Nem szeretnék beleszólni, de nekem NEM gázkéményhez tették fel, hanem kandallóhoz az acél béléscsőre! Biztosíthatlak, hogy nem 200Ft volt a lezáró idom. Ettől függetlenül nem zavar, és abba a kb. 3000Ft-ba sem halok bele, de azt továbbra sem értem, hogy a szilárdhoz minek ez? Eső ellen semmit sem ér, az egyszer biztos.
Nem az égéstermék, hanem a lekondenzálódott égéstermék agresszív hatásáról beszélünk. Tudom nagyon jól, hogy jelenleg a földgáznak a kéntartalma elhanyagolható. Egy jól beállított készüléknél a CO termelés is elhanyagolható.
A CO2 viszont nem, sőt, és ez miatt van a kondenzátumnak szénsav (H2CO3) tartalma, illetve a levegő nitrogéntartalma miatt nagyon kis mértékben salétromsav van jelen (H2NO3).
Ott tartottunk, hogy azt állítottad, hogy boltívet nem szedi szét a lekondenzálódott égéstermék. De!! A legnagyobb baj maga a folyadék, ami nem csak akkor van jelen, ha esik az eső, hanem a készülék működése közben bármikor, ha a boltív hidegebb, mint az égéstermék harmatpontja. Ha ehhez még hozzávesszük a savas kémhatást kész a probléma.
Bocsánat, hogy beleszólok a nagyok dolgába, de aerodinamikával kényszerből eléggé tisztában vagyok :))
A helyzet az, hogy a Meidinger tárcsa, Napoleon sapka és más hasonló megoldások (pl. áramlásfokozók vagy huzatfokozók) kifejezetten jó, mondhatni kézenfekvő megoldást jelentenek a bukóáramlatok ellen. Egyrészt a kéménybe való befúvást akadályozzák, másrészt olyan áramlásképet hoznak létre, amelyek Venturi elven minden szélirány esetében szívóteret is képesek létrehozni a kémény kilépő torkolata körül.
A meidinger tárcsa feltalálóját (Meidinger Sándort) ne keverd a meidinger kályha kiagyalójával (H. Meidinger német technológussal)!!!
És képzeld a szabványok is kimondottan kitorkolás módosító mivolta miatt (pl.:szélnyomás) ajánlják, teszik kötelezővé a gázkészülékek bélelt kéményeihez.
NEM AZ ESŐ MIATT!
Utána tudsz nézni, vagy ollózzak be ide egy pár előírást?
Köszönöm szépen a doksit! Lemérem aztán meglátjuk! Bele kell húzni, mert kaptam egy olyan "fülest", hogy itt "nagyfalu" mellett Dec. 11. után a Tigáz már nem vesz át kazánt, majd csak jövőre.
köszi szépen a tanácsokat, asszem rakok rá meidinger tárcsát + gyártok bele saválló acélból ívet. egyelőre nem veszem le, mert eső ellen azért valamit véd... igaz, csak 2 oldalról :) és nem 4 oldalról.
T zöldövezeti, többen jelezték nekem, hogy egy szép napon össze fog dőlni az ív, mer a kénsav az kénsav. apósomnak is ledőlt 3 év alatt.
köszi a választ! a meidinger tárcsa az a kis kör alakú fémlap, amit azért raknak a kémény tetejére (lábakkal, viszintesen), hogy ne essen bele az eső, nem?
Aminek szerintem semmi értelme, csak egy újabb lehúzás. Nekem is tettek ilyet, aztán nyáron mégis úgy ömlött bele az eső a béléscsőbe, hogy a nappali közepén landolt jófajta kormos lével dúsítva...
"Ne félj semmi baja nem lesz annak a kőnek ill. beton záródarabnak. (ivnek )
A kazán 'agresszivnak' mondott füstgáza /égésterméke/ egy magas páratartalmú gáznemű közeg.
Ha lekondenzál, akkor se agresszív, egy nagyjából szódavíz koncentrációjú savas közeg. A NEDVESSÉG INKÁBB A TÉGLÁNAK ÉS A HABARCSNAK ÁRT a fagyhatás miatt."
Pont ez a lényeg!!!
A hideg felületnek folyamatosan nekiütköző meleg égéstermék kondenzálódik (szénsavas, nagyon kis mértékben salétromsavas), és ettől megy szét az a boltív. Ha csak ph semleges nedvesség érné (ezért írtam az esős példát), akkor nem fagyna szét.
Te egy nagyon okos ember lehetsz, de nem ártana, ha a hozzászólásaidból is kiderülne, nem csak a kéményseprő ellenességed!
Ha osztod az észt, akkor légyszíves osszad rendesen! Miért mondod, hogy nem kell védekezni a kondenzvíz ellen???
Láttál már olyan házat, ahol van használatban lévő béleletlen gázkémény boltívvel a tetején, és van használaton kívüli kémény is boltívvel a tetején? Érdekes módon csak a használatban lévőnek omlik szét a boltíve, mennek szét a téglái, pedig a másikat is éri az eső.
köszi a választ! a meidinger tárcsa az a kis kör alakú fémlap, amit azért raknak a kémény tetejére (lábakkal, viszintesen), hogy ne essen bele az eső, nem? nos én nem erre gondolok. a kéményre épített íves beton fedél aljára gondoltam hogy rakok egy szintén íves fémlemezt, hogy ne marja szét a gázkazán füstje a követ. ezt nem tudom hogy hívják... vagy ilyen nincsen?
elegendő csak a Meidinger tárcsa ahhoz, hogy ne marja szét a kövemet a füstgáz? szerintem nem... de ez csak tipp :)
a kémény bélelt egyébként, csak a beton ívemet szeretném védeni...
"Annak a lakásnak a fűtése kb. 150 eft -ba kerül. Megtakarítasz évi 15 öt , de kidobsz 1.4 milliót."
Azt is vegyük hozzá, hogy a cirkók a keringető miatt áramot is fogyasztanak, kb 150w/h.
Ha napi 3 órát megy, akkor kb 500w/nap. 365 nap alatt 182.5 kw. Nyáron nem fűtünk, akkor vegyük nullának - fürdés van, de azt most nem számolom ide - tehát felezzük, 90kw. 3900 ft csak a villyany, ez még lejön a 15e ből :)
T ezüsthíd! Ha kondenz kazán akkor szétválasztott DN 80 pps flexi tricox a kéményben és a légbevezető oldalon a nem látható helyeken ,fürdőszoba sarkában elvezetve, 10x10 hőszigetelt gipszkarton állsarokban. 12m ilyen pps cső minden kiegészítővel valahol 100.000 körül van, ennél még a jelzett furánbélelés magában is jóval drágább, a gipszkarton meg olcsó. Mindenestől ki kell jöjjön 200.000- ból. Ha végképp nem szétválasztott, akkor sem furán bélelés a kürtőbe, szvsz egy légtech flexi cső is megfelel, bár ez kürtőmérettől függő.
Nálam is ott akadt meg a cirkó biznisz, hogy a kéményesek nagyon parasztok - bocs.
Kijött pár gázszerelő, kaptam mindenféle ajánlatot, de a legkedvezőbb is 600e volt, plusz a kémény, amire Ő kb 250-300e -t mondott. Aztán szépen megtartottam a konvektorokat, és tök olcsóból felfűtöm az egész lakást. Nálad nem tudom mekkora konvektorok vannak, illetve milyen a lakás beosztása, de ha 2 konvektorral fel tudod fűteni, akkor ne cserélj cirkóra. Ha már 3. készüléket is be kell rakni, akkor elgondolkodtató, mert ahhoz is kell kéményes engedély, meg gázos is. Fasza a bürokrácia.
Ki vagy akadva a furánon, csak nem érted miról van szó! Te úgy gondolod, hogy a cső a csőben rendszeren felül még ki is bélelik furánnal?!?!
Azért kéne bélelni, hogy ne kelljen a horror árú dupla csövet végighúzni a kéményben. Bár ebben az esetben a furános külső bélés + a füstelvezető cső drágább, mint pl a tricox cső a csőben (koax) rendszer. Így csak alu béléssel éri meg.
Azt meg, hogy ne legyen a füstelvezető körül semmi csak a falazat (és még mindig a koax rendszerről beszélek) a kazángyártók nem engedik meg.
Egyébként a furanflex nem csak a kanyarok miatt van, hanem ez az egyetlen olyan bélelési mód amivel minimális keresztmetszet-szűkítés nélkül lehet bélelni.
A segítségeteket szeretném kérni, mert teljesen leblokkoltam a fél éve tartó lakásfelújításomban. Egy 70 m2-es lelakott lakást vettem, amit teljesen fel kell újítani. Annak ellenére, hogy az egészhez úgy fogtunk hozzá, hogy a konvektorfűtésről a cirkóra átállást jártuk körbe, még most is ezzel kapcsolatos gondokba futunk. Már 5 gázossal tárgyaltunk, mind azt mondta a telefonba, hogy a kéménnyel együtt elintézi az ügyet, de eddig ténylegesen soha egyik sem hozott magával kéményest, csak megadott egy telefonszámot és nekünk kellett a kéményesekkel külön szerencsétlenkednünk. Egy olcsóbb fajta kondenzációs kazánt választottunk és azt kellene a kéménybe bekötni. A lakás a legfölső emeleten van, csak a padlás van fölötte, 7 m-re kellene felvinni a csövet. A kéményesek közül egy kivételével mindegyik a szétválasztott cső-megoldást mondta, hogy menne a füstelvezető a kéménybe, a friss levegőt meg szívná egy másik csövön a falon keresztül (ami jó ronda lenne a fürdőszoba plafonján). Ezt a megoldást is majdnem 300 ezerért ajánlgatták, amit már eleve nem tartok túl olcsónak és csak növeli a fürdőben a csőrengeteget. A legutóbbi kéményes már profibbnak tűnt és azt mondta, hogy ez a kazán elbírja ennyi méteren a csőben cső megoldást is (a kazán leírása szerint is), hogy furánnal kibélelnék a kéményt és abba húznák be a füstelvezető csövet. Ez mindjárt jobb megoldásnak hangzott, az árajánlata viszont bőven meghaladta a 400 ezret, ami nekem brutálnak hangzik. Így a fűtés-korszerűsítés mindennel együtt majdnem 1.400.000 lenne, amit nagyon-nagyon sokallok. Én vagyok teljesen elszakadva a valóságtól és ez a rideg valóság, vagy nagyon drágán dolgozókat sikerült kifognom? Bármilyen tapasztalatot szívesen várok, ha pedig pozitív tapasztalatotok volt egy kéményessel, annak az elérhetőségét is boldogan várom e-mailben. Elnézést, ha nagyon amatőr módon írtam, de nőként próbálom követni az eseményeket és megtalálni a megfelelő embereket, de ez a kéményes dolog nagyon nem megy. Köszönöm előre is!
esztétikalilag nem zavar, a szaga meg a nyári száradás után eléggé csökkent.
A kátrányos belső cucc: kéményseprő minden idényben jön és megnézi-kipucolja, nem mondta, h ilyen gond (kátrány túl vastag) lenne, csak a "vizes" téglák miatt említette, h ha így folytatom nem lesz hoszú életű a kémény.
A pillangószelep:
ezzel tudok játszani a huzat erősségével ugye?
vagyis ha nagy a szél és nem akarom, hogy a hő és a láng egyszerre a kéménybe menjen és ne a kazánt melegítse, akkor csukok rajta, ha meg szélcsendes ,akkor hagyom, had dolgozzon.
most fával fűttök (száraz akác), de ki akarom próbálni a fabrikettet is. akkor ott lenne szerepe a pillangónak, h ha már izzik a cucc (mint a szén pl) akkor csukok a pillangón , h ne izzon le olyan hamar..
Azért vagyok ilyen körülményes mert meg akarom étrteni...
Minél hosszabb a kályhacső, annál több hőt tud leadni, annál magasabb hatásfokú a tüzelésed. Azért ne közvetlenül a födém alatt , hanem onnan visszafele számítva kb20 centire. Persze bekötheted akár 1.5 méteren is.
Az átitatódott kátrány soha nem fog a kéményedből kiégni, egy módon lehet rajta segíteni: téglacsere, azaz új kémény építése.
Ha esztétikailag és szagilag nem zavar, akkor hagyd.
De! Valószínűleg a belseje is tiszta kátrány lehet, ami könnyen meggyulladhat, ez attól függ milyen vastag a kátrányréteg. Érdemes lenne a helyi szolgáltatót felkeresni, hogy adja áldását a kéményedre!
A pillangószelepet csak akkor szabad teljesen elzárni, amikor már nem ég lánggal a fa!
Van-e arra vmi előírás, hogy a kéménybe milyen magasan kell bekötni a kályhacsövet? Vagy összedugom a csöveket és ameddig ér, ott kötöm be? Előre is kösz!
adva van egy 8-9 m-es téglakémény, kétsor tégla a fal, 20 cm-es kör keresztmetszet. Tavalyi szezonig egy lemez vegyikazánnal fűtöttem rettentő rossz technikával (vizes fa-alacsony hőm /40-50fok/ stb). A eredmény: kátrány átütött a falon, csorgott kívűl a "víz". A rossz fűttés miatt a lemezkazánom megadta magát idén beállítottam a helyére egy 5 tagos öntöttvas kazit. Ezt min 60 fokon üzemeltetem.
A kérdésem, h ha így használom, ill nagyobb hidegben majd magasabb hőfokon, akkor a "Cucc" szépen lassan "kiég" a kéményből?
Kell használnom vmilyen kéménytisztító adalékot (hasáb, por)?
Tud valaki vmilyen tanácsot adni a kazán füst csonkjában lévő pillangó használatára?
amúgy huzat szempontjából nincs problém, mindig nézem a "fényt a alagút végén" (kör keresztmetszetű lyuk a tükörben, kéményseprő is mindig kikeféli stb)
előre is köszönöm, üdv mindenkinek : Csocsanszkaja
