Először is boldog új évet kívánok minden kedves szaktársnak!
A homokszórást csináltatom erre szakosodott ismerőssel, saját berendezésem nincs. Galvanizálandó felületeket inkább csiszolni jó, a festendőket homokszóratni.
Foszfátozni csak a már fémtiszta alkatrészeket szoktam. Előtte valamelyik eljárással (drótkorongozás, savas fürdetés, homokszórás) rozsdátlanítani kell: ecet, vagy sósavas fürdetés után forróvizes öblítés, majd Welldone hidegzsíroldóval közömbösítem az esetleges savmaradékot, és újabb forróvizes öblítés. A kisebb alkatrészeket fürdetéssel foszfátozom, vízmelegítőben hevítve az anyagot, néha megmozgatva azt nekem pár perc elegendő a szürke foszfátréteg kialakulásához. Nagyobbaknál pedig ecsetelni szoktam. Végül szárazra törlöm. Ki kell tapasztalni. A gyárilag csak foszfátozottakat még olajos ronggyal is áttörlöm, ami az olajfilm által egy plusz korrózióvédelmet ad neki. Nyilván festendőknél ez kimarad, ott festés/gittelés a következő réteg.
A homokszórást és a RO55-özést konkrétan hogyan csinálod? Van pár vasam amit megvarázsolnék, de se a RO55-öt se a homokszórót nem használtam még soha, nem tudom mire kell figyelni, mi a helyes technológia, főleg a RO55 esetén.
Azért kíváncsi lennék a Varrógép-, és Motorkerékpáráruház, és a Jurisits-féle kerékpárokra. Gondolom túl nagy szériát nem értek meg, amiben része lehetett a WM kerékpárgyártása beindulásának is.
Igen, igen, az az "átkozott" alkohol... :-)) Van, akiből kihozza a lumpenprolit, és van, akit költészetre sarkall, miközben révetegen kitekint ablakán...
Kisebb alkatrészek,pl. dinamótartó festéséhez a Very Well olaj- és benzinálló aeroszol vált be. Ez viszont ahogy az előző hozzászólásomban írtam, rendkívül gyorsan szárad. Az ekkora darabokhoz viszont kényelmes. A névtáblám fehér alapfestését is ezzel készítettem, szintén 3 rétegben.
A magam részéről aeroszolokkal kísérleteztem. Egy akkora darabhoz, mint a váz, nekem leginkább a Neolux vált be, mert az akril bázisúak olyan gyorsan száradnak, hogy nem képesek szépen elterülni, egyik-másik túl sérülékeny is, pl. Maestro. Ez meg ha régi is, legalább autó- és motorzománc. Állítólag nem túl tartós a fénye. Persze ennek is megvannak a maga fortélyai, pl ha nem várod ki a várakozási időt, képes a saját maga előző rétegét felmarni, ugyanis legalább 3 vékony réteg kell belőle a megfelelő rétegvastagsághoz. Korróziógátló alapozó használatát mindenképpen ajánlom sőt, én mostanában már a fémtisztára homokszórt/drótkorongozott felületet elsőnek RO55-tel foszfátozom is. Utána jöhet az alapozó.
Üdvözlök mindenkit, csókolom, elnézést a zavarásért... :-))
Tudom, még nem veterán kategória, hisz csak 44 éves a drága, de ha esetleg valakinek mégis elnyerné a tetszését ez a szemtelenül fiatal drótszamaracska, legyen szíves, nézzen át az adok-veszek topikba, egy kis tanulmányozásra... Köszönöm...
A régiekkel már kivonultunk a pusztaságba mer mi nem követ törünk hanem katedrálist építünk majdan a kárpáti kánaánban. Miután a Kerékpár-Nagyhatalom kiválasztott a nyáját mozgósító pásztorantalává, aki megmenti népét a gonosoztól segítek megtéríteni minden kissembert és általam közösen áldozni a disznófejű nagyúr előtt az eredetiség oltárán, ahogy meg vagyon írva.
Jelenleg a Facebook-on (birkák ördögtől való aktuális gyűjtőhelyén) tartunk fenn virtuális oltárokat.
A VETERÁN KERÉKPÁROK kissé Újabb Testamentumát a régiből tökéletesített szövetségünk vési majdan kőbe, mert néhol még átírásra vár a piszkozat homályos részeire borult sör végett. Még számos nagyhalom információ-titok belengetésére és csepegtetésére számíthat a fajunk nemzetünk nyája mire felvirágozának és válunk kissből naggyá, hatalmassá.
Kerékpár és Motorsport, 1933 A Kerékpár kisipar fejlődése — objektív kritikai szemmel nézve — rohamléptekben halad. Ennek szükségszerűségét nem kell hangsúlyoznunk , mert aki a magyar kerékpáripari és kereskedelmi viszonyokat ismeri tudja, hogy a vámháborúk megszűnéséig sokat kell haladnunk, hogy a szükséglet kielégítésére felkészülten áljunk. Ma nincs behozatal és behozatali tilalmak néhány nagy és jelentős iparvállalatot vezettek rá a kerékpár alkatrészek és felszerelési cikkek gyártásának bevezetésére. A nagy iparral egyidejűleg kis emberek is intenzívebben kezdtek foglalkozni tömegtermeléssel és valljuk be teljes sikerrel. Rámutatunk például Éllő Nándor Rombach utcai üzemére. Ez a középkorban lévő (40 éves) képzett műszerész 7 évvel ezelőtt kezdte meg az alkatrészek iparszerű készítését és ma már ott tart, hogy tengely, csésze (menetes és peremes) steirung, conus stb. készítményeit mindenütt ismerik és ezeket ma a nagykereskedők útján minden kereskedő és műszerész megszerezheti és raktáron tartja. A cég szépen berendezett üzemében komoly szakembereket foglalkoztat, közel 20 embernek ad megélhetést. Árúi, árban, minőségben egyaránt versenyképesek. A körülmények mérlegelésénél önkéntelenül az a megállapítás kínálkozik, hogy az ilyen rationális kisüzem teljesítőképességben vetekszik — sikerrel a nagy iparvállalatok kis kerékpár osztályaival. Úgy áll az eset ugyanis, hogy nagyvállalataink nem tudni mi okból mostoha gyermekként kezelik. A kis melléküzletet jelentő kerékpár vagy alkatrész gyártását. A külkereskedelmi mérlegünk passzív tételeinek csökkentésénél — a korlátozások megszűnése esetén — nagy szerep fog jutni szakmánk törekvő kis iparának, miért is azok támogatást érdemelnek.
Kerékpár és Motorsport, 1934 Az ÉNB alkatrészek kiválóságára jellemző, hogy a Tour de Hongrie győztes is ÉNB forgórészekkel szerelt gépen defektus nélkül abszolválta az 1000 kilométeres távot. ÉNB alkatrészekkel versenyezni fél győzelmet jelent.
Az ötnapos Tour de Hongrie 1000 km-es távján az abszolut első Velvárt gépen, ÉNB forgórészekkel, győzött! A világhírű olasz Tabucchi versenyszingó és a világmárkás Oscar Egg anyagból készült VELVÁRT kerékpár Budapesten egyedül Velvárt Nándornál [Budapest, VII. kerület, Rottenbiller ucca 56. szám] kapható
Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 1938 ÉLLŐ NÁNDORműszerészmester kartársunk üzeme, mely az ország egyik legmodernebbül berendezett vállalata, már eddig is osztatlan elismerést aratott a szakmában csapágytengelyeivel és csapágycsészéivel, melyek a legjobb minőségű angol árúval is minden tekintetben felveszik a versenyt. A jövő évi kerékpársaison közeledtével az üzem — ha lehetséges — még tetszetősebb és kifogástalanabb chrómozott kivitelben hozza piacra gyártmányait, amit a tökéletes üzemi felszerelés, u. m. speciális revolverpadok, marópadok, esztergapadok, a Durferit rendszerű edzöberendezés stb. könnyen lehetővé tesznek. ELLŐ NÁNDOR üzeme a szakmában 15 éve vezető helyen áll, ami tökéletes biztosíték arra, hogy gyártmányai úgy minőség, mint pedig kivitel tekintetében semmi kívánni valót sem hagynak hátra. Mindezek alapján nyugodtan ajánlhatjuk úgy az anyaországi, mint pedig a visszatért felvidéki kartársak figyelmébe: ÉLLŐ NÁNDOR üzeme (Budapest, VII; Rombach-utca 1/c.) ÉNB márkával hozza forgalomba gyártmányait.
Pluhár István (szerk.): Az Országos Sportközpont kebelében működő magyarországi sportegyesületek története
(Budapest, 1942) Bécs Ferenc műszerész, kerékpár- és rádiókereskedő, Budapest. Mint kerékpárversenyző, előbb a Jóbarát KK, majd az UTE színeiben 1922- ben kezdett versenyezni. 1925-ben megnyerte a Szent István-díjat, ahol külföldi nagyságok is szerepeltek. 1926 ban 10 km-es pályabajnok lett. Ebben az évben Rohrichhal majdnem minden párosversenyt megnyertek. 1927-ben mint motorvezetéses versenyző indult s mint ilyen is több győzelmet aratott. Ez idő alatt több alkalommal képviselte a nemzeti színeket. Mint sportvezető is a legjobbak közé tartozott. Igen sok jó magyar versenyzőt nevelt a kerékpársportnak, közöttük Orczán Lászlót is. 16 évvel ezelőtt kerékpárszaküzletet nyitott, azóta szakszerű versenykerékpárokkal látja el a versenyzőket. Az utóbbi 10 év alatt legtöbb versenyt „Bécs“ géppel nyerték. A kerékpársport régi, lelkes tagja, aki a sport érdekében mindig önzetlenül tevékenykedett és tevékenykedik ma is.
Nemzeti Sport, 1942. 1942.04.23. Megalakul a IX. kerületi kerékpáros leventetábor! A leventéknek a kerékpáros sportba való bekapcsolása egyre szélesebb hullámokat ver. Vidéken már úgyszólván minden körzetben megtörténtek a szervező munkálatok és sok helyütt még ezen is túl: portyák, háziversenyek egész sora zajlott le már. A rákospalotai kerékpáros leventék a közelmúltban a népligeti kiskörben vívtak komoly sportértéket jelentő mérkőzéseket és mint már beszámoltunk, a nagyváradi Szent László-hét keretében országos kerékpáros levente-csillagportyát bonyolítanak le a rendezők. A szakértők szerint ezen a tornán közel 1000 levente felvonulására lehet majd számítani. A vidék megmozdulása után most a főváros egyes kerületeiben is megindult a kerékpáros leventék szervezése. Bécs Ferenc, a hazai kerékpár- és motorsport egyik nagynevű harcosa, aki a tényleges sporttól való visszavonulása után a Törekvésben főként az új nemzedék nevelése körül fejt ki értékes munkásságot, most arra vállalkozott, hogy megszervezi a IX. kerületi leventék kerékpáros alakulatát is. Bécs alaposan nekilátott a munkának és mint mondja, számít azzal, hogy már a közeljövőben portyára viszi a kerékpársport e legfrissebb hajtásait. Úgy tudjuk, hogy a IX. kerületi kerékpáros leventék egy része résztvesz a nagyváradi kerékpáros csillagportyán is.
Nemzeti Sport, 1942. 1942.11.20. Bécs jövőre is a IX. kerületi kerékpáros gyorsleventéknek lesz az edzője. Bécs Ferenc, Magyarország egykori kitűnő vágtázója, de jelenleg is tevékeny motoros, aki az elmúlt idényben közmegelégedésre látta el a IX. kerületi kerékpáros gyorsleventék képzését, jövőre is e kerület edzője marad. Bécs a IX. kerületi gyorsleventék képzését április havában kezdte meg s e működésével messze megelőzte a többi kerületeket.
Népsport, 1956. 1956.04.16. A kerékpársportért... Kerékpársportunk népszerűsítéséről most sokat és elég kiadósan beszélnek azok, akiknek hivatása e fontos sportág fejlesztése. Legutóbb például a SZOT testnevelési és sportosztálya hívott össze országos értekezletet, hogy ott vita keretében vessék fel a kerékpározásnak, mint tömegsportnak a problémáit, feltárják a hibákat és a leszűrt tapasztalatok alapján megtalálják a helyes utat. A feladat, amelyet meg kellett oldani, igen jelentős, a meghívottak zöme mégsem jött el az értekezletre. Szó esett ezen az értekezleten arról is, hogy milyen módszerekkel lehet megkedveltetni a kerékpározást a tömegekkel, a fiatalokkal, az üzemek, a vállalatok dolgozóival. A felvetett kérdésre, úgy véljük, választ adunk, ha bemutatjuk az egyik sportkör kerékpáros szakosztálya edzőjének tevékenységét e sportág népszerűsítésében. A Bp. Spartacus kerékpáros edzője, Becs Ferenc, valamikor maga is kiváló kerékpáros volt. Úgy fogott hozzá a szakosztály megalakításához, hogy elsősorban saját házatáján nézett körül: felkereste a szövetkezeti dolgozókat, azok serdülő korban lévő fiak. Ellátogatott a szövetkezeti műhelyekbe is és megkezdte a toborzást. Kezdetben elég szűk volt a szakosztály költségvetése, ez azonban nem kedvetlenítette el az edzőt. Arra gondolt, hogy ha jó eredményeket tud majd felmutatni, nagyobb támogatásra is számíthat. A szakosztály megalakulásakor alig néhány gép állt rendelkezésére. A sok jelentkezőt csoportokba osztotta és nyolc géppel fokozatosan 40—50 újonccal tudott foglalkozni. Egy hónap múlva kialakította a szakosztály jövendő versenyzőtörzsét. Célja az volt, hogy egységes szellemű versenyző gárdát neveljen. Nem elégszik meg a versenyzők szakmai nevelésével, „nyomon” követi őket az életben is. Érdeklődik, hogyan viselkednek, hogy állják meg helyüket versenyzői az iskolában, a műhelyben; érdekli őt a fiatalok magánélete, családi élete is. Mindebből és a sportorvosi vizsgálatból is kialakul az edzőben a vélemény tanítványairól, a jövő versenyzőiről. Jól tudja azt is, hogy az újoncokból néhány hónap alatt nem faraghat képzett versenyzőket, hogy csak türelmes, szívós munkával fejlesztheti ki bennük a kerékpársporthoz szükséges képességeket. Először megtanítja a kezdőket a helyes ülésre a gépen, kialakítja mozgásritmusukat, biztonságukat és sok más egyebet. Ha a kezdő versenyző rossz stílussal kezeli a kerékpározást, az nagy hiba. A zsenge ág még hajlik, az idősebb törzs azonban törik. Ha nem türelmes az edző és a serdülőtől vagy a kezdőtől mindjárt jelentős eredményeket vár, csalódást szerez magának és az újonc is elveszti a kedvét. Így dolgozik a Bp. Spartacus kerékpáros szakosztályának edzője a maga területén kerékpársportunk felvirágoztatásáért.
Molnár Géza
Népsport, 1961. 1961.09.21. [...] Bécs Ferenc, a magyar kerékpársport ismert alakja. Fiatalabb korában mint versenyző szerzett sok sikert sportágának, majd az aktív versenyzést abbahagyva, mint edző, majd a kerékpáros szövetség elnökségének tagja igyekezett előbbre vinni a kerékpársport ügyét. Az utóbbi időben mégis talán mint kerékpárkészítő műszerészt ismerték legjobban: a keze alól kikerülő versenygépek minden szakosztályban megtalálhatók. Minden igyekezete arra irányult, hogy a magyar versenyzők a nemzetközi színvonalat elérő sporteszközhöz jussanak — a „Bécs”-kerékpárok sok fiatal versenyzőben idézik majd ezután is Bécs Ferenc képét, munkásságát. [...]
Honi Ipar 1932.11.15. Márkus Lajos vasszerkezetek gyára — Kerékpárlánc — A cég, amely annakidején átvette, helyesebben megvette a Wörner-gyár láncgyártóberendezését, most megvásárolta a Puchművek 25 automatáját, mert berendezkedett kerékpárláncok gyártására is. 500.000 kerékpár van Magyarországon és így jelentékeny szükségletről van szó, amelyet eddig külföldről (Németország, Anglia) fedeztek. Az új berendezés értéke körülbelül 100.000 pengő. Az új gyártási ág felölelése kiegészíti a Márkus-cégnek ama tevékenységét, amelynek révén az ipariláncgyártás terén az első helyre küzdötte fel magát. Ma a vállalat vallhatja a magáénak az ország legnagyobb Iáncgyárát.
Magyar Gyáripar, 1934 A Márkus Lajos vasszerkezeti gyára (Budapest, Hun utca 4.) minden méretű kerékpárláncot gyárt és azokat » WIM « jelzéssel hozza forgalomba.
Honi Ipar, 1936 Az iparügyi miniszter az iparfejlesztő törvényben meghatározott állami kedvezményeket a Márkus Lajos vasszerkezetek gyára cég Budapesten létesített láncgyártó üzemének motorkerékpár- és kerékpárláncokat előállító üzemága részére 1935 május 10-től további 2 évre, 1937 május 10-ig meghosszabbította.
Budapesti Közlöny 1936.07.12. A m. kir. iparügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával a Márkus Lajos vasszerkezetek gyára cég Budapesten létesített motorkerékpár- és kerékpárláncokat előállító üzemága részére a 26.590/1935. K. M„ illetve a 4.108/1936. Ip. M. számú rendeletekkel engedélyezett és az 1931 : XXI. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezményeket a Márkus Lajos r. t. cégre, mint az említett vállalat jogutódjára átruházta. (21.714/1936. VIII. szám.)
------------------------
Kerékpár és Motorsport 1932.06.09. Sárvédők, pumpák, lámpák, nadrágszorítók, tengelyek, ékek, prizmák, csomagtartók és mindennemű kerékpár felszerelési cikkek a legolcsóbb árakon kizárólag viszonteladók részére Kaufmann Mihály cégnél, VIII., Rákóczi-út 51. szerezhetők be.
Kerékpár és Motorsport, 1933.09.13. Ipari hírek Érdekes, hogy a bankzárlat, valutális nehézségek és a vámharcok kellettek ahoz, hogy hazánkban a kerékpár, illetve kerékpárfelszerelési cikkek, alkatrészek gyártása megkezdődjék. Külkereskedelmi mérlegünkre vonatkozó statisztika szerint a gumi behozatal az 1928 évi 7389 q helyett az idén (első félévben) cca 700 q volt, a kerékpár, illetve alkatrész behozatal pedig még nagyobb visszafejlődést mutat. A száraz statisztikai adatok megvilágításánál hatványozottan figyelembe kell venni, hogy a szükséglet szakmánkban természetesen állandó és hogy a kereslet, kielégítésére (mely gazdasági okok miatt csökkent) a magyar ipari készítmények elégségesek. Tényként kell lerögzíteni, hogy a nagy gyárak és kisebb üzemek készítményei minőségben is — árban különösen teljes sikerrel elégítik ki a piac minden igényét. Csak két kis szemelvényt közlünk tapasztalatainkról. A Kühne gazdasági gépgyár ez évben jött ki a piacra alkatrészeivel, melyeket, ma minden kereskedő raktáron tart és a fogyasztók előszeretettel vásárolják . Most szervezik meg a vidék áruellátását és a vidéki kereskedelem , meg a szabad és egészséges termelői versenyt látja kialakulni, szívesen adja fel megbecsülendő rendeléseit a gyár utazó tisztviselőjének. A Kaufmann Mihály cég más elvek alapján vezeti amerikai stílusban rationális munkára alapított kis üzemét. Már 3 éve dolgozik saját gyártmányú cikkeivel a piacon. Az általa gyártott macskaszemek, pumpa ma minden kereskedőnél raktáron van és az újabban gyártott csengő, sárvédő, tengely, tengely alkatrész és a most forgalomba kerülő Windsor lámpa, tehát a kis üzem minden jól bevált gyártmánya árban és minőségben egyaránt bizonyítéka a magyar gyáros és kereskedő szakképzettségének és szolidságának.
Honi Ipar 1933.12.01. Kaufmann Mihály — Kerékpárolajlámpa — Kisebb kerékpáralkatrészek — A cég « Windsor » név alatt újtípusú kerékpárolajlámpát hoz forgalomba, melyhez hasonló minőségű eddig csak külföldről került a piacra. Ezenkívül fölvette gyártási programjába egyes, eddig külföldről importált kisebb kerékpáralkatrészek előállítását is.
Építőmesterek Lapja, 1935 Kaufmann Mihály (Rákóczi-út 51) a Péterffy Sándor-u. 45. alatt átalakításra. Tervező: Németh Gyula, Rákospalota.
Fővárosi Közlöny, 1935 A polgármesteri III. ügyosztály javaslatára a polgármester 1935. évi október hó 8.-tól 14.-éig a következő építési engedélyeket adta ki. Kisebb építkezések: Kaufmann Mihály és neje VII., Péterfy-utca 45. (tervező Nemedy Gyula)
Központi Értesítő, 1937 Kaufmann Mihály kerékpárkereskedelmi kft. Budapest. Budapesti kir. tvszk 1937. X. 30. Cg 39534/3. 27982/1. — Székhelye: Budapest. Vállalatának tárgya: kerékpároknak, motorkerékpároknak, ezek mindennemű alkatrészeinek, felszerelési tárgyainak és segédanyagainak vétele és eladása, úgy saját számlára, mint bizományban. Tartama: határozatlan idő. [...] A társasági szerződés 1937. október 5-én és 28-án kelt. Üzlete: VI., Jókai-tér 6. sz.
Nagy Magyar Compass 63/2. (1939) KAUFMANN MIHÁLY KERÉKPÁRKERESKEDELMI KFT. (Új cége: Kerékpár és motorkereskedelmi kft.) KERÉKPÁR ÉS MOTORKERÉKPÁRKERESKEDELMI KFT. (1937.)VI., Jókai-tér 6.
------------------------
Honi Ipar 1934.04.01. Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt. (Moson.) — Kerékpárok. — A vállalat a mezőgazdasági szerszámok és gépek gyártása mellett berendezkedett kerékpárok előállítására is, melyeknek első példányai már forgalomba kerültek.
ADT ARCANUM - Digitális Tudománytár
Szabadon hozzáférhető és kereshető védjegyadatbázis:
Honi Ipar, 1935 1935.04.19. Kerékpárokat rendelt a postavezérigazgatóság a Weiss Manfréd rt.-nél. A rendelés értéke 13.500 P.
Vállalkozók Lapja, 1938 1938.02.24. (A m. kir. rendőrség részére szükséges belföldön előállított 70 drb kerékpár szállítására) tartott február 17-én versenytárgyalást a belügyminisztérium. Zárójelben az ajánlati végösszegeket közöljük. Ajánlatot adtak be: Weiss Manfréd 97.30 P, alt. 89.40 P; Kaufmann Mihály 100 P, (7000 P); „Stadion“ sport 105.35, alt. 121.60 P; Orbán Károly 110.50 P egységáron, (7735 P-vel).
Honi Ipar, 1938 1938.02.26. Kerékpárok szállítására (70 drb) a rendőrség részére tartott a Belügyminisztérium e hó 17-én versenytárgyalást. Legkedvezőbb ajánlatot a Weiss Manfred Rt. tette és a szállítást minden bizonnyal meg is fogja kapni.
Belügyi Közlöny, 1928 1928.07.08. A m. kir. belügyminiszternek ad. II. 1.212/1928. B. M. eln. számú körrendelete. Kerékpárok beszerzése. (Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. [Budapest székesfőváros polgármesterének is.]) A kereskedelmi miniszter úr közölte velem, hogy Jurisics Márton gép- és szerszámgyára (Budapest, VI. ker., Rózsa utca 51/53. szám) kerékpárok gyártására berendezkedett és több állami hatóság részére már szállítást is teljesített. Felhívom ennélfogva, hogy ennek az új hazai iparágnak kifejlesztése érdekében kerékpárok beszerzésénél az említett céget ajánlattételre minden esetben hívja fel. (Csak a vármegyei törvényhatóságok első tisztviselőjének.) Felhívom továbbá arra is, hogy a vármegye területén levő r. t. várost (városokat) és községeket hasonló értelemben való eljárásra utasítsa. Budapesten, 1928. évi június hó 24-én. A miniszter rendeletéből: Janda s. k., miniszteri osztálytanácsos.
Vállalkozók Lapja, 1928 1928.11.28. Budapest (Máv) (Kerékpár szállítására) tartott november 21-én versenytárgyalást a Máv. igazgatósága. Ajánlatot adtak be: Herbster Károly német ,,Brenabor" gyártmányura 190 P-vel; Böhm gépáruház ausztriai (Steier-Werke-féle gyártmányra) 132,50 vagy 162,50 P-vel: Schweitzer Henrik német gyártmányura 158 P vel: Varrógép- és motorkerékpáruház magyar gyártmányura 134, németre 129 P-vel: Landy Ferenc francia Bessulien gyártmányra 165 P-vel: Láng Imre 144, alt. 156, 180, 190, 200 P-vel különféle gyártmányokra: 1. St. Etienne, 2. Baldour márka, 3. Ipac (gráci), 4. gráci (Huch), 5. Manchester-special; Huch Művek fiókterepe az Ipac és Ramler jegyű kerékpárra 165 P-vel; Jurisits Márton saját gyártmányúra 174 P-vel; Salgó Imre francia gyártmányra 140 P-vel; Zöldi Béla Feldhof No 20 német gyártmányúra 147 P-vel; Ipartermék külföldire 141 P-vel; Balázs és Reichard 150.60, 136 és 164 P-vel Viktoria Werke Kronberg, Waffenfabrik, Automoto gyártmányúra.
Honi Ipar, 1928 1928.12.01. Kerékpárok (bicikle) szállítása: 10 darab kerékpár kell a Máv.-nak. Ajánlkozott 12 cég. Mindenféle márka. Két cég magyar gyártmányt ajánlott: Sebők az egyik és Jurisics a másik. Az utóbbi saját gyártmányt 174 P-ért. Puch 190 P. A többi pályázó ismert nevek: Schweitzer, Herbster, Landy stb. Reméljük, a Máv.-nak jó lesz a magyar is, pláne most, hogy a döntést megelőzte a Magyar Hét.
Honi Ipar, 1929 1929.03.01. Kerékpárok. (Magyar gyártmány.) Tizenkét cég, mindenféle márkával pályázott a MÁV évi kerékpárszükségletére, amely kb. 10 darabra tehető. Puch, Landy, Schweizer, Herbster világhírű gépeket ajánlottak, a MÁV Jurisics Márton lakatos ajánlata mellett döntött, ki saját gyártmányait ajánlotta. Ha talán ma még nem is a legjobbak, csak úgy lehetnek még jobbak, ha rendeléseket kap, minél többet. A MÁV példája megérdemli, hogy megemlítsük.
------------------------
Honi Ipar, 1929 1929.11.15. Hazai kerékpárok. A belügyminiszter felhívta [Belügyi Közlöny, 1929.10.06] az összes törvény hatóságokat, hogy miután a Weiss Manfréd Rt. berendezkedett kerékpárok gyártására, kerékpárok megrendelésénél kössék ki mindenalkalommal a hazai származást.
