Nem kötözködésből írtam, tényleg nem értem, miért tekinted metaforának az egyfotonos interferenciát. Az egyfotonos interferencia az egy foton Schrödinger-egyenletének a megoldása a megfelelő peremfeltételekkel. A foton szó szerintem szakszó, és nem metafora. Meg az interferencia is. Amplidútóösszegzést jelent. Megoldod az egyik nyitott résre a hullámegyenletet, meg a másikra is, és a két megoldás algebrai összege lesz a két nyitott résre vonatkozó megoldás, nem? Pontosan ezt nevezzük interferenciának.
A lézerek esetén természetesen ugyanez a helyzet. Semmi szemléletes kép nincs ebben, tiszta kvantummechanika.
Tűrhető kép az önmagával interferáló foton. De, mint minden metafora, ez se tökéletes.
Miért lenne ez metafora? Természetesen foton alatt a foton hullámfüggvényét kell érteni. "Meteforának" meg jó az a nagyon gyenge elektromágneses mező, amiről az előbb beszélgettünk (ugyanúgy ki tudod azzal is számolni az interferenciaképet!). Hasonlóan, mint ahogy tekinthetünk nagyon ritka gáznak egyetlen dobozba zárt molekulát. Annak meg a nyomását tudod kiszámolni a gázmodellel. Persze hosszú időtartamra kell átlagolni.
Te szeretnél úgy vitatkozni egy fórumon, hogy a partnerek mindenre ezt mondják: nem így van, én tudom az igazságot, de nem mondom meg, menj és vedd meg a könyvet?
Azt hittem, ignorálsz és megvárod amíg kipusztulok. Ahogy írtad.
De ha már itt vagy, mi lenne, ha az előző két jelenséget ismertetnéd? Hogy rólam mi a véleményed, azt már többé-kevésbé pontosan ismertetted. Bár a levezetésekben lennél ilyen részletes...
Szerintem érdemes az egyfotonos interferenciára korlátozódni, akkor senki nem esik kísértésbe, hogy eméleteket dolgozzon ki az interferenciát eredményező foton-foton kölcsönhatásra.
Valóban erős érv. Tűrhető kép az önmagával interferáló foton. De, mint minden metafora, ez se tökéletes. Nem helyettesítheti a hullámfüggvény ismeretén alapuló intuíciót, mert vannak olyan esetek, amikor nem igazán segít.
Ilyen eset pl: két lézer interferenciája. Nyilván erre is rá lehetne valahogy erőszakolni a képet, de elvesztené azt a megnyerő egyszerűséget, amiért szeretni lehet. :-)
Eléggé filozofikus vita, tartok tőle hogy tojás-tyúk problémába megy át.
Inkább abban lehet különbség, hogy saját magamban hogy képzeltem el, hogyan rendeztem el a fejemben ezeket a dolgokat. Valahogy így:
- a hullámfüggvény önmagában nem elektromágneses tér akkor sem, ha az elektromágneses kölcsönhatás leírására használjuk
- egy kölcsönhatás valószínűségét írja le
- az, amit a Maxwell egyenletek írnak le, a klasszikus sokfotonos határeset, a QED-hez úgy kapcsolódik, hogy sok fotonos esetben a mérőeszközökkel kölcsönhatásba lépő fotonok átlagosan kiadják azokat a mért értékeket, amiket mi a klasszikus elektrodinamika mérőszámainak nevezünk.
A te felfogásod nekem azért nem tetszik, mert ha valódi EM térnek tekintesz egyetlen foton hullámfüggvényt, akkor kellemetlen arra gondolni, mi történik ezzel a teret kitöltő EM hullámmal, mikor végül elnyelődik valahol a foton.
A vitát nem lehet persze eldönteni, ha ki-ki a saját belső modellje alapján felírja diadalmasan ugyanazt az egyenletet... :-)
Mi történt azokkal a fotonokkal, amelyek az 1-es számú résből pont ebbe az irányba indultak el?
Esetleg megsemmisítette a hatásukat egy a másik résből jövő foton?! Az nem lehet, energiát visznek, nem tűnhetnek csak úgy el.
Ráadásul kicsit odébb, a világos sávban nagyobb is a fényerő, valahogy ott jelentkezik az energiájuk.
De az a sáv esetleg egy centivel odébb van. Akkor mekkora is egy foton?! Meg mi is volt az iránya?! Ha a sávok 10 centire vannak, akkor mekkora a foton? Ha fél méterre?
Szerintem érdemes az egyfotonos interferenciára korlátozódni, akkor senki nem esik kísértésbe, hogy eméleteket dolgozzon ki az interferenciát eredményező foton-foton kölcsönhatásra.
Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.
Ebben nem teljesen értek egyet Simply Reddel. A modellben a foton egy valószínűségi hullám, annak valószínűségét írja le, hogy a tér mely pontján milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba a foton. Ez a valószínűségi hullám alakilag nagyon hasonlít az EM hullám leírására, de nem ugyanaz. Az idézett mondat azt sugallja, létezik egy mérhető EM tér, ami kiterjed, majd a foton elnyelődésekor hirtelen eltűnik a térből. Nincs ilyen mérhető tér. Tudom, hogy Simply Red se gondolja hogy van ilyen, de a mondatot így is lehet értelmezni, ami félreértés forrása lehet.
Mérhető EM tér sok foton esetén létezik, éppen azért, mert a sokból egy csomó a hullámfüggvény által leír
(a végét sajnos elvitte a cica)
Ez persze attól függ, mit nevezünk az EM-tér mérésének. Ilyen alapon akárhány fotonból álló fény sem EM-tér, mert hiába teszünk az útjába papírszeletkéket, a fény nem fogja felkapkodni őket, mint a megdörzsölt vonalzó. Ha viszont egyszer már elfogadjuk, hogy a fény elektomágneses hullám, akkor egyetlen foton is az, hiszen ugyanúgy mérhetjük, mint a több fotonból álló fényt: pl. fotoelektron-sokszorozóval. De egy fotolemez is nyilván megfeketedik akkor is, ha egyesével küldözgetjük rá a fotonokat, nem csak akkor, ha egyszerre.
"gagya" :-) A Tiedben nincs antigrav! :-) a többi stimmel! :-) Vigyázz, fehér ember nem felejt! Tudod, a két (ólmos) mankó, amivel (nem) mehetek könyörögni! :-)
A foton sebessége lehet bármekora is , mint részecske .
Amitt mi látunk az a frekvencia a sebességre nincs érzékszervünk .
a fény mint elektromágneseshullám az elektromágnesestérben terjed .
A foton nevű részecske mint kilőtt puskagolyó magaután örvényeket hagy a térben ,
ez a hullám terjed " c " -vel .
Ezért bir egy darab foton is interferálni lehet nem is halad át egyik résen sem csak a lökéshulláma megy át de az mind a kétrést eléri .
Látatokmár futrinkát a vizzen ?
A vizben is ha egy pontból inditasz hullámot az is interferál a duplarés után .
A fénytörésnél pedig az az érdekes hogy az azonos hullám frontból induló fotonok tudnak a többi foton helyéről .
Példa a domború lencsére : sok ember megy kézenfogva az uton egyvonalban ,
arcuk előlrenéz ,
az utközepét vastagon megszórják a szélekfelé csökkenő vastagságban homokkal .
Ez megfelel a domború lencsének.
Mi történik ha a csoport belemegy a homokos részbe , a középen haladók lelassulnak a nagyobb közegellenálás miat a szélsőknek kevesebb homok vagyis ellenállást kell leküzdeni ők jobban haladnak , az arcuk elfordul a középpont felé ,
de mivel arcal előlre haladhatnak csak és egyenesen a fókuszpontban találkoznak .
A homoru lencse működése forditott .
Ez lenne a hullám front működése .
Mi hordozza a fotonok között az információt ha a " c " max ?
Hisz nincs kezük .
Ha viszont vissza térünk , nem az éterhez mert az nincs , ha nem az elektromágnesestérhez már magyarázható a dolog jelenség .
Mert az üveglencsében is van elektromágnesestér csak ott más az információ terjedési sebessége , vagyis a hullám vezetése .
Ezért tud egyetlen foton is produkálni furcsa dolgokat .
