"a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér "
Írod.
Sajnos, nem váltakozik. Mert nincs mivé változzon.
A vízhullámban a helyzeti és a mozgási energia változik.
Vagyis [b]nem a fény közegét kellene keresnünk[/b], mert ahhoz ennek a jelenségnek legfeljebb közvetve van köze.
Hiszen a töltésnek sincs "közege", illetve az nem a tömeggel arányos.
Hanem az ektromágnesség változó társát.
Amire a legjobb megoldás lehet a tömeg, amihez arányosan kötödik a gravitáció, és a helyzeti energia, amely az elektromágnességgel együtt a fény hullámtermészetét biztosítja.
Vagyis a fény a töltés-tömeg váltakozása.
Egy önmagában hullámzó részecske.
Amiről általában olvashatok, az csupán egy száguldó hullámformájú elektromágneses képződmény.
Amire én gondolok, az egy töltés-tömeg állapotok között pulzáló részecske.
easyy Figyuzz! Hogy kéne csináljuk, hogy ne meneküljenek, csupán csak riadtan nézegessenek körbe-körbe? Szerintem az is elég jó effektus? Mi a véleményed? :-)
Az hogy két mozgó hullám összege egy állóhullám, nem azt jelenti, hogy ott nem halad semmi. A viz felületén is kialakulhatnak állóhullámok, attól még a két forrástól távolodik az energia.
Ha a fény EM hullám akkor a fénynél is kialakul-kialakulhat állóhullám mint a rádiófrekiknél , egészen érdekes lenne a kimutatására műszert késziteni .
"előszöris, csak egy atomot kellene megvizsgálni... hogy egy fotont bocsát-e ki, vagy egy gömbalakú elektromágneses jelet... "
"Az a különös, hogy a Selényi-kisérlet szerint a fénykibocsátás gömbhullám formájában történik, míg a Frisch-féle kisérlet azt mutatja, hogy valamilyen adott irányban. Kissé szabadon fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a fény a két különböző kisérleti elrendezésnek megfelelően két egymást kiegészítő, ellentétes arcát mutatta."
Ha olvasnál is, sokkal érdekesebb lenne fórumozni.
Teodor Ha ugyanis hullám lenne, azonos helyen periódikusan ismétlődne!
Valaki bekapcsolja egyszer a villanylámpáját, és egész életedben folyamatosan fizetnie kell a számlát, akkor is, ha nem használja? Gratula grossz: fölfedezted a távfűtést!
Teodor "A fényterjedése minden nem takart irányban , gömbhullám formában terjed." írod, vagy talán így: "A fény minden nem takart irányban gömbhullám formában terjed."
Hogy néha én is akadé(mi)kuskodhassak...
A hullám nemcsak a térben, de időben is hagy nyomot. A tér ugyanazon pontján a hullám csillapodás nélkül még sokszor megjelenik. A fény meg úgy eltűnik, mint a fizetés, egy perc alatt.
Még mindig azt állítod, hogy a fény- korlátlan hullámjelenség? Megáll az ész, és visszamosolyog.
"Az a különös, hogy a Selényi-kisérlet szerint a fénykibocsátás gömbhullám formájában történik, míg a Frisch-féle kisérlet azt mutatja, hogy valamilyen adott irányban. Kissé szabadon fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a fény a két különböző kisérleti elrendezésnek megfelelően két egymást kiegészítő, ellentétes arcát mutatta."
Mikor próbálom megérteni, milyen a töltés, néha tényleg energiaszerűnek képzelem, a tömeget meg anyagszerűnek. Ezek átszámíthatók. A fény ezek váltakozása?
Szinte elártasztotok érdekesnél - érdekesebb tudnivalókkal. Miközben dolgozni kellene. És megadnom magam végre az álomkórnak. Feladom...! Egyszóval a töltést én valahogy el tudnám képzelni tömeg nélkül is. Mint önálló elem, tömeg nélkül. Csak mert a tömeg-anyagi dolog, s a töltés meg nem az. De itt van: Q/V töltéssűrűség. Ez nem anyagi.
Tényleg nincs töltés, anyag nélkül? Pedig úgy gondoltam, hogy a fénynek van olyan állapota, amikor csak a töltés van benne, tömeg nélkül, és olyan is, amikor csak tömeg van benne, töltés nélkül. És elfogadnám, hogy ezek között lehetséges átalakulás. Töltéssűrűség/tömegsűrűség. Valahogy nekem ez lenne szimetrikus...
