"előszöris, csak egy atomot kellene megvizsgálni... hogy egy fotont bocsát-e ki, vagy egy gömbalakú elektromágneses jelet... "
"Az a különös, hogy a Selényi-kisérlet szerint a fénykibocsátás gömbhullám formájában történik, míg a Frisch-féle kisérlet azt mutatja, hogy valamilyen adott irányban. Kissé szabadon fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a fény a két különböző kisérleti elrendezésnek megfelelően két egymást kiegészítő, ellentétes arcát mutatta."
Ha olvasnál is, sokkal érdekesebb lenne fórumozni.
Teodor Ha ugyanis hullám lenne, azonos helyen periódikusan ismétlődne!
Valaki bekapcsolja egyszer a villanylámpáját, és egész életedben folyamatosan fizetnie kell a számlát, akkor is, ha nem használja? Gratula grossz: fölfedezted a távfűtést!
Teodor "A fényterjedése minden nem takart irányban , gömbhullám formában terjed." írod, vagy talán így: "A fény minden nem takart irányban gömbhullám formában terjed."
Hogy néha én is akadé(mi)kuskodhassak...
A hullám nemcsak a térben, de időben is hagy nyomot. A tér ugyanazon pontján a hullám csillapodás nélkül még sokszor megjelenik. A fény meg úgy eltűnik, mint a fizetés, egy perc alatt.
Még mindig azt állítod, hogy a fény- korlátlan hullámjelenség? Megáll az ész, és visszamosolyog.
"Az a különös, hogy a Selényi-kisérlet szerint a fénykibocsátás gömbhullám formájában történik, míg a Frisch-féle kisérlet azt mutatja, hogy valamilyen adott irányban. Kissé szabadon fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a fény a két különböző kisérleti elrendezésnek megfelelően két egymást kiegészítő, ellentétes arcát mutatta."
Mikor próbálom megérteni, milyen a töltés, néha tényleg energiaszerűnek képzelem, a tömeget meg anyagszerűnek. Ezek átszámíthatók. A fény ezek váltakozása?
Szinte elártasztotok érdekesnél - érdekesebb tudnivalókkal. Miközben dolgozni kellene. És megadnom magam végre az álomkórnak. Feladom...! Egyszóval a töltést én valahogy el tudnám képzelni tömeg nélkül is. Mint önálló elem, tömeg nélkül. Csak mert a tömeg-anyagi dolog, s a töltés meg nem az. De itt van: Q/V töltéssűrűség. Ez nem anyagi.
Tényleg nincs töltés, anyag nélkül? Pedig úgy gondoltam, hogy a fénynek van olyan állapota, amikor csak a töltés van benne, tömeg nélkül, és olyan is, amikor csak tömeg van benne, töltés nélkül. És elfogadnám, hogy ezek között lehetséges átalakulás. Töltéssűrűség/tömegsűrűség. Valahogy nekem ez lenne szimetrikus...
A mágneses térerő semmiképpen nem hullám, ami kilép a motorból. Még a háromfázisú áram sem hullám. Ha ezek hullámok, akkor szellemi csődöt jelentek és csődörnek megyek.
Szeretném, ha világosan látnátok: A MAXWELL egyenletek nem energiasűrűségre, hanem energiaáram sűrűségre szólnak. Ilyesmit tömegáramra szoktak felírni egyébként. Ha valamilyen tömeg halad. A hullámban a tömeg nem halad, hanem egyazon a helyen rezeg mint a kocsonya. A rezgésére meg energia(sűrűség) írható fel.
- Korpuszkula: energiaáramsűrűség=Maxwell. - Hullám: energia sűrűség= még senki...mert nincs mire, nekije!!!
"...Valami hiányzik a mindenségből A mindenségből hiányzik valami..."
Habár feltöltesz egy testet elektro sztatikusan , a jelenlétét akárhányszor kitudod mutatni , munkát végeztetsz vele mégsem veszik el , ha hozzá érsz töltése elvész ,
jobb helyzetben van a mágnes no meg a tömeg .
Hát nem röhely a gravitációt gyenge kölcsön hatásnak nevezik egyesek .
Szerintem a legerősebb csak anyagon belül zárt kiegyenlitett kifelé csak kevés erőt mutat .
De a foton energiája többféleképpen is megjelenhet, és nem mindegyikre egyformán "vevő" az ernyő. A tömeg például csak melegíti, ott sötét marad. A töltés- talán az fehéríti? De lehet pont fordítva is.... Mi az ernyő anyaga?