Ide szeretnénk gyűjteni minden hasznos(nak látszó) információt, tapasztalatot, kérdést, ami szükséges lehet a görögországi 246 kilométeres ultrafutóverseny teljesítésében. http://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon
Hihetetlen vagy! A 48 órához nem jött meg ugyan a kedvem, de nagyon örülök, hogy leírtad, miken mentél keresztül, mert ezt eddig elképzelni sem tudtam. Gratulálok, bár ez olyan elcsépelten hangzik és nem mondja el igazán, amit gondolok. Sok sikert a továbbiakhoz!
Neked is óriási gratula! Bár azt írod, "Jó volt hat napig a nagyok közt kicsinek lenni!!", azért 6 nap alatt 350 km, az nem "kicsi" :o) Nekem az elmúlt 2 évben, amióta újra elkezdtem komolyabban futni, 350 km volt a leghosszabb HÓNAPOM :o)))
Gratula a csúcshoz! Nekem ami teljesen elképzelhetetlen ebben az egészben: hogy lehet kibírni napi 2-3 óra alvással?! Én már a 3. napon beájulnék 12 órára ettől, akkor is ha nem futok, hát még napi 100 km-rel a lábamban...
Mivel régen fórumoztam, elfelejtettem a jelszavam, szóval most módosított nickel jövök. :-) Eddig első maratoni rajtszámom állt a nevem mögött, a fórumhoz méltóan lecseréltem a tavalyi Spartathlonos rajtszámra.
Először is nagy gratuláció a 6 naposokanak és 48 órázóknak!
Írtam beszámolót a 24 óráról, amit honlapunkon megnézhet, akit érdekel:
A Spartahlonos utazásról: Mi Bécsből indulunk a versenyt megelőző kedden az Austrian airlines-al. Kb. 2 hete foglaltunk, viszonylag jó áron. Keddi indulással, érkezéssel.
Kriszta vagyok. Ismételten részt vettem egy csodálatos hat napos versenyen. Köszönet minden rendezőnek az áldozatkész munkájáért! Felkészülésem jobb volt, mint az előző évben. A túrák többszörösét csináltam, főleg a Börzsönyben a férjemmel együtt. A Börzsöny túrák többsége minimum 40 km-es volt, általában 2000 m szinttel. Jónéhány teljesítménytúrát is csináltunk. Egyéb "nem szeretem" futásokon is részt vettem, pl. Vár a hármas, Balboa kör, -mindent a cél érdekében. Télen különösen sok nehéz túrát csináltunk. Még néhány nehezebb teljesítménytúrát felsorolnék: Piros 85, Iszinik 100, Magas Börzsöny, Mátrabérc. Az előzetes beharangozás alapján nagynevű ellenfelekre számítottam. Férjem szerint a 30-30-30 % mellett nekem is volt 10% esélyem győzni. Sajnos az egyik futónő sérülés miatt nem jött el, a másik gyomorfájás miatt kiállt a versenyből, így az olasz Monicával meccseltünk. Monica sokat pihent, de amikor kint volt a pályán, akkor sokkal gyorsabban futott mint én, és ez sokkoló volt. Monicának pedig az én szívósságommal, kitartásommal kellett megküzdenie. Valószínűleg az összes versenyző közül én voltam a legtöbbet a pályán. Célom a 700 km elérése volt, ez egyben azt is jelenti, hogy a 691 km-es országos csúcsot meg szerettem volna dönteni. Az első 24 órában 148 km-t futottam. A másodikban 114-et, 3. nap 106 km-t, aztán 115, 115 km-t , utolsó nap 112 km-t. Az első három napban nagyon meleg volt és nagyon tűzött a nap (szerencsére csak a nappali világban). Szombaton este érkezett meg a hidegfront szélviharral, esővel, és ettől kezdve hideg volt. Ez a futást inkább segítette. Az első 48 órában talán csak 1,5 órát aludtam. Utána kb. 1-1,5 órákat aludtam egy 24 órás etapon belül. Becsúszott még 1-2 félórás alvás is. A futás hangulata a tavalyihoz hasonlóan nagyon jó volt. Sokat tudtam beszélgetni, nevetni társaimmal. Sajnos csak azokkal a külföldi futókkal tudtam beszélgetni, akik tudtak németül. Egy ilyen verseny alatt nagyon sok sötét alagút és jókedélyű állapot váltogatja egymást. Egy ilyen sötét alagútban mindene fáj az embernek, és letört állapotban van. És amikor ebből kilép az ember a napfényre, akkor minden nagyon szép és jó. Hálistennek a tavalyihoz hasonlóan idén sem voltak gyomorpanaszaim, végig jó volt az étvágyam. Párhuzamosan zajlott a 48 órás futás és örülök, hogy Lajkó Csabának sikerült 350 km-es távot teljesítenie, amihez a biztató szavaimmal én is hozzájárulhattam. Év elején beszélgetüünk Bozó Palival, aki elégedetlen volt tavalyi remek teljesítményével, tervének megfelelően idén azt túl is szárnyalta. Nagyjából sikerült a 24 órára lebontott km számot tartanom. A legnagyobb kínlódást a futás során a talpfájás okozta. Leragasztottam, igazgattam lábamat, többféle cipőt vettem fel. Néha eltűnt a fájdalom, és aztán újult erővel rámtört. Ez a futás főleg a szeretetről szól, és ez abban nyilvánul meg, hogy futótársaimat biztatom, egymásra rámosolygunk, noha nem beszélünk egymás nyelvén. Ahogy Wolfgang barátunk mondta, aki a versenyt megnyerte, hogy futni szívvel kell. Költőien fejezte ki magát, és látszott a futás iránti óriási lelkesedése. Az ultrafutásban az is szép, hogy 55 éves kor fölött is még lehet világraszóló eredményt elérni. A verseny nyomonkövetése ezzel az új táblázattal sokkal könnyebb volt, rögtön lehetett tudni, hogy hogy áll a versenyben az ember, ez áttekinthető volt. A versenyző nevére kattintva az össes köre és a teljesítés grafikonja is látható volt. Köszönöm Bérces Editnek a verseny előtt írt biztató szavait, látogatását, a segítségét, és nagyon örült, hogy megdöntöttem a csúcsát. Hálás köszönet érte, nagyon jó lélek. Ha lehetséges, jövőre is szeretnék elmenni erre a versenyre.
A tavalyi eredménylistán mindössze 21 egyéni nem teljesítő szerepel. Valóban ilyen kevés van? Akkor nem is olyan nehéz ez a verseny, mint gondoltam :-) Hányan indultak el?
Tudom, hogy általában mindenki evidenciában tartja, de bő 3 hét múlva lejár a befizetési határidő. A pénznek még oda is kell érni. Nem érdemes az utolsó hétre hagyni.
"The registration fee is 400E for full hotel services and 200 E for those not wishing hotel accommodation. In both cases the fee must be paid no later than June 10th 2012, payable to the “Inernational SPARTATHLON association”, after the “acceptance of participation”, with a deposit in the ALPHA BANK account: IBAN: GR56 0140 1200 1200 0200 2010 931."
Ahogy nézem most 3,20 E egy jegy. A taxi árakat nem tudom.
Hát igen körülmények....... tavaly érkezéskor pont ezek a gyorsjáratok sztrájkoltak, bár a szervezők gyorsan rámozdultak és aztán saját busszal szállítottak.
Én nézegettem a Wizzair-t ők ugye csak Szalonikiig mennek, onnan viszont akár vonattal, vagy busszal le lehetne menni Athen-ba, én ezt sem tartom rossz megoldásnak, mit szóltok?
Azért ne feledkezzetek el róla, hogy a görögök az átlagnál hajlamosabbak a sztrájkra, ha nem tetszik nekik valami, és mostanában sok minden nem fog tetszeni, és ilyenkor a repteret a legkönnyebb megbénítani. Lehet, hogy érdemes valami rátartással számolni vagy B tervet is kialakítani.
Aki volt már kint az tudja,a repülőtértől a szállodáig,vagy a verseny helyszínéig mennyi az út?Taxi?Autóbusz?Esetleg ennek mennyi a költsége.Csak a "költőpénz" miatt,hogy annak mennyi részével számoljunk ilyen költségekkel.Egyébként én még nem vettem repülőjegyet,ha nagyon megérné a kisbusz,akkor lehet érdemes átgondolni.
De te is tudod a "képletet", azt hiszem. Nagyon biztos, nagyon fix és erősen olcsóbb megoldásnak kell lennie a buszos verziónak, hogy a fixen megvett repülőjegyes 4-6 órás utazással szemben bevállaljuk az akár 20-24 órás törődést is.
Egyébként talán nem lennék semmi jónak az elrontója, de nagyon tisztán kellene látni a költség kalkulációt, hogy ne merüljenek fel plusz, váratlan költségek.
De ezen addig kellene agyalni, amíg sokan nem kötelezzük el magunkat a repülő mellett, hiszen akkor egyre csak nő az egy főre eső pénz.
Köszönöm az infót. Más megoldáson nem gondolkodtál még? Lehet, néhányan összeállnánk és szerveznénk egy kisbuszt. Tudomásom szerint, vannak még páran akik tanácstalanok az utazás miatt. Üdv: Jani
A magam részéről én sokáig bíztam az Aegean Airlinesban (http://en.aegeanair.com/), mert direkt járatokat biztosít. De már rég kiderült, hogy nem közlekedik minden nap. Esetünkben odafelé 25-én és 26-án lehetne repülni velük, de visszafelé csak 1-én vagy 3-án van járatuk.
Ez még nem is lenne gond, de mivel folyamatosan figyeltem, a múlt hét péntekig 130E-ért volt egy retúr. Ez sajnos ma már 193E. Erről lemaradtam, de ehhez 2-án még ott kellett volna maradni.
Ez viszont most már egyenértékű minden átszállásos verzióval, amit bármelyik jegyrendelő kiad. Ezek 55.000 Ft-tól kezdődnek, de átlag 60.000 Ft körül van. A legolcsóbb (de nem sokkal) az Alitália, de ott van a Lufthansa is, stb. Tehát római, zürichi, frankfurti, müncheni átszállások vannak. Jobb esetben 4-6 órás utazási idővel.
Nekem még nem volt időm mélyebben kibogarászni, melyik legyen. De már célszerű lenne fixálni.
