Keresés

Sziasztok !

Van egy a politika elméletével foglalkozó új szuper tanulmányom: az a címe, hogy " A retorika evolúciója, avagy demagóg-operátorok az analitikus retorikában ! ", nagyon ajánlom mindenkinek, aki valami radikálisan újra kíváncsi a politika elméletével kapcsolatban. Írjátok meg ide a véleményeteket róla !

A politológia topikba nem sikerült bejutnom, mert nincs engedélyem hozzá, ezért ide írok. Új tanulmányt tettem fel az internet portálocskámra. Az a címe, hogy Az önmegvalósító, az önépítő, az önszervező konfliktusok, válságok elmélete ! , szerintem ez az elmélet nagyon érdekes, anyit biztosan megér, hogy beleolvas. Mi a véleményetek róla?

"Olyan ez, mintha a nehézfiúk közé került, egyszer megtévedt fehérgalléros bűnöst, aki természetesen köcsöggé válik azonnal, a börtön után a vele történtekért nem sajnálnánk, hanem megvetnénk, mert ocsmány homoszexuális orgiákban vett részt."

-- Ez a hasonlat több mint rossz. És mellesleg bár én nem vagyok nevezhető a homokosok szószólójának, mert mihelyt egy feminin viselkedést produkáló férfit látok, elkap az undor (sorry, ez a hardver beépített fícsöre), de a homoszexualitás azért egész egyszerűen nem emlegethető bűnként. És pláne nem lehet párhuzamba állítgatni a besúgással, a francba is. A homoszexualitás kölcsönös örömszerzésről szól, a besúgás meg kibaszottul nem.

Amúgy meg a Political Capital akármit is csinált, legalább csinált valamit és megpróbálta helyretenni a társadalom igazságérzetét. Legalább olyan helyzetet hozott létre, mikor beindulhatott diskurzus és véleményütköztetés a témában. Mikor végre valahára felmerült, hogy a népnek elmagyarázzák, mi a helyzet valójában. Kozák Gyulától ugyan a társadalom ezt meg nem kapta. A közvéleménybe semmilyen általa feltárt eredmény nem szivárgott be, akár az asztalfióknak is írhatta volna a kutatásait. Tisztázó társadalmi vita az nem lett belőle.

A többiben lehet, hogy van igazsága.

No, látom, javarészben a KE-ről volt szó, arról meg már kifejtettem megkérdőjelezhetetlen álláspontomat a másik topikban:)

De Gönczről azt állítani, hogy akár pártpolitikus lett volna, vagy akár benne lett volna a rendszerváltásban, szerintem tévedés.

Göncz az SZDSZ Bp-i listavezetője volt, és a legtöbben csak annyit tudtunk róla, hogy ő fordította a LOTR-t, meg az Updike-regényeket, illetve a legtöbben még csak ezt sem tudták róla.

Az SZDSZ annak idején gyűjtötte a művészeket, Darvas, Kútvölgyi, stb.

Basszus, hánykor van ez, hogy én sose látom?

Most látom, hogy 22.45

South Parknak már vége, miért nem vagyok képes odafigyelni?:)

Ja, tudom: Columbo, utána SP videoról, és már vége is!

No akkor eheti Lapozó-összefoglalóm:

Vagy negyedórát lekéstem az elejéből. Amikor bekapcsoltam éppen Pápa-téma ment, amit kissé unalmasnak találtam és csak két feljegyzést készítettem. Valami olyasmi lehetett a műsor csapásiránya, hogy nem túlozta-e el a magyar politikai osztály a pápa halála kapcsán a sajnálkozást és a megrendülést. De lehet, hogy ezt csak beleképzelem, félszavakból, elejtett utalásokból hámoztam ki ezt, nem biztos, hogy helytálló.

Kóczián sorba vette, hogy az MSZP-ben fel kell merülnie olyan kérdéseknek, hogy mi a párt és Gyurcsány viszonya a katolikus egyházhoz, a hierarchiához, az antikommunista II. János Pálhoz, az antikapitalista II. János Pálhoz, a hívők hitéhez. Amíg nincsen kiforrt, figyelmes, számonkérő közéleti és közbeszéd, addig a politikai szereplők pillanatnyi érdekeiknek megfelelően kommunikálnak az ehhez hasonló ügyekben és nincs, aki szembesítse az adott kijelentésük ambivalens voltát korábbi nyilatkozataik szellemével. (Gondolom itt Gyurcsányra céloztak, de ez csak feltevés)

Debreczeni felvetette, hogy a 91-es pápalátogatásra visszaemlékezve talán valamivel konzervatívabb, egyházbarátibb lett a közélet. Ezt abból látta levezetettnek, hogy 91-hez képest most nem jelentek meg Magyar Narancs címlapok Pápacápa szalagcímmel. A másik három szereplő egybehangzóan felhördült ennek hallatán, mire Deberczeni módosított és kevésbé antiklerikális közéletre változtatott. Ez még mindig nem nyerte meg a vendégek tetszését, de ráhagyták.

Debreczeni témát váltott és jött a jóval érdekesebb Köztársasági Elnök választás. Bevezetésképpen megjegyezte, hogy az MSZP és az SZDSZ viszonya kiéleződött. Toller ma a Népszabadságban ugyanolyan harcias hangot üt meg, mint korábban Pető Iván, azt éreztetve, hogy talán már nem is csak a KE-ről szól a dolog, hanem talán a koalícióról is.

Lakner szerint Szili a hétvégi MSZP-tanácskozáson nem lett hivatalos jelölt, helyette az SZDSZ-szel való tárgyalásos megoldás került előtérbe. De a tárgyalódelegációban ott van Toller is. Déja vu 1998: Horn az SZDSZ-t akarta legyőzni, Toller ugyanilyen harciasan nevezi az MSZP-t pipogya pártnak, amelyiknek nincs mersze önállóan cselekedni.

Lakner bedobta, hogy a vita talán a 2006-os közösködésről szólhat-e, ha egyszer a közös választási jelölteket az SZDSZ nem akarja. Kombinációképpen előhozz egy MSZP-MDF koalíció lehetőségét, amennyiben az MSZP nem akar tovább az SZDSZ-szel konfrontálódni a távolabbi jövőben.

Debreczeni utalt rá, hogy a kompromisszumkötések előtt erődemonstrációkat szokás tartani, mint az a múlt gyakorlatából kiderült MSZP-SZDSZ viszonylatban.

Török rálicitálva erre Toller tárgyalódelegációs részvételét nem véletlennek nevezte, Debreczeni pedig Fodor és Pető részvételével kontrázott.

Török véleményében a keménységet képviselő Toller politikai kijelentései az irracionalitás diadalának felenek meg, az MSZP-nek ugyanis észben kellene tartania, hogy csak 178 képviselői hellyel rendelkezik, vagyis egyedül semmire sem megy.

Kóczián ehhez hozzászámolt még nyolc MDF-es szavazatot, ami esetleg alakulhat úgy, hogy támogatja az MSZP elképzelését, de Török kimatematikázta, hogy 186 sem elég az üdvösséghez.

Lakner emlékeztetett, hogy Sólyom László voltaképpen az SZDSZ által felállított kritériumoknak meg is felel.

Török rámutatott, hogy a titkos szavazás miatt a kimenetel nagyban bizonytalan. Még ha a 8 MDF-es szavazat is támogat, akkor is további 8 SZDSZ-es szavazat kell a 20-ból és akkor még hol biztos az a 8 MDF-es? Sehol.

Debreczeni visszatérve az irracionalitás diadalának kifejezéséhez, a tavaly augusztusi eseményeket előhozta, mely esetben az "irracionalitás" éppenhogy győzelmet aratott, vagyis tán nem is olyan elvetélt kísérlet ez. Tollerra ezek szerint jellemző az irracionális, érzelmi politizálás.

Lakner elvetette a két párt egymás legyőzésére való törekvésének értelmes voltát. Kijelentette, hogy kooperáció nélkül semmire sem fognak jutni. Erre reagálva Debreczeni megjegyezte, hogy titkos szavazásnál az egymáson való sebek ejtése veszélyes lehet. Kóczián komoly kétségeit fejezte ki a párttáborok fölött való átszavazás valószínűségét illetően, de Török azonnal a schleswig-holsteini tartományi kormány mostani esetével példálózott, ahol egyetlen renitens háromszori nekifutásra is megakadályozta a kormány felállítását, miközben az SPD nem akarta elhinni, hogy valamelyik képviselője háromszor szándékosan nemet szavaz, miután frakciógyűlésen könyörögtek nekik, hogy ne járassák le a pártot ezzel.

Debreczeni adott esetben még anyagi érdekek bejátszását sem zárta ki, mely egy ilyen titkos szavazásnál eltéríthet a hivatalos vonaltól képviselőket, majd nekiszegezte Töröknek a kérdést, hogy mi is a KE szerepköre?

Török szerint ez a szerepkör nem is olyan szűk, mint hinnők. Bármikor felszólalhat a parlamentben (Debreczeni: ezt akármelyik képviselő is megteheti (Török replika: de egy képviselő felszólalása nem olyan súlyú)), bármikor orientáló politikai nyilatkozatot tetet (Debreczeni: de akkor az alkotmányos berendezkedés erodálása fenyeget), Legfelsőbb Bíróság elnökére javaslatot tehet, Legfőbb Ügyészt jelölhet, 2007-ben ombudsmant jelölhet. Akár a költségvetési törvényt is visszadobhatja és azt tudjuk, hogy mennyire az utolsó pillanatban szokták azt meghozni. Népszavazást is kezdeményezhet. Kóczián ehhez annyit tett hozzá, hogy erős személyiség esetén pártokkal szembeni alternatív politikai vonalat vihet. Lakner lehetségesnek tartotta, hogy bizonyos kérdésekben alkalmi együttműködéseket, együttszavazásokat kovácsolhat. Számára az is kérdésenek mutatkozott, hogy akar-e majd a KE a falig elmenni, vagy kezes elnök lesz, aki a status quo-t védi. Debreczeni azonnal rávágta, hogy pontosan az utóbbit fogja tenni.

Török értékelésében a kormánypártok érdeke az irányítható KE és ez nem annak kérdése, hogy a jelölt pártpolitikus-e, vagy nem, mert pártpolitikától független személyiség is lehet önállótlan, vagy mostani pártpolitikusból is lehet független személyiség, amennyiben a politikai értékei, hitvallása elég erősen meghatározó marad benne az aktuálpolitikával szembeni ellenálláshoz.

Török akár a parlamenti hívek szerzését, kvázi frakciószerzést sem zár ki a KE lehetőségei közül, ahogyan az Walesa csinálta, mely esetben a hívei nyilván fontolóra fogják venni jogkörei szélesítését.

Debreczeni nagyon-nagyon burkoltan utalt rá, hogy Göncz Árpád után az SZDSZ részéről fura a nem pártpolitikai elkötelezettséghez való ragaszkodás, majd megkérdezte, hogy a vendégek szerint ki a legalkalmasabb ma a posztra? Lakner Sólyom Lászlót és még néhány más személyiséget jelölt meg, utóbbiakat nevezetlenül. Török szintén Sólyom-pártinak vallotta magát. Tekintélyes, de tekintélyét nem semmitmondásból nyerő jelöltet talált optimálisnak, aki semmilyen táborba sincs becsatornázva. Kóczián újságírói mivoltával ütközőnek nevezte, hogy jelöltről nyilatkozzon. Törökkel ellentétben éppenhogy pártba tartozó személyiségre van szükség szerinte, nem lehet kívülálló. Göncz része volt a rendszerváltásnak és az akkori politikai milliőnek, innen merítette elfogadottságát. Ezenkívül kétségét fejezte ki aziránt, hogy a pártelitek kiengednék a KE jelölését az ellenőrzésük alól.

Lakner egyetértett, hogy a pártfüggetlenséget nem kell túldimenzionálni. Németországban az utóbbi húsz évben mindig ilyet választottak, most is egy volt tartományi pártpolitikus tölti be a posztot és semmmi probléma vele. Pártpolitikus is kénytelen lehet hozzáidomulni a feladatkörhöz.

Kéri Lászlóé a szürke kardigán

http://index.hu/politika/belfold/keri0401/

:o)

Gnác,

Szerintem ahhoz képest, ahonnan elindult, gazdag.

Szerintem ez meg teljesen érthetö, ismerve a pályafutását. Mi ebben a baj? Ha legálisan tett szer a jövedelemre, akkor az aligha kifogásolható. Hogy, hatalmas eltérések vannak a fizetésekben az ismét egy másik téma, viszont egy ország vezetése a legnagyobb felelösség. Én Gyurcsánytól sem sajnálom azt, amit ezzel keres.

Persze, ettöl függetlenül a politikai lépéseik kritikai jogát fenntartom.

        Nézd, ez szerintem messze nem volna megoldás, ebben az esetben ugyanis a köznépi harcosok jó része meg lenne róla győződve, hogy megint elmeszelték, aki kimondta az igazat, a politikus meg megúszta. Lásd Gnác előbbi megszólalását. (Bocs, Gnáci, hogy áttételesen köznépi harcosnak neveztelek, ebben az értelemben én magam is az vagyok, magamat meg csak nem szuttyongatom.)

       Szerintem "végső" megoldás ebben a vonatkozásban nincs, az ideális állapothoz pedig akkor jutnánk közelebb, ha azzal együtt, amit6 mondasz, az is megtörténne néhányszor, hogy valóban durva ügyekbe keveredett politikusok csinyeivel nem pártmegoszlás alapon foglalkozna a média, az ügyek pedig végigmennének az igazságszolgáltatáson, a vádemeléstől a büntetésig. Nem specifikusan a médiában rendült meg ugyanis a köznépi bizalom, hanem az igazságszolgáltatás intézményrendszerében, beleértve a médiát is (amiben viszont a kelleténél is jobban biznak még mindig).

      "Ezek ismertek, strómanok nevén biztos van még neki ez-az, maggyőződésem szerint milliárdos."

      Ezt komolyan gondoltad? Nem kéne ezt mégis verifikálni? Csak azért, mert ha nem, akkor tulajdonképp nincs is mit beszélni O. vagyonáról, mármint annak, akinek ugyanaz a meggyőződése, mint a tied, elég ez a megállapitás is. Vagy mégse?

Orbán amúgy gazdag ember? Nekem nem úgy tűnt a múltban, elég puritán stílusban élt, nem halmozott vagyonokat, nincs százmilliós villája és nem milliárdos vállalkozó, nincs adriai nyaralója. Nem is értem, hogy milyen összegen megy a hajcihő, de lehet, hogy alultájékozott vagyok.

Van ugyan erre egy szaktopik, de röviden:

Szerintem ahhoz képest, ahonnan elindult, gazdag. Van 100 milliós villája, épül egy háza Felcsúton, a mai Népszabi szerint az ugyanott magánpénzből épülő sportcentrumban is benne van valamilyen formában, és vannak ugye a többi földek Felcsúton, meg a nevezetes tokaji buli, amiből ugyan névlegesen már kiszálltak.

Ezek ismertek, strómanok nevén biztos van még neki ez-az, maggyőződésem szerint milliárdos.

Jól tud spórolni...

"Szerintem egy külvilágnak adresszált nyilatkozatból kár azt a következtetést levonni, hogy ne lenne jelöltje."

-- A nyilatkozatból és abból, hogy sajáttal nem jött elő. Persze ez csak hipotézis volt.

"Az más kérdés, hogy a strómanjai egyöntetűen Szilit látszanak támogatni, ami necces kicsit, mert az édesdrágabolgárúr műsorában eddig csak olyan véleményeket hallottam, hogy többet nem szavaznak az MSZP-re, ha Szili lesz a KE."

-- Ezek vajon mit gondolnak? Biztos a keménymagból való népek lehettek (ha már vették a fáradságot betelefonálni), akiknél az számít jó politikusnak, aki a legkeményebben tartja a frontot a jobboldaliakkal szemben.

"Ha indulatos volt, az baj, akkor mégsem múlt el felette nyom nélkül a HírTV, pedig kimondottan kedvelem ezt a csávót. Azért ez az attitűd egy egykori kiváló tényfeltáró-újságírótól elég furcsa."

-- Hát az indulatosságát mondjuk Török nyugis mosolyához kell viszonyítani, nem egy Szekeres-Torgyán "vitához". :o)

Meg az iránya sem az volt, hogy kajakból Orbánt védje, hanem az, hogy miért nincs már semmilyen fejlemény.

És lehet, hogy azért is volt kissé erőteljesebb, mert közvetlenül előtt a három másik eléggé leugatta egy ötletét, ráadásul úgy, hogy Debreczeni állandóan félbeszakította saját replikáival és nem hagyta kibontakozni. Pedig Kóczián imád dumálni. :o)

"Mégis hogyan lehetett volna bármi konkrétum, ha a Fidesz még mindíg csak fontolgat, de a héten már istenbizony perel?"

-- A stratégiai birkózás, alias sárdobálás. Egyébként szerintem a sajtóperek hatástalanok politikailag. Mire a bíróság akár csak első fokon döntést hoz, addigra már rég mindenki megunta a sztorit és ha újra előhozzák, akkor undorodva elfordul. Addigra már rég elvesztette a hitét abban, hogy valaha is megnyugtatóan tisztázódik a dolog, a népszerűségi konzekvenciák levonódtak, a dolog lefutott.  Ezért a sajtótámadásokat sajtótámadással lehet csak a mai körülmények között visszaverni. Ami persze egyenest oda visz, hogy hazánk következmények nélküli ország.

Orbán amúgy gazdag ember? Nekem nem úgy tűnt a múltban, elég puritán stílusban élt, nem halmozott vagyonokat, nincs százmilliós villája és nem milliárdos vállalkozó, nincs adriai nyaralója. Nem is értem, hogy milyen összegen megy a hajcihő, de lehet, hogy alultájékozott vagyok.

Köszönöm, valahogy ezeket a szerdai műsorokat rendre elszalasztom.

Kár, hogy a véleményedet nem írtad hozzá, sebaj, majd most megteszem én:)

Török szerint Gyurcsány elkésett a Köztársasági Elnök (KE) számára optimális jelöltjének bemutatásával

Szerintem egy külvilágnak adresszált nyilatkozatból kár azt a következtetést levonni, hogy ne lenne jelöltje. Szerintem ebben a mostani, elég kényes helyzetben nem akar látványosan újabb frontot nyitni, de nem gondolnám, hogy a párton belüli befolyása ne lenne elég ahhoz, hogy jelöltet állítson.

Az más kérdés, hogy a strómanjai egyöntetűen Szilit látszanak támogatni, ami necces kicsit, mert az édesdrágabolgárúr műsorában eddig csak olyan véleményeket hallottam, hogy többet nem szavaznak az MSZP-re, ha Szili lesz a KE.

Valahogy olybá tűnik nekem, mintha Szili elfogadottsága a jobboldalon nagyobb lenne, mint a balon, leszámítva persze az MSZP különb-különb szervezeteit és csatolt részeiket.

Nekem az a benyomásom, hogy Szilit el akarják tűntetni a politikából, mert nálunk sem volt még példa KE-ből pártpolitikussá való visszavedlésre, szerintem nem Szili fogja megnyitni a sort.

Az SZDSZ kezében nyilvánvalóan a főpolgármesterség a kártya, hogy ki lenne a jelöltjük, azt nem tudom, Demszky nyilatkozata semmit sem jelent, ő már túlságosan önjáróvá vált.

Az SZDSZ-nek létfontosságú Budapest, az egyetlen pódium, ahova kiállhatnak, viszont a kézenfekvő problémák miatt talán nem annyira vonzó ez az MSZP-nek, hogy ne adnák át.

Kóczián indulatosan rámutatott, hogy 3 hete tárgyalja a műsor a szőlőt és nulla eredménnyel, mert nulla mennyiségű tény derült ki. Ami egyfolytában jön, az a gyanusítások, homályos sejtetések. Tényfeltárás az nincs.

Ha indulatos volt, az baj, akkor mégsem múlt el felette nyom nélkül a HírTV, pedig kimondottan kedvelem ezt a csávót. Azért ez az attitűd egy egykori kiváló tényfeltáró-újságírótól elég furcsa.

Mégis hogyan lehetett volna bármi konkrétum, ha a Fidesz még mindíg csak fontolgat, de a héten már istenbizony perel?

Ez egy nagyon komoly ügynek ígérkezik, a parlamenti bizottságokat se írjuk le, mert ha Orbán nem tudja magát megvédeni, akkor bajban lesz, bizottság ide-oda.

A Fidesz fontolgatja, hogy Gyurcsány vagyongyarapodásásának vizsgálatát fogja kezdeményezni ezért a méltó visszavágási terepet megtalálandó.

Láttam, hogy politikai választ keresnek, ami adekvát is a populizmus szempontjából, de Gyurcsány ugye semmilyen hivatalt sem viselt, amikor meggazdagodott, ez meg nem az a helyzet, ezt Debreczeni jól látja, szerintem.

Baromi jól néznénk ki, ha kiderítenék, hogy senki nem használhatja a kapcsolatait, mielőtt kormánytag lenne, de amint az lesz, pláne miniszterelnök, akkor mindez teljesen rendben van. Szerintem ezt elég nehéz lenne eladni, ennyi év után kommunistázni már nem biztos, hogy eredményes, ráadásul Orbán is szeretné átvenni a Kádár-kor vívmányait, na de ez is agyrém a javából...

Szerintem is elég ennyi a tudományossághoz. Ha nem elég, hogy megpróbálnak szabályszerűségeket észrevenni, leírni és viselkedésmintákat észrevenni, akkor a pszichológia sem tudomány.

Kísérletképpen összeirogattam a ma esti Lapozóban elmondottakat. Ideirogatom összefoglalásképpen, aztán később újra elő lehet venni és elemezni, hogy derék politológusaink plusz Kóczián mennyire lőttek mellé a dolgoknak. (Mondjuk erre marhára nem volna szükség, ha az MTVnek meg lehetne írni, hogy digitalizálja má' be drágalátos műsorát, oszt had lehessen utólag letölteni. Sajnos ebből már az sem megy, hogy a szerkesztőségnek emilt írni. A honlapjukon egy árva darab emailelérhetőség sincs. Kínomban írtam az archívumnak, azok viszont nem válaszolnak.)

Török szerint Gyurcsány elkésett a Köztársasági Elnök (KE) számára optimális jelöltjének bemutatásával, ezért nyilatkozott szerda reggel oda, hogy nem óhajt belefolyni a jelölésbe. Kérdés szerinte, hogy miért csak most kapott észbe Gyurcsány és január-februárban miért nem törődött a kérdéssel. A válasz szerinte az, hogy ezt elhibázta.

Kóczián úgy vélte, Pető nyilatkozata (az SZDSZ nem szavazza meg sem Szilit, sem más pártpolitikust) azt jelzi, hogy az SZDSZ harciasan védi érték/hitvallását a kérdésben. Erre Pető habitusát megfelelőnek látja (konfliktusvállalás).

Kóczián továbbá úgy vélte, Gyurcsány és követői talán úgy gondolják, hogy még nem taktikázták el magukat, még akkor sem ha végül mégiscsak Szili fut be, mert hiszen ő szocialista pártpolitikusként nyilván nem fog KE-i pozíciójából 2005-6 folyamán Gyurcsány ellen fellépni, sőt utána sem. Szilinek viszont súlyos presztízsvereség lehet, ha végül ilyen sok polémia után nem ő lesz a befutó.

Lakner utalt rá, hogy Gyurcsány a pártbeli ellenzékét akarja megverni a KE-választás kapcsán, de a mai, nem beleszólást deklaráló kijelentésével feladta a kezdeményezést. Nincs már ideje felépíteni saját jelöltjét és az idő múlásával Szili esélyei egyre nőnek, mert a tehetetlenség az ő malmára hajtja a vizet, lévén a legrégebbi, legtöbbet emlegetett jelölt. Gyurcsány az SZDSZ vétójában tud még reménykedni, ami talán kifejezetten taktika is a részéről. Hiszen ha Szili befut, elmondhatja, hogy nem ellenezte, ha pedig az SZDSZ miatt nem fut be, akkor lehet a koalíciós partnerre mutogatnia.

Kóczián úgy vélekedett, hogy a KE-választás a régi és az új MSZP közti erőpróbaként is felfogható. Gyurcsány esetleg a KE pozícióját olyan koncként adhatja a pártnak, amin elrágódhat, amin élvezheti, hogy érvényesítette vele szemben az akaratát, holott végül is Szili KE-ként nem sok problémát fog okozni a miniszterelnöknek, amíg azt Gyurcsánynak hívják és egy jobboldali miniszterelnököt pedig 2006-tól "kordában tarthat".

Érdekesnek ítélte még Kóczián, hogy Szili a nyugati mintáktól eltérően nem pályája végpontjaként vállalkozik a KE-ségre, hacsak nem akar belőle mindjárt hosszú nyugdítba menni. Kérdés Kóczián szerint, hogy mi lesz Szilivel utána, visszatér-e pártpolitikusnak, ami nyugaton elképzelhetetlen.

Török felvetette, hogy az ellenzéknek érdeke-e a KE-ség körül botrányt csinálni, mert érdekesnek tartja, hogy az ellenzéknek a koalíciós felek egyet nem értéséből kifolyólag van mérlegelési lehetősége és nem lefutott eleve az ügy számára.

Lakner ezt az esélyt nem tartotta túl nagynak.

Debreczeni rámutatott, hogy az SZDSZ keménykedése esetleg Sólyom befutását okozhatja a Magyar Nemzet szerint.

Török szerint éppen ez a kérdés; Sólyom vajon nem tulságosan akciózós-e a Fidesznek és nem mondják-e rá, hogy inkább Szili, mint egy megzabolázhatatlan jobboldali személyiség, akit támadni elég ciki, viszont aki nem rest esetleg fellépni Orbán ellen akár.

Debreczeni a következő témának a szőlőügyeket hozta fel. Eddig az ÉS-t kivéve a napilapok már ejteni látszottak a szőlészkedést, de most a Népszabadság hosszasan cikkez a szőlőről és a vagyoni helyzetről, vagyonnyilatkozatról. Tehát az ügy mégiscsak marad napirenden.

Lakner szavaiból kiderült, hogy a Népszabadság szerint a vagyonnyilatkozatok alapján a szőlészkedésből nagy vagyonoknak kellett származniuk.

Kóczián indulatosan rámutatott, hogy 3 hete tárgyalja a műsor a szőlőt és nulla eredménnyel, mert nulla mennyiségű tény derült ki. Ami egyfolytában jön, az a gyanusítások, homályos sejtetések. Tényfeltárás az nincs.

Török úgy foglalt állást, hogy derüljön ki az igazság. Valamelyik félnek le kell vonnia a konzekvenciát majd az igazságból és ehhez nem kell bíróságig elmenni, ehhez a közéletnek kell kikövetelnie a gyanufellegek eloszlatását. Miként lehetséges, hogy 3 hete megjelent egy cikk, miszerint van egy jegyzőkönyv az ÉS birtokában és ezt azóta senki nem látta, senki nem kérte el, csak utalgatás és általános lovagolás van a témán. Török az ÉS-t nem politikai aktornak írta le, melynek dolga a Fidesszel való stratégiai birkózás lenne, melyben azon ármánykodnak, hogy ki kit citáljon bíróság elé és milyen váddal, hanem sajtóorgánumnak, melynek nem elhallgatni és visszatartani kell az információit, hanem feltárni.

Lakner szerint ez pontosan az az út, melyen minden botrány szépen elkenődik, nem derül ki semmi.

Debreczeni Dessewffy Tibor idézte, miszerint a magyar politikai botrányok szappanopera-jelleggel folynak: bárki bármikor bekapcsolódhat a sorozatba, mert garantáltan megy tovább és nem ér véget.

Török és Kóczián egybehangzóan következmények nélküli országként jellemezte hazánkat, ahol előbbi állítása szerint a médiában az interjúra meghívott politikusok tabutémákat jelölgetnek ki, amire nem hajlandók válaszolni és ebbe a média belemegy és ezzel együtt vevő a mondanivalójukra. Tisztázás, beszéd ki sem alakul, a botrány elhallgatása folyik minden alkalommal.

Debreczeni megállapítása szerint a Lamperth-ügy egyfajta válasz akar lenni a szőlőügyre, de nincs egy súlycsoportban a két dolog. Lamperthet legföljebb lemondatják a férje miatt, de Orbán egy másik kategória hozzá képest. A Fidesz fontolgatja, hogy Gyurcsány vagyongyarapodásásának vizsgálatát fogja kezdeményezni ezért a méltó visszavágási terepet megtalálandó.

A vizsgálóbizottságok felállításától minden szereplőnek felállt a szőr a hátán és egyhangúlag politikai manőverezésnek titulálták az abban folyó dologkat, melyeknek az igazság kiderítéséhez a legcsekélyebb összefüggéssel sem bírnak.

Nagyjából ennyi.

Nem is az ő dolguk.

A világrendet a politikusok csinálják, az alkotásokat a művészek. A politológus és a művészettörténész utólag elemez. Arra meg nem vennék mérget, hogy a politikusok és a művészek nem építenének a politológusok és a művészettörténészek eredményeire.

Mondjuk ha Marxot filozófusnak, mai értelemben vett politológusnak tekintjük, akkor ővele is próbálkoztak a politikusok, meg is volt az eredménye. Élő példa. :-) A véleményünk meg lehet róla, de nem tekinthetjük tudománytalanságnak az atomkutatást, csak azért, mert atombombát csináltak belőle.

Na, szerintem pl. amit Tölgyessy itt bemutatott, tökéletesen elfogadható tudományként... Hiszen elemez, modellez, következtetéseket von le.

Aztán ha nem jön be, akkor bumm, ez van. A laborban sem mindig jön be a kísérlet. Viszont reprodukálható. Ha valamiben kiderül, hogy Tölgyessy téved, akkor a következő modellben korrigálható.

Szerintem pl. a választói magatartás tipikusan felvázolható bizonyos szempontok figyelembe vételével. Én nem vagyok politológus (szerettem volna az is lenni, de mindegy), és nem fényezni akarom magam, de az elmúlt néhány választáson elég jól be tudtam lőni a hozzávetőleges eredményt, még úgy is se kutatói, se információs bázisom nem volt.

Ami meg a "futatott szereplőket" illeti - jóval lentebb volt szó a médiában állandóan látható emberekről - ki mondta, hogy mindig a tévében láthatjuk a frankót? :-/

2005. március 27., vasárnap 11:14

Tölgyessy Péter szerint amikor Gyurcsány Ferenc átvette a vezetést, "talán nem túlzással" azt lehet mondani, hogy a Fidesz kétharmados többséggel nyerte volna a választást.

Arra a kérdésre, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jobban játszik-e, mint a pártja, Tölgyessy Péter igennel válaszolt a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában, hozzátéve, "ugyanakkor hihetetlen sok hibával dolgozik, bizonyos értelemben ő dolgozik a legtöbb taktikai hibával az összes eddigi miniszterelnök közül".

Tölgyessy Péter szerint ha Gyurcsány Ferenc 2006-ban nyerni szeretne, kockáztatnia kell, és "olyan ügyeket is elő kell hoznia, amik vagy sikerülnek, vagy nem". Példaként említette a decemberi népszavazást, ahol a miniszterelnök a két "nem" szavazat mellett állt ki.

Tölgyessy Péter a kormányfőről azt mondta: "Elég sok hibával is dolgozik, ami részint a kockázatvállalás következménye, de azért lehetne kevesebb is. Neki tudnia kell, hogy pártja milyen könnyen pánikba esik, és akkor nem ismer se istent, se embert a szocialista párt".

Az SZDSZ és az MDF helyzetéről szólva közölte, nem lehet megmondani, hogy az SZDSZ bejut-e a parlamentbe a 2006-os választáson. "Tény, hogy az SZDSZ vezetői - ha külön indulnak, márpedig minden jel arra mutat, hogy külön indulnak - óriási felelősséget fognak viselni a következő választások eredményéért." Tölgyessy magyarázata szerint ha 2006-ban azért lesz kormányváltás, mert az SZDSZ nem jut be a parlamentbe, "az történelmi jelentőségű dolog, tehát az SZDSZ vezetői nagyon nagy személyes felelősséget is vállalnak azzal, hogy külön indulnak".

Úgy látja, a párt vezetésében nem tudják, kik a párt szavazói. Az SZDSZ csak azért parlamenti párt most is, mert nagyon sok városban szabad demokraták vezette önkormányzat van, és alapvetően "ezek a helyek hozták be" a pártot a parlamentbe. Amikor az SZDSZ marginális csoportokat karol fel, és reklámkampányaiban ezt mutatja be, nem biztos, hogy a valódi közösségét éri el.

"Az MDF-nek nagyon csekély esélyt adok arra, hogy bekerüljön" - mondta a kisebbik ellenzéki párt parlamentbe jutásáról szólva Tölgyessy Péter. Mint mondta, látszik, hogy "Dávid Ibolya mindenképpen szeretne újra parlamenti tényező lenni, és az az igazság, egyre inkább populista útra téved". Példaként említette a politikus javaslatát, hogy oszlassa fel magát a parlament, mert nem képes megoldani a problémákat.

Tölgyessy attól tart, hogy a választásokig most minden úgy marad, "ahogy azt megtapasztaltuk". Pedig egyértelmű, hogy "ez a háborús politika szinte döntésképtelenné teszi a vezetést, és Magyarország ideje drágább annál, semmint hogy egy egész ciklus vesszen el igazán nagy döntések nélkül". Mégis azt hiszi, hogy 2006-ig minden így marad, 2006 után viszont lehet, hogy lesz váltás.

-- Nem gondolom, hogy amennyiben ez kockáztatás volna, az idegen lenne Gyurcsánytól. De szerintem ez nem kockáztatás, legalábbis nem abban az értelemben, hogy egy amúgy biztonságra játszó politikus bevállalt rizikója. Ha Gyurcsány nem majd húszszázalékos hátrányban, hanem ugyanekkora előnyben vette volna át a kormányrudat, akkor is ugyanígy játszana. Ez a nagy fene kockáztatás valójában abban merül ki, hogy nonstop fellép és fellépéseit igyekszik népszerűségnövelésre használni, mivelhogy tényleges tevékenységre sem ideje, sem pénze, sem pártbeli támogatása nincs. Ez nem kockáztatás, mert ahhoz valami választási lehetőség is kéne, neki meg elég determinált, hogy mit tehet: megpróbálhatja elhódítani a Legjobban Szónokló Magyar Politikus vándorkupát Orbántól és közben remélheti, hogy a megörökölt financiális tűzvészt sikerrel tudja oltogatni, nem omlik rá a ház.

Abban egyetértek, hogy gyakran hibázik, de ezek ugyanúgy nem politikai bakik, hanem verbálisak. Verbális pergőtűz megy itt, nem cselekszenek semmit.

A népszavazást megint csak nem tudom kockáztatásnak felfogni. Szerintem egyrészt nem is folyt bele olyan hangsúlyosan, mint ahogy Orbán belefolyt a Fidesz részéről, hiszen nem pártelnök, másrészt akkor is összevissza útmutatásokat fogalmazott meg, szemlátomást legszívesebben kimaradt volna az egészből cakli-pakli. De aztán a többmillió orbánista határontúli szavazó rémétől megriadt párt és értelmiségi holdudvar belenyomta az állásfoglalásba, úgyhogy felvállalta a nem-et, de azért lehet, hogy előtte már látta a közvéleménykutatást, miszerint a szavazási hajlandóság az idő előrehaladtával egyre csökken.

What a waste of time! :o)

Végy még pár tekervénynyi szürkeállományt, mert amennyi most van, az úgy látszik már megtelt információval és memóriabővítésre lenne szükség. :o)

Az a helyzet, hogy én nagyjából láttam, de a Fidesz-témán kívül gyakorlatilag nem emlékszem semmire:)

Ez az átka a sok információnak, jön és megy:)