428134: "Ezeket összegezve azt kapjuk, hogy a valós fotonunk 'pályája' a tömeg fele görbül. Valójában a foton egyenesen tud csak menni, éppúgy mint az általam használt alternatívái. De az elnyelődési valószínűsége eltolódik a nagy tömeg irányába. "
Ez, kérlek szépen, nem fizika, csak metafizika. Fotonok nem léteznek.
Ha minden irányba halad, akkor nem kell hogy letérjen a pályályáról.
Ha elmegy (elmennek az AF-ek) egy tömeg mellett, egyszerűen megnő annak a valószínűsége, hogy a tömeg fele haladó alternatívái elnyelődnek. Ezeket összegezve azt kapjuk, hogy a valós fotonunk 'pályája' a tömeg fele görbül. Valójában a foton egyenesen tud csak menni, éppúgy mint az általam használt alternatívái. De az elnyelődési valószínűsége eltolódik a nagy tömeg irányába.
Én nem így gondolom, csak magyarázom, hogy az EM elv nem hullámjelenség, hanem korpuszkuláris.. És jelen pillanatban látok érveket az EM-GI teória mellett, és szemben is. Így kiváncsi vagyok, mi az "időutazás"?
"a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda" Jó Ég, ha ez igaz...! Nem csoda, ha az EM elvvel soha meg nem magyarázható.... Viszont az EM-GI elvvel, könnyen.
"Akinek akár homályos ismeretei is vannak fizikából, azok átugorják a hozzászólásaidat. " írták nekem. Nem zavar ez Titeket? Félek, nektek még homályos ismereteitek sincsenek- hála...
ResetGomb Érzem, figyelsz a kételyemre, és arra válaszolsz. "valószinüleg azt is kimérték, hogy a résen átmenő fényáram megegyezik az ernyőn megjelenő fényárammal. Ez azt jelenti, hogy a a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda és nem alakul semmivé, nem tünik el."
Ennek az egyenlegnek a milyensége nem mindegy! Valóban, fényáram egyenleget mértek? Az ugyanis nem energia, inkább teljesítmény. S így lehet, hogy hozzáadódott valami a tömegrészből. Nem lenne meglepő.
Hiszen GONDOLJ bele!- a ferdén megpördülő sugarak más fázisban érkeznek a felületre, ahol a tömeg már fénnyé alakult. Középre csak egyetlenegy, amelyik azon a távon éppen töltésszerű. Utána meg a tömegszerű részek fokozatosan átalakulnak EM-é, és kirajzolják azt a rés mellett. Nem is rossz megoldása a kétrés problémának.
Egy kérdés!!! Végezték a kétrés problémát görbe, sőt gömbfelületen? Könnyen lehet, hogy a felület formájával bármely eloszlás elérhető.
Ez az észrevételed nagyon jó BIZONYÍTÉK az EM-GI elvre.
ResetGomb Én csak mintha olvastam volna, hogy az antennák melegszenek? Mondom, ezen a területen járatlan vagyok. Biztosan megvan a ismert oka, ha és hogy valamely antenna miért, és hol melegszik. Mondjuk, méteres hullámhosszon, egy 1 kW teljesítményű antenna hőmérsékleteloszlása milyen? Ki tud erről valamit?
Teodor Nem beszéltem szubatomi részecskéről. "valamiről" írok inkább. Amúgy valami olyasmi is forog a fejemben... De egy sor ellenvélemény is, ami viszont az opponenseknek kellene eszébe jutnia! Hogy pl. a fény, ha tömeg és töltés, miért nem hagy nyomott a WILSON ködkamrában? Nem tudok reá válaszolni. Sajnos, az opponensem is jószerével magam kell, hogy legyek... Szörnyű stressz, csak bele ne geb... bocs betegedjek.
428134 "Van töltés, ott van ahonnan elindult a foton. De a fotonban nincs." őlem akár lehetne így is. Csak akkor azt ne mondjátok, hogy az hullámjelenség. Akkor az egy korpuszkula. A fény EM elve- korpuszkuláról, nem hullámról szól. Egy hullámanyagú, megkövült, forgolódó energia? csomagról.
Én pedig azon csodálkoznék, ha több százan nem mérték volna már meg.
De valószinüleg nem világít infrában.
É valószinüleg azt is kimérték, hogy a résen átmenő fényáram megegyezik az ernyőn megjelenő fényárammal. Ez azt jelenti, hogy a a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda és nem alakul semmivé, nem tünik el.
Nemcsak az antennára érvényes ez. De a fény egyébb "hullámjelenségeire" is Beszéltek a kétréses kisérletről. Valaki mérte a hőmérsékletet is a két fénymaximum között? Mert nem csodálkoznék, ha az infrában "világítana"
A 4 dimenzióból a fény hoz létre kettőt. Az időt és egy tér dimenziót. Hogy hogyan nemtudom, de biztos nem a rezgésével.
Talán nem is maga a fény, hanem a többi részecske hozza létre a fényt ott ahol két elektron ütközik. Valahogy mintha az egész univerzum 2 dimenziós lapokból állna. Ezeken tudnak az elektronok mozogni és ütközni. De a többi sík számára az ütközési pont téridőben szétválik.
A fény a téridő. Ebben egyetértek.
A többiben viszont nem. A fotonnak NINCS tömege SE töltése.
Mégvalami: ahol a fény maximálisan érzékelhető, pont ott nulla a tömeg.
Én a rádióantennát vizsgálnám. Mert ha igazam van, akkor ott ahol kilép a hullám, az antenna hőmérséklete más. Ez adás-vételre egyaránt igaz. Még valami. A fény "tömege" nem biztos hogy eloszlik, hanem középen összpontosul, mint egyfajta részecske. Csak a sűrűsége vonatkoztatható a teljes hullámtérfogatra. Még az is járt a fejemben, hogy amit anyagnak gondolunk, nem lehet e nagyon hosszú hullámú, kis rezgésszámú fény, csak tömeg állapotban. De ez tényleg hüjeség. A többit viszont, amit írtam, hihetőnek találom.
428134 Roppant érdekes nekem a kérdés, amit feszegetsz. Mert én úgy gondolom, hogy:
A töltés, és az elektromos térerő egymás nélkül nem léteznek, de ha léteznek, akkor mégneses erőteret is kelthetnek. Ami kifejeződik pld. az ExH szorzatban
Ennek analógiájára:
A tömeg és az gravitációs térerő egymás nélkül nem léteznek, de ha léteznek, akkor inerciális erőteret is kelthetnek. Ami kifejeződik pld. az GxI szorzatban
Mondhatnám úgy is, hogy a TÖMEG és a TÖLTÉS a nemtője mindennek. (én inkább ezek sűrűségét értem)
Te meg úgy, hogy mindezek csupán az energiához kapcsolódnak?
Fordítva: az energia kapcsolódik mindezekhez, nem? Kinek mi a véleménye?
Próbálom megformálni: A TÖLTÉS tömeg nélküli egyik (valami). A TÖMEG töltés nélküli másik valami.
E teljesen különböző kétféle valamiből képződnek a különféle részecskék, ahogyan mások is kapisgálják. Lesz tömegük, töltésük... Például állitólag a neutrinó kétféle töltésből épül, nincs is tömege, úgy hatol át a késen, mint a vaj. A fénynek, mint gondolom, van töltése, és tömege is. És mert ezek periódikusan változnak, adott hosszúságban, létrejön még valami, ami nagyon fontos: az IDŐ, és a TÉR. De lehet, hogy fordítva?
TEODOR Én a teljesítmény megmaradást rossz példaként, arra hoztam fel, hogy Maxwell nem volt képes bebizonyítani az energiaegyenleget, ezért helyette teljesítmény megmaradást adott. Ami nem ugyanaz, mert akkor nem lehetne a villanyt kikapcsolni, ahogy mmormota is cikizte. Én is, mint bárki, aki éter nélkül nem képes elképzelni a fényt, arra gondolok, hogy az energiát közeg hordozza. Én kétféle alapközegre gondolok, mint más is előttem. Az egyik a töltés- az az EM-et hordozza, kelti. A másik a tömeg, az a GI-t kelti.
A fényben ezek periódikusan egymásba alakulnak. Így hát nem kell az egész világmindenséget éter boritsa, csupán annyi, amennyi a fénynek kell. A fotonnak, vagy bármi csudának. Saját "légkörét" maga a fény viszi. Csak annyiból különleges, hogy szinuszgörbe szerint megy át a töltés tömegbe, és vissza. És ahogyan átvált, úgy nőnek a kapcsolt tereik, az EM, és a GI, illetve csökkennek. Csak a mi szemünk sokkal hatékonyabban érzékeli azt a részt, amit a töltés okoz, a pirinyó tömegről, amely becsapódáskor talán hővé változik? tudomást se veszünk. De a rádióadóvevő érzékeli ezt az átmenetet.
És mert az EM a Gi vel 90o fáziseltolásban van, négyzeteik összege az egész haladás ssrán =1. Vagyis az energia az egész uton KONSTANS! Csak néha tömeg, néha töltés formában... De hogyan is lehetne másképpen?
Hiszen a teljesítménysűrűség minden periódusnál nullává fordul! Ha azt az idővel szorzom, ott nulla energia jön....Mi? Nulla a fény energiája? Hihetetlen... Hát ez legyen az a pont, ahol viszont a töltés helyett a tömeg maximuma van. És amiről én írok, az valóban korpuszkula és hullámjelenség, amelyről pedig tanult barátaim írnak, az csak egy töltés töltettel töltött korpuszkula, aminél jobb egy hagymás baconos rántotta is. (kicsit paprikázva)
Mmormota Az energiasűrűséggel tökéletesen szinkronba vagyok, nem kell magyarázd. A teljesítménysűrűséggel viszont nem, mert azt a dTau idővel szorozva változó energiát kapnék, amit nem értek, mint már hangsúlyoztam.
Anmit csak akkor értenék, ha a fényben egy olyan töltés röpülne, ami körül ilyen szinuszos EM alakulna ki. De akkor az nem hullámjelenség, hanem egy golyóbis. És ti a töltésről sem akartok hallani.
Szóval, egy hullámalakú teret előidéző töltést, valamiféle korpuszkulát tartotok a fény hullámjelenségének, amivel igen elégedettek vagytok. Így azután lehetetlen veletek megértetni azt, amit én nem értek.
