De hispanoamericanos, sobre todo aquellos que ya nacieron o viven desde hace mucho en Estados Unidos, a veces se puede oír horrores sintácticos como si hablaran en inglés pero con palabras espanolas. Hace poco he oído algo así: [...] *la muerte que con esta enfermedad estuve muy cerca de (en vez de "la muerte de la que con esta enfermedad estuve muy cerca"). Es una sintaxis pura inglesa con palabras espanolas.

Dios mío... LOL!!! A lo mejor lo hicieron con un traductor de web.

Sin embargo, te digo que es más perdonable tener una página en lengua extranjera no propia del dicho país, que tener una página en la lengua propia y así llena de errores, como muchas páginas hispanas. En el primer caso hasta hay que apreciar el intento de haberla traducido al espanol, pues muy pocas páginas tienen versiones en espanol en Hungría, lo común es tenerlas en inglés y alemán como máximo.

Off: tetszettek ezek a beírásaid. :)

Ez leginkább az amerikaiak mentalitására illik: több éven keresztül nem képesek kijavítani apró hibákat honlapokon, ráadásul még azt nézik hülyének, aki ezért szólni mer és megpróbál segíteni. Engem ezért már tiltottak ki hivatalos fórumokról, mert segíteni akartam.

Arról nem is beszélve, hogy elkezdenek egy honlapot csinálni nagy hévvel és lelkesedéssel, s mikor félig megvan és kikerül, úgy is marad. Amikor pedig éppen arra lennél kíváncsi, hogy ki készítette a honlapot és milyen forrásokból, csak az olvasható, hogy "ez a lap még építés alatt" (persze még 5 év múlva is). Ominózus példa: http://www.sobrelyme.com. Amúgy egy nagyon szép informatív honlap, csak éppen az impresszum hiánya miatt nem használható fel hitelesen semmire (az angol wikipédiában ki is vették velem, amikor betettem a vonatkozó szócikk irodalomjegyzékébe), akár én is csinálhattam volna névtelenül. (Megjegyzem, más kérdés, hogy én speciel tudom, ki készítette, de az olvasó minden bizonnyal nem. :)))

 Az előző hozzászólásomat először is a saját anyanyelvemre értettem. 

 Én például az emberi nyelvek rendkívül szegényes szó - és fogalomkészlete miatt sokszor egyáltalán nem tudom kifejezni magam.

"Aztán nagyon súlyos frusztrációt jelentett az, amikor rádöbbentem, milyen hihetetlenül gyér , csekély és elégtelen valójában az emberi nyelvek szókincse."

Én ezzel nem teljesen értek egyet. Az emberi nyelvek szókincse épp akkora, hogy tudják fejezni mindazt, amire szükségük van és mint szó volt már itt róla, ez szorosan kapcsolódik az életmódhoz és a környezethez, amelyben élnek. Miért lenne szükség ennél nagyobb szókincsre, ha nem tudnának vele mit kezdeni?

Sokszor mondják például, hogy a magyar nyelvnek mekkora szókincse van és mennyi mindent ki tud fejezni. Én gyakran fordítok spanyolról mindenfélét, vannak köztük tudományos jellegű, de teljesen hétköznapi szövegek is; mégis gyakran találkozom azzal — annak ellenére, amit a magyarról mondanak —, hogy bizony nagyon sok mindent nem lehet magyarul egy szóval kifejezni, ami a spanyolban egy szó. De ugyanez fordítva is igaz: sok olyan magyar szó van, amit nem lehet spanyolra egy szóval lefordítani. DE ez nem azt jelenti, hogy bármelyik nyelvnek a kettő közül szegényes és gyér lenne a szókincse, hanem csupán azt, hogy eltérő eszközöket használnak a nyelvek ugyannak a kifejezésére.

Nem látom semmi értelmét annak, hogy egy mesterséges nyelv szókincse nagyobb legyen, mint egy természetes nyelvé, ugyanis a mesterséges nyelveket pont nem erre találták ki, hanem arra, hogy minimális szókinccsel és könnyen elsajátítható nyelvtannal megkönnyítsék a kommunikációt a legalapvetőbb beszédhelyzetekben. Egy mesterséges nyelvnek eleve nem lehet nagyobb a szókincse, mint a forrásként használt természetes nyelveknek, ezt gondolom nem kell magyaráznom.

 Lehet , hogy Önnek van igaza , és a nyelv feladata a tiszta , gépies funkcionalitás.

 Én annak idején azért kezdtem el nyelveket tanulni, mert nagyon komoly esztétikai élményt nyújtott számomra egyes idegen nyelvek hangzása és hangulata.

 Aztán nagyon súlyos frusztrációt jelentett az, amikor rádöbbentem, milyen hihetetlenül gyér , csekély és elégtelen valójában az emberi nyelvek szókincse.

 Lehet hogy valóban az volna a legjobb, ha nem keresnénk az emberi nyelvekben semmi esztétikumot.  

Sajnálom, én ebben nem tudok állást foglalni. Egy biztos, hogy valamit el kell fogadnunk semleges forrásként, ha még felületes is, ezért hivatkoztam a VNY-re a wikipédiás cikkben (amit ma pontosítottam). Nem tudom, hogy miért kellene eszperantistának lennie a szerzőnek, én ezt nem úgy olvastam, egyszerűen leírta a tényeket, ami véleményem szerint semmilyen érdeket nem sért. Attól, hogy nem említi az angolt? A németet és az oroszt sem. Mert nem ez a lényeg, hanem az, amiben szerintem egyetértünk: nemzetközi latin szókincs.  De kérlek, olvasd el azt is, amit a cikk vitalapjára írtam.

Megjegyzem, a VNY még csodálatos ahhoz képest, hogy az egyszerűsített kiadásában (A világ nyelvei is nyelvcsaládjai) mekkora hülyeségek vannak. De ennek az oka egyértelmű: a VNY több szerző tollából származik, mindegyik a maga szakterületéről írt; a "kistestvérét" pedig egyetlen szerző írta (Fodor István), akinél sajnos látszik, hogy nem a latin és az újlatin nyelvek a szakterülete (egy-egy megfogalmazása nyelvészeti paródiába illő lenne).