra belülről rakott peremsáv, csak mivel hülyén néz ki és sérülékeny, szinte sosem rakják fel)
Segítsetek egy kicsit mert nem értem, miért éri meg az alsó sor 44-es szigetelt tégla. Értem, hogy ki van tömve gyapottal, de ha azt nézem hogy alulról felfelé hogyan vezeti a hőt, ott pont számít szerintem, hogy van e benne gyapot, vagy nincs.
Így érzékelhető a nem kis különbség a szigeteltségben. Nem kérdés, hogy ez az alsó sor 44T megéri.
Nekem nem szerelőbeton lesz, mert pince lesz alatta, tehát födém.
Így nálam az 5. pontban leírt """és a szerelőbeton alatt egy peremsávban 5 cm XPS.""" gondolom nem működik, mert a födémgerendának (LMF) 6 méteren 10 centi felfekvés kell. Cserébe nem kell XPS, (elég az EPS) mivel a pincefal felső 1 métere már 30 NF tégla, alatta szigeteléssel.
A végső aljzatbeton oldalára (tehát a tégla oldalához) mindenképpen kell a polifoam szegélyperem, tökmindegy milyen a falazat.
Ennek a lábazati résznek a fokozatai hőhidmentesités szempontból (egyre jobb felé haladva):
1. Hagyományos téglafal, sávalap, kivül XPS lábazati hőszigeteléssel a szerelőbetonig.
2. Hagyományos téglafal, sávalap+zsalukő lábazat, kivül XPS hőszigeteléssel a sávalap tetejéig (1-2-3 zsalukő magasság szigetelt)
3. P44T Profi az alsó sorban, sávalap+zsalukő lábazat, kivül XPS hőszigeteléssel a sávalap tetejéig (1-2-3 zsalukő magasság szigetelt)
4. Hagyományos téglafal, sávalap+zsalukő lábazat, kivül XPS hőszigeteléssel a sávalap tetejéig (1-2-3 zsalukő magasság szigetelt), valamint a zsalukő belső oldalán függőlegesen 5 cm XPS, és a szerelőbeton alatt egy peremsávban 5 cm XPS.
5. P44T Profi az alsó sorban, sávalap+zsalukő lábazat, kivül XPS hőszigeteléssel a sávalap tetejéig (1-2-3 zsalukő magasság szigetelt), valamint a zsalukő belső oldalán függőlegesen 5 cm XPS, és a szerelőbeton alatt egy peremsávban 5 cm XPS.
6. Lemezalap, komoly XPS hőszigeteléssel alatta.
Értelemszerűen minél jobb, annál drágább is.
Viszont a háznak ez a része utólag sem javitható, mert nagyon maximum a lábazati XPS-t tudod vastagitani, ami viszont bizonyos vastagság felett (~10 cm) már mérhetetlen javulást hoz csak. Cél az, hogy a hideg útját minél jobban megnöveld, illetve minél hőszigeteltebb szerkezeten kelljen átmennie.
Az 1. változatnál kb 1.15 W/mK a lábazati (vonalmenti) hőveszteség (~600 m3 gáz/év), a 2.-nál 0.7 körül, a 4-5nél 0.5 (270 m3/év), lemezalapnál már PHPP-vel számolni kell, tud nagyon kevés lenni.
(a gázfogyasztás 100m2-es épületre, 100 fm lábazattal, 30 cm-es kiemeléssel van kb)
Egy AE ház összfogyasztásának a FELÉT adja a rossz lábazati kialakítás.
A téglák belső fele síkol, tehát a 30-as tégla 5 cm-t lelóg róla kifelé. Értelemszerűen a szerelőbeton és a lábazat is beljebb kerül ezzel az 5 cm-el.
Igy a lábazati XPS lesz vastagabb ennyivel.
Nem kell alá semmi teherelosztó, ennek a téglának ugyanolyan jó a teherbirása, mint a többi vázkerámiának. Sima habarcs, és kész. Jól kell lehúzni a szerelőbetont, ennyi.
Régebben Ytong A+t rakattunk a fal alsó sorára, de annak a teherbiró képessége fele/harmada a vázkerámiának, és merevitő pillér nélkül az új statikai szabványt nem elégiti ki a falazat ezzel, így több bonyodalmat okoz az alkalmazása, mint amennyit megold.
