Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Manapság - mint tudjuk - a szakértelem kommunista trükk... Meg is látszik mindenen. Valaha működött egy hárombetűs rövidítés: TMK, azaz tervszerű megelőző karbantartás. A profitéhség hatására ez módosult EVK-ra, azaz eseményvezérlésű karbantartásra. Magyarán, addig nem volt szabad hozzányúlni egy berendezéshez, amíg bazmeghelyzet be nem következett. Ez nagyon kártékony szemlélet...
Nálunk (PRTMIg), és a MAGYAR POSTA minden stratégiai létesítményében úgy volt, hogy a készenléti szükség áramfejlesztők előmelegítve voltak. A hűtővíz egy villanyboyleren volt átvezetve, ami nem 45°C-n, hanem közel, az üzemi, 80-90°C hőmérsékleten tartotta a diesel gépeket. Úgy, ahogyan a Gyula mondotta, indultak is pöccre. Nálunk külön olaj melegítő nem volt, mivel a hútóvíz az egész blokkot melegítette. A víz körforgásáról keringetőszivattyú gondoskodott. Általában, állomásonként 4-5m3 földalatti tartály volt (nagyobb létesítményekben ennél sokkal nagyobb). A napitartályok 3-600 literesek voltak.
Sajnos a tipusok, szinte állomásonként mások voltak (sőtt volak a HTI-nek, és a KÖÜ-nek benzines agregátorai is).
De ennek ellenére ezek minden esetben "hadrafoghatóak" voltak, küszönhetően az üzemek, és a VILATI lelkiismeretes karbantartásának.
Sajnos ez már a mai világban nem mondható el a "korszerű" sőtt világszinvonalú technika ellenére.
Nagy tévedésben vannak azok a "modern, európai, stb." szemlélettel döntő, és határozó személyek, akik az EMBER-t kihagyják a sorból. Csak példának hozom, az egyik (addig személyzettel üzemelő) TV,-URH műsorszóró. mikrohullámú átjátszóállomást, amelyiknek a jég eldugította, lefagyasztotta a diesel hűtőjének be,-és kiömlő nyílását. E miatt a diesel nem indúlt el, mivel az automatika (helyesen) hibát jelzett. A készenléti szolgálat az útviszonyok miatt nem tudott az adott helyre feljutni. Közel 3 nap kiesés volt, mivel a kétirányú hálózati ellátás, a vezeték szakadások, és oszlop törések miatt lehetetlen volt.
Én nem akarom dícsérni (sőtt, távol áljon tőlem) a múlt rendszert, de akkor a szakember szakember volt. Még a pártemberek is adtak a szavára. Ma, csak az számít amit a gazdasági "szakember" mond. A többi meg le van sz@rva, az előfizetővel (lakossággal) együtt. Első a profit, a bevétel!
Ne adja a az Isten, hogy legyen egy szorult helyzet, mert ezt nem bírná ki senki, mivel nincs rá felkészítve!
Mi annak idején, minden negyedévben (sőtt, ha szükséges volt havonta) "gyakorlatoztunk". Ma ilyen sehol nincs!
00 - azaz össze sz@rnánk magunkat!
-d-
Lehet vitatkozni velem, de akkor is ez a véleményem!
Apám hivatásos tüzolto volt, aki bemegy barmelyik ma mar önkormanyzati tuzoltolaktanyaba minden vonulos autonak van hutoviz ,es vagy motorolaj elomelegitese, elobbi 45 celsius fokra van belove, ha jol emlekszem.
Á igen,az ACDA 200-400/3R generátor.Ez a bal oldali,de látszik a jobb sarka is.A generátor alatti fekete palackban volt sűrített levegő,azzal is lehetett indítani ha az akksik lemerültek..A kerek gázkart fel kellett húzni kb.8-óra állásba,az volt az üresjárat,a felette levő jobb billenő kapcsolóval először az olajszivattyúval kellett pumpálni,majd olyan 8-10-bar nyomásnál a ballal lehetett indítózni.Ez a gép mögött voltak a zárt elszívós dobozokban az akkuk,a motor alatti tartályban meg a víz és olaj,ami fűtve volt,így pöccre indult.Az ablak feletti tartályba 250-liter gázolaj fért,de három óra üzem után már tölteni kellett.
Várj hadsz:a négy klisztron a Baget rendszeré volt,és a négy antennát hajtották a torony tetején,asszem 4.4 Ghz-en,1.5 kilowattal.Egyszer vittük le őket kézben a műhelyhez kisavazni,és az őrmester mondta hogy ne nagyon ejtsük le,mert egy árán négy Ladát vehetnénk!Az Atlet oldalán ilyenek nem voltak,ott a kis házakban a nagy parabolák mellett egy-egy hatalmas adócső volt,kb.30 centi átmérőjű,a hűtőszárnyakkal együtt,és olyan fél méteres lehetett.benne volt egy kisebb hűtö méretű fém dobozban,a teteje levehető volt hogy ki lehessen tisztítani.Az biztos hogy nagy teljesítményű volt,mivel ez stabil rendszer lett,és kellett az állandó stabil kapcsolat,szerintem az eredeti mobilt rendszert fixen telepÍtve megfejelték ezzel a booster fokozattal.A külső végfokról nincs kép?
Az adók teljesítménye 4 x 1,5 kW, amit az őrmi mondott, az a komplett teljesítményfelvétel: 60 kW (100 kW).
"hivatalosan is csak legfeljebb fél órát lehetett előttük tartózkodni"
Az illusztráción egy mobil R-412-es biztonsági zónáit jelölték (ami kb fele akkora teljesítménnyel sugároz, mint az R-417):
A felső jel zónája ártalmatlan, a középsőben már csak max napi 2 órát lehet tartózkodni, a harmadikban pedig tilos. Ez utóbbi 1 km-re az antennáktól is egy 100 m széles sáv.
Hadsz:ha jól látom a táblázatban,4500 watt teljesítmény van megadva.Valószínű ez a mobil verzió teljesítménye.Szentesen az antennák melletti kis házakban volt még egy-egy léghűtéses adócsó,nekem 60 kilowattosra(!) mondta az őrmester.Annyi biztos,amikor bekapcsolt a két rendszer, az állomás fogyasztása azonnal 100 kilowattra ugrott.Ebből úgy számítom a két végfokozat 30-30 kilowattal mehetett.Az antennás képeken látszik,a mellettük levő kis épületek falán vannak a szellőző kifúvó nyílások.Ott alatta a talajon nyáron kiégett a fű,télen elolvadt a hó,olyan forró levegő távozott a csövekről.Az öreg katonák mondták,amikor a próbaüzem volt,az antennák előtt a búzatáblában látszott két csepp alakú folt,és hivatalosan is csak legfeljebb fél órát lehetett előttük tartózkodni egyszerre.Különben impotensek leszünk,ezt mondták.
A hűtőtornyoktól néhány száz méterre szálltunk ki a kocsiból, a hátralevő táv nagy részét egy iparvágányon bandukolva tettük meg. A két, egymás mellett levő befejezetlen torony közül az egyik kb 90 m magasságig készült el, a másik építése viszont épphogy elkezdődött, amikor a katasztrófa következtében félbe kellett hagyni a munkát.
A közelébe érve (még inkább, amikor a belsejében sétálgattunk) látszott csak igazán, hogy milyen irdatlan nagy vasbeton monstrumról van szó. Törpének érezhettük magunkat, már nem először az út során… Helyzetéből, méretéből adódóan az óriási építménynek a külső környezettől eltérő, önálló mikroklímája van, a belső tér egy jó részét soha nem éri közvetlen napfény. A mohával borított részekre nem volt tanácsos lépni.
A nemzetközileg Heller Forgó néven is ismert hűtő/hőcserélő szerkezet feltalálása, Nomen est omen, két magyar mérnök, Heller László és Forgó László nevéhez fűződik. A csernobili tornyok átmérője az alapjaiknál kb 124 méter. Összehasonlításképpen az Inotai Erőmű hűtőtornyai - pedig azok sem kicsik - nagyjából 44 méter átmérőjűek (jobb szélső fotó).
Az egyik vasbeton tömbön rendkívül igényes és sokatmondó graffitit láttunk. Az eredeti fotóval összehasonlítva látszik különösen, hogy milyen szép munka.
Természetesen átmentünk a másik, még kezdetleges állapotában hagyott hűtőtoronyhoz is. Mintha egy nagy arénában lettünk volna…
Király vagy,gyorsan mentettem a képeket!88-nyarán volt lent egy fotós katona,az csinált képeket,meg helikopterről is fotózták,de mi nem kaptunk belőle.
"Több mint hetvenéves, de a kevés beavatotton kívül senki sem tud Magyarország egyik legrejtélyesebb létesítményéről, a gellérthegyi Sziklaközpontról."
"A bolgárok felé két tíz méter magas háló parabola nézett,kb 300-Mhz frekvenciával dolgozott.Volt még egy különlegessége a szentesi állomásnak,vannak külsö csatlakozó pontjai."
Azok a bizonyos Bulgária felé néző parabolák..
Az a bizonyos csatlakozási pont. A kis épület az oda vezető út mellett a volt lapistói iskola mögött. Kis ablak a kábeleknek...
Az a bizonyos csatlakozási pont. A kis épület az oda vezető út mellett a volt lapistói iskola mögött. Kis ablak a kábeleknek...