A színésznő - szerepe szerint "fiúsan" - nyakig érő kantáros nadrágban, és kb. 10 centis hajjal játszotta Hagymácskát, és én fülig szerelmes voltam belé...
Akkoriban - hogy hogy nem - éppen hiánycikk volt a vöröshagyma, és K.K. azt nyilatkozta, hogy a ruhájára varrt hagymafejekből elcsent párat - úgymond : "Csak le ne vonják !" :)))))
Aztán azt is megtudhattam, hogy - nagy bánatomra - "már foglalt" - mert vmi olyat mondott : "Egyszer a műfordító férjemhez jött vki..." - hogy mit mondott erről, azt már nem tudom - de egy világ omlott össze bennem... :)))
Irígyeltem is a Vakondot játszó Suka Sándort, hogy a díszletekből kialakított sötét "vakondfolyosóba" kettesben ment be a színésznővel - aminek persze csak az én piszkos fantáziámban volt jelentősége... :)))))))
A szerepeket illetően emlékszem a Körtemestert játszó Keleti Lászlóra, a Mesélő Mészáros Ágira ( gyengébbek és fiatalabbak kedvéért : Voith Ági édesanyja ), ifj. Latabár Kálmánra ( Báró Kolbászvég ), Horváth Gyulára ( Gróf Szalonnabőr ) - és mindenek előtt a Darafelfújtat játszó Kazal Lászlóra.
" Triaram ! Triaram ! Reszkess földön, fenn a fán !
Bárki lásson féljen tőlem, fusson bújjon énelőlem
Mert mindenkit elkapok ! Én a Darafelfújt vagyok !"
( Az unokáimnak még ma is el tudom énekelni ezt - nagyon tetszik nekik - és "megbíztak", hogy kerítsem elő a föld alól is... :)))))
Volt egy szem katona is :
" Bal jobb, bal jobb - a katona lép,
Vágd a marsot, menetelni még
.?
.?... jobbra mars és balra mars
Bal jobb, bal jobb - járok, mint a gép" ( azt hiszem Besztercei Pál játszotta.)
A kimelegedett katonát az akkor népszerű "Almuskába" szórt altatóporral kínálták meg... :)))))) ( Az Almuska "sima", szűrt almamust volt...)
Gellei Kornél volt Darafelfújt Úr titkára (?) jobbkeze - aki próbálta megmagyarázni gonosz gazdája tetteinek " jogosságát"
Volt még a szépséges Cseresznyécske és Eprecske - nomeg Szélzacskó Hercegnő
Én,mint zenész, a Békéscsabai Jókai Színház alkalmazottja voltam akkoriban,vagyis 1982-ben,az említett darab érdekes előadás volt.Tamássy Zdenkó írta a zenét,személyesen le is jött megnézni a bemutatót,feleségével,viszont a zenét nem élőben játszottuk,mint sok más színdarabnál,hanem Pesten a rádiózenekar vette fel stúdióban,ahol én is közreműködtem,mint csabai zenész,ezenkívül ottani karmesterem,-Holpert János- vezényelt.Erre a felvételre énekelték aztán,élőben a színészek(köztük Geszty Glória) a betétszámokat.Elég ritka és furcsa megoldás,de így volt.Egyszer műsorra tűzte az MTV,kb.1985-ben,azóta nem tudok új televíziós előadásról.(Ugyanez lett a Brémai Muzsikusok,vagy Cyrano de Bergerac sorsa is.) Jelenleg szeretném Glóriát elérni,éppen amiatt,talán tudna szerezni erről a bemutatóról egy felvételt. Majd tájékoztatom az érdeklődőket a fejleményekről,egyébként elérhető vagyok:vg62@djuice.hu címen.
Érdekes a beszélgetés a Hagymácskáról, bár elég régi az utolsó hozzászólás. A sok kellemes emlék felidézése igazolja, hogy ma is van igény rá, érdemes lenne hozzáférhetővé tenni, elsősorban DVD-n. A hozzá fűződő kellemes asszociációkat láthatóan más területen is hasznosítani kívánják, például a Hagymácska elnevezést ktf.-től felvágottig a legkülönbözőbb területeken használják.
A szovjet rajzfilmet a nagyáruházak is árusítják, elég szép sikerrel. A magyar produkciót viszont nem. Az MTV tévéjátékai közül már annyi aratott sikert videón, DVD-n, hogy ezt is bátran kiadhatnák. Csak hát - melyik változatát? A beszélgetésben az emlékek eléggé összekeveredtek Katkics Ilona két rendezéséről, az MTV két tévéjátékáról. Az elsőt még a magyar televíziózás hőskorában, 1962-ben készítették, elég korszerűtlen technikával, fekete-fehérben. Ennek a címszereplője volt Kóti Kati. A másodikat két évtized múlva rendezte ismét Katkics Ilona, nemcsak tapasztaltabban, de már színesben, technikailag is kifogástalan színvonalon. Ezt játszották éveken keresztül többször is abban az időben, amikor a beszélgetők stílusából következtetve az emlékeik keletkezhettek. A második tévéjáték a rendezőnő békéscsabai rendezését felhasználva készült. A címszerepet benne Geszty Glória játszotta, aki ezért nívódíjat kapott. A nevével az elmúlt években a Ruttkai Éva Színház előadásain, de inkább televíziósként, a Zenit TV főszerkesztőjeként és műsorvezetőjeként találkozhattunk. Mai ismertségét biztosan befolyásolja, hogy ezért más tévékben ritkán szerepel. DVD-n pedig tudtommal csak a Hofélia Gertrúd királynőjeként és Marco Ferreri Nitrato d'argento (Ezüstnitrát) című filmjének Szőke Dívájaként látható.
Több példa igazolja, hogy egy művet több DVD-felvételen egyszerre kapni lehet (Pál utcai fiúk, Bob herceg, Csárdáskirálynő stb.). A Hagymácska két változatára is valószínűleg még egyszerre is lenne igény. Ha mégis választani kellene, akkor viszont lényeges, hogy mégiscsak elsősorban gyerekeknek készült, és az ő érdeklődésüket a színes, korszerűbb előadás biztosan jobban felkelti, mint a mára már inkább filmtörténeti érdekességnek számító régi fekete-fehér film.
Én is emlékszem Hagymácskára! Nem emlékszem, hogy kik játszották - nekem van egy olyan balsejtelmem, hogy mivel kicsit "komcsi" témájú a darab, azért nem tűzték műsorra! Lehet, hogy tévedek, de mintha szovjet színészek játszották volna - mindenesetre a feldolgozás az volt, nem olasz! Mikor utoljára láttam, talán nyolc - tíz éves lehettem, valahogy így emlékszem a történetre: van egy Hagymácska nevű szegény legényke(akit lány játszott), van egy gonosz, gazdag, kövér Darafelfújt, (valami olyasfélét énekel, hogy "priaram, mindenkit elkapok, fussatok előlem" )
Ez a főgonosz az ágrólszakadt Hagymácskát valamiért üldözi (így emlékszem), de a bátor, vidám legényke szembeszáll vele, és móresre tanítja.
Emlékszem még egy szerencsétlen Cseresznye nevű úrfira, aki azon jajveszékel, hogy milyen rossz gaznaknak lenni egy ilyen gonosz emberek között- dalol arról, hogy aszongya: "kenyeret sosem láttam, itt mindíg csak kalács van" Őt is színésznő játssza.
A szereplők nevei gyümölcsök, ételek.
Típikus szocitéma- persze nem baj, mert jó kis "Ludas Matyi mese", hogy a szegény legyőzi a gazdagot. A ravasz proletárság legyőzi az önkényuralmat.
Akkor a 70-es, 80- as években menő téma volt, most valamilyen okból hanyagolják, ahogy a Timur és csapatát, a Csuk, és Gek-et, az Ifjú gárdát...
A Hagymácska egy úgynevezett nadrágszerep volt, vagyis nő által alakított fiú. Pogány Judit akkor még iskolás volt, ő nem lehetett. Egy Törőcsik Mari korabeli színésznőre gondolok. Törőcsik játszott egy akkor sokat vetített filmben egy kislányt, egy fiús figurát, azt hiszem Kölyök volt a címe. Szintén kicsit didaktikus magyar film, de a szerepben édes volt a Törőcsik.
Szinte biztos, hogy nem ő volt, hiszen a felvétel cca. '63-64 körüli, akkor Pogány max. gimnazista lehetett, úgy saccolom. Gondolok, mondjuk, Vörösmarty Lilire pl.
Nem emlékszem, melyik nagy színész(nő) volt a Hagymácska, de úgy rémlik, még most is nagy név a szakmában...most Pogány Judit jut eszembe, de valószínűleg nem ő volt...
A szovjet rajzfilmek nagyon aranyosak voltak szerintem a maguk didaktikus lólábával együtt. Sőt volt köztük jópár egyszerűen nagyon szép is, ha jól emlékszem, a talán az 50-es években? készült Puskin: Mese Szaltán cárról c. film nagydíjat is nyert vmelyik nagy fesztiválon. Sőt ennek a magyar szinkronja is nagyszerű volt, egyik akkori nagy magyar színésznőnk volt a mesemondó, és hát Puskin szövege is gyönyörű, persze. Egyébként ezt is, meg néhány hozzá hasonlót is, nemrég adta a Duna tévé: öröm volt nézni.
Akkor mégis lehet, hogy a TV film volt előbb mert a rajzfilmet én a 70-es években láttam nagyon sokszor - szünidei matiné állandó műsor. De jó volt az is nagyon, amolyan nu pakagyí stílus, ha mond ez valamit ;-)
A rajzfilmre nem emlékszem. Amire itt emlékezünk, az egy, még a fekete-fehér korszakból, egy db Magyar Televízióból sugárzott, talán felvett színházi előadás, de lehet, hogy tévébeli díszletek között rögzített változat, a hatvanas évek eleje-közepéről.
És igazából melyikről beszéltek? Mert volt egy szovjet rajzfilm változat amit nagyon sokszor leadtak, a szereplők tényleg zöldségek meg gyümölcsök voltak (az őrök pl. tökök - egyet ketté is hasítottak).
Aztán volt egy magyar tv-film de lehet, hogy színházi közvetítés. Ez jóval később volt.
Nahát :-ooooo! Rodari írta?! Mecsoda meglepetés! :-oo Szerettem a meséit, például a Jácint úrfit, nem tudom, miért nem adják ki újra, kicsit olyan Május 35-ös a stílusa a vicces lehetetlenségekkel.
A Filmmúzeum ötlet szerintem is jó! Annyi mindent elővettek már, tulajdonképpen a gyerekeknek is elővehetnének ilyen régi filmeket, lehetne gyermekdélelőttjük! Mindig azt a pár mesefilmet nyaggatják, a Kis Hercegnőt, meg a Kis Lordot, amelyeket
ugyancsak nagyon szeretek, de mehetnének magyar mesefilmek is az adón.
Egyébként a Cippolino-t Gianni Rodari írta. Nem volt a Hagymácskában semmi átírás és szovjet beütés, egyszerű fordítás. Azt tudod, hogy az RS9 színház játszotta még nemrégiben?
A másolathoz visszatérve, van még két ötletem:
a Filmmúzeum tvcsatornánál lehetne érdeklődni és a Nemzeti Filmarchívumban is esetleg!
Jólvan, örülök, hogy nem csak a mi bolondériánk. :-)
Idöközben felhívtam az MTV archívumát. Kedves, készséges hölgy elmondta, hogy az mtv már nem ad senkinek magáncélú másolatot.
Ha pl oktatási, ismeretterjesztö vagy egyéb célra kell a másolat, akkor írni kell egy kérelmet, és ha kedvezö elbírálásban részesül, akkor 20.000 + ÁFA.
egy darab vhs...
Nekem is egyik kedvencem volt! Ha emlékeim nem csalnak meg, Kaló Flórián volt az egyik gonosz. Valamikor, hogy közelebbről mikor, nem tudom belőni, de már abszolut színes volt a tévéadás, viszont talán azért még 1989 előtt, levetítették az MTV-n újra, talán nem is egyszeri alkalommal. Úgy emlékszem, nagyon szomorú voltam, hogy nem tudtam akkor megnézni.
Amikor először láttam, az valóban úgy 1962-64. környékén, egy téli szünidőben volt. Nagynénémék szomszédjainál volt lehetőségem megnézni, mondjuk egy kisképernyős Fecske vagy Tavasz? fekete-fehér készüléken. Elképzelhető, de erre már nem tenném le a nagyesküt, hogy még olyan sárga celofánpapírt is volt a képernyő előtt, ami akkoriban divat volt... :-)
Erősen gyanítom továbbá, hogy szovjet darab volt eredetileg, valahogyan úgy, ahogyan az Aranykulcsocskát is átirat volt, Collodi Pinocchiojából. Jellegzetes szovjet ill. orosz névadási formulák ezek a -cska végződésű megszemélyesített élőlény nevek. Nagy kedvencem volt akkoriban pl. a hasonlóan didaktikus, már színes mozifilm, amit a Diadal moziban (ma Tabán) matinén láttam, a Görbe Tükrök Birodalma... :-) Persze, hogy didaktikus azt csak a mostani naaaagy eszem tudja :-)
A Magyar Rádiónál biztos, hogy meg lehet rendelni felvétel másolást, elképzelhető, hogy van ilyen a tévénél is. Az árak persze...
