azt semmiből, ezt nem azzal kaccsolatban írta sztem. ez a ruténiára, vagy ruszinföldre vonatkozó rész. kárpátalja ugye - az ukránok és oroszok szerint - nem volt magyaro. része. mint ahogy erdély ősi román föld, a dunától északra meg a nagymorvák éltek, a balatontól délre meg a szerbek. :-)
a palóc szó jöhet a polovecből, de hogy a palócok kunok leszármazottai lennének, hát az elég furcsa baleset lenne, tekintve hogy a kunok másik része ezexerint kiváltságos lett, a pálócok meg nem...
A Volga (Etil) volt a Rusznak az egyik legfontosabb hajózési és kereskedelmi útvonala ( ,,Út a Varégoktól a Görögökig", rémlik?).
na az pont nem. a dnyeper már igen. a volga a kazároké volt.
Tűnjön. Az a te dolgod, hogy it olvastál, vagy nem olvastál a témában (feltételezem, hogy az elmúlt tizenöt évben végzett kutatásoknak és ásatásoknak az anyagát nemigen olvastad).
nosza, hol olvashatom őket?
többi észrevételhez ezexerint nincs hozzáfűznivalód?
,,kik? mer a rusz állam elég messze volt a fekete tengertől." A Volga (Etil) volt a Rusznak az egyik legfontosabb hajózési és kereskedelmi útvonala ( ,,Út a Varégoktól a Görögökig", rémlik?).
,,ez nekem dáko-román kontinuitás 2-nek tűnik. "
Tűnjön. Az a te dolgod, hogy it olvastál, vagy nem olvastál a témában (feltételezem, hogy az elmúlt tizenöt évben végzett kutatásoknak és ásatásoknak az anyagát nemigen olvastad).
,,a győztes orosz cár adta a fiának."
Talán fejedelem. A cárok intézménye III.Ivánnal indult.
Úgy. Saját egyház, saját fejedelemség, amely eleinte Halicshoz vagy a Volinyi fejedelemség vazallusa volt, utána pedig a magyar király hűbérese. Saját írásos nyelv (a keleti szláv írásbeliség egyik központja volt Kijev, Csernyigov, Novgorod, Vlagyimir és Szuzdal mellett.)
:) a saját egyház és saját fejedelemség még nem nemzeti öntudat. Azt ugye nem állítod, hogy a kárpátokon belül éltek?
A Fekete-tengert a középkorban (úgy -XII. század körül) Orosz-tengernek is nevezték.:)
kik? mer a rusz állam elég messze volt a fekete tengertől. :)
ugyan annak a városnak és területnek a nevei) elég sokáig fennállt - a IX. század elejétől volt önálló fejedelemség egészen a XII. századig. És mint azt a réfészeti ásatások is bizonyítják - igen népes szláv lakossággal rendelkezett. A görögökön és szlávokon kívül a harmadik legnépesebb réteget a palócok (polovecek) adták. Mellesleg a doni kozákság egyik bölcsője. Még a genovaiak is feljegyezték, hogy nagyon nagy szláv földműves réteg élt azon a vidéken a XIV-XV. századok között (akkor a város és környéke Matrega név alatt futott, így talán könnyebb lesz beazonosítani).
ez nekem dáko-román kontinuitás 2-nek tűnik. nem lep meg, az orosz történetírás ihlette a balkániakat. sorolom a kifogásaimat:
1) régészeti ásatások is bizonyítják: tipikus mondata a dák-román kontinuitást vallóknak is. önmagában semmi nem következik belőle, mert ha a történetírás pártos (márpedig orosz esetben az, mert olyan területek feletti történelmi jogukat akarják ezzel megteremteni, amelyek nem orosz területek voltak - valszeg meg lehet azt is keresni, hogy milyen esemény ihlette a törekvéseket, én a krími háborúra tippelnék), akkor bármilyen régészeti leletből bármit le tud vezetni. például abból, ha találnak római eredetű cserepet ,vagy érmét a dunától északra, azt, hogy ott rómaiak (=románok éltek). pedig csak gót hadizsákmányt találtak. 2) görög lakosság max abban a pár városban élt, amelyek a fekete tenger partján voltak, főleg a krímben. de nem vidéken. éppen ezért már az a tény is elég fura, hogy ők voltak a második legnagyobb réteg. :) 3) polovec: kun. nem palóc. mellesleg a kárpátoktól az altajig ők uralták a steppét (benne a feltételezett tmurtakannyal) a mongolok megjelenéséig. 4) a genovaiak feljegyzéseit hol lehet olvasni?
megismétlem még egyszer: amit a városról (és nem hercegségről) tudunk, az a következő: 1) görög gyarmatváros volt 2) a kazár kánság megsemmisítésekor a győztes orosz cár adta a fiának. de a jelek szerint a város tulajdonjoga hamar visszakerült bizánchoz (mert a városok hivatalosan hozzá tartoztak), majd ennek hanyatlása után genovai kézbe került. Csernyigovi Mstislav az a fiú egyébként aki megkapja, ő azért lett csernyigovi, mert a tmurtakan környéki kazár, alán és cserkesz alattvalói segítségével rá tudta kényszeríteni a testvérét, hogy megossza vele a birodalmát, így lett a székhelye csernyigov. na , amit ebből látszik, ekkor még se híre se hamva szlávoknak arrafele, türköknek annál inkább, pláne hogy a város neve is türk. :)
szóval értem én, nagy oroszország partjait öt óceán mosta, de azért itt, magyar fórumon és egymás közt hagyjuk ezt.
,,ez a "fejedelemség" maximum egy próbálkozás volt, amikor a kazár államot megdöntötték, de se szláv lakossága nem volt, se nem állt fent túl sokáig, nem is állhatott egy olyan területen, amit egy széles steppeövezet vágott el rusztól."
A Fekete-tengert a középkorban (úgy -XII. század körül) Orosz-tengernek is nevezték.:) Amúgy a Kék Rusz (Tmutarakany, Hermonassa, Tamatarha, Matarha, Hunkala, Taman, Tamany - ugyan annak a városnak és területnek a nevei) elég sokáig fennállt - a IX. század elejétől volt önálló fejedelemség egészen a XII. századig. És mint azt a réfészeti ásatások is bizonyítják - igen népes szláv lakossággal rendelkezett. A görögökön és szlávokon kívül a harmadik legnépesebb réteget a palócok (polovecek) adták. Mellesleg a doni kozákság egyik bölcsője. Még a genovaiak is feljegyezték, hogy nagyon nagy szláv földműves réteg élt azon a vidéken a XIV-XV. századok között (akkor a város és környéke Matrega név alatt futott, így talán könnyebb lesz beazonosítani).
,,8-9. században nemzeti öntudat? azt meg hogy?" Úgy. Saját egyház, saját fejedelemség, amely eleinte Halicshoz vagy a Volinyi fejedelemség vazallusa volt, utána pedig a magyar király hűbérese. Saját írásos nyelv (a keleti szláv írásbeliség egyik központja volt Kijev, Csernyigov, Novgorod, Vlagyimir és Szuzdal mellett.)
A ruszinok pedig a keleti szlávok egyik legnyugatabbra szakadt csoportja. Gyakorlatilag a VIII-IX. századtól megvan a nemzeti öntudatuk.
8-9. században nemzeti öntudat? azt meg hogy? ráadásul ekkor a ruszinok még messze nem voltak a kárpát medencén belül. ha a galíciai ruszinokat is idevesszük, ők már valszeg ott voltak, de nem alkottak különálló tömböt, úgyhogy emiatt tartom valószínűtlennek, hogy különálló identitásuk lett volna. magyar területen meg csak kb. a 13. századtól vannak jelen.
az Azovi tenger partján lévő déli szláv fejedelemség, Tmutarakany
ez a "fejedelemség" maximum egy próbálkozás volt, amikor a kazár államot megdöntötték, de se szláv lakossága nem volt, se nem állt fent túl sokáig, nem is állhatott egy olyan területen, amit egy széles steppeövezet vágott el rusztól.
gyakorlatilag az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdték el mesterségesen generálni
nem hiszem hogy ez annyira mesterséges dolog lett volna, a galíciai ukránok helyzetéből önmagában következett, hogy az őket uraló lengyelekkel szemben megkülönböztették magukat.
A rutén a magyar nyelvbe a Rusz régi latin elnevezéséből származik ( a latin nyelvben több jelölést használtak a Ruszra: Ruthenia, Russia, Ruscia, Roxolania). Általánosságban a IX. századtól használták. Maga a Rusz több területből állt, amit ,,szinekkel" jelöltek (p.l. Fekete (Csernaja) Rusz - Novgorod, Vjatka és az északi fejedelemségek; Kék (Szinjaja) Rusz - az Azovi tenger partján lévő déli szláv fejedelemség, Tmutarakany; Bíbor (Cservonaja) Rusz - Voliny, Galícia, Kárpáti Rusz. Eleinte a keleti szlávok egységes, gyűjtőneve volt. Viszont a XV-XVI. századra ez megváltozott, akkor kezdték alkalmazni a különböző, egyes esetekben ma is érvényben lévő elnevezéseket (p.l. Moszkóvia, Podolia, Ukraina (szó szerint ,,határvidék"; p.l. a délszláv ,,kraina" vagy a magyar ,,végek" szó abszolute szinonima). Amint létrejött a Habsburg birodalom, ,,ruténnek" kezdték nevezni az ország keleti szláv lakosságát, így nem téve különbséget a különböző nemzetiségek között. 1918-ig volt használatban.
Az ukrán szó. Egészen a XVI. századig ismeretlen fogalom volt az ,,ukrán" szó. Onnan kezdve ,,ukrajnának" a lengyel-litván unió krími tatárokkal és Moszkóviával határos területét nevezték. Miközben maguk az ott lakók ,,kisoroszoknak" (,,malorosszi") nevezték magukat, mivel a kijevi Rusz korától kezdve a keleti szlávok egységesen ,,russzkijnak" nevezték magukat, elég gyakran hozzátéve, hogy a Rusz melyik területéről származnak (ez, p.l., a mai napig megmaradt a fehéroroszoknál ,,belorussz" és a ruszinoknál). A területet pedig Malorosszijának (a mostani ukrán nacionalisták biztosan forognának kínjukban ettől a kifejezéstől). Gyakorlatilag a XIX. század közepéig nem létezett kifejezetten ,,ukrán", mint nemzeti entitás vagy fogalom, pedig nyelvi különbségek igen is voltak (a lengyel és litván hatás miatt alakult ki, és elsősorban a jelenlegi nyugat-ukrán területeken. Az ,,ukrán nemzeti öntudatot" gyakorlatilag az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdték el mesterségesen generálni, hogy így ellensúlyt képezzenek Galíciában sz orosz befolyással szemben.
A ruszinok pedig a keleti szlávok egyik legnyugatabbra szakadt csoportja. Gyakorlatilag a VIII-IX. századtól megvan a nemzeti öntudatuk. Gyakorlatilag még most is nemzetségi szövetségeket alkotnak, saját nyelvvel és kultúrával. (A vita a státuszukon a mai napig folytatódik). A jelenlegi ukrán vezetés nem tartja őket önálló népnek, miközben maguk a ruszinok ezt kikérik maguknak. Ez a vita már lassan másfél százada folytatódik. Előbb a Monarchia hivatalai nemvoltak hajlandóak elismerni őket, mint önálló nemzetet (a ,,rutén" szóval egybemosták őket az ukrán lakossággal; sőt, az I.VH alatt igen komoly népírtást végeztek a ruszinok között a monarchia hatóságai, mivel azok nem voltak hajlandóak ,,ukránnak" nevezni magukat), a szovjet érában szintén ukránnak kiáltották ki őket (valamivel magyarázni kellett, hogy miért is került Kárpátalja a SzU-hoz), jelenleg meg az ukrán nacionalista kormány próbál mindenáron ,,jó ukránt" nevelni belőlük. Amúgy meg egy rendkívül szinpatikus és szorgos nép.
Úgy értem a ruszinokra a ,,kárpátoroszok" a pontosabb megjelölés; az ukránokra meg a ,,kisorosz" elnevezés, ami a ,,malorossz"-nak a tükörfordítása (az ukránok önelnevezése, egészen a XIX. század második feléig.)
A mai szlovákok nem merik bevallani, hogy túlnyomó többségük mellettünk harcolt 1848-49 ben. A magyarországi ukránok (ruszinok) 100%-a. A pozsonyi zsidók kivételével gyakorlatilag mindenki, a nem erdélyi románok többsége. Az örmények 100%-a, az erdélyi szászok kivételével minden magyarországi német. A turmezei horvátok, zombori horvátok.
Érdeklődöm a Pozsonyi Országgyűlésről, ahol Kossuth Lajos tárgyalt Ludovit Stúrral az Osztrák-Magyar Monarchiából való kiugrásról. Stúr kérése az volt, hogy Autonómiát, és szabad nyelvhasználatot. Kossuth ezt nem igérte meg, erre a szlovákok átálltak az Osztrákokhoz. És az Osztrák császár nemcsak megígérte, hanem meg is tartotta., amiről a Magyar történelemkönyvek azt hazudják, amit a Magyarok büntetésül, az Osztrákokhoz átálltak jutalmul kapták:-Vezetőiket felkoncolták. Meddig neveljük hazugságban gyermekeinket? Mikor döbbenünk rá arra, hogy nagyjaink hibáinak megvilágítása emberközelivé teszi Őket, s ezáltal válnak naggyá!
Köszi valaszodat. Cs_Karoly a besenyszögi Csomortanyi csaladhoz tartozik.A csaladfajat Thalatta elkeszitette es rokon a Csomortanyi Imrevel valamint Antalal egri kanonokkal. Ez a csaladfa megtekinthetö a www.ancestry.com on. Nagyon szivesen elkuldöm neked is. A "Losonci" Csomortanyi Tamas a lemhenyi aghoz tartozik de nem vagyok meggyözödve hogy a lemhenyi ag es a besenyszögi ag, valamint a csiki ag között nincs semmi fele kapcsolat. Igenis, ismereteben vagyok annak hogy a szakertök azt allitjak hogy a lemhenyi ag kihalt ferfi agon, sajnos. :( :(
Valamikor azt hallotam, hogy Pákozdnál Jellasics azért nem bocsátkozott komolyabb harcba, mert eszébe vette, hogy (akkor még) mind a magyarok, mind ők az osztrák egyenruhát hordják, a csapattestek képtelenek lennének egymást megkülönböztetni, és adott esetben a saját embereit lövetné, felesleges vérfürdőt rendezve. Ha valóban így vot, bölcs döntés volt.
De tud-e valaki eről? valóban így volt? (az én forrásom szerint Móga jegyzi ezt meg naplójában.)
Erdekelne hogy melyik alakulatnal szolgalt, mi lett a sorsa ? Forradalmi tarsasag szervezese miatt 20 ev börtönre itelik 1854-ben, majd 1857-ben amnesztival szabadul.
