A diákok hazamennek a téli szünetre. Ugratják az öreg Áront:
-Áron bátya! Látott már maga monitort?
-Nem csak láttam, ettem is! (önérzeteskedik ez öreg)
(nagy röhögés),
mire Áron bátya szégyenkezve:
-Meglehet, asse avvót...
Székely fiú hazaérkezik Budapestről, visz az apjának egy dobozos sört. Apja elveszi a sört, előkapja a bicskáját, és kezdi bontani a dobozt, mire a fiú rászól: - De idősapám! Itt ez a kallantyú. Arra való, hogy az ember meghúzza, és ki van nyitva a doboz. - Na, igen! Annak, akinek nincsen bicskája!
A székely bácsi összeveszik az asszonnyal. Dühösen kimegy a házból és becsapja az ajtót. 17 év múlva visszamegy. Kérdi az asszony: - Hol voltál? Mire a székely: - Kinn!
Áron, Mózes meg az Ábel kártyáznak.
Ábelre rájön a szükség, kilép a tornácr, könnyíteni magán. Kisvártatva visszajon és biza csurom nedves elől a nadrág.
-Esik? kérdi Áron.
- Fú. felel Ábel.
Akad köztük néhány szószátyár, akik az állítmányon kívül néha alanyt is használnak. Az igazi szómenésesektől olykor még a tárgy, a határozó meg a jelző se idegen.
No, ezeket aztán ki is veti magából az egészséges székely közösség.