Ez nem mondd ellent a leírtakkal, ez csak kimaradt. Mert az töltetek viszonylatáról még nem beszéltünk. Tehát 7. "Bármely rendszer (töltet) fénysebességgel mozog a "fényhez" képest, de egymáshoz való sebességük attól eltérhet. Ez amit Te írtál, csak stilizáltan.
A vas a legstabilabb elem, mint közismert, sem nem fuzionál, sem nem osztódik. A világ- vassá alakul... Így iszugyi szerint is méltán különleges. Ettől függetlenül, lehet, hogy voltak olyan körülmények, hogy a mágnesezhetőség bejátszott. De ezt valahol tisztáztuk, hogy nem. És én elhiszem, hogy létezhetnek eltérések az mg, és mi között. Csak másképpen magyarázom.
Első axiomák: 1. A fény az egész világmindenség abszolut koordináta rendszere (ABR). 2. Töltet minden, az ABR-hez képest relatív sebességű rendszer. 3. A töltet sebessége (=fénysebesség=c) az ABR-hez képest eltérő lehet. 4. Az eltérő c sebességű töltetek a világmindenséget zárt rendszerekre (UNIVERZUMOK) osztják. 5. A zárt rendszer fénysebessége (=anyagsebessége) annak átlagos energia (tömeg) sűrűségétől függ. Csak a mienkben ~300000 km/s. Egy fekete lyukban más. 6. A töltetnek többféle megjelenési formája van. - EM-GI sugárzás, ebben töltés,és tömeg áramlik. - EM sugárzás (töltések) - GI sugárzás: gravitáció (tömeg). - Neutrinó' az aposztrof azt jelenti, hogy semennyi töltet, és tömeg nincs benne. Végtelenül egyenes, mindenen áthatol- a világmindenség szintű jelenség.
A töltet nem a legjobb szó, de nem akartam anyagot használni. Mert a mi értelmönkben vett fény is- csupán töltet (EM-GI). Azért lehet lassúbb is a "fénynél",
Habár Iszugyira hivatkozol ő azt irta a táblázatában hogy a legnagyobb eltérést a vasnál tapasztalta .Nem lehetséges-e hogy az eltérések okai az indukcióban keresendőek , hiszen pont az a fránya vas mágnesezhető ?
Először is- nem látom akadályát, hogy a fény a világmindenség minden zugában azonos módon nyugalomba ne lehessen. A fény: maga a nyugalom. Nem mozdul sehová. Vagy mi ennek az akadálya? Egy van. Ha anyaggal találkozik, akkor a fénytörés miatt elmozdul. Ezt úgy észleljük, ha lassabban halad. De ennek más oka is lehet, minthogy elmozdul a fény. - Mer a fény: maga az örök nyugalom. - Az örök nyugalom meg: maga a fény! (Izé de az már egy másik fórum...)
Szerintem az van, hogy vegyük fel ezt munkahipotézisnek, és vizsgáljuk visszafelé a jelenségeket. Hogy a fény áll, és mi mozgunk!
Mi adódna ekkor jól, és mi rosszul. Ezt hívják paradigma váltásnak.
Erre példa a geocentrikus, és a heliocentrikus világkép.
A geocentrikus is érthető, de a múzeumokban szörnyen bonyolult szférák mutatják, hogy milyen nehezen méretezhető.
A heliocentrikus érthetőségével győzedelmeskedett csak.
Mert egyébként különbség nincs közötte, és a geo között.
Az anyagközpontú világ nehezen áttekinthető. Erről szól a fórum. Ha a fényközpontú könnyebben, akkor az a jobb.
Hiszen a relativitás ki kell hogy terjedjen nemcsak az anyagra, de a fényre is...! Egyetlen baj van csak, hogy szédülök arra gondolni, hogy én repülök ilyen sebesen, a fény meg nyugszik.
Mondjuk, mi van, ha azt mondom, hogy: a fény (EM-GI) sugárzás a világmindenség abszolut nyugalomban lévő közege, alkotórésze annak bármely zárt "univerzumában".
Ehhez képest viszont a benne lévő tömeg halad a mindenkori fénysebességgel, amely az adott univerzumra jelemző, pld. annak az átlagsűrűségétől függ.
Egyetlen sugárzás, a neutrinó (vagy ha kell, egy még neutrínóbb) létezik, amely áthaladhat az univerzumokon úgy, hogy iránya kvázi egyenes maradjon. Mert, (vagy ha nincs) tömege és töltete. Az összes többi vagy EM-GI sugárzást, vagy az UN anyagot alkotja.
Ez egy ellentmondás nélküli modell, mert senki se szól majd hozzá.
Nah, mégis csak van valami a fényről az említett linken, igaz csak a
sebességéről:
"Einstein szerint semmilyen információ nem terjedhet gyorsabban a fénynél. Ez annak ellenére, hogy ismert és elfogadott, logikailag semmilyen módon nem igazolható. Lehetetlen olyan érvet találni, aminek az alapján indokolható lenne ez. Valóban, hogyan rendelkezhet a fény olyan “hatalommal”, hogy determinálja az információ, a tömeg stb. maximális haladási, vagy terjedési sebességét? Világos, hogy itt valami nem egészen “korrekt”.
Mindjárt megváltozik minden, ha az Einsteini kijelentést megfordítjuk. Tehát nem az információ nem terjedhet gyorsabban a fénynél, hanem a fény sem terjedhet gyorsabban az információnál. Belátható, a kijelentés ebben a formában már teljes mértékben logikus. Ha az információ terjedési sebessége determinált, világos, hogy annál gyorsabban semmi sem terjedhet, hiszen még a jelenlét is szükségképpen tartalmaz információt. A leírtak viszont egy “eretnek” gondolatot sugallnak. Ha az információ terjedési sebessége determinált, mivel minden észlelés, mérés csak valamilyen információ alapján lehetséges, törvényszerű, hogy az információ terjedési sebességénél nagyobb sebességet lehetetlen mérni. Még akkor sem, ha valami történetesen annál nagyobb sebességgel haladna. Ez a “gondolat” választ adhat a fény “furcsa” tulajdonságaira.
Ténylegesen és valójában nem egészen ilyen egyszerű a dolog. Evvel viszont itt és most ne foglalkozzunk, mert nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Az viszont feltétlen tény, hogy a fénynek akár véges, akár végtelen a sebessége, azt az információ determinált sebessége folytán mindenkor végesnek, és az információ terjedési sebességével azonosnak mérhetjük csak! (Amennyiben akár azonos, akár nagyobb a fénysebesség.)"
Nem. Szerintem egyszerűen a hullám, mint jelenség, valójában nem igényel közeget, de elképzelni nem tudjuk nélküle. Mert a hullámzás, valaminek, (aminek többféle állapota lehetséges, például a helyzeti és mozgási energia), a periódikus állapotváltozása. Példaként írtam- fogalmi hullámzás : kérdés -válasz-kérdés -válasz.... EM-GI-EM-GI....
A fény, azt is írtam, tán nevezhető korpuszkulának, de amelyen belűl önmagában van ilyen EM-GI állapotváltozás. Most újabban úgy képzelem, hogy minden fény, áll, egy abszolut nyugvó rendszer részeként. Viszont rajta 300000 km/s sebességgel rohan egy göbb, amiben az EM-GI csapkod, jobbra balra, vagyis hullámzik, és ami ezért részecskének gondolja magát. És azt hiszi magáról, hogy ő a világ közepe, mert ő áll, a fény meg oda visza rohangál.
Részecskecentrikus világképe van, fénycentrikus helyett...!
