Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Július 24-én, 11 órakor lesz a megnyitója a 'Szovjet repülőtér titkai" című állandó interaktív kiállításnak Berekfürdő központjában, a kunmadarasi reptértől 4 km-re. Aki elmegy meglátogatni a repteret, az nézze meg a kiállítást is. Sőt: inkább először nézze meg a kiállítást, s utána menjen a reptéren bóklászni:) A kiállítás egész évben nyitva tart majd, jelképes belépődíjért lehet megtekinteni.
A megnyitóra és utána is szeretettel várunk minden megszállottat:)
Valójában hárman mentünk ki /+ egy feleség/,aztán Jagger kolléga később mégegyszer megnézte,ugyanis az első túrát félbeszakította egy horvát rendőr... :-)
Volt szerencsém néhány emailt váltani az oldal készítőjével /ha jól emlékszem,ott szolgált valamikor/ és számos hasznos tanáccsal ellátott,mielőtt kimentünk volna.
Koszovóban a slatinai reptérnek volt hegyi hangára de az sokkal kisebb volt mint Zeljava. Én 3 bázisról tudok ami a hegybe fúrt hangárokkal rendelkezett/zik: Zeljava, Slatina (Koszovó) és a Split melletti (ez talán most is megy).
A Jugók egyébként üzemeltettek még egy másik földalatti repteret. Ez ma is üzemel igaz, civilként a Pristinai nemzetközi reptér, a bunkerek keletre vannak a termináltól, de nem üzemelnek. Annó még a KFOR is használta őket 1999-ben.
Tervezem összeírni a többi üzemen kívüli földalatti reptéri bunkereket. Azt tudom, hogy Albánia (Gjader, Berat) és Svédország (Stockholm, Göteborg) is használt ilyeneket, de a Svájci légierő két katonai repterén még vannak ilyen kuriózumok, működő állapotban. Illetve É-Kórea, Kína, Taivan is üzemeltet ilyen felszereltségű reptereket, és állítólag India is büszkélkedik egy üzemben lévővel.
Mivel itt nem olvastam róla korábban, gondoltam bedobom az igazi nagyhalat, igaz nem Magyarországról. Remélem akik nem simerték eddig, azoknak újdonság lesz.
Minden kihalt laktanyák laktanyája: Zeljava katonai reptér.
A repteret 1957-ben kezdték építeni 505-ös objektum kódnéven, a munkálatok 1965-ben fejeződtek be. Az akkori összegeknek megfelelően 6 milliárd dollárba került a megépítése, és Európa egyik legnagyobb katonai repterét építették meg vele. A komplexum elsődleges feladata (a NORAD-hoz hasonlóan), hogy összegezze, koordinálja és továbbítsa a korai radar védelem adatait. A teljes komplexum egy 20 kilotonnás atombomba robbanását is kibírta volna a tervek szerint. Csak hasonlítás képen Nagaszakira ekkora erejű bomba hullt.
A repteret 1968-ban vette használatba a Zágráb melletti Pleso reptérről a 117. vadász regiment. A rossz hírek szerint Tito úgy szerzett pénzt az egészre a Világbanktól, hogy elméletileg (papíron) autópálya építésre költi. A bunkereket 1978-ig folyamatosan bővítették. Az építkezés nagy részét egy PLANUM nevű belgrádi cég végezte, ami a mai napig működik. A reptér teljes befejezése után 24 évig védte a Jugoszláv légteret. 1992-ben részben a visszavonuló szerbek, részben a bosnyákok 56 tonna robbanóanyaggal, használhatatlanná tették a repteret és a komplexumot. A hivatalos kódneve KLEK volt.
A 117. vadász regiment 280 főt állomásoztatott Zeljaván békeidőben, de háború esetén ez 520 főre emelkedett volna. Háborúban a Pulán állomásozó 185. vadász-bombázó regiment áttelepült volna Zeljavára. Zeljaván 30 gép volt állandóan, 25 db MIG-21BIS és 5 db MIG-21UM. Illetve időnként MIG-21R felderítő, ebből 18, de olykor 20 db.
A 117. vadász regiment a következő képen volt felosztva:
A 124. vadász század
A 125. vadász század
A 352. felderítő század (ezek MIG-21R-el voltak felszerelve)
A századok elsődleges feladata az Olasz, Osztrák és Magyarországokkal közös határ ellenőrzése-védelme. 1988-ban ide települt MIG-29-eseket nem lehetett az alagutakba bevinni, mivel azok bejáratai a 21-esekre lettek optimalizálva. De a háború kitörése előtt nem sokkal egy bejáratott, átalakítottak.
A reptér (illetve a köré épített) radar hálózatnak is nagy jelentősége volt. Összesen 7 radar működött a reptér közelében, melyek egy AS-84-es hálózatra épültek rá. A hálózat képes volt más radarok adatait is feldolgozni, melyek az ország más területein vannak. A Pljesivica hegy tetején, volt a kommunikációs központ (a helyi NORAD). Itt Marconi S-600-as radar működött. Ezt és az itt lévő radarokat dómokkal védték az időjárástól. A háború után SFOR erők használták a hegytetőn lévő bunkereket és később radar állomást is üzemeltek.
A reptér és a bunkerek látogathatóak, de csak saját felelősségre! A reptér környéke a mai napig elaknásított, és bár az SFOR és KFOR erők mentesítették a terület egy részét, nincs garantálva a teljes felszámolás. Időnként Európa más országaiból az ottani speciális rendőri erők, hoznak kutyákat akna keresésre kiképezni. A bunkerekben a mai napig nem lett felszámolva a különböző üzemanyag tartályok, tehát a szivárgó gázok robbanásveszélyesek, sőt a Bosnyák hadsereg robbantásai miatt, az épület állaga is kérdéses egyes szakaszokon. A kifutópályák használhatatlanná váltak, bár időnként előfordul, hogy magán kisgépek leszállnak egy viszonylag érintetlenebb helyen.
Érdekességek:
A reptéri személyzetnek saját futball csapata volt, mely az első osztályban is játszott.
A reptéren ma 2 ország, Horvátország és Bosznia osztozik.
Az étkezdében akár 1000 ember ellátását is meg tudták oldani.
30 napra elegendő élelmiszer, üzemanyag és lőszer volt állandóan felhalmozva, abban az esetben ha komplexum „elszakad” a külvilágtól.
Majd 4 kilométernyi alagút épült.
A hangár ajtók, egyenként 100 tonnát nyomtak, és hermetikusan záródtak.
Egy 20 kilométeres csőrendszernek köszönhetően, a Bihac melletti raktárakból tudtak vételezni üzemanyagot.
Pingyomon olyan jellegű harci munka nem folyt, ami igényelte volna a folyamatos és jó minőségű híradást. Pingyomon elméletileg a rakéták szereléséhez, technikai kiszolgálásához (szervizeléséhez) szükséges dolgokat tartották, valamint elméletileg 24 darab éles rakétát. Ha netán kitört volna valami komolyabb, akkor azt a 24 darab rakétát szétszórták volna az osztályok között, a technológiai folyamat eszközeit szétszórták volna az erdőbe és a kaput akár be is zárhatták volna. Rakétát elméletileg az erdőben is lehet szerelni, a rádióskocsit meg felállítják valami hegytetőre, és máris kész van valamiféle híradás.
Csak egy aprócska kiegészítés : a volt DIGÉP üdülő Sebesvízen volt, ma Sebesvíz panzió a neve, "felette" pedig ott magasodik Nagyhárs. Két torony (piros/fehér hengeres és talán rácsos a másik) még megvan, látszanak messziről a bükk gerincén, éjszaka szépen látszik az akadályfény a tetején.
Más. Jártam mostanság 2x Pingyom mellett (105. Lérak ezred, Technikai osztály). Az objektum kaputól távolabbi részén irtották az erdőt az út mellett, előtünt a kerítés a bokrok közül és helyenként be-be látni pár métert - már ahol még megvan... Egy kérdés ezzel kapcsolatban. Pingyom információ áramlás szempontjából hogyan kapcsolódott a többi osztályhoz - illetve az osztályok egymáshoz, Nagyhárshoz? RH/URH rádió, vezeték? Ha RH/URH, akkor annak valahol azon a környéken nyoma kellene legyen, illetve mivel árnyékolni is árnyékolhatnak a hegyek, átjátszóknak kellett lenni. Jól gondolom?
Szerintem ez egy második VH-ás légó kocka.Budapesten és nagyobb ipari létesitményekben akad pár.Ha tényleg az akkor nem igazán van földalatti része ,gondolom annó valamiért fontos volt akkoriban a dombovári vasút.Van egy ilyen kocka magában a MÁV budapesti székházában is az udvar közepén a belvárosban.Érdekes téma,ezekből is lehetne gyüjtögetni,nézd meg a bunkermuzeum.hu-t ,ott gyüjtögetik ezeket,talán ez is rajta van.Én is sokszor kutakotog náluk :-))
Az a leggyanúsabb, ami abszolút civil. Annak jóember a gondnoka, rendet tart a környéken, megszerel mindent, ott a melléképületben biztos áll egy R602-es rádióskocsi (Csepel D352?), biztos a pincében végződik a telefonközpont törzskábele, a padláson van egy URH átjátszó, antennája aTV-antennák között. :-))))))))))))))))))))))
De nem Zeljava.
