Bizonyára tudsz valamit a nyomó gravitációról amit én nem, ha ilyen pimaszul mertél válaszolni, ezért arra kérlek részesits a tanításodban.
Logikátlanságot várok amelytől a nyomó gravitáció nem áll meg a lábán, elég egy is, de nem érdekel mit mondott Hawking, Einstein vagy akár Orbán Viktor.
(Csak emlékeztetőül, a vonzó gravitációs modellben és a jelenleg elfogadott kozmológiában számos logikátlanság lelhető fel, ld. fenti linkek)
Ha ilyet nem találnál, akkor jó lenne helyreigazítást tenni.
Érdekes dolog elképzelni úgy a gravitációt, mint egy egyetemes, állandó valami. De szerintem a toló és nem a vonzó gravitációs modell áll közel azokhoz a megfigyelésekhez, amikor minden tágul (tágul a jelenlegi tapasztalat szerint). Miszerint a testek nem vonzzák egymást, hanem úgy képzeljük el őket, amiknek a végtelen piciny alkotó elemei is tágulnak, és azok amikor a "térben" találkoznak együtt tágulnak tovább. Vagyis tolják egymást. Ebben az esetben semmiféle rejtélyes erő nincs jelen, csak nem 3D-ben kell gondolkodni.
Ha egy mozgás egyenes vonalú és egyenletes, akkor lehet transzformálni, és a matematika működik (Lorentz transzformáció), de görbe vonalú mozgásnál már megbukik a transzformáció is.
Fogalmazzunk inkább így: Az egyenes vonalú egyenletes mozgást Te mondjuk 50% eséllyel tudod helyesen transzformálni, míg a görbe vonalú mozgásokat 0 eséllyel. Emiatt elhanyagolható annak esélye, hogy két egyforma értéket ki tudj hozni.
Ebből korai lenne levonno azt a következtetést, hogy megbukik a transzformáció... :-)
// Ha esetleg azt gondolod, ez egy vicc, tévedsz. A Lorentz egy forgatás a Minkowski térben. Ha azt mondod, megváltozik a sajátidő, kb azt mondod, mint hogy megváltozik egy görbe drót hossza, ha elforgatod, és újra kiszámítod a hosszát.
"Hasnolóan fura az a gondolatmeneted, hogy mindenféle furábbnál furább útvonalakon akarod mozgatni a tárgyakat az ikerparadoxon megdöntéséhez. Matematikailag be lehet látni, hogy ha működik a legegyszerűbb esetben, akkor működni fog tetszőlegesen bonyolult mozgások esetén is. "
Felőlem beszélhetünk erről is, bár az a másik topicban van elővezetve. Én nem mozgatom furábbnál furább útvonalakon az órákat, egyszerűen egy a Föld középpontja körül keringő óra külső rendszerbőll nézve szinuszosan változó sebességgel mozog. Erre az esetre kiszámolva az idődilatációt nem ugyanaz jön ki, mint egy olyan számításnál, ahol az egyenletes körmozgást egyenes vonalú egyenletes mozgásnak veszik, nagymértékben elhanyagolva a sebesség változását.
Ha egy mozgás egyenes vonalú és egyenletes, akkor lehet transzformálni, és a matematika működik (Lorentz transzformáció), de görbe vonalú mozgásnál már megbukik a transzformáció is.
Az én itteni problémafelvetésem egyébként a fénysebesség egyirányú mérésére vonatkozott.
A kivül-t még a spec. rel. szerint is rövid ü-vel kell írni. Nem hosszabodnak meg a pontok rajta még nagy sebességnél sem. Viszont legalább konzekvens voltam. :-)))
Ez a gondolkodásmód engem arra emlékeztet erősen, mint amikor bebizonyítjuk valakinek mondjuk az n-szögek belső szögeinek összegéről szóló összefüggést teljes indukcióval, majd ezután megkérdi, hogy na jó, elhiszem, de mi van mondjuk egy 398 oldalú sokszöggel?
Ugyanez a gond a te gondolatmeneteddel is. Megvizsgálták, hogy a Földön késnek az órák egymáshoz képest. Aztán megnézték, hogy mi van Földön kívűli vs. Földön lévő óra esetén. Ott is működött. Te most meg azt teszed fel, hogy a Föld egy speciális hely, ahol pont úgy alakulnak a mérések, hogy stimmeljenek az elmélettel, ám mondjuk mi van két Földön kívűli óra esetén? Ha azt megmérik, akkor mi van a Naprendszeren kívűli órákkal? Aztán ha véletlenül azt is megmérik, akkor jön a kérdés, hogy mi van, ha az Androméda galaxisban van az óra. És így tovább.
Hasnolóan fura az a gondolatmeneted, hogy mindenféle furábbnál furább útvonalakon akarod mozgatni a tárgyakat az ikerparadoxon megdöntéséhez. Matematikailag be lehet látni, hogy ha működik a legegyszerűbb esetben, akkor működni fog tetszőlegesen bonyolult mozgások esetén is.
Természetesen elképzelhető, hogy a spec. rel. nem igaz mondjuk a Naprendszeren kívűl, de erre azért lássuk be elég kicsi az esély. Egyelőre semmi nem utal erre, majd ha mérünk ilyet, akkor nekiállhatunk gondolkodni, hogy ez vajon mitől lehet.
"Jónéhányszor elmondtam már a kisérletem lényegét, de mindenki a szinkronitási problémával jött, holott ilyen probléma csak annak van, aki csinál magának, mert megszálott híve a speciális relativitáselméletnek."
Ezt egy kicsit kifejteném, hátha nem világos. Csak a speciális relativitáselmélet mondja azt, hogy a mozgó órák nem lesznek szinkronban. Ha én egy olyan mérést akarok elvégezni, ami annak bizonyítására irányul, hogy a fénysebesség különböző inerciarendszerekben más, akkor ne kelljen már azzal törődnöm, hogy a speciális relativitáselmélet szerint a mozgó órák nem lesznek szinkronban, ha egyébként állóként szinkronban vannak! Ha majd egy ilyen egyirányú sebességmérés (rögzített fényforrással) azt bizonyítja, hogy bármilyen mozgó két pont között a fénysebességet ugyanannyinak mérem, akkor lehet hivatkozni a speciális relativitáselmélet állításaira, de addig ne érveljünk vele, hogy mit tesz lehetővé és mit nem! Ez így jogos igény?
Nem tartom fair-nek, hogy amíg ti azt hiszitek, hogy mindenki, aki tagadja a speciális relativitáselméletet, nem ért belőle semmit, így nem kell komolyan venni, aztán pedig amikor konkrét dologról van szó, behúzzátok a farkatokat és hallgattok.:-)
"A ket kerdes tulkeppen egy, es a valasz: specrel. De ezt mar megragtak/tuk egy-ket topikban. Olyan egyszeru az a Lorentz-transzformacio, es sok konyvben szepen le van irva..."
Persze, már játszottunk is vele, csak az éppen nem magyarázat a jelenségekre, hanem csak annak számolása, amit állít.
"Ha jol ertelmezem, "eter"="specialis, kituntetett sebessegvektor letezese az ures terben". Mas valodi allitast nem nagyon mondhatunk el errol az eter nevu fogalomrol, mint hogy kituntet egy inerciarendszert a sok kozul. Es kituntetni egy rendszert, azt eppenseggel szabad, csak eppen visszalepes a relativitaselmelethez kepest, ami megmutatja, hogy nem kell kituntetni egyiket sem."
Én nem így értelmezem. Tőlem aztán lehet akárhány kitüntetett rendszer is a világegyetemben, de egy adott helyen csak egy. Ezért nem mindegy, hogy egy kisérletet hol, milyen körülmények között hajtanak végre. Egy adott helyen végrehajtva különböző sebességű megfigyelőknek a fény sebessége sem lesz ugyanakkora. Jónéhányszor elmondtam már a kisérletem lényegét, de mindenki a szinkronitási problémával jött, holott ilyen probléma csak annak van, aki csinál magának, mert megszálott híve a speciális relativitáselméletnek.
Hát éppen erről beszélgettünk és számolgattunk annyit: a Lorentz-transzformációból következő relativisztikus-Doppler effektusnál a forrás és a megfigyelő éterhez képest mért sebességének csak a (relativisztikusan számított) különbsége számít, tehát szimmetrikusak... ez határozottan különbözik a hagyományos Doppler-től, ahol másképp számít a forrás és másképp a megfigyelő mozgása a nyugvó közeghez képest.
Ezért mondogatom, hogy ha van is a fénynek, mint hullámnak közege, az nem mutatható ki; legalábbis a Doppler-effektusból nem. Ha mégis megtalálod az asszimetriát a forrás és a megfigyelő mozgása között, az nemcsak az éter létét bizonyítja be, hanem az L-transzformációt is megdönti.
> A Doppler effektust hogyan magyarázzák éter nélkül? Vagy hogy a fény sebessége nem függ a forrás sebességétől?
A ket kerdes tulkeppen egy, es a valasz: specrel. De ezt mar megragtak/tuk egy-ket topikban. Olyan egyszeru az a Lorentz-transzformacio, es sok konyvben szepen le van irva...
Ha jol ertelmezem, "eter"="specialis, kituntetett sebessegvektor letezese az ures terben". Mas valodi allitast nem nagyon mondhatunk el errol az eter nevu fogalomrol, mint hogy kituntet egy inerciarendszert a sok kozul. Es kituntetni egy rendszert, azt eppenseggel szabad, csak eppen visszalepes a relativitaselmelethez kepest, ami megmutatja, hogy nem kell kituntetni egyiket sem.
Felig OFF, nem pont ide vonatkozik: aki nem erti a relativitaselmeletet, annak persze nem kotelezo elhinnie, hogy mukodik a dolog, de ugy erzem, nem kene ujra meg ujra nullarol kezdve vitara bocsatani itt a kerdest, egy-egy felreertesbol levezetett ellentmondasra hivatkozva :)
"Amennyire én tudom, semmi sem utal arra hogy _van_ éter, csak arra vannak magyarázatok, hogy _miért_ nem lehet kimutatni... Namostan egy kimutathatatlan közeget szerintem teljes nyugalommal nevezhetünk nemlétezőnek."
A Doppler effektust hogyan magyarázzák éter nélkül? Vagy hogy a fény sebessége nem függ a forrás sebességétől?
Ez nagyon fontos és érdekes kérdés, hogy tkp mire is jó a tudomány, és mit is állít...
a "mindenhatóság"-ot gondolom tréfának szántad, azzal a ValFil-ben foglalkoznak, a természettudományban csak elméletek vannak, amiket a tapasztalatok és kísérletek alátámasztanak vagy cáfolnak... egyetlen cáfoló kísérlet is megdönthet egy elméletet, ugyanakkor végtelen sok megerősítő kísérlet sem nevezhető matamatikai értelemben bizonyításnak.
hát, akkor szerintem nem célszerű ilyet állítani, hogy van, de nem tudom bizonyítani, mert nem fognak komolyan venni. Csak akkor, ha nagyon hiteles személyiség vagy pl a fizika terén, és úgy adod elő, mint "elméleti fejtegetés, melyet még csiszolnom kell. "
Mindannyian tudunk példákat mondani erre, mert amúgy sokakat nem izgat a felvetésünk, azaz állítják valamiről, hogy van, de a bizonyítás elmarad. (Vagy épp a hangerőgomb feltekerésével pótolják, lásd: asztrológia)
