Reménykedem valamelyikőtök segítségében.4 éve épült rönkházunk több gócpontján a rönkben farontók vannak.A lyukméretek alapján nem egyfajta a nyavalyás(vannak nagyobb ovális kisebb kerek lyukak).Ha van közöttetek valaki aki már megvívta a harcot velük megírná milyen szert használt?A Bohemit és a xylamon nwm működik sem szórással sem injektálással.Köszönöm.
van valakinek tapasztalata az elmúlt pár hónapból mennyire mentek el az árak a gerendaházas cégeknél? A fa árának emelkedése mennyire látszik az árakon? Főleg az erdélyi cégekre lennék kíváncsi, mert ők a fát helyből intézik maguknak nem nemzetközi beszerzésből adott esetben.
Sziasztok, 2004-ben épült gerendaház vásárlásán gondolkozunk, mik azok a figyelmeztető jelek (hátrányok) amikre oda kell figyelni? Előre is köszönöm a válaszokat!
Megfigyeltuk hogy a gerendahazon amiben lakunk, az egyik (del fele nezo) falnal erdekes modon az ablakok alatt kituremkedik a fal. Ez nem hirtelen tortent, de most felfigyeltunk ra, mivel hogy mar 10-15 centimeterrel kipuposodtak a gerendak. Ez veszelyes lehet? Mit gondoltok?
Akkor nézegessél a youtubon ilyen irányú filmeket.
Van bőven.
Kanada északi részén a gazdagoknak, hobbiból. hatalmasak !!
A nagy Oroszországban, főleg Szibériában ( de az európai részen is ). fa van bőven, hideg fagy 9 - 10 hónap... téglából szűk az idő építeni. Igaz az orosz részek faházai lényegesen szerényebbek mint a kanadai dúsgazdagoké.
Egy gerendaház-mint családi ház-vásárlásán gondolkodunk. Maga a gerendaház, elég ismeretlen számomra. Esetleg tudnátok segíteni ismeret anyag beszerzésében? Mik az előnyök, -hátrányok, pozitív-negatív tapasztalatok,esetleg mik a buktatói egy ilyen háznak?
Tudom jól, bosszant is erősen. Egy antibiotikum utóhatása. Ezt nem lehet izomból megoldani. Sok évet tüzeltem le, nem felejtettem el egyszer csak a metódusokat, gondolhatod.:) Ez viszont beütött. Szabadtűznél is jelentkezik. Nem akarok offolni. Ilyen irányú, biztonságos megoldás érdekel rönk esetén.
Azt én értem, csakhogy a rönk, a fafal hogy reagál erre, kivitelezhető, működik? A kérdés meg amiatt van, mert nem lehetek sajnos 1 helyiségben a tűztérrel (CO-t nem jól tűri a vérem-szervezetem). Így a hatékonyságnál is fontosabb a teljesen elszeparált égéstér a tartózkodási helyiségtől. Ez van, ezt kell szeretni, megoldani. Nem is valószínű, hogy ez változni fog, vagyis a kérdés az, hogy tegyek-e le a tüzeléses rönkház-álomról vagy van opció.
Én is így gondolom, ellenpontozni muszáj a hiányosságokat. Ezt viszont először olvasom, hallom, hogy egy tömeg drágább lenne, mint egy cserép. Igaz, vályogban lakom, de olthatatlan álom egy rönk, ám a mostani helyzetben is azt kutatom, azt igyekszem kitalálni, hogy keményfára melyik a leghatékonyabb megoldás. 1 kályhára való tégla talán van itthon, de a 2 közül melyik lehet a hatékonyabb? Kérdés2: rönkház esetén melyikből könnyebb falon átnyúló megoldást megépíteni?
Aki nem elektromosan fűt, az milyen kályhával teszi? Vályogfalhoz képest itt folyamatos fűtést igényel a ház, nincs hőtárolás a gerendákban, így a kályhának kell ellenpontoznia ezt. Ki hogyan oldja meg?
Tudnál nekem privátben egy email-t küldeni? - szivesen kérdeznék pár dolgot a házról, mert mi is nagyon hasonlóban gondolkodunk fűtés terén is, és nem akarom a fórumot traktálni a kérdéseimmel. email címem az alias nevem az utolsó "1"-es nélkül [KUKAC] gmail
Hogy mennyi párát ill nedvességet tud tárolni egy rönkház az elsősorban a tömegétől függ. Egy több száz, sőt ezer tonnás ház nagyon sokat, egy házacska kevesebbet.
Kanadában a gazdagok fenn északon építenek hatalmas gerendaházakat, de azok is csak pár száz tonnásak lehetnek.
A Fa légszáraz korában kb. 20 % nevességtartalommal rendelkezik (hogy konkrétan mennyi megnézhető ), nyersen durván 50 %.
Tehát egy hatalmas ház, ami 500 tonna.... nagyon nagy , abból a rönk pl. 60 % ( mert vannak eleve szárazon beépített anyagok is(tehát 300 tonna nyersen beépített rönk anyag, akkor az elveszti a tömegének 30 %.... a víz száradás miatt elmegy.
Na de ki az aki nyersen beépíti a rönköt ?
Na szóval beáll a légszáraz állapot, annál a volt 500 tonnás háznál minusz 90 tonna. Lesz az 410 tonna, ebből a száraz faanyag kb. a fele. Tehát az a kb. 250 tonna fa párszázalékot fel vesz és párszázalékot lead. Tegyük fel 5 % vesz fel , többet nem...
Tehát nem jelentős a pára szabályozás.
Amúgy nem csak a rönkház hanem minden porózus építőanyagból épült épület hol felvesz nedvességet hol lead, de nem jelentős ez a mennyiség.
A laikusok vakítására... bocs elkápráztatására használják az ilyen fogalmakat...
kérdezem mi a szitu, mert itt a párából adódó gondokról írnak ott ahol meg kaserolják (forgalmazók) a rönkház előnyeit ott, meg azt, hogy jól felveszi és amikor kell kiadja a nedvességet. nem hiszek, csak tájékozódnék. gondolkoztam rönkházon, de mutatott az ismerősöm egy infrás felvételt és elment a kedvem, most meg ez a nedvesség, a sok csapadék, rovarok?!?
valahol azt olvastam, h a rönk ház egyik nagy előnye, h akár több tönna vizet is fel szív a párából és ki adja amikor száraz a levegő és ezért nagyon egészséges a klimája. akkor ez ne igaz? ill lakkozva vannak a falak?
