Keresés

Részletes keresés

TEODOR Creative Commons License 2006.06.08 0 0 722

Igen valóban a foton csak egyenesen tud menni, a szappan buborék is csak egyenesen tággul a középpontjától ez a hullám volt aki itt a topikokban irta "a fényhullám minden nem takart irányban terjed egyenletesen .

A szappan buborék is az energiáját ott adja le ahol kiszúrod , itt a felületi feszültség játszik szerepet .

A fénynél meg az EM-tér feszültség változása , nos az egy pontból minden irányban terjedő fényhullám a térben egyenletesen oszlik el , van olyan mérték egysége hogy V/m . a vevő érzékenységét igy szokták meg adni hullámhosszanként.

Előzmény: iszugyi (717)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.08 0 0 721

Az antennák több kilowat energiát is képesek lesugározni a térben , helytelen hangolás esetén állóhullámok alakulnak ki rajtuk ,itt melegedhetnek ez a melegedés

nem számottevő mert a végfok félre hangolás esetén mársokkal korában tönkre megy vagy leold a védelme .

Az antenna tulajdonképpen egy nyitott rezgőkör a betáplált teljesitményt rezonanciára hangolva adja le legjobban , ha ez a rezonancia nem teljesült akkor a vissza vert teljesitmény benne marad a végfokban ,ez szépen vörösizzásba hozta a

végfok csöveket , manapság meg melegedni lehet a tranzisztorok mellet , extrém esetben a végfok halálát okozza a félre hangolás .

Előzmény: habár (705)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 720

:DDD

 

Ha egyszer megérted, már nem lesz idegen...

Előzmény: Gézoo (719)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.08 0 0 719
Ettől féltem...
Előzmény: 428134 (718)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 718
(711)-ben már megadtam...
Előzmény: Gézoo (716)
iszugyi Creative Commons License 2006.06.08 0 0 717
428134: "Ezeket összegezve azt kapjuk, hogy a valós fotonunk 'pályája' a tömeg fele görbül. Valójában a foton egyenesen tud csak menni, éppúgy mint az általam használt alternatívái. De az elnyelődési valószínűsége eltolódik a nagy tömeg irányába. "

Ez, kérlek szépen, nem fizika, csak metafizika. Fotonok nem léteznek.
Előzmény: 428134 (713)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.08 0 0 716
Melyikben?
Előzmény: 428134 (715)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 715
Olvasd végig a másik topikban amiket írtam...
Előzmény: Gézoo (714)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.08 0 0 714

Már bocs, de lemaradtam.. Mitől mehetne mindenfelé??

 

  Egy valami egy felé mehet nem??

Előzmény: 428134 (713)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 713

Ha minden irányba halad, akkor nem kell hogy letérjen a pályályáról.

Ha elmegy (elmennek az AF-ek) egy tömeg mellett, egyszerűen megnő annak a valószínűsége, hogy a tömeg fele haladó alternatívái elnyelődnek. Ezeket összegezve azt kapjuk, hogy a valós fotonunk 'pályája' a tömeg fele görbül. Valójában a foton egyenesen tud csak menni, éppúgy mint az általam használt alternatívái. De az elnyelődési valószínűsége eltolódik a nagy tömeg irányába. 

 

Valami ilyesmi a gravitáció...  ;)

Előzmény: Gézoo (712)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.08 0 0 712

Szia!

 

  És mi van akkor ha Einstein feltételezése hibás, és a fénysebességgel haladó

fény ideje nem zéró, csupán számunkra az???

   Ez miért lenne érdekes? Mert egy téves feltételezés miatt belegondolni sem

szabad a lehetőségébe..

  Mi haszna lenne a lehetőségnek?  Pl. lehetne sugárzása oldalra és hátrafelé,

elmozdulhatna a pályájáról... Nem kellene térgörbületet feltételezni...stb.

 

Előzmény: 428134 (709)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 711

Már leírtam azt egy párhuzamos univerzumban.. :)))))

 

Mi az a Schrődinger macskája?

 

Csak te nem szivesen lépsz ki a sajátodból...

Előzmény: habár (710)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 710
Én nem így gondolom, csak magyarázom, hogy az EM elv nem hullámjelenség, hanem korpuszkuláris..
És jelen pillanatban látok érveket az EM-GI teória mellett, és szemben is.
Így kiváncsi vagyok, mi az "időutazás"?
Előzmény: 428134 (709)
428134 Creative Commons License 2006.06.08 0 0 709

Én is így gondolom jelen pillanatban.

A foton részecske.

Időutazása miatt viszont képes találkozni önmagával, és egymaga hullámteret felépíteni.

Előzmény: habár (702)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 708
"a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda"
Jó Ég, ha ez igaz...!
Nem csoda, ha az EM elvvel soha meg nem magyarázható....
Viszont az EM-GI elvvel, könnyen.
Előzmény: Törölt nick (700)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 707
"Akinek akár homályos ismeretei is vannak fizikából, azok átugorják a hozzászólásaidat. "
írták nekem.
Nem zavar ez Titeket?
Félek, nektek még homályos ismereteitek sincsenek- hála...
Előzmény: habár (706)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 706
ResetGomb
Érzem, figyelsz a kételyemre, és arra válaszolsz.
"valószinüleg azt is kimérték, hogy a résen átmenő fényáram megegyezik az ernyőn megjelenő fényárammal. Ez azt jelenti, hogy a a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda és nem alakul semmivé, nem tünik el."

Ennek az egyenlegnek a milyensége nem mindegy!
Valóban, fényáram egyenleget mértek?
Az ugyanis nem energia, inkább teljesítmény.
S így lehet, hogy hozzáadódott valami a tömegrészből.
Nem lenne meglepő.

Hiszen GONDOLJ bele!- a ferdén megpördülő sugarak más fázisban érkeznek a felületre, ahol a tömeg már fénnyé alakult.
Középre csak egyetlenegy, amelyik azon a távon éppen töltésszerű.
Utána meg a tömegszerű részek fokozatosan átalakulnak EM-é, és kirajzolják azt a rés mellett.
Nem is rossz megoldása a kétrés problémának.

Egy kérdés!!!
Végezték a kétrés problémát görbe, sőt gömbfelületen?
Könnyen lehet, hogy a felület formájával bármely eloszlás elérhető.

Ez az észrevételed nagyon jó BIZONYÍTÉK az EM-GI elvre.
Előzmény: Törölt nick (700)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 705
ResetGomb
Én csak mintha olvastam volna, hogy az antennák melegszenek?
Mondom, ezen a területen járatlan vagyok. Biztosan megvan a ismert oka, ha és hogy valamely antenna miért, és hol melegszik.
Mondjuk, méteres hullámhosszon, egy 1 kW teljesítményű antenna hőmérsékleteloszlása milyen?
Ki tud erről valamit?

Előzmény: Törölt nick (700)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 704
Kösz a linket, szükségem volt rá.
Előzmény: TEODOR (699)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 703
Teodor
Nem beszéltem szubatomi részecskéről. "valamiről" írok inkább.
Amúgy valami olyasmi is forog a fejemben...
De egy sor ellenvélemény is, ami viszont az opponenseknek kellene eszébe jutnia!
Hogy pl. a fény, ha tömeg és töltés, miért nem hagy nyomott a WILSON ködkamrában?
Nem tudok reá válaszolni.
Sajnos, az opponensem is jószerével magam kell, hogy legyek...
Szörnyű stressz, csak bele ne geb... bocs betegedjek.
Előzmény: TEODOR (698)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 702
428134
"Van töltés, ott van ahonnan elindult a foton.
De a fotonban nincs."
őlem akár lehetne így is.
Csak akkor azt ne mondjátok, hogy az hullámjelenség.
Akkor az egy korpuszkula.
A fény EM elve- korpuszkuláról, nem hullámról szól.
Egy hullámanyagú, megkövült, forgolódó energia? csomagról.
Előzmény: 428134 (697)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.07 0 0 701
Előzmény: TEODOR (699)
Törölt nick Creative Commons License 2006.06.07 0 0 700

Én pedig azon csodálkoznék, ha több százan nem mérték volna már meg.

De valószinüleg nem világít infrában.

 

É valószinüleg azt is kimérték, hogy a résen átmenő fényáram megegyezik az ernyőn megjelenő fényárammal. Ez azt jelenti, hogy a a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda és nem alakul semmivé, nem tünik el.

Előzmény: habár (694)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.07 0 0 699
Előzmény: TEODOR (698)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.07 0 0 698

habár az még nem jutott az eszedbe , hogy annak a szubbatomi részecskének két létezési formája van .

1 . energia mentes lásd gravitáció .

2 . energia dus lásd fény .

3 . a látható univerzum a két alapjelenség keveréke .

4 . anyag és fény között nincs gyakorlatilag külömbség .

5 . a frekvenciák határozzák meg ennek a paránynak a megjelenési formáit.

6 . mint emberben a DNS az anyagban ,a frekvenciák , interferenciák szabják meg hogyan csoportosuljanak .

Előzmény: habár (694)
428134 Creative Commons License 2006.06.07 0 0 697

A foton tömegét az elnyelődésekor lehet megmérni.

Amiről te beszélsz, az az EM-hullám fázisa, azt sok foton adja eredményül.

 

Van töltés, ott van ahonnan elindult a foton.

De a fotonban nincs.

Előzmény: habár (696)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 696
A foton tömegét lehet hogy abban a fázisban mérték, ahol a töltés maximális, a tömeg nulla.
De valamelyikük mindig domináns.
Előzmény: 428134 (693)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 695
Te el tudsz képzelni térerőt töltés nélkül?

Ez nálam minden ismeretemnek ellentmondana.
(persze nem is dicsekedek sokkal)
Előzmény: 428134 (693)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 694
Nemcsak az antennára érvényes ez.
De a fény egyébb "hullámjelenségeire" is
Beszéltek a kétréses kisérletről.
Valaki mérte a hőmérsékletet is a két fénymaximum között?
Mert nem csodálkoznék, ha az infrában "világítana"
Előzmény: habár (692)
428134 Creative Commons License 2006.06.07 0 0 693

A 4 dimenzióból a fény hoz létre kettőt.  Az időt és egy tér dimenziót. Hogy hogyan nemtudom, de biztos nem a rezgésével.

Talán nem is maga a fény, hanem a többi részecske hozza létre a fényt ott ahol két elektron ütközik. Valahogy mintha az egész univerzum 2 dimenziós lapokból állna. Ezeken tudnak az elektronok mozogni és ütközni. De a többi sík számára az ütközési pont téridőben szétválik.

A fény a téridő. Ebben egyetértek.

 

A többiben viszont nem. A fotonnak NINCS tömege SE töltése.

Ezt én nem gondolom, hanem mindenki tudja.

Legalábbis eddig azt hittem...

Előzmény: habár (691)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!