Jó reggelt!! Na de hány az óra,Vekker úr??Máskor a szgépem szokta jelezni az óraátállt. Most meg ugyanannyi rajta, mint a faliórán vagy a telefonokom. Akkor most mennyi az annyi?? Keljek föl vagy ne??A kávécskámat megiszom, aztán eszi fene, felkelek.
Jelentős nap volt a tegnap: két macskám beköltözött. Nem vicc. Nálam azt művelnek, amit akarnak. És áprilisban kiköltöztek, tegnap meg be. Fekete Párduc még kint maradt. Olyan jó cica!! Annyira szeretem!!És rendkívül titokzatos a cicek élete.. Este pl az íróasztalt választották éjszakai nyughelyül.. és ez jó pár napig így lesz. Aztán pár napra más helyet keresnek Hát nem édesek???
Ittéket várom ebédre. És fázok... Mikorra fogom tudni eltüntetni, gőzöm sincs. Csak ne lennék ennyire fukar!!!Hívhatnám Marconát, de ódzkodom tőle. Mert fukar vagyok. Jó kiló hartai kolbászt vehetek a Marcona munkabérén. Na erre varrjál gombot!!Ugyehogyugye????
Nagy Bandót én is szerettem, mikor még szerepelt. Most már ezer éve nem látta/halottam=olvastam tőle, róla semmit.
Először is élveztem, hagy süt a nap. Aztán leügettem a szomszédos Sparba, kedvenc yoghurtunkért, mert már nem lett volna elég itthon hétvégére. Azt vacsorázzuk. Mindenki ma vásárolt, az üzlet közepéig ért a sor. Na persze mindenki szerencsétlenkedett. Kedvenceim azok, akik végig várják, amig beütik az összes tételt, aztán elkezdik keresni a pénztárcájukat stb. Én mikor beállok a sorba már fogom a bukszám, mert nem szeretem ha miattam várnak mások. Ma szerencsére bankkártyások nem voltak, azokat is szeretem. Lényem közben már azt hitte, hogy a MOM-ba mentem, olyan sokára jöttem haza.
Ezek után lehörpitettük szokásos 1 pohár pezsgőnket és elvonultunk a városba német és angol ujságért. A közelmultban olvastam valahol, hogy egy házspár minden nap iszik egy pohár pezsgőt. Azok nem mi voltunk.:-)
Kicsit körbe jártuk a Belvárost, haza jöttünk, megettük a több napról összegyült apró maradékokat. Eldőltünk egy kicsit és kész. Na meg boldogan olvastuk az ujságjainkat. Elvonási tüneteink vannak már újság miatt.
Nagy Bandó dedikált a Fő téren. Szeretem az írásait. A prózáját és a verseit is . Nagyon. De nem mentem el. Levelezgettem ,fáztam, főztem, ábrándoztam= megrontottam az életemet.
Közben- már éppen indulóban voltam a buszhoz, amikor fás ember rámcsörgött, hogy hozhatja-é a fát..... Érted??? Tiszta bugyi dzsivendzsi::)) rajtam már, s erre ő, hogy hozná a fát... Mi??? Hiszen a jövő péntekről volt szó!!!!!!Én most el... én most nem... Hogy de léccizzek átvenni, mert valaki nem vette át::::(De a buszom, Ittvej gyere!!!!.Jött. Fizetni persze nem fizettem (még) a fásnak, de ami késett, ma elmúlik.
És igen. Majdnem isteni volt találkozó 18 évessel.... De sem az isteni, sem a majdnem részét nem mesélem el. Képzelet jöjj, és mindenki fantáziáljon... Vagy tudjátok mit???? Ne is törődjetek vele!!!!
Milyen 18 évessel akarsz találkozni? Ebben az időben, nincs olyan 18 éves, akiért kitenném a lábamat a házból.:-)))
Szerintem sürgősségi portán nem bántanak senkit. Mond, hogy nem beteg vagy, csak leadsz valamit. Mindjárt szeretni fognak. Azt hittem, hogy már ma elfutkostál.
Nem hiszem, h, csak úgy be mernék a sürgősségire sétafikálni:::)))De azért elviszem. Hátha::)) Legközelebb u.i csak csütörtökön tudnék postára battyogni. Ma feltöltöttem. Holnap futok::))vAz lesz ám a futás!! Bottal. Vagy nem.Örökös vitám van magammal. Menjek? Ne menjek?? a 18:::))))) évessel talkálkoznék....Úgy találkoznék!!!!
Mit meséljek? Készülök egy nagykabátot venni. :-)))
Készültem egy tanfolyamra. 150 óra angol és 150 óra informatika. Kezdő időpont az elmenésünk utáni nap. Jelentkezéskor mondtam, hogy két hét múlva csatlakozok. Beleegyeztek. Visszajöttünk és azt mondták nem lehet. Ezen bosszankodok.
Az informatikát sajnálom.
27.-én készülök Győrbe. Az eladott erdőhöz tartozó villanyórát átíratni.
Lakást nézni. Erről bővebben nem akarok itt írni. Kell egy bázis. Csak annyit.
Mire készülök még? Talán más pillanatnyilag nincs.
Amit én írtam az megvan. Valaki idegen írhatott valami nem idevalót. Én tv-t néztem az elmult órákban.
Nők lapja igen változó szinvonalú, de időnként vannak benne jó írások is. Miután valakinek továbbadom, én minden héten megveszem. Régebben a rejtvényeket is megfejtettem, de az utóbb időben annyira primitivek, hogy azzal nem foglalkozom már. Ez az 56-ról szóló rész, nekem nagyon tetszett. Tárgyilagos, a mindennapok emberének élményei, minden politikai kommentár nélkül. Intervju Maléter Pál özvegyével, kicsit megkönnyeztem.
Nem vagyok egy olvasmány ajánló, e az eheti Nők lapját érdemes elolvasni. Pontosabban az 56-ról szóló sok oldalas mellékletet. Különösen a "későn születettek" olvashatnak valós dolgokat.
