Beszéljünk őszintén: amit te számításnak nevezel, az nem vehető komolyan, mivel alapvető ismereteid hiányoznak hozzá... például mikor leírod hogy "az impulzus energiává, az energia forgatónyomatékká alakul"... vagy: "a forgás centripetális erőt kelt"...
nem értem miért vagy büszke arra, hogy csináltál téves számításokat, hibás modellező programot, valamint azt hazudtad, hogy készítették már működő készüléket. ez eddig nem valami nagy teljesítmény, és nem nagyon támasztja alá sem amit mondasz, sem a szakértelmedet.
Meta (Csodálatos hogy olyanok, akiknek a Newtoni mechanika meghaladja a felkészülségét, a kvantumelméletben tökéletesen otthon lehetnek... nálunk, programozóknál elég furcsa lenne, ha valaki azzal állna elő, hogy az "előltesztelő ciklus" mibenléte problémás számára, de minden másban nyugodtan forduljunk hozzá szaktanácsért)
Majdnem egyforma.. De miért is várom el, hogy reális legyél? Ha önmagában
a rés "működését" sem érted, és közben arról győzködsz, hogy nem mondod, hogy
nem értek hozzá, de mondod hogy nem értek hozzá...
Javaslom foglalkozz néhány évig az e.m. hullámok terjedésével az elmélettel
szorosan követve a gyakorlatot. Akkor nem csak gondolod, majd, hanem tudni is
fogod, hogy az e.m. hullámok nem hullámok, hanem hullám tuzlajdonságokkal jellemzett kvantumok. De minek is jellemzem vaknak a piros színt..
Ha egyszer eljut a tudatodig, hogy úgy ahogy Te most goldolkodsz, ugyanígy
gondolkodott a kőbaltás ember is, amikor a fia egy nyilat készített. Képtelen volt felfogni, hogy mi értelme lenne a pici és jelentéktelen, hülye alakú kőbalta
kilövésének.. Szerinted megértette valaha? Ha olyan vagy Te is, akkor Te sem fogsz
semmi olyat megérteni, ami nem fér bele az általad tanultakba, még akkor sem,
ha maga a jelenség dönt le a lábadról..
Szóval szerinted kizárólad az e.m. mező terjedhet tova erősen lokalizálható csomagokban? Igen/Nem ?
Mitől tartja meg az e.m. mező a koncentráltságát?
Az interferencia képet pedig kettős vagy többes anyagú résen is szemléld meg!
Tanulságos lesz! Minden anyagnál más fázistér jön létre. Nézd meg. És jusson eszedbe ha legközelebb olyanról mondsz véleményt, amit még életedben nem láttál.
A modellben a foton egy valószínűségi hullám, annak valószínűségét írja le, hogy a tér mely pontján milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba a foton. Ez a valószínűségi hullám alakilag nagyon hasonlít az EM hullám leírására, de nem ugyanaz.
Találtam egy érdekes cikket, ami épp erről a különbségről szól a kétrés-kísérlet kapcsán. Amennyire értem, a lényeg az, hogy az kvantumtérelméletben az egyfotonos állapot nem sajátállapota az elektromos térerősség operátorának, tehát valóban, egy foton esetén nincs meghatározott értéke a térerősségnek. Azok az állapotok, amikben van, azok az. ú.n. koherens állapotok, ezekben viszont a fotonszám nem meghatározott. Érdekes módon az egyfoton-hullámfüggvény ugyanazt az interferenciamintát adja, mint a koherens állapot.
A cikk:
E. C. G. Sudarshan and T. Rothman : The two-slit interferometer reexamined,'' [Am. J. Phys. 59, 592595 (1991)]
Segíthetsz, vizsgáljuk már meg azt a csoda kétrés kisérletet. A sarkalatos pontja, hogy valóban és minden egyes esetben csakis egyetlen foton volt-e a légtérben.
Nem sarkalatos pontja, mivel eddig azt az esetet se magyaráztad meg, amelyben nagy a fényerő...
A "fotonok egyesével" legegyszerúbb módja, hogy fotoelektronsokszorozót használunk detektornak. Ezekben egy fotontalálat kivált egy szép nagy csoport elektront, ami jól mérhető impulzust ad a kimeneten. Határozottan és könnyen megkülönböztethető amplitudót ad, mint egy kettős találat.
Annyira leblendézzük a fényt, hogy egymástól elkülönülő impulzusok legyenek a detektorok kimenetén. Ilyen egyszerű.
Ez egyébként nem valamiféle elvarázsolt csúcstechnika. Az elektronika jelen fejlettségi szintje lehetővé teszi, hogy házilag összeállíts egy ilyen rendszert, és a házat se kell eladnod hozzá... :-)
A YY modellben a fotonok nem sörétszerű részecskék, csak sörétszeű elemi részecskék építik fel. A 4 felépítő részecske keringése haladás közben hullámzó mozgást okoz. Ezért különböztessük már meg a söréttől és a máktól.
Nem remekeltél pl. a két rés kísérlet sötét sávjainak leírásával.
Segíthetsz, vizsgáljuk már meg azt a csoda kétrés kisérletet. A sarkalatos pontja, hogy valóban és minden egyes esetben csakis egyetlen foton volt-e a légtérben.
Ezért kérdeztem 832-ben milyenek voltak a fotonok. Honnan lehet azt bizonyosan tudni, hogy minden egyes foton egyedül volt és a másik résen nem mehetett át ugyanakkor egy másik foton amellyel interferálhatott. Mennyi ideig tartott a kisérlet ? Hogyan állapították meg, hogy a fotonok mindig egyedül voltak és nem csak néha. Hány fotont kellett összegyűjteni az észlelhetőséghez, stb.
hogy a sugárzó kvantumos energia nem haladó em mező formájában terjed
Olyan dologról próbálsz beszélni, amiről semmit se tudsz. Megpróbálod kitalálni, mit érthetnek mások a számodra ismeretlen tartalmú fogalmakon -így nem megy. A hozzászólásod emiatt olyan mértékig értelmetlen, hogy nem tudok mit kezdeni vele.
A QED múködik. Minden idők legpontosabb elmélete. Ez elég. Tök mindegy, minek tartja valaki, aki nem tudja egyáltalán miről beszél.
Na látod? Ilyen értelmetlen összefüggésben látszik a legjobban, hogy a sugárzó
kvantumos energia nem haladó em mező formájában terjed.
És ezt a hullám jelenségek sem bizonyítják, hiszen minden hullám jelenség
kizárólag anyag közelében jelenik meg.
Ha már itt tartunk. Nem tünt fel, hogy a víz hullámterjedési jelenségeit
alkalmazzuk analógiaként em. hullámokra? Pedig tudjuk, hogy a víz hullámai
a molekulák közötti kölcsönhatás nélkül nem léteznének.
A résen való elhajlás jelensége hogyan jöhetne létre akkor ha a rés anyaga
nem lépne kapcsolatba a haladó (elektron, foton, em. ) "hullámaival" ???
Különös tekintettel arra a tényre, hogy a rés anyagának em mezeje
csak statisztikai értelemben statikus, a valóságban kizárólag dinamikus
változó em. mező veszi körül, és ezen halad át a hullámjelenséget
mutató komponens.
Így éppen olyan ostobaság hullámtulajdonságokkal felruházni a kvantumokat,
mint az ha pl. egy falevelet irányított repülési tulajdonságokkal ruháznánk fel a szélben, csupán azért mert tény, hogy jól meghatározható a repülési pályája.
A réses kísérletek: nem mindegy, hogy a rés mekkora a hullámhosszhoz viszonyítva.
meg sem értetted, hogy mi a probléma. Nem érdekel, hogy tapasztalsz-e interferenciát és hogy mekkora a rés, csak az érdekel, hogy
átmegy-e a tükrözött fénysugár mind a két ablakon vagy az összes nyitott ablakrésen egyszerre.
Tőlem leszűkítheted a többi ablakot amennyire csak tetszik, nem kell interferenciát vizsgálnod, csak egyszerűen nézd meg, látod-e a szobák belső falán a fényfoltot amikor a tükörrel a Juliska ablakán világítasz be.
Nem is tudnál interferenciát vizsgálni mert az ablakok különböző szobákon vannak.
A legelemibb módon bárki kisérletekkel bizonyíthatja, hogy a fény nem megy be az összes ablakon csak azon amelyiken bevilágítasz. A foton tehát egyenes vonalban terjed és magától nem tér le az egyenes pályáról csak azért, hogy átmenjen neked egy másik résen is, vagy száz másik résen egyszerre, hiába nyitogatod őket.
Ehhez nem kell interferencia. Vagy gondolod, hogy matematikai képzettség nélkül nem tudnád megállapítani van-e fényfolt a szobában ? Esetleg kell hozzá neked egy hullámfüggvénytáblázat ?
És ha csak azért szar a YY fotonmodell mert nincs benne számítás, az nekem elismerés. Mert ez azt jelenti, hogy akár ilyen is lehetne. A QED leírhatja a fény viselkedését, de nem mondja meg mi a fény.
Nekem nincs saját modellem. A modell amit elfogadok, az a kvantumelektrodinamika. Kicsit egózás lenne, ha azt állítanám, hogy az az ÉN modellem.
A réses kísérletek: nem mindegy, hogy a rés mekkora a hullámhosszhoz viszonyítva. Ha a rések mérete sokkal nagyobb, mint a fény hullámhossza, akkor nem tapasztalunk interferenciát. És a mi modellünkből is ez jön ki. Ezért nem jó a Juliskás példád.
A poén az, hogy hiába mondok olyat, hogy hullám, hullámfüggvény, energiacsomag, valószínűség, foton... A te szinteden ezek a fogalmak nem értelmezhetők. Egész egyszerűen azért, mert nem ismered a mögöttük lévő matematikát. Így aztán vitatkozni sem tudunk, mert elbeszélünk egymás mellett.
A te modelled viszont szar. Azért, mert nincs semmilyen számolás benne, így nem lehet összehasonlítani a mérési eredményekkel. Te csak filozofálgatsz valami jin-jang-ról. Ezek csak üres szavak, semmi több. A valóságot nem lehet leírni filozofálgatással. A fizikához komoly matematikai konstrukciók kellenek. Enélkül nem megy. Ezt el kell fogadnod. Ha nem teszed, akkor csak az idődet pzarlod, és csak becsapod magad.
Ha egy kicsit (?) több eszed lenne azt írtad volna meg, hogy miért szar. És hogy a te modelled ami nincs miért sokkal jobb.
A kétréses kisérletet Juliska kilőtte, azzal kár kínlódnod. Fogj egy (sík)tükröt és próbáld ki mondjuk napfénnyel. Ha a tükröd az összes résnyire nyitott ablakon bevilágít akkor megadom magam. Ha a fotont EM térnek nevezed el azzal nem sokra mentél. Ha függvénynek hívod a fotont akkor csak egyszerűen kinevetlek. Ha azt állítod, hogy a foton akkor keletkezik amikor megsemmisül akkor már nem is nevetek. Vagy csak azzal vagy úgy megelégedve, hogy a foton egy energiacsomag ?
Mondd miszlik mire vágsz fel ? Lehet az enyém szar, de hol a tied ?
Ezek totál értelmetlen kérdések. Nézz utána, mi a mező stb.
Mert az, hogy sörét nem adhat interferenciát, nem reális érv. Hiszen
ha a "sörétek" egyben "pörgentyűk", akkor a hullámszerű viselkedés
természetes következménye annak, ha anyaggal kerülnek kapcsolatba.
Mekkora egy ilyen pörgentyű? :-)
Mit jelent egyáltalán ez a kifejezés?
Eldönthető-e, hogy egyik vagy másik résen megy át?
Ha eldönthető, hogyan befolyásolhatja a viselkedését egy másik rés megnyitása?
Én még nem hallottam önfókuszálódó mezőről. De lehet, hogy Te igen.
Ha így lenne kérlek oszd meg velünk ezt a tapasztalatod!
Ismét egy értelmetlen mondatsorozat. Valószínűleg valami egészen téves elképzelésed van mezőkről, kvantum-elektrodinamikáról (ha egyáltalán) azért írsz ilyeneket.
mmormota838, mindig elfelejted, hogy a foton nem egyszerű mákszem vagy sörét, ebben a mákszemben a 4 alkotórész mozgása alakítja ki a hullámzást. Emiatt létezik a "mákszemek" között az interferencia.
Dehogy felejtem, csak éppen nem jó az elképzelésed, és eddig nem voltál képes megérteni, amit Red is, én is próbálunk megmutatni.
Tehát:
egy rés van, egyenletes szóráskép
nyitsz még egy rést, kialakulnak sötét sávok
A kérdés: mi lett azokkal a fotonokkal a te modelledben, amelyek éppen sötét sáv felé indultak az 1-es számú résen keresztül. Ezek miért nem csapódnak be most is, hogyan tudja a viselkedésüket egy másik rés befolyásolni, amihez semmi közük?
Próbáld ezt elmagyarázni a 4 alkotórészed segítségével.
De, hogy ez a foton helyének sugárirányú bizonytalanságát jelenti, az érdekes. Mert úgy hangzik, mintha a fénysebesség bizonytalanságát is jelentené
Természetesen c bizonytalanságáról nincs szó.
A nagy koherenciahossz nagy bizonytalanságot jelent időben. Ha valahol útközben megpróbálnád korlátok közé szorítani a foton helyét - pl. nyíló/csukódó zárszerkezettel - akkor az elrontaná a koherenciahosszt és ezzel az interferenciajelenséget is. Így tetszőleges pontossággal kimérhetnéd c-t, de ahogy javulna a flnysebesség mérésének pontossága, úgy romlana le a távoli interferenciakép.
A legegyszerűbb két rés kísérletben is jelen van ez a dolog, csak nem annyira feltűnő. Aki először találkozik ezzel, nem erre figyel. Különösen, hogy ha felírnak egyáltalán hullámegyenletet, azt időfüggetlenül szokták tenni. Ami a klasszikus hullámmodellben, vagy az időfüggetlen Schrödinger egyenletben persze OK, de nem a teljes képet tükrözi, hanem egy elég durva egyszerűsítés.
A középső vonaltól eltekintve ugyanis a fényutak hossza nem egyforma, minden egymást követő csíkban egy lambdával nő az útkülönbség. Na most, tiszta interferenciaképhez az kell, hogy a foton hullámhosszának ne legyen túl nagy a bizonyalansága, különben elkenődik az interferencia a középtől távolabb eső csíkoknál, ahol már nagy az útkülönbség.
Az útkülönbség természetesen futási idő különbség is egyben. A foton úgy interferál, hogy pl. 100 lambda esetén a 100 lambda befutásához szükséges futási idő különbség lesz a két útvonal között. A foton így bizonyos értelemben nem lehet időben nagyon rövid. Vagy más oldalról nem lehet hosszirányban ennél jobban lokalizált.
Lézerrel úgy is megy a két rés interferencia, ha az egyik fényutat tükrökkel sokkal hosszabbra veszik. Példa erre a hologram készítés, ahol egyik nyaláb a fényképezett tárgyról jön, a másik pedig egy tükörről. Itt akár méteres útkülönbség is lehetséges.
Még érdekesebb, ha két lézer fénye interferál. Csak akkor lehetséges interferencia, ha nem lehet eldönteni, hogy egy konkrét foton - amelyik az ernyőbe becsapódott - melyik lézerből jött. Ha időzített blendékkel stb. megpróbáljuk ezt meghatározni, elromlik az interferencia, hasonlóan a sima két rés kísérlethez.
Nem szándékos bonyolításnak, ködösítésnek szántam ezt a korábbi hozászólásban se, hanem szerintem segít egy pontosabb "saját belső elképzelés" kialakításában.
Megmondom Mér unalmas a parabolatükör. Mert belebuksz. Sőt már bele is buktál:
Ha boldog vagy tőle, gondold azt, hogy abban jól meghatározott helye van a fotonnak. Köszönöm, ebben megegyeztünk.
A foton tehát mindenképpen egy olyan állat amelyik egyenes vonalban terjed, de ha csak egyenként (?) vezeted a fotonokat akkor fogalmad sincs mi történik a kétrés kisérletben, valamint arról sem, hogy hogyan kellene azt értelmezni.
És ez nem azt jelenti, hogy döntetlen a vita közöttünk. Ezzel pontosan így egyetértek.
837, Én nem azt mondom, hogy kúp, vagy gömbalakban terjednek benne a fotonok, hanem azt mondom, hogy nem haladnak.
Ez egyre cifrább, azt akarod mondani, hogy a fény nem terjed sehová ? Csak akkor keletkezik amikor meglátod ? Nem gabalyodtál bele egy kicsit ?
A foton maga akkor keletkezik, amikor kölcsönhat valamivel
Akkor ugyanis éppenhogy megszűnik a foton amikor elnyelődik, nem pedig keletkezik.
azt már láttuk, hogy az interferencia nem tulajdonítható különböző fotonok kölcsönhatásának..
Hol láttunk ilyen ostobaságot ? Csak nem megint az isteni kétréses kisérlet ? Látod ez tényleg unalmas.
Elmondom neked mi a kétréses kisérlet, fogsz egy síktükröt és egy szép napos délután bevilágítasz vele Juliska ablakán. Ha a szomszéd szobában lakó apukája, valamint a szomszéd tízemeletes összes többi lakója meglátja a saját szobája falán a fényfoltot akkor te nyertél, mert akkor az ő ablakán (ablakukon) is bement a tükrözött napfény. Ha csak Juliska néz ki az ablakon akkor viszont te kapod a narancsos buktát. Mire tippelsz ?
mmormota838, mindig elfelejted, hogy a foton nem egyszerű mákszem vagy sörét, ebben a mákszemben a 4 alkotórész mozgása alakítja ki a hullámzást. Emiatt létezik a "mákszemek" között az interferencia.
Olyan mértékig nem látod át és nem is érdekel a modell, hogy ezt nem veszed észre.
Pedig most kiegészítettem a fénykristály modellel, legalább rápillanthatnál, bár tudom, hogy útálod.
Bevallom, a lézerek koherenciahosszát illetően nem vagyok túlságosan tájékozott.
De, hogy ez a foton helyének sugárirányú bizonytalanságát jelenti, az érdekes. Mert úgy hangzik, mintha a fénysebesség bizonytalanságát is jelentené. Ez pedig furcsa.
Amely speciel egy lézercsík esetén valóban elég jól egy pont köré van koncentrálva.
Nem mellékes, hogy a nagy koherenciahossz (az a tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy nagy távolságban képes legyen interferenciára) egyben elkeni (bizonytalanná teszi) a nyaláb hosszában a foton helyét. A hosszirányú bizonytalanság sok milliószorosa lehet a nyaláb átmérőjének.
Annak valószínűsége, hogy egy adott pontban lép kölcsönhatásba egy foton, a forrástól az adott ponthoz vezető lehetséges útvonalak fázishelyes összegzésésével kapható meg. A parabolatükör vagy a lézerek rezonátora nagyon megnöveli a nyalábon belüli pontokhoz vezető útvonalak arányát.
Úgy túnik, a klasszikus hullámtant sem érted, pedig sokat segíthetne a kvantumos viselkedés megértésében.
Ragaszkodsz a repülő sörét képhez, pedig az interferenciajelenségek miatt ez teljesen tarthatatlan. Viszont olyan mértékig nem látod át a dolgot, hogy ezt nem veszed észre.
Azt próbáld meg végre elgondolni, hogy lehet az, hogy újab fényút (rés) megnyitásakor sötét sáva alakul ki? Repülő sörét modellel ez lehetetlen...
