Ezeket a kísérleteket úgy is elvégezték, hogy a fotonokat egyesével, egymás után bocsátották ki. Vagyis a következő fotont csak akkor, amikor az előző már becsapódot a felfogó ernyőre. Az interferenciakép így is kialakul! Sőt, ugyanez elektronokkal is megy. Ez a kísérleti megfigyelés bizonyítja, hogy a részecskék hullámként terjednek, annak ellenére, hogy részecskeként hatnak kölcsön. (Az utóbbi azt jelenti, hogy egy foton, vagy elektron mindig teljes egészében nyelődik el, vagy keletkezik, nincs fél foton, vagy fél elektron). A részecske/hullám kettősség az egyike annak, amit csak a kvantummecanika segítségével tudunk leírni.
Á, nem. Egy percig sem gondoltam, hogy el is fogadod amit írtam. Mmormotának is megvan a maga szilárd és megingathatatlan véleménye, nem baj. De az éter nyilván nem lehet szilárd, azt észrevettük volna, lásd fékezés, melegedés stb.
Ezek szerint a foton tehát nem elektromágneses hullám.
Dehogynem, most csak igazán. Megnézted a fotonmodellt? Mert ez a modell meg is magyarázza, hogyan lehet az egy részecskének gondolt foton egyszer elektromos egyszer meg mágneses tulajdonságú: úgy, hogy nem elemi részecske. Nem az üres tér változik ide oda, hanem maga a részecske mutatja egyszer az elektromos felét egyszer meg a mágeses oldalát, rezgésciklusonkét egyszer. Bár szívesebben mondanék keringés-csavarodás ciklust.
A sötét energiáról pedig ha nem hallottál volna az nem jelenti azt, hogy nem létezhet, erről azért a többiek hallottak.
A Hold is meleg természetesen, de mivel kisebb a tömege mint a földé, ezért csak langyos. Ez nem jelenti, hogy melegszik a Hold ! A Hold hőegyensúlyban van, mert az idők kezdete óta éri a gravitációs sugárzás. A Föld szintén. A csillagképződésnél más a helyzet, mert amikor a csillagközi gázok összenyomódnak és csillaggá alakulnak akkor a külső rétegek szigetelőként működnek és az elnyelt gravitációs sugárzásból eredő hő nem tud szétszóródni, a csillag felhevül, majd a belseje begyullad. Ezért is nem hűlnek ki a fehér törpék. Ha szétrobbanna, kihűlne.
Kedves Astrojan. Köszönöm válaszod, de nem lettem sokkal okosabb.
csak azt tudtam megállapítani, hogy az általad felvetett éter teljesen más, mint amiről én korábban hallottam. mmormota pl. egyszer azt írta, transzverzális hullámok lennének benne, ha lenne.
A te étered fénysebességnél gyorsabb gravitonokból áll.
Ez borít mindent amiről eddig hallottam.
Ez a graviton résztvesz a foton felépítésében. Ezek szerint a foton tehát nem elektromágneses hullám. Ez is borítja az általam eddig hallottakat.
Hallottam már mozgási, helyzeti, még belső energiáról is, de sötét energiáról még nem. (Sötét erőről viszont már hallottam, egy Darth Vader nevű fizikustól, de neki nem hiszek). Éspedig ez a sötét energia meghatározó lenne a világunkban, igaz ugyan hogy nem (vagy csak alig) hat kölcsön velünk. Habár gigászi tömegek le tudják árnyékolni.
A Földet a DVAG melegíti olyannyira, hogy kitör a vulkán. Ezek szerint a Hold is meleg? Ott is kitör a vulkán? vagy még csak reng a Hold?
Szóval engem az éterrel kapcsolatban a magával ragadás témája ragadott meg, mert egy ilyen magával ragadást csak kontínuum folyadékban tudok elképzelni, mmormota étere szilárd lenne és lennének benne hullámok, a Tied meg abból áll, amit írtál.
Nem csoda, hogy vitatkoztok: van-e éter.
Mi lenne ha azt mondanánk: nincs, és hinnénk a rel.elm.-nek? Minden fentebbi zavar megoldódna. Vagy nem?
A fény foton nem terjed a tér minden irányába, egy foton csak egyetlen irányba terjed vonalszerűen.
Ezzel az elmélettel nem lesz könnyű megmagyarázni az interferencia jelenségeket.
:-)
Mondok kettőt:
1. Egy keskeny résen keresztül fény esik egy ernyőre. Lesz valamilyen világosság eloszlás az ernyőn, középen fényesebb, a széle felé fokozatosan egyre sötétebb.
Nyitunk még egy rést. Az ernyőn csíkok jelennek meg. A sötét részek kevesebb fényt kapnak mint korábban. Ha nyitjuk a második rést, kevesebb fényt kap egy ilyen pont az ernyőn, mint ha bezárjuk a rést...
2. Egy pontos golyó árnyékának közepén fényes pont látható.
Ezeket hogy magyarázod meg a vonalszerűen egy irányba terjedő fotonnal?
Úgy érted olyan jellegű hullámai mint a víz, vagy a hang? Nem hinném, szerintem nem lehet megpendíteni mint egy húrt. A fény foton nem terjed a tér minden irányába, egy foton csak egyetlen irányba terjed vonalszerűen. Ha gravitonokból állónak tekintjük az étert akkor érthető, hogy eddig nem tudták kimutatni. Ebben a "közegben" terjed a fény úgy, hogy a graviton részt vesz a foton felépítésében.
Ez a graviton felépítésű éter kizárja a korábbi okoskodásokat valamint Poincare számítgatásai alól is kihúzza a talajt, és ugyanúgy mint a sötét energia, a graviton-éter (= DVAG) sem fékezi a Földet mérhetően, már csak azért is mert a kettő ugyanaz.
Pontosabban a DVAG = sötét energia graviton-éter ez mind ugyanaz, ez a sugárzás a gravitáció valódi oka, a tömegek csak felfedik ezt a gigászi gravitációs energiát azáltal, hogy több kevesebb részét leárnyékolják. Ettől az árnyékolástól melegszenek fel a csillagok, s a Föld vulkánossága is ebből ered, úgy értem ez tartja melegen a Föld magját is.
Vadi új hír, hogy a Holdon túl sok a "földrengés" nem tudni miért, de a gravitációs energia elnyelése remekül beleillik a képbe, az okozhatja a túl sok mozgást. A Hold ugyanis szilárdabb halmazállapotú mint a tojás halmazállapotú Föld a vékonyka kérgével.
Mint fordító még pályakezdő vagyok, de próbáljuk meg:
Érdekes módon a kísérlettől pozitív eredményt vártak mind a vonszolt(?) éter mind a relativisztikus hatások alapján. A fő különbség a várt hatás nagysága volt. Így mindeki számára meglepetés volt, hogy a kísérlet nem mutatott eredmény, illetve az eredmény nem volt értékelhető.
Nem tudom érdekel-e a véleményem, valószínűleg nem.
De igenis!!
Csakhát arra gondoni sem mertem, hogy az éter részecskékből állna, amik ráadásul sokkal gyorsabbak a fénynél, viszont alig lépnek kölcsönhatásba a Földdel. Most aztán még bizonytalanabb vagyok ebben az egész éterkérdésben. Vannak például hullámai?
Nem tudom érdekel-e a véleményem, valószínűleg nem.
Szerintem különösebben nem vonszoljuk az étert, mint ahogy nem vonszoljuk a mikrohullámú háttérsugárzást vagy a napfényt sem. Főleg ha az étert alkotó részecskék sokkal gyorsabbak mint a fény. Valamint ezen részecskék (szerintem gravitonok) annak ellenére, hogy ez világunk meghatározó energiája (= sötét energia, DVAG), nagyon gyengéden lépnek kölcsönhatásba az anyaggal (Földdel), a legnagyobbrészük ugyanúgy jön ki a Földből ahogy alul (a Föld másik oldalán) belépett.
"Kérlek segítsetek nekem abban, hogy azt az éter vonszolást hogy kellene elképzelni. Mert mondjuk a Föld vonszolja az étert, de mondjuk akkor a Mars is, és akkor az éternek valahogy deformálódnia kéne, nyúlnia, tekerednie. "
Kezded kapisgálni a dolgot haver. Csak így tovább.
Ha még hozzávesszük Einstein leírását a "molloszkum"-ról, akkor már majdnem megvan a megfejtés.
Kérlek segítsetek nekem abban, hogy azt az éter vonszolást hogy kellene elképzelni.
Mert mondjuk a Föld vonszolja az étert, de mondjuk akkor a Mars is, és akkor az éternek valahogy deformálódnia kéne, nyúlnia, tekerednie.
Ez meglehet naív kép, a folymechen alapszik, amiben meg lehet festeni pl. a egy folyadékrészecskét, sőt akár egy egész folyadékvonalat is, és nézni, hogy mozog az áramlással. Egy ilyen folyadékba keringő testeket téve egy megfestett folyadékszál egy idő után egészen komplikált alakú, baromi hosszú. Ilyen lenne az éter is?
Pl. ha Ferihegyen áll egy repülő, a szárnya alatt és felett két pontok összekötök egy a szárny előtt haladó vonallal, akkor, ha a repülő elmegy Los Angelesbe, a két végpont Ferihegyen marad (ha a szél el nem fújja), de a vonal még mindig elhalad a szárny előtt.
1. az eredeti feltételezés szerint, a Föld csak a közvetlen környezetében viszi magával az étert, amiből következik, hogy a csillagok látszólagos helyzete mindenképpen megváltozik a Föld nap körüli pályamenti sebessége miatt. Csak akkor nem változna a csillagok helyzete, ha az éter a teljes univerzumban együtt mozogna a Földdel. Ez az ellenérv tehát kilőve.
Ez egész egyszerűen nem így van. Tényszerűen tévedsz. Rajzold le magadnak, számítsd ki, talán rájössz.
2. Fizau mérése esetében nem azt vizsgálták, hogy a Föld viszi-e magával az étert, hanem azt, hogy a csőben áramló folyadék viszi-e. Tehát ez is kilőve.
Ez így igaz, csak éppen nem lövi ki az elleénérvet. Ha ugyanis a folyadék csak részben viszi magával az étert, akkor valami hasonlóra lehetne számítani a Föld esetében is. Ez valóban nem abszolut ellenérv, de nagyon valószínűtlenné teszi a teljes éter vonszolást.
http://en.wikipedia.org/wiki/Michelson-Gale-Pearson_experiment Interestingly the experiment was expected to generate a positive result both for an entrained aether as well as due to relativistic effects. The main difference would be the magnitude of the effect. It was thus a surprise to everyone when the MGP experiment also returned what appeared to be a null result, or at least a rather inconclusive one.
Sejtettem, hogy nem ismersz más típusú kísérleteket. Ugyanis:
1. az eredeti feltételezés szerint, a Föld csak a közvetlen környezetében viszi magával az étert, amiből következik, hogy a csillagok látszólagos helyzete mindenképpen megváltozik a Föld nap körüli pályamenti sebessége miatt. Csak akkor nem változna a csillagok helyzete, ha az éter a teljes univerzumban együtt mozogna a Földdel. Ez az ellenérv tehát kilőve.
2. Fizau mérése esetében nem azt vizsgálták, hogy a Föld viszi-e magával az étert, hanem azt, hogy a csőben áramló folyadék viszi-e. Tehát ez is kilőve.
3. Volt egy kísérlet azonban, ahol valóban azt vizsgálták, hogy az éter hozzátapadhat-e a Földhöz. Ez volt a Michelson-Gale kísérlet. Itt az volt a kérdés, hogy forgás közben magával viszi-e az étert a Föld. A mérés eredménye az lett, hogy forgás közben NEM viszi magával, vagyis ki tudták mutatni a forgó Föld forgási sebességét az éterhez képest. Ezért gondolták azt, hogy ha forgás közben nem viszi magával, akkor haladás közben sem viheti. Azonban ez sem bizonyíték arra nézve, hogy haladás közben nem viszi magával.
Az igazság az, hogy arra nézve, hogy a Föld haladás közben nem viheti magával a fény vezető közegét SEMMIFÉLE valódi bizonyíték nincs.
"Akkor nincs éterszél, és a kísérlet az éterszél kimérésére lett kitalálva. Ilyen egyszerű.
Természetesen fel is vetették annak idején, hogy a negatív eredmény talán annak tulajdonítható, hogy a Föld magával viszi az étert, mint pl. a légkört. Vagyis úgy járunk, mint ha a repülőgép utasterében próbálnánk hanggal működő MM elrendezéssel megmérni a gép sebességét. Ilyen feltételek mellett az MM kísérlet eredménye negatív."
Tehát igaz az a megállapítás, hogy a negatív eredményhez csakis az kell, hogy éterszél ne legyen. Az nem feltétel, hogy éter sem legyen. Vagyis az MM kísérlet eredménye nem bizonyítja, hogy a fénynek nincs vezető közege, csupán azt bizonyítja, hogy a közeg a Föld felszínén együtt mozog a Földdel.
Örülök, hogy idáig eljutottunk. Most lépjünk tovább egyel:
"...más típusú mérésekkel ezt a lehetőséget már akkor ki tudták zárni."
Lássuk, fel tudod-e sorolni, hogy melyek voltak ezek a más típusú mérések?
Szerintem a harmadik nem teljesül. Mit szólsz ehhez?
Akkor nincs éterszél, és a kísérlet az éterszél kimérésére lett kitalálva. Ilyen egyszerű.
Természetesen fel is vetették annak idején, hogy a negatív eredmény talán annak tulajdonítható, hogy a Föld magával viszi az étert, mint pl. a légkört. Vagyis úgy járunk, mint ha a repülőgép utasterében próbálnánk hanggal működő MM elrendezéssel megmérni a gép sebességét. Ilyen feltételek mellett az MM kísérlet eredménye negatív.
Más kérdés, hogy más típusú mérésekkel ezt a lehetőséget már akkor ki tudták zárni.
Nem kell amit hozzátettél, ugyanis duplázás. Olvasd el a kérdést! :-)
Nekem is eszembe jutott mikor a választ kigondoltam, le is írtam, aztán töröltem, hiszen a kérdés éterszélre vonatkozott, szél meg ugyebár akkor van, ha fúj...
Az persze igaz, hogy M&M azért feltételezte hogy lesz szél, mert a Föld kering a Nap körül.
Kihagytál egy lényeges körülményt. Azt is feltételezték a kísérlet kigondolói, hogy a Föld mozog az éterhez képest. Vagyis a Föld és az éter között sebességkülönbség van. Ha ez nincs akkor az interferencia-csíkok megjelenése nem várható. Ezért végezték el többször a kísérletet, különböző évszakokban.
A vélasz tehát így precíz:
- newtoni világ abszolut idővel
- a fény az éterhez képest c sebességgel terjed
- a Föld mozog az éterben
Így már elfogadható a válaszod:
Legalább egy nem teljesült fenti feltételekből.
Szerintem a harmadik nem teljesül. Mit szólsz ehhez?
A honlap gondolatmenete az lett volna, hogy az MM nem alkalmas éterszél mérésre akkor sem, ha nem létezik specrel, hanem newtoni világ van. Indokolva a beidézett mondattal. Megmutattam, hogy a beidézett mondat téves.
Erre kapom azt a választ, amiből egy látszik - semmiből se ért semmit. Se specrelt, se newtont, se elemei logikát, abszolute semmit. Na, ettől akadtam ki.
