Miért repedt el hosszában kétfelé a Leier béléscső? Építettem 1 kemencét, aminek kibéleltem a kéményét Leier csővel, a saját ragasztót használva, de a begyújtás alkalmával kettérepedt mind a 3 db. Különösen nem zavar, mert csak bélelés, meg kemence, de ha egy lakáskéménnyel történik ez, az már gázosabb. Én észrevettem, mert fölmásztam és megnéztem, de egy kazánbekötés után senki nem néz bele a kéménybe.
Igen, van még mit tanulnia kod1111-nek, de egy gázkéményben jelentkező kondenzátumot ne hasonlítsuk már össze a szódavízzel, és a szódásszifonnal, ezekben nincs mellette kénessav, salétromsav.
Mert igenis van a földgázban kén a benne lévő szagosító anyag miatt, amit úgy hívnak, hogy etil-merkaptán.
Ha a kondenzvíz nem bántja az alut csak a mész, akkor hogy tudna szétrohadni egy szerelt kémény, ami aztán nem érintkezik semmilyen meszes anyaggal?
Ja, és az alumínium szódásszifonokat sem véletlenül tiltották be!?!
Semmi köze mésznek az egészhez, ez jelenség csak azok a kéményeknél jelentkezik ahol a kondenzvíz elvezetés nincs megoldva. Jó pár olyan kéménnyel találkoztam amit 10-20 éve építettek és a gazda is és a kéményseprők is úgy gondolták, hogy azzal semmi teendő nincs. A kutya sem ellenörizte, sőt a gazdák néhol fel voltak háborodva, hogy azt minek megnézni mert az úgy sem kormos. Igy aztán az idő a kondenzvíz+ esővíz és a gázhamu együttesen megtették hatásukat alul a tisztítócsésze úgy nézet ki mint valami szita.
Sziasztok! Nem fontos elhinni amit leírtam, de sajnos így igaz, nem áll érdekenben , hogy mást írjak mint amit tapasztalok. Egyébként kéményseprőként dolgozom.
Sziasztok! Én ezekhez a kémiai-fizikai-matematikai számitásokhoz nem sokat értek, én csak egy kokler vagyok,de jó pár olyan aluminiumkéményt láttam aminek az alja olyan volt mint a szunyogháló, mert a kondenzvíz szétmarta. Évente több ezer darabból jó pár ilyet látni a gyenge kondenzvízelvezetés miatt üdv mindenkinek.
Ebbe én nem is nagyon szólnék bele (szvsz min 40cm, vagy amennyit a gyártó előír), de mivel a GMBSZ 6. sz. melléklete az MSZ EN 12391-1 szabványra épül ... nem tartom mérvadónak az abban szereplő adatokat, mivel az adott szabvány kizárólag nyílt égésterű berendezések kéményére vonatkozik ... és még így is van benne egy-két igen durva ellentmondás. Való igaz, hogy a 40cm-es szabályban pedig szerepel a koncentrikus rendszer elnevezés. Azt kérdezd aki átveszi ... akkor kisebb a "tévedés" lehetősége. Nem tudom, hogy hol lax, de ha pesten akkor nem fogod megúszni a tetőjárdát, hacsak nem kezelési távolságra van a kitorkollás a tetőkibúvótól. Sok szerencsét ...
Igaz az, hogy a cső a csőben rendszert elég a tetőre merőlegesen 40 cm-re kivezetni, míg a szétválaszott 80-as csövet a tetőgerinc fölé kell vezetni? A gáztervező nekem a 125/80-ast tervezte be, pont emiatt, viszont ki lett bontva a kémény, és félek, hogy nem fér bele a 125-ös cső... Viszont ha 80-ast kell beletenni (az biztos belefér), akkor olyan hosszan kéne a tető fölé vezetni, hogy az valószínűleg nagyon drága lenne...(meg még a végén kitalálják a kéményseprőjárdát is). GMBSZ 6-os és a 7-es számú melléklete szerint így van, de biztos jól értelmezem? És ha így van, mi ennek az értelme? A füstöt mindkét rendszerben ugyanaz a ventillátor hajtja ki egy 80-as csövön...
A sudarasodás a vékonyodó, egy végén szilárd ágyazású tartót jelenti gondolom ebben az esetben is, hasonlóan a pecabot, szárnyfőtartó, hajárboc, tévétorony...stb szerkezetekhez. Hogy az adott szélnyomást (dinamikus terhelést) kibírja a gyárkémény anélkül, hogy erődítményt építenénk belőle 10 méteres falvastagsággal, az említett példákhoz hasonlóan a statikus és a dinamikus terhelés arányának felfelé (a tartó vége felé) történő változása szerint egyre vékonyabb, de egyre rugalmasabb az építmény.
Ha erre gondolsz az első képen, akkor ez vibrációcsökkentő spirál. A vibráció abból keletkezne, hogy a csövet megkerülő levegő hosszú, a csővel párhuzamos bukóáramlatokat, illetve ebből függőleges tengelyű, viszonylag szabályosan váltakozó örvénysort hozna létre a szabályos légáramban (2.kép). A szabályos ritmus pedig lengést okoz, a lengés pedig esetleg még rásegít az örvénysor erősödésére (biztos láttál filmen szél által leszakított hidat, ahol hasonló jelenség történt. (Az Aeol hárfa is így működik. -> Kármán féle örvénysor, ha nagyon mérgezni akarod magad aerodinamikával:)) Ezek a terelők a kéményt megkerülő levegőt egyik oldalon felfelé, a másikon lefelé térítik emiatt a kémény túloldalán teljesen kusza áramláskép lesz, nem olyan szép, mint a második képen. A szétvált légtömegek nem tudnak szépen egymásba fonódni, hanem sokkal kisebb és rendszertelen irányú és méretű örvényzónát hoznak létre
A helyzet az, hogy ha kitakarjuk, megtereljük a szél függőleges komponenseit, a kémény felett vízszintesen áramló levegő eleve szívóteret hoz létre. Aztán lehet a tárcsa profilját, gallérokat csicsázni aerodinamikailag, így a felületkövető áramlás (Coanda hatás) és/vagy a Venturi elv (szűkülő keresztmetszet szívótere) alapján lehet segíteni a füstöt távozni. A keresztirányú áramlat viszont segíthet a csapadékot bevinni a kéménytorkolat fölé, úgyhogy ha a tárcsa nem elég nagy, becsusszanhat alatta a csapadék. Szóval kivitel kérdése, hogy véd-e eső ellen, vagy sem :))
A méretezéshez: Tutira fog kelleni a bélelt kémény magasságának (5,4m) szakaszokra bontotása (fűtött, padlás, külső), valamint a légellátás módja (réstényezők, légbeereszők stb.).
Az íves betonfedkövek, kémiai ismeretek ide vagy oda, legnagyobb előszeretettel mégis mindig a gáztüzelő berendezések kéményeinél mennek tönkre az első 2-3év során. Szvsz a kondenzátuim kémiai összetételét figyelmen kívül hagyva, a téli időjárás okozta napi hőingás (este -10, nappal +5, ez igen gyakori), megspékelve a napi kibocsátott több 10 liter kondenzátummal, 1-2 tél alatt lazán szétkapja ezt a betonívet. Ha mindezekbe bele sem gondol az ember, akkor is láthatja ha figyelmesen jár-kel ... akár egy épületen belül, akár több kürtős (más-más tüzelő anyag) kéményeknél is megfigyelhető.
Nem szeretnék beleszólni, de nekem NEM gázkéményhez tették fel, hanem kandallóhoz az acél béléscsőre! Biztosíthatlak, hogy nem 200Ft volt a lezáró idom. Ettől függetlenül nem zavar, és abba a kb. 3000Ft-ba sem halok bele, de azt továbbra sem értem, hogy a szilárdhoz minek ez? Eső ellen semmit sem ér, az egyszer biztos.
Nem az égéstermék, hanem a lekondenzálódott égéstermék agresszív hatásáról beszélünk. Tudom nagyon jól, hogy jelenleg a földgáznak a kéntartalma elhanyagolható. Egy jól beállított készüléknél a CO termelés is elhanyagolható.
A CO2 viszont nem, sőt, és ez miatt van a kondenzátumnak szénsav (H2CO3) tartalma, illetve a levegő nitrogéntartalma miatt nagyon kis mértékben salétromsav van jelen (H2NO3).
Ott tartottunk, hogy azt állítottad, hogy boltívet nem szedi szét a lekondenzálódott égéstermék. De!! A legnagyobb baj maga a folyadék, ami nem csak akkor van jelen, ha esik az eső, hanem a készülék működése közben bármikor, ha a boltív hidegebb, mint az égéstermék harmatpontja. Ha ehhez még hozzávesszük a savas kémhatást kész a probléma.
Bocsánat, hogy beleszólok a nagyok dolgába, de aerodinamikával kényszerből eléggé tisztában vagyok :))
A helyzet az, hogy a Meidinger tárcsa, Napoleon sapka és más hasonló megoldások (pl. áramlásfokozók vagy huzatfokozók) kifejezetten jó, mondhatni kézenfekvő megoldást jelentenek a bukóáramlatok ellen. Egyrészt a kéménybe való befúvást akadályozzák, másrészt olyan áramlásképet hoznak létre, amelyek Venturi elven minden szélirány esetében szívóteret is képesek létrehozni a kémény kilépő torkolata körül.
A meidinger tárcsa feltalálóját (Meidinger Sándort) ne keverd a meidinger kályha kiagyalójával (H. Meidinger német technológussal)!!!
És képzeld a szabványok is kimondottan kitorkolás módosító mivolta miatt (pl.:szélnyomás) ajánlják, teszik kötelezővé a gázkészülékek bélelt kéményeihez.
NEM AZ ESŐ MIATT!
Utána tudsz nézni, vagy ollózzak be ide egy pár előírást?
Köszönöm szépen a doksit! Lemérem aztán meglátjuk! Bele kell húzni, mert kaptam egy olyan "fülest", hogy itt "nagyfalu" mellett Dec. 11. után a Tigáz már nem vesz át kazánt, majd csak jövőre.
köszi szépen a tanácsokat, asszem rakok rá meidinger tárcsát + gyártok bele saválló acélból ívet. egyelőre nem veszem le, mert eső ellen azért valamit véd... igaz, csak 2 oldalról :) és nem 4 oldalról.
T zöldövezeti, többen jelezték nekem, hogy egy szép napon össze fog dőlni az ív, mer a kénsav az kénsav. apósomnak is ledőlt 3 év alatt.
köszi a választ! a meidinger tárcsa az a kis kör alakú fémlap, amit azért raknak a kémény tetejére (lábakkal, viszintesen), hogy ne essen bele az eső, nem?
Aminek szerintem semmi értelme, csak egy újabb lehúzás. Nekem is tettek ilyet, aztán nyáron mégis úgy ömlött bele az eső a béléscsőbe, hogy a nappali közepén landolt jófajta kormos lével dúsítva...
"Ne félj semmi baja nem lesz annak a kőnek ill. beton záródarabnak. (ivnek )
A kazán 'agresszivnak' mondott füstgáza /égésterméke/ egy magas páratartalmú gáznemű közeg.
Ha lekondenzál, akkor se agresszív, egy nagyjából szódavíz koncentrációjú savas közeg. A NEDVESSÉG INKÁBB A TÉGLÁNAK ÉS A HABARCSNAK ÁRT a fagyhatás miatt."
Pont ez a lényeg!!!
A hideg felületnek folyamatosan nekiütköző meleg égéstermék kondenzálódik (szénsavas, nagyon kis mértékben salétromsavas), és ettől megy szét az a boltív. Ha csak ph semleges nedvesség érné (ezért írtam az esős példát), akkor nem fagyna szét.
Te egy nagyon okos ember lehetsz, de nem ártana, ha a hozzászólásaidból is kiderülne, nem csak a kéményseprő ellenességed!
Ha osztod az észt, akkor légyszíves osszad rendesen! Miért mondod, hogy nem kell védekezni a kondenzvíz ellen???
Láttál már olyan házat, ahol van használatban lévő béleletlen gázkémény boltívvel a tetején, és van használaton kívüli kémény is boltívvel a tetején? Érdekes módon csak a használatban lévőnek omlik szét a boltíve, mennek szét a téglái, pedig a másikat is éri az eső.
