Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.06.10 0 0 733
428134
Tök igazad van. Ilyen képzetlenül abba is kell hagyjam az egészet.

Egyébként "ekvivalencia" alatt az anyag-energiamegmaradás E=m*c^2
elve szerint egymásba ászámítható azok összegét képező tömeg, +energia egyenleget értettem.
Így amikor a mi Univerzumunk tömegére adok becslést ( E+53+55 kg) akkor főképp a nagyobb becslés alatt ezt az ekvivalens- összegzett anyag energia egyenleiget értem.
De mint tudod, azt állítom, hogy a mi Univerzumunk csak egy a Világmindenség számtalan FL univerzum közül.

Így a mi Univerzumunkban hiányzó sötét energia, vagy tömeg is ennek az ekvivalens tömegnek a része. (A világmindenséget egyelőre kihagynám, még néhány emberöltőig)

És mint gépész kalorikus, mégegyszer memlíteném, hogy (foton hőmérséklete?)
E=m*c^2= m*C*dt!

vagyis, hogy

C*dt= c^2

Így a mi Univerziumunknak vagy hatalmas fajhője van, vagy óriási hőmérséklete, vagy mindkettő.

De mint mondom- kicsit lekéstem...
Elolvastam az elved a virtuális fényről.
Jót lehetne elmélkedni rajta, de mint mondom- fékezem magam.
Előzmény: 428134 (732)
428134 Creative Commons License 2006.06.09 0 0 732

Olvaslak, és olyannak tünsz, mintha egy idegen galaxisból jött lény el akarna valamit magyarázni, de rosszul tanulta volna meg a nyelvünket.

 

"Univerzumunk ekvivalens energiája és tömege"

Ez mit jelent? Nemértem.

Meg a foton hőmérsékletét se nagyon... 

Előzmény: habár (726)
habár Creative Commons License 2006.06.09 0 0 731
Elirtam R-t, de mindegy, nem is javítom, mert a fénytömeg még nagyobb lenne, és amúgy is, senkit se érdekel...
Előzmény: habár (730)
habár Creative Commons License 2006.06.09 0 0 730
A hőmérséklet termodinamikai meghatározása
T=ex/k

A részeecskék átlagos sebessége:

v= (3RT/M)^0,5

Itt R= gázállandó
T hőmérséklet
M moláris tömeg. g/mol.

Ebből a képletből formálisan következik:

Semminemű "valaminek" moláris tömege nem lehetne nulla, mert akkor bármely nullától eltérő hőmérsékleten végtelen lenne a sebessége.

Semminemű "valaminek" a hőmérséklete nem lehetne végtelen, mert akkor a sebessége is végtelen lenne.

A BIG-BANG-ban sem történhetett semmi fénysebességnél gyorsabban.

Akkor ha volt BIG-BANG, az a fénysebességnél lassabban, véges tömegű és hőmérsékletű valamiből indult.

Olyan elhetett, mint egy LITTLE - BANG:
Aminek a kezdő hőmérséklete >E+9 K lehetett, hogy mindenféle természetes nehéz elem létrejöhessen.

Ez csak 6-8 nagyságrenddel kisebb, mint az előbb becsült, maximális E+17 maximális hőmérséklet.

Így persze az is következne, hogy a fénynek is van valamiféle moltömege.

M=3RT/c^2 = T*3*8,31441E-5/2,99792458E-8)^2=T* 2,72E-22 g/mol

Ezzel meg az a baj, hogyha T= 1K, már akkor is nagyon nagy értékű.
Csak akkor nulla, ha T= nulla, de lehet T= nulla? Talán az űrben?

Ma semmi se sikerül, pedig nem hétfő, hanem péntek van.
Abba is hagyom.
Előzmény: Törölt nick (729)
Törölt nick Creative Commons License 2006.06.09 0 0 729

Hagyományosan a hőmérsékletet az anyagi részecskék (molekulák, atomok) egymáshoz képes rendezetlen (gázok, folyadékok) vagy egy kötött hely körüli ( kristáyrács) kinetikus (mozgási) energiájával hozzák összefüggésbe.

 

Ezért szerintem a vákuumnak a hőmérséklete gyakorlatilag nem értelmezhető.  

 

Pesze lehetnek elméletek, amelyek kiterjesztik a hőmérséklet fogalmát. De erről már lemaradtam. :-(

 

 

Előzmény: habár (727)
Törölt nick Creative Commons License 2006.06.09 0 0 728

Honnen veszed, hogy az égitestekből kifelé nő a hőmérséklet? Például a föld esetében ez így nem igaz.

Előzmény: habár (726)
habár Creative Commons License 2006.06.09 0 0 727
Csak olyanok válaszoljanak, akiknek "nincs homályos elképzelésük" a fizikáról...
Szélhámosok kerüljenek!
Előzmény: habár (726)
habár Creative Commons License 2006.06.09 0 0 726
Csak úgy felvetem:

Formálisan E/m=c^2=dt*C
Ahol C: fajhő.
E,m Univerzumunk ekvivalens energiája és tömege.
Ha most a fajhőt 1 Wh/kgK re veszem (ilyen nagyságrendű az ismert anyagoké),
akkor dt=E+17 K

Ez egyébként nem mondd ellent annak, hogy az égitestekből kifelé nő a "hőmérséklet"
De nagyon ellentmondd annak, hogy a világűr hőmérséklete -273,15oC.
Más lenne a világűr fajhője? Miért?
Tudom, hogy ez tipikus esete a képlet-formalizmusnak.

De mégis, hogyan is van ez voltaképp?

Előzmény: habár (725)
habár Creative Commons License 2006.06.09 0 0 725
-273,15K
Előzmény: habár (724)
habár Creative Commons License 2006.06.09 0 0 724
Még egy kérdés, amire hirtelen nem felelhetek...
Egy olyan vákuumtérnek, amelybe valamely energiát beudunk, hogyan definiálható a belső hőmérséklete, és mennyi?
Megegyezik a falfelületek átlagával?
Vagy az öszevissza veredő sugárzáséval?
Miért -273 oC a világűr hőmérséklete, ha ~2 K a háttérsugárzása, egyes felületi hőmérsékletei pedig 100 M K?.

Előzmény: habár (723)
habár Creative Commons License 2006.06.09 0 0 723
TEODOR
Köszönöm választ.
Az a melegedés, amire én gondolok, az antenna mentén szinuszos jellegű lenne, a hasznos teljesítménynél kisebb, ahhoz arányítható. A GI- forma vesztesége.
Természetes, hogy magamnak is vannak aggályaim az EM-GI-vel szemben, (lassanként jutnak az eszembe), de másfélék, mint a Tieitek.

Mindenestre kiváncsi lennék olyan kétréses kísérletek eredményeire is:
- ahol az ekrán nem merőleges, hanem gorbe, vagy ferde
- ahol valahogy mérték az ekrán hőmérsékleteloszlását is.

Az elsőt viszonylag könnyű lenne megcsinálni.
Várakozásom szerint az ekrántól alakjától függő "interferencia kép alakulna, sőt elérhető lenne interferencia nélküli kép is.
Nem tud valaki közületek ilyen kísérletet tsinálni?
Én biztos nem...

A második mérés különleges feltételeket igényelne.
Több változatot vizsgálnék.
Az egyikhez egy a=0 abszorbeáló bevonatú vákuumtér szükséges, egyik végén a fényforrással, és az állítható réssel, másik végén az állítható, a teljes hullámhosszon jól abszorbeálló ekránnal.
Mindezek kis hőkapacitásúak.

Más változatokban a vákuumtér és az ekrán formáját, és abszorbciós tényezőit lehetne variálni.
Felhasználva szelektív bevonatokat.
A fényforrás teljesítménye is variálható. A kísérlet ideje, és a teljesítmény olyanok, hogy a zavaró tényezők (hőkapacitás, stb) ellenére az erdmények szignifikánsak lehessenek.

Mérném a fényerősséget, a felületi hőmérsékleteloszlást az egész felületen.
Nehéz azonnal megjósolni az eredményt!
De érdekes lenne.
Abban biztos vagyok, hogy mind a vákuumtér falán, mind pedig az ekránon érdekes, eltérő szituációk rajzolódnának ki.
Valójában ez egy feketeüreg- sugárzó, azonban belülről, és részletesen vizsgálva.
A belépő energia ott is marad benne, és pont annyi, sem több, sem kevesebb.

Ki az ki megcsinálta?
Ki az aki megcsinálja?

Előzmény: TEODOR (721)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.08 0 0 722

Igen valóban a foton csak egyenesen tud menni, a szappan buborék is csak egyenesen tággul a középpontjától ez a hullám volt aki itt a topikokban irta "a fényhullám minden nem takart irányban terjed egyenletesen .

A szappan buborék is az energiáját ott adja le ahol kiszúrod , itt a felületi feszültség játszik szerepet .

A fénynél meg az EM-tér feszültség változása , nos az egy pontból minden irányban terjedő fényhullám a térben egyenletesen oszlik el , van olyan mérték egysége hogy V/m . a vevő érzékenységét igy szokták meg adni hullámhosszanként.

Előzmény: iszugyi (717)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.08 0 0 721

Az antennák több kilowat energiát is képesek lesugározni a térben , helytelen hangolás esetén állóhullámok alakulnak ki rajtuk ,itt melegedhetnek ez a melegedés

nem számottevő mert a végfok félre hangolás esetén mársokkal korában tönkre megy vagy leold a védelme .

Az antenna tulajdonképpen egy nyitott rezgőkör a betáplált teljesitményt rezonanciára hangolva adja le legjobban , ha ez a rezonancia nem teljesült akkor a vissza vert teljesitmény benne marad a végfokban ,ez szépen vörösizzásba hozta a

végfok csöveket , manapság meg melegedni lehet a tranzisztorok mellet , extrém esetben a végfok halálát okozza a félre hangolás .

Előzmény: habár (705)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 720

:DDD

 

Ha egyszer megérted, már nem lesz idegen...

Előzmény: Gézoo (719)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.08 0 0 719
Ettől féltem...
Előzmény: 428134 (718)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 718
(711)-ben már megadtam...
Előzmény: Gézoo (716)
iszugyi Creative Commons License 2006.06.08 0 0 717
428134: "Ezeket összegezve azt kapjuk, hogy a valós fotonunk 'pályája' a tömeg fele görbül. Valójában a foton egyenesen tud csak menni, éppúgy mint az általam használt alternatívái. De az elnyelődési valószínűsége eltolódik a nagy tömeg irányába. "

Ez, kérlek szépen, nem fizika, csak metafizika. Fotonok nem léteznek.
Előzmény: 428134 (713)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.08 0 0 716
Melyikben?
Előzmény: 428134 (715)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 715
Olvasd végig a másik topikban amiket írtam...
Előzmény: Gézoo (714)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.08 0 0 714

Már bocs, de lemaradtam.. Mitől mehetne mindenfelé??

 

  Egy valami egy felé mehet nem??

Előzmény: 428134 (713)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 713

Ha minden irányba halad, akkor nem kell hogy letérjen a pályályáról.

Ha elmegy (elmennek az AF-ek) egy tömeg mellett, egyszerűen megnő annak a valószínűsége, hogy a tömeg fele haladó alternatívái elnyelődnek. Ezeket összegezve azt kapjuk, hogy a valós fotonunk 'pályája' a tömeg fele görbül. Valójában a foton egyenesen tud csak menni, éppúgy mint az általam használt alternatívái. De az elnyelődési valószínűsége eltolódik a nagy tömeg irányába. 

 

Valami ilyesmi a gravitáció...  ;)

Előzmény: Gézoo (712)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.08 0 0 712

Szia!

 

  És mi van akkor ha Einstein feltételezése hibás, és a fénysebességgel haladó

fény ideje nem zéró, csupán számunkra az???

   Ez miért lenne érdekes? Mert egy téves feltételezés miatt belegondolni sem

szabad a lehetőségébe..

  Mi haszna lenne a lehetőségnek?  Pl. lehetne sugárzása oldalra és hátrafelé,

elmozdulhatna a pályájáról... Nem kellene térgörbületet feltételezni...stb.

 

Előzmény: 428134 (709)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 711

Már leírtam azt egy párhuzamos univerzumban.. :)))))

 

Mi az a Schrődinger macskája?

 

Csak te nem szivesen lépsz ki a sajátodból...

Előzmény: habár (710)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 710
Én nem így gondolom, csak magyarázom, hogy az EM elv nem hullámjelenség, hanem korpuszkuláris..
És jelen pillanatban látok érveket az EM-GI teória mellett, és szemben is.
Így kiváncsi vagyok, mi az "időutazás"?
Előzmény: 428134 (709)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 709

Én is így gondolom jelen pillanatban.

A foton részecske.

Időutazása miatt viszont képes találkozni önmagával, és egymaga hullámteret felépíteni.

Előzmény: habár (702)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 708
"a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda"
Jó Ég, ha ez igaz...!
Nem csoda, ha az EM elvvel soha meg nem magyarázható....
Viszont az EM-GI elvvel, könnyen.
Előzmény: Törölt nick (700)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 707
"Akinek akár homályos ismeretei is vannak fizikából, azok átugorják a hozzászólásaidat. "
írták nekem.
Nem zavar ez Titeket?
Félek, nektek még homályos ismereteitek sincsenek- hála...
Előzmény: habár (706)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 706
ResetGomb
Érzem, figyelsz a kételyemre, és arra válaszolsz.
"valószinüleg azt is kimérték, hogy a résen átmenő fényáram megegyezik az ernyőn megjelenő fényárammal. Ez azt jelenti, hogy a a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda és nem alakul semmivé, nem tünik el."

Ennek az egyenlegnek a milyensége nem mindegy!
Valóban, fényáram egyenleget mértek?
Az ugyanis nem energia, inkább teljesítmény.
S így lehet, hogy hozzáadódott valami a tömegrészből.
Nem lenne meglepő.

Hiszen GONDOLJ bele!- a ferdén megpördülő sugarak más fázisban érkeznek a felületre, ahol a tömeg már fénnyé alakult.
Középre csak egyetlenegy, amelyik azon a távon éppen töltésszerű.
Utána meg a tömegszerű részek fokozatosan átalakulnak EM-é, és kirajzolják azt a rés mellett.
Nem is rossz megoldása a kétrés problémának.

Egy kérdés!!!
Végezték a kétrés problémát görbe, sőt gömbfelületen?
Könnyen lehet, hogy a felület formájával bármely eloszlás elérhető.

Ez az észrevételed nagyon jó BIZONYÍTÉK az EM-GI elvre.
Előzmény: Törölt nick (700)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 705
ResetGomb
Én csak mintha olvastam volna, hogy az antennák melegszenek?
Mondom, ezen a területen járatlan vagyok. Biztosan megvan a ismert oka, ha és hogy valamely antenna miért, és hol melegszik.
Mondjuk, méteres hullámhosszon, egy 1 kW teljesítményű antenna hőmérsékleteloszlása milyen?
Ki tud erről valamit?

Előzmény: Törölt nick (700)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 704
Kösz a linket, szükségem volt rá.
Előzmény: TEODOR (699)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!