Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
talán a teljes osztály igen, de szerintem egy magányos TELAR nem valószínű...
amit olvastam, hogy automata felderítésre, sőt osztályozásra (helikopter, vadászgép, ballisztikus rakéta) is képes a "non-cooperative target recognition (NCTR)" rendszere segítségével, de magát a kilövést csak az operátor indíthatja.
Nincs forrásom, egyszerű logika. Nekem valahogy az jött le a cikkből, hogy szerintük a radar automatikusan követni kezdi a célt, és a rendszer magától indítja a rakétát. Ebben a formában ez marhaság.
Mind a Patriot, mind az Sz-300PMU képes automatikus cél felderítésre és elfogásra, illetve rakétaindításra kezelői beavatkozás nélkül.
A BUK valahol azért inkább ezeknek a kortársa, úgyhogy én azt feltételezném hogy tudja.
Kíváncsi lennék miből gondolod hogy nincs automata üzemmód, illetve az infó forrásodra a BUK-al kapcsolatban.
Nincs forrásom, egyszerű logika. Nekem valahogy az jött le a cikkből, hogy szerintük a radar automatikusan követni kezdi a célt, és a rendszer magától indítja a rakétát. Ebben a formában ez marhaság. Az igaz, hogy automata indítás van, pl. a Nyevánál, Oszánál (és szinte biztosan a Buk-nál is) de ott mégiscsak az ember aki a célt kijelöli neki. Lehet, hogy én értelmezem rosszul, németül egy mukkot sem tudok.
Másik meg hogy ez a cikk nem egy szakmai oldalról van, olyan "tömegmédia" érzése van az egésznek. Ők meg ugye a BTR-t is harckocsinak nevezik.
Sajnos a német cikk ostobaságokat állít. A Buk-nak nincs ilyen "automata" üzemmódja. Mindenképpen szükség van egy emberre, aki megnyomja az indítógombot.
BUK rendszert nem exportálták a Varsói Szerződés részére, hamarabb érkezett a hidegháború vége.
(a csehek voltak átképzésen)
Kíváncsi lennék miből gondolod hogy nincs automata üzemmód, illetve az infó forrásodra a BUK-al kapcsolatban.
Hú, engem hogy ledorongoltak, hogy az üteg szót használom egy osztályra (?). :)
Én még ma sem tartom kevésnek az 4-6 tűzcsatornát egy "üteg" tekintetében, a 24 meg egyenesen overkill, hiszen ennyi rakéta nincs is összesen az üteg járműven csak teljesen ideális esetben.
volt egy érdekes rész is a doksiban, a "Spotter". hogy az egyedül operáló TELAR egységet ne tudják olyan egyszerűen kilőni, az általában kikapcsolt radarral várakozott volna, egy 30-50km-re lévő megfigyelő derítette volna fel a célt és rádión közölte volna a TELAR-al. a radart pedig csak a legszükségesebb esetben kapcsolták fel, és a megfigyelő adatai alapján gyorsan meg is célozhatták.
Ezzel az volt az orosz tervezok celja hogy egy tuzvezeto radar kilovese utan meg az egesz rendszert ne kelljen leirni mivel a tobbiben meg mindig ott van tovabbi tuzvezeto radar ami meg korlatozottan onalloan felderiteni is kepes.
Részben. A másik probléma a Kub-al, hogy mindössze egyetlen célcsatornája van. A Buk-nál ezt akarták orvosolni. A régi változatok (Buk, Buk-M1, Buk-M1-2) esetében az üteg 4-6 célcsatornával rendelkezik (attól függ hány SzOU van, a KP 6-ot tud egyszerre kezelni maximum), a hidegháború idején ez elég veszélyessé tette a rendszert. Ma már kicsit kevés, de szerencsére szolgálatba állt a Buk-M2, aminek fázisvezérelt antennája van, így egyetlen SzOU már 4 célt támadhat egyszerre, az üteg meg akár 24-et!
Másrészt, két SzOU együtt csúnya dolgokra képes, a fejlesztés célja volt ez is. Hagyományos zajzavarással próbálkozni öngyilkosság, még a régi változatok is egyszerűen kiháromszögelik a célt. Más zavarási technikák hatásossága is erősen lecsökken.
Nem lehet csak úgy kilőni. A rakétának meg kell világítani a célt. Ha esetleg mégis valahogy megtörténik, a rakéta magától nem keres célt, ez radarirányítású rakéta, a célt megvilágítják neki, és a rakéta a célról visszaverődő radarhullámok alapján proporcionálisan közelíti a célt. Ha nincs ilyen radarrjel, a kilőtt rakéta x időn belül megsemmisíti önmagát. Magához a megsemmisítéshez is kell a megvilágítás, a közelségi gyújtó ez alapján számolja, hogy mikor kell robbantani.
Szerintem ami itt keverve van az az automatikus kovetes.
A lenyeg hogy a BUK rendszer a KUB rendszert valtotta ami meg a mai napig rendszerben van tobb orszagban tobbek kozott Magyaroroszagon is.
A KUB hasonlo felepiesu mint a BUK van egy kozponti felderito radar meg egy tuzvezeto radar es a raketa indito jarmuvek. No marmost kiderult hogy a tuzvezeto radart a frekvenciaja alapjan nagyon konyu azonositani es azt kilove az egesz rendszer nem tobb mint par igen tuzveszelyes aluminium rudacska. Az az hasznalhatatlan.
Ez tortent a BEEKA volgyben is amikor az izraeliek lerendeztek a KUB utegek tuzvezeto radarjait es utanna mar csak apromunka aradt a tobbi raketahordozo kilovese.
Erre jott az uj orosz fejlesztes a BUK ahol a raketa hordozo jarmuvek kaptak egy egy tuzvezeto radart a nozijukba es ez a radar meg korlatozottan felderitesre is kepes.
Ezzel az volt az orosz tervezok celja hogy egy tuzvezeto radar kilovese utan meg az egesz rendszert ne kelljen leirni mivel a tobbiben meg mindig ott van tovabbi tuzvezeto radar ami meg korlatozottan onalloan felderiteni is kepes.
No mar most ha egy ilyen infito szallito kocsi amiek a nozijaban ott ficereg a tuzvezeto radar es befog valait akkor a rendszer kepes azt "automatikus kovetesbe " fogni az az onnentol nem veszti el es kiszamolja az iealis inditasi parametereket. Ezt a radarkezelo kepernyojen vizualisan es hangal is jelzi ami utan a kezelo eldonti hogy megnyomja a gombot es indit vagy nem.
Tehat van automatikus kovetes de az nem automatikus lovoldozest jelent. Ahoz emberi dontes kell.
Az író valószínűleg keveri az autonóm móddal, ami annyit jelent, hogy egy TELAR egység működik autonóm módon, a szokásos csoport helyett, ahol van parancsnoki jármű, radaros egység (TAR, Snowdrift radarral) és több indító jármű.
A hidegháborúban rájöttek, hogy a csoport nagyon sérülékeny, és a radar jármű kilövése esetén (pl. HARM rakétával) lefejezné a csoportot. Ezért korlátozott módon a TELAR egységek is tudnak célt keresni, befogni és indítani. Nyilvánvaló, hogy az egyes autonóm TELAR egységek korlátozott lehetőségekkel működnek, amikor nélkülözik a parancsnoki, illetve a nagyobb radaros egységet. A Snowdrift radar helyett egy egyszerűbb Fire Dome radar van rajtuk.
Ebben a módban emiatt nincs IFF (idegen-barát felismerő rendszer) és NCTR (célfelismerő rendszer) sem.
Tehát autonóm és nem automata módban ezek a különálló egységek is tudnak tevékenykedni és valószínűleg ez vezetett a kataszrófához, mivel a teljes csoport "rendeltetésszerű" használatakor véletlenül szinte kizárt, hogy polgári gépet lőjenek le, de autonóm módban a TELAR sajnos nem rendelkezik a szükséges adatokkal.
De még ebben a módban is elvileg 3-4 ember kell a harchoz és nem kevés szakértelem.
Sajnos a német cikk ostobaságokat állít. A Buk-nak nincs ilyen "automata" üzemmódja. Mindenképpen szükség van egy emberre, aki megnyomja az indítógombot. Egy utasszállító nagyon könnyű célpont, így bőven elég egyetlen rakétát indítani, ezért is hiányzott csak 1 db a SzOU-ról (önjáró indítóállvány + tűzvezető radar)
A rendszer alapjában véve úgy működik, hogy van egy felderítő radar, a SzOC, ez céladatokat szolgáltat a vezetési pontnak (KP), ami ezeket szétosztja az indítóállványok között (SzOU)
Persze a SzOU korlátozottan tud autonóm módon is működni, de a lényeg, hogy minden esetben az ember dönti el, hogy mire, mennyi rakétát indít.
"Josef Resch októberben egyszerűen hülyeségnek nevezte a német titkosszolgálat vezetőjének beszámolóját, amiben azt állította: amerikai műholdfelvételek alapján egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy a Buk-rakétát az ukrán szeparatisták által ellenőrzött területről lőtték ki. A német titkosszolgálat szerint hamisítványnak tekinthetők azok a felvételek, amelyek szerint az ukrán hadsereg indította a rakétát, illetve azok, amelyek szerint egy vadászgép is feltűnt a malajziai utasszállító közelében. Resch szerint a jelen helyzetben egyik verziót sem lehet még kizárni. Ezen az állásponton van a tragédia okait vizsgáló, nemzetközi vizsgálóbizottság is."
"Persze a többi eredményükön is nagyvonalúan átugrottál, a földi, és hajó bázisú AESA radarokon, amikben szintén ők voltak az elsők, szintén sok évvel megelőzve mindenkit. "
Akkor miért vesznek szar PEASA SPY-1D -t az USÁ-tól és használják a saját továbbfejlesztésű Kongo és Atago osztályokon? :)
Csak úgy barátilag kérdezem hogy tudod e mi a különbség az IOC és a FOC között?
A japánoknak 2000 ben már bevethető AESA radarral szerelt vadászgépük volt.
Az F-15C-ből 2000 decemberében vették át az elsőt, de FOC ot sosem kapott a 18 darab AN/APG-63v2 mert a tesztek során kiderült hogy nem alkalmas harci bevetésre. Leállították az upgrade programot alig 18 egység legyártása után, és végül 2007 ben érték el a FOC-t de már az AN/APG-63v3 al. Igen. Abban a 18 ban is lecserélték a radart.
Nem tudod úgy csűrni csavarni hogy ne az derüljön ki hogy a Japánok voltak az elsők.
Úgyhogy 2007 előtt az USA-nak nem volt ténylegesen bevethető AESA radarja a levegőben.
Szemben a Japánokkal akiknek akkor már hét éve megvolt.
Az már csak hab a tortán hogy a Raytheon az F-2 program során 100 ezer dollárt fizetett a licencért, és egy J/APG-1 prototípusért, valamint a teszteredményekért a kilencvenes évek közepén, hogy saját fejlesztéseihez felhasználhassa.
Azt még megértem hogy az oroszokat rühelled, de hogy a Japán mérnökök teljesítményével mi bajod azt fel nem foghatom.
Persze a többi eredményükön is nagyvonalúan átugrottál, a földi, és hajó bázisú AESA radarokon, amikben szintén ők voltak az elsők, szintén sok évvel megelőzve mindenkit.
Bocs, ez orbitális marhaság. Az F-15C + 2000-es dátum az bevethetőség volt és az F-22 radarja is az kell hogy legyen a 2005-ös IOC-hez és a Super Hornetnél is megvolt.
Ja igen, azt el is felejtettem írni, hogy az USA illetve a Raytheon az F-2 közös fejlesztési program keretében megkapta az egyik J/APG-1 prototípust és a teszt adatokat még '95 tájékán. Aztán hirtelen előálltak egy hasonlóval :) Biztos csak véletlen :)
